Szerző: Bözsi néni
2026.03.24.
Forsthoffer Ágnes egy posztban leírt tíz dolgot, amit állítása szerint a Fidesz kampányában tapasztalt. Ha ezt nem külön-külön olvasod, hanem egyben, akkor kirajzolódik egy logikus lánc.
Az eleje a helyzetek megteremtése
Odamész az emberekhez beszélgetni, erre megjelennek a provokátorok. Kamera, mikrofon, folyamatos hergelés. Nem az a cél, hogy válaszolj, hanem az, hogy hibázz. Ha nem hibázol, akkor majd kivágják úgy, mintha mégis.
Ez már nem vita, hanem tartalomgyártás.
Erre épül rá a háttérben működő nyomás
Nem csak politikusok mozognak, hanem olyan emberek is, akiknek vesztenivalójuk van. Közalkalmazottak, önkormányzati dolgozók, beszállítók. Ha igaz, amit mond, akkor őket nem meggyőzik, hanem használják: kopogtatásra, rendezvényekre, jelenlétre.
Ez már nem támogatás, hanem a kiszolgáltatottság kihasználása.
A következő lépés a látszat felépítése
Buszoztatott tömeg, titokban szervezett események, egy helyre zsúfolt emberek, hogy a fotón erő legyen. Nem az számít, hányan jönnek el maguktól, hanem hogy a végén mennyien látszanak.
Ez a politika kirakata.
Utána jön a folyamatos jelenlét
Rendezvény, átadás, falunap – mindenhol ugyanaz a szereplő. Akkor is, ha köze volt hozzá, akkor is, ha nem. Idővel az emberek fejében ez összeáll: „ők csinálnak mindent”.
Ez a térfoglalás pszichológiája.
És eddig mondhatnád azt: kemény kampány.
De itt vált át valami másba.
De itt vált át valami másba.
Mert jön a félelemre építés
Háborús fenyegetés, bizonytalanság, folyamatos nyomás az embereken. Nem az információ a lényeg, hanem az érzés: hogy veszély van, és csak az egyik oldal tud megvédeni.
Ez már nem meggyőzés, hanem érzelmi befolyásolás.
Ezután jön a játéktér manipulálása
A kisebb pártok támogatása, hogy megosszák a szavazatokat. Helyi emberek nyilvános megszégyenítése. Nem az a cél, hogy több szavazatod legyen, hanem hogy a másiknak kevesebb jusson.
És itt érünk el a legkeményebb részhez.
Szavazólapok a halottaknak, láncszavazás, juttatások
Ha ebből bármi igaz, az már nem kampánytechnika, hanem a választási rendszer megkerülése.
Ez már nem „ügyeskedés”, hanem határátlépés.
A végén pedig jön a lezárás: karaktergyilkosság
Ha nem tudod magad hitelesebbé tenni, akkor a másikat teszed hiteltelenné. Újra elővett cikkek, támadások, gazdasági nyomás. hogy érezze mindenki, mi az ára annak, ha kiáll.
Bözsi néni itt nem filozofál, csak rendbe teszi:Ez így együtt egy rendszer. Nem különálló sztorik. Viszont amit mondanak, bizonyítani kell. Mert a vád még nem bizonyíték.
És ez a kulcs.
Ez a történet nem arról szól, ki mit ígér.
Hanem arról, hogy hogyan zajlik maga a verseny.
Mert ha a pálya eleve lejt, akkor már nem az a kérdés, ki fut gyorsabban…
hanem hogy egyáltalán ugyanarról a versenyről beszélünk-e.
hanem hogy egyáltalán ugyanarról a versenyről beszélünk-e.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.