Szerző: Klubrádió
2019.03.18.
Miközben törésponton Orbán Viktor és az Európai Unió kapcsolata, egyre inkább sürgetőbbé válik az uniós támogatásokra épült kormányzati korrupciót vizsgálata – adja közre a Washington Post a legutóbbi AP tudósítást Budapestről, amely beszámol arról is, hogy 470 ezer aláírást gyűjtött össze egy ellenzéki képviselő azért, hogy csatlakozzon a magyar kormány az Európai Ügyészséghez. Csaknem 30 milliárd Eurót allokáltak Magyarországra uniós forrásként 2014-2020 között, amit egyrészt túlárazott projektekre költött a kormány, másrészt Orbán szövetségeseinek zsebét dagasztották. Mindeközben Orbán Viktor unióellenes kampányt folytatva szembement annak migrációs politikájával, másrészt nemzetállamok szuverenitását hirdette meg. Emiatt került összetűzésbe az Európai Néppárttal, amelyik napokon belül dönthet a Fidesz kizárásáról vagy tagsága felfüggesztéséről.
Pénz, pénz, pénz - Orbán ennyit lát
A brit The Independent ennél sokkal részletesebben dolgozza fel a korrupció témáját, példaként felhozva a hatvani biciklis kalandparkot, ami hatalmas uniós forrásból túlárazva megvalósított és szinte teljesen kihasználatlan, fölösleges projekt lett. Három megszólaltatott is úgy véli, többek között a Magyar Európa Társaság vezetője, Hegedűs István volt fideszes képviselő, hogy Orbán Viktor nem akar kilépni az Európa Unióból, mert akkor elapadnának kormányközelieket gyarapító források, másrészt megállapítja, hogy a bőséges uniós források ellenére nem sikerült fenntartható gazdasági növekedést produkálni. S ha ezek a források megszűnnének, akkor sokkal súlyosabb helyzetbe kerülne a magyar gazdaság. Orbán Viktor ezerszer meggondolja, hogy feladja-e az uniós szubvenciókat – fogalmaz Hegedűs. Az állításokat igazolja a Transparency International nemrég készített felmérése is a korrupció elharapózásáról, hisz a 28 tagországból a 26. helyre csúszott le Magyarország, mögöttünk már csak két ország: Görögország és Bulgária van.
A brit The Independent ennél sokkal részletesebben dolgozza fel a korrupció témáját, példaként felhozva a hatvani biciklis kalandparkot, ami hatalmas uniós forrásból túlárazva megvalósított és szinte teljesen kihasználatlan, fölösleges projekt lett. Három megszólaltatott is úgy véli, többek között a Magyar Európa Társaság vezetője, Hegedűs István volt fideszes képviselő, hogy Orbán Viktor nem akar kilépni az Európa Unióból, mert akkor elapadnának kormányközelieket gyarapító források, másrészt megállapítja, hogy a bőséges uniós források ellenére nem sikerült fenntartható gazdasági növekedést produkálni. S ha ezek a források megszűnnének, akkor sokkal súlyosabb helyzetbe kerülne a magyar gazdaság. Orbán Viktor ezerszer meggondolja, hogy feladja-e az uniós szubvenciókat – fogalmaz Hegedűs. Az állításokat igazolja a Transparency International nemrég készített felmérése is a korrupció elharapózásáról, hisz a 28 tagországból a 26. helyre csúszott le Magyarország, mögöttünk már csak két ország: Görögország és Bulgária van.
Polt Péter a kulcsember
A korrupciós uniós vizsgálat ügye olyannyira vezető hír lett a nemzetközi médiában, hogy a Trump-féle Fox tv ugyanúgy feldolgozta, mint az amerikai közszolgálati ABC News, igaz, utóbbi sokkal több információval a háttérben. Utóbbi például kiegészíti ezt azzal, hogy a 2021-27-es uniós költségvetési periódusban – részben persze a britek távozásának betudhatóan – 24%-kal lesz megcsonkítva a Magyarországnak folyósítandó uniós támogatás. Idézik Hadházy Ákos ellenzéki képviselőt is, aki szerint az Orbán-hatalom fenntartásának két pillére a Legfőbb Ügyészséget vezető Polt Péter és a központosított állami média, a kormány propaganda sajtója. Szijjártó Péter külügyminiszter azonban megvédte a legfőbb ügyészt és hivatalát, azt állítva, hogy minden, bizonyító erővel rendelkező ügyet kivizsgált.
A Washington Postban mostanság szinte minden nap találunk valamilyen, Magyarországot lejárató hírt, az előbb említetten kívül foglalkozik az újonnan létesítendő Közigazgatási Bíróság szerepével. Az Európa Tanács alkotmányügyi szakértői szerint ugyanis az intézmény túl sok hatalmat ad a kormány vezetőinek kezébe, megbontva ezzel a fékek és ellensúlyok egységét. A Velencei Bizottság hazánkban járt delegációjának véleményéből a cikk kiemeli azt kifejezett kérést, hogy javaslatuk alapján a kormány dolgozza át az érintett törvényt. Azt pedig különösen aggályosnak tartják a bizottság tagjai, hogy a bírák kinevezéséről a végső szót az igazságügyminiszter fogja kimondani...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.