TRENCSÉNYI LÁSZLÓ: AZ ISKOLA LEGYEN AZ ÉRTELMES DIALÓGUS SZÍNTERE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.31.

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint a tudás elosztása helyett az iskolát világszerte a megosztás, az értelmes dialógus színterévé kell alakítani. Trencsényi Lászlóval – a történelmet is áttekintve – arról beszélgettünk, joggal igyekszik-e egy-egy állam saját céljaira kihasználni a tudás átadását. Mint mondta, hamis hiedelem alapján, sok állam mindenhatónak gondolja magát, és ennek megfelelően átigazítja a tanterveket, tankönyveket. Aztán jön egy új tudáskonstrukciójú állam, s – tán ugyanilyen naivan, elbizakodottan – megteszi ugyanezt. Így van, ahol a társadalmi struktúra „huncut” legitimációjának eszköze lett a társadalmi szelekciót érvényesítő, megvalósító iskolarendszer.

Egy civilizációnak mennyire alapköve az oktatás?

Nyilvánvalóan meg kell a válaszban különböztetni a (viszonylag) modern társadalmakban létrejövő iskolaintézményt, és azokat a „mechanizmusokat”, amelyekben a nemzedékek közti „tudások” cseréje zajlik. (Máris elővételezem a következő kérdésekkel kapcsolatos nézetemet: lényeges újdonság az, hogy a „tudásmegosztás” nem egyirányú – azaz az idősebb generáció „adja át” tudását – hagyományait, a tudáshoz fűződő hiedelmeit stb. – a fiatalabbnak, hanem valósággal funkcionálissá, szükségessé vált a kölcsönösség: a gyerekek is tanítják erre-arra szüleiket, nagyszüleiket – így érvényesül a kultúra egysége.) De fontosnak tartom jelezni: mindehhez nem volt mindig szükség az iskola intézményére. Még pontosabban nem erre az iskolarendszerre volt szükség, különösen a feudalizmus végóráiban. Szójáték, de igaz: nem a tudás megosztására, hanem a tudás elosztására jöttek létre a tagolt iskolarendszerek: a társadalmi struktúra reprodukciójának, „huncut” legitimációjának eszköze lett a társadalmi szelekciót érvényesítő, megvalósító iskolarendszer – amely létrejötte pillanatában voltaképpen irtandó, üldözendő tudásként jellemezte a falain kívül szerezhető tudásokat (hol pogányságnak, „regösök csacska beszédének”, hol „klerikális reakciónak”, „kettős nevelésnek” bélyegezve azt.)...

ITT OLVASHATÓ