HÚZZA AZ IDŐT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, DE MÉG NAGY BAJ LEHET ABBÓL, HA ELKASZÁLJA AZ ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁST SULYOK TAMÁS ELMOZDÍTÁSÁRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: BITTNER DÁVID
2026.08.14.

Szentpéteri Nagy Richard szerint a késlekedés arra utalhat, hogy a testületen belül vita alakult ki. Az alkotmányjogász még mindig nagyobb esélyt ad rá, hogy elutasítják a Fidesz indítványát, de ha mégsem, akkor az új államfő, Baka András sem tud hivatalba lépni. Elemzés.

Meglepetés, hogy az Alkotmánybíróság döntése elhúzódik. Még bármi előfordulhat, és nagy baj lehet abból, ha esetleg elkaszálják a Sulyok Tamás elmozdításáról szóló rendelkezést – erről beszélt lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász szerint a taláros testület késlekedése arra utal, hogy a bírák között érdemi vita alakult ki a Tisza-kormány alaptörvény-módosításairól.

Az AB-hez a Fidesz-KDNP fordult utólagos normakontrollért, kérve, hogy

- semmisítsék meg a passzust, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását,

- töröljék az Alaptörvényből azt a részt, amely megteremtette a lehetőségét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító jogainak visszavételére, így az alapítványok megszüntetésére,

- semmisítsék meg a parlamenti képviselők választhatóságának korlátozását, vagyis azt a passzust, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő,

- illetve száműzzék az alkotmányból azt a módosítást is, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát.

A kekvák államosításáról péntek reggel döntöttek, elutasították a Fidesz beadványát. A többi kérdésről még nem határoztak, így a bírák augusztus 17-én hétfőn újra összeülnek.

Ez az egész azért is érdekes, mert a döntések előkészítése vélhetően már korábban megtörtént. Szóval az e heti ülésnek elsősorban a végső jóváhagyásról kellett volna szólnia

– fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász szerint a legkényesebb ügy valószínűleg a Sulyok Tamás eltávolítását érintő rendelkezés lehet. Felmerülhet ugyanis olyan érvelés, hogy bár az AB tartalmi kérdésekben nem vizsgálhatja a módosításokat, egyetlen, személyre szabott záró rendelkezéssel mégsem lehet egy közjogi méltóság helyzetét átalakítani. Tehát a gyakorlatban ez nem is biztos, hogy formailag alkotmánymódosításnak számít.

Polt Péter és Handó Tünde egyébként hasonló különvéleményt fogalmazott meg a KEKVA-k kapcsán. Szerintük előbb azt kellett volna tisztázni: a támadott szabály valóban az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának minősül-e, és csak ezután lehetett volna eldönteni, hogy az AB hatásköre kizárt-e...

ITT OLVASHATÓ