ORBÁN BEÁLDOZTA HANKÓT - AZTÁN ELMENT MECCSET NÉZNI

KLKKTV / EGYENLEG

Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.30.

Ki írta alá valójában a 17 milliárdos pénzosztási szerződéseket, és mekkora személyes felelősség terheli a minisztériumi végrehajtókat? Csillag István és Holoda Attila elemzéséből kiderül, miért nem bújhat el senki a következmények elől, miközben Orbán Viktor magára hagyta az érintetteket.

ITT NÉZHETŐ MEG

MIÉRT CSAK MOST KERÜLT RÁCS MÖGÉ ORBÁN VOLT MINISZTERE?

KONTROLL
KONTROLL , KONTROLL-GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2026.09.29.

Interjút adott a Kontrollnak Galgóczy Ferenc, aki májusban a feljelentést megtette Seszták Miklós korrupciós ügyében. A vállalkozótól megkérdeztük, hogy kik lehettek még a KDNP-s képviselő bűntársai, és azt is, hogy hol lehet vajon az a 11 milliárd forintnyi kenőpénz, amit az ügyészség a volt fejlesztési miniszteren keres.

ITT NÉZHETŐ MEG

A GAZDASÁGI ÉS ENERGETIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSE A PARLAMENTBŐL!

ÁRAD A TISZA KÖZÖSSÉG
Forrás: ORSZÁGGYŰLÉS ÉLŐ
2026.09.30.

A közvetítés forrása: OrszággyűlésÉLŐ YouTube csatornája.

ITT NÉZHETŐ MEG

HANKÓ VALLOMÁSA ORBÁNT ÉS A FIDESZT A VÉGSŐ GÖDÖRBE LÖKHETI

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.29.

Meddig érhetnek a Seszták- és Hankó-ügy szálai? Lattmann Tamás szerint mindkét politikus olyan információk birtokában lehet, amelyek egy vallomás esetén magasabb szinteken is komoly következményekkel járhatnak. A jogász arról is beszélt, mi történhet, ha Hankó Balázs arra hivatkozik, hogy utasításra cselekedett, és ennek írásos nyoma is van. Szóba kerül Seszták letartóztatása, a tiltott pártfinanszírozás lehetősége és az is, miért lehet politikailag különösen érzékeny az NKA-ügy.

ITT NÉZHETŐ MEG

„AZÉRT ÁLLNAK HANKÓ BALÁZS MELLÉ, MERT VELE EGYÜTT BUKHATNAK”

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2026.09.30.

Amíg Seszták Miklós kezét elengedte a Fidesz–KDNP, egyéni ügyének tekinti az őrizetbe vételét, Hankó Balázst áldozatként kezelik, hiszen vele együtt sokan bukhatnak a volt kormánypártból.

Egy beismerő vallomással ér fel a Fidesztől és a KDNP-től az, hogy még csak nem is beszélnek Seszták Miklósról, kormányuk volt nemzeti fejlesztési miniszteréről – ezt mondta lapunknak a Republikon Alapítvány vezetője, Horn Gábor, aki megjegyezte azt is: míg Seszták Miklósról teljesen levette a kezét a Fidesz és Orbán Viktor, addig Hankó Balázs mellett kiállnak. Utalt arra, hogy Seszták Miklós 2014-es miniszteri kinevezése után Kisvárdán baráti cégek által kivitelezett fejlesztések is történtek. Szerinte ami ott történt, az a maffiaállam jellemzője, de magyar sajátossággal. A maffia szokott rátelepedni a gazdaságra és a politikára, Magyarországon, a Fidesz–KDNP kormányzása alatt ez fordítva történhetett.

Seszták Miklós meggyanúsítását volt miniszterük egyéni ügyének tekintik, elengedték a kezét. Ezzel szemben a kulturális és innovációs miniszterüket, Hankó Balázst áldozatként hordozzák körbe, ami nem véletlen, hiszen vele együtt bukhatnak. A volt tárcavezető első pillanattól csetlik-botlik, és úgy tűnik, most sem érti, mi történik vele és körülötte. Horn Gábor szerint ha a vele kapcsolatos vád igaz, akkor bűnszervezetben elkövetett választási csalást követett el, és ebben az egész közössége is részt vett, tehát nem egyéni gazdagodása érdekében tett el valahány milliárd forintot. A gyanú szerint 17 milliárdot osztott szét egy párt választási céljaira. Az ügyészség már korábban házkutatást tartott a Fidesznél annak érdekében, hogy kiderüljön, hogyan és kinek az utasítására történt mindez, ki áll a piramis csúcsán. Az egy fontos részlet, hogy van-e bizonyíték arra, milyen folyamatok útján kapott nagyjából 100-100 milliót egy-egy egyéni választási körzet, áthágva mindenféle szabályt – magyarázta az elemző...

ITT OLVASHATÓ

„ELTŰNT” OLAJAKTÁK AZ ÁLLAM ÉS A MAFFIA ÖSSZEFONÓDÁSÁRÓL

ÁTLÁTSZÓ / PAPÍRON SZÉP PODCAST
Műsorvezető: SOLTI HANNA
2026.09.29.

Harminc évvel az olajszőkítés fénykora után még mindig nem tudjuk pontosan, kik voltak a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb korrupciós és szervezett bűnözési botrányának valódi haszonélvezői.

A Papíron Szép legújabb adásában Papp László Tamás oknyomozó újságíróval beszélgetünk az olajügyekről, az eltűnt aktákról, a megsemmisített dokumentumokról és azokról az új információkról, amik most látnak napvilágot.

A tartalomból 

00:00:51 – Miért beszélünk még mindig az olajszőkítésről? A rendszerváltás egyik legnagyobb botránya harminc évvel később is felvet kérdéseket. 

00:01:17 – Hogyan teremtenek az állami döntések váratlan lehetőségeket a szervezett bűnözés számára? A szesztilalomtól a drogháborúig. 

00:06:35 – Az olajbiznisz következményeként több százmilliárd forint tűnhetett el a költségvetésből. Hogyan vált iparággá a kis ügyeskedés? 

00:08:27 – Az Energol felemelkedése: Portik Tamás, volt rendőri vezetők és az állami korrupció szerepe. 

00:11:38 – A hatóságok éveken, évtizedeken át jelezték a problémát. Miért maradt mégis érintetlen a rendszer? 

00:12:35 – „Ezt a pontot külön kérésre töröltük.” Friss dokumentumok helyezhetik új megvilágításba a döntéshozatalt. 

00:14:20 – Miért lett újra aktuális az olajügy 2026-ban? Leszámolások, robbantások és a Boros-ügy: mi történt, amikor véget ért az olajbiznisz? 

00:19:06 – Polt Péter, Pintér Sándor és a felelősség kérdése az olajügyek kivizsgálásában. 

00:20:03 – Több mint négyezer olajügy, több száz elítélt – mindössze egy rendőr és egy minisztériumi tisztviselő volt a vádlottak között. Mi hiányzott: az eszköz vagy a politikai akarat? 

00:24:03 – „A rendőrség kereste Portikot, de mindig olyankor, amikor nem volt ott.” 

00:27:34 – 

A kormányváltás után derült ki, hogy több kulcsfontosságú olajügyi dokumentumnak is nyoma veszett. 

Az Átlátszó olajügyekkel foglalkozó cikksorozata itt olvasható: https://atlatszo.hu/szerzo/papplaszlo...

ITT NÉZHETŐ MEG

HANKÓ, NVVH-ÜGYEK, ARANYKONVOJ, MP-ÜGYÉSZSÉG CSÖRTE | KONFRONTZÓNA

SZÉLSŐKÖZÉP / KONFRONTZÓNA
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2026.09.29.

Négy vendég, egy asztal, és kérdések, amelyeknél nem elég megkerülni a választ. Konfrontzóna Egri Viktorral!

A legújabb adás vendégei Bogos Csaba, Murányi András, Csintalan Sándor és Horn Gábor.

Terítéken a közélet legfontosabb ügyei: Hankó és Seszták, NVVH-ügyek, Aranykonvoj, MP-ügyészség csörte. Egymásnak feszülő érvek és eltérő helyzetértékelések. Hol húzódnak a valódi törésvonalak, és miben lehet közös nevezőre jutni? Egri Viktor kérdez, visszakérdez, és ütközteti az álláspontokat.

Véleményből lesz elég. De melyik állja ki a vitát? Találkozzunk a Konfrontzónában!"

ITT NÉZHETŐ MEG

NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK A NER 16 ÉVE ALATT SZÜLETETT NEM NYILVÁNOS KORMÁNYHATÁROZATOK LISTÁJÁT

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.09.29.

Az új kormány kedden nyilvánosságra hozta a 2010 és 2026 között született 2000-es számozású, nem nyilvános kormányhatározatok listáját azok címeivel. Ezek olyan határozatok, amelyeket az előző kormány nem tett közzé a Magyar Közlönyben, amelyek tartalmát így a magyar emberek nem ismerhették meg.

A kormány közleménye szerint az elmúlt 16 évben 3598 olyan 2000-es kormányhatározat született, amelyet nem ismerhetett meg a nyilvánosság. Ezek az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok jellemzően meghatározott kormányzati, rendvédelmi vagy más állami vezetők számára állapítottak meg feladatokat. A 2000-es kormányhatározatok nem azonosak a minősített adatokat tartalmazó kormányhatározatokkal.

Az új kormány szerint az elmúlt években egyes 2000-es kormányhatározatok létezéséről vagy azok tartalmáról legfeljebb sajtóhírekből lehetett tudomást szerezni, de a határozatok teljes, éves bontású listája eddig nem volt nyilvános, egységesen elérhető. A kormány viszont most úgy döntött, nyilvánosságra hozza a 2010 és 2026 közötti nem nyilvános, 2000-es kormányhatározatok listáját.

Ahogyan az a dokumentumokból kiderül, idővel arányosan évről évre egyre több határozatot minősített a kormány nem nyilvános döntésnek. Míg a második Orbán-kormány idején, 2010 és 2013 között évente 10-20 között mozgott a nem nyilvános döntések száma, 2014-re ez 33-ra ugrott, onnantól kezdve pedig folyamatosan növekedett.

A legtöbb nem nyilvános határozat a koronavírus-járvány idején, 2021-ben született: szám szerint 679 kormányhatározat lett ekkor 2000-es. Szintén hasonlóan sok, 635 nem nyilvános kormánydöntés született 2023-ban.

A listát végigpörgetve az látszik, hogy 2020-tól kezdődően az előző kormány a magánvállalatoknak, alapítványoknak és egyéb szervezeteknek szánt egyedi támogatásokról is nem nyilvános kormányhatározattal döntött. Ennek megfelelően a listában láthatóak a külföldi vállalatok magyarországi beruházásainak támogatásáról szóló döntések is, a gödi Samsung például 2023-ban kettő, 2025-ben pedig egy nem nyilvános kormányhatározattal kapott állami támogatást.

A listában szerepelnek a csádi misszióhoz kapcsolódó nem nyilvános kormányhatározatok is:

- 2023-ban döntés született a honvédség „csádi katonai szerepvállalását előkészítő Szemrevételező Törzsének” kiküldéséről;

- 2024-ben pedig a Magyarország és Csád közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozattal kapcsolatos intézkedésekről; valamint

- a Hungary Helps kezdeményezés csádi programjának elindításáról.

A kormányhatározatok szövegét továbbra sem ismerhetjük meg, a címek listája évenkénti bontásban a kormány honlapján elérhető.

Mindez alig egy nappal azután történt, hogy a Tisza-kormány kedden nyilvánosságra hozta a 2010 és 2026 között született 2000-es számozású, nem nyilvános kormányhatározatok listáját. Szeptember közepén, az őszödi beszéd kiszivárgásának évfordulóján pedig a 2006. őszi kormányülések titkos jegyzőkönyvei kerültek ki a kormány honlapjára – arról, hogy mi derült ki belőlük, itt írtunk részletesebben.

ITT OLVASHATÓ