FIDESZES NEGATÍVHÍR-KOMMANDÓ HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, ROGÁN BIZALMASA A GÁZBIZNISZBEN - HET LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.09.30.

24: Rogán bizalmasa a gázbizniszben

Az üzleti ügyekben Rogán Antal kabinetminiszter jobbkezének számító Kertész Balázs legújabban gázkereskedő céget alapított. A szálak a svájci adóparadicsomtól a Gellérthegyen keresztül Grúziáig kuszálódnak. Néhány napja Monavis Energy Zrt. néven jegyeztek be új céget, amelynek fő profilja a gázkereskedelem, ezen kívül egyetlen más tevékenységi kört adtak meg, a gázelosztást. A zrt.-kre előírt minimális, 5 millió forint alaptőkével bejegyzett társaság vezérigazgatója Kertész Balázs, aki a magyar kormány-közeli üzletemberek által is kedvelt, svájci adóparadicsomként számon tartott Zugban található lakcímet adott meg a cégbíróságnak. A gázkereskedő alapítója a Monavis Holding Zrt., aminek az egyedüli részvényese is Kertész. A két új társaságon kívül még a Monavis Consulting található a regiszterben ezen a néven. Mindhárom Monavis-vállalkozás székhelye az Aulich utca 3. Ez az az épület, amelyről az Index videofelvétellel mutatta meg bő két éve, milyen illusztris tárgyalópartnereket képes vonzani. Habony Árpádnál és Rogán Antalnál is nagyobb potentátok tárgyaltak a ház előtt: Irakli Rekhviashvili grúz bankár, egykori gazdasági miniszter, Nikoloz Gilauri, Grúzia egykori energiaügyi-, majd pénzügyminisztere, aki egy időben miniszterelnök is volt. Elkapott beszélgetésükben egy grúziai erőmű terve sejlett fel.

444: Lázár tanácsadója rosszhírekkel támadná a hódmezővásárhelyi vezetést

Még augusztusban írt Kommunikációs iránymutatás elnevezésű levélben Göbl Vilmos, Lázár János sajtósa arra kéri a helyi fideszes képviselőket, hogy akárcsak addig, ezután se nyilatkozzanak a sajtónak pozitív témákban sem. „Sajnos több visszajelzés alapján fennáll a veszélye annak, hogy az olvasók, nézők, hallgatók a pozitív témák alapján úgy érzik, megy, működik a város.” Így zárta a képviselőkek írt magánlevelét: „Gyűjtsétek a negatívumokat, amelyekkel a sajtóban tudunk majd csatákat indítani.”

24: új luxusautó Budavár fideszes polgármesterének

Egy elektromos Nissan Leafet cserélnek modernebbre Nagy Gábor Tamás kedvéért az I. kerületben, pedig korábban már egy Lexust is beszereztek, ami szintén a fideszes politikus rendelkezésére áll. Hétfőn elfogadta a pénzügyi bizottság, csütörtökön pedig a budavári önkormányzat képviselő-testülete is jóváhagyhatja az I. kerület módosított 2018-as költségvetését. Ennek része, hogy a polgármester számára egy új, modernebb elektromos autót vásárol a kerület.

Népszava: szoborra vésték Balog Zoltán útmutatását

A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából, tavaly ősszel adták át a XVI. kerületben, Sashalom és Rákosszentmihály határánál „Közép-Európa legnagyobb reformációs emlékhelyét”. Itt avatták fel Bocskai István, Kálvin János és Luther Márton bronzból készült egész alakos szobrát, R. Törley Mária alkotását. A szoborállítást Szatmáry Kristóf fideszes képviselő kezdeményezte. A szobrok talapzatán bibliai idézetek olvashatók. A kompozíció fókuszában lévő, gömb alakú csobogó kávájára egy ismeretlen eredetű szöveg is felkerült: „Tartsd meg a hitet, újítsd meg és erősítsd meg a hitet, és akkor ez a hit megtart téged.” A szoboravatás idején legalábbis még nem láthattunk se nevet, se forrásmegjelölést. Időközben felvésték a szerző nevét, aki nem más, mint a volt miniszter: Balog Zoltán. „Az én döntésem volt” – nyilatkozta az önmagát katolikus szobrászművészként meghatározó R. Törley Mária.

24: eladja a roma önkormányzat az ingatlanait

Értékesíti az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) azokat az ingatlanjait, amelyeket a Farkas Flórián volt miniszterelnöki biztos nevével összeforrt botrányos Híd a Munka Világába program keretében vásárolt a szervezet. Az eredetileg európai uniós forrásból indult – majd teljes csődbe torkollt – felzárkóztatási program során négy vidéki és egy budapesti irodát vásárolt az önkormányzat. A zalaegerszegi és a salgótarjáni irodáját már eladta az ORÖ, és a szervezet csütörtöki közgyűlésén döntöttek arról, hogy a fővárosi irodát is eladják. Utóbbi ingatlant Budapest egyik legdrágább részén, az I. kerületi Gellérthegy utcában vásárolta a szervezet, hogy ott alakítsanak ki központi irodát a programban létrehozott szövetkezetnek, amelyek azonban sosem végeztek érdemi munkát, és be sem költöztek az ingatlanba. Említésre méltó, hogy a Híd a munka világába program szabálytalan pénzköltései miatt a Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére több mint három éve folytat nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

ITT OLVASHATÓ

A MENEKÜLTKÉRDÉS TÚL FONTOS AHHOZ, HOGY A POLITIKUSOKRA BÍZZUK - ELLENSÉGES KÖZEGBEN NINCS INTEGRÁCIÓ

24.HU
Szerző: ZSOLT PÉTER
2018.09.28.

Értelmes diskurzust nem, csak indulati, csoportidentitásos megközelítések halmazát olvasni menekülttémában.

Ezek az indulattól átfűtött kommunikációk tele vannak igazságelemekkel, mégis inkább tűnnek vergődésnek, s silányulnak hittételekké. Mindeközben számos igen tájékozott és racionálisan gondolkodó tudna hozzászólni a témához, s jutnának egyről a kettőre, de rájuk nem kíváncsi sem a politikai hatalom, sem a közönség. Pontosabban azt nem tudjuk, hogy melyik ország politikusai kíváncsiak rájuk, mert valószínűleg azért vannak ilyenek. Nem sorolom magamat a téma szakértőjének, de a hangvételt és az irányt így is tudom képviselni. Mondok tehát néhány példát.

A demokratikus és fejlett világ népességfogyással, saját tagjai centrumba áramlásával, szegregációval, kohéziós és integrációs problémákkal küzd.Mindenütt egyre nagyobb egységek jönnek létre, így ami korábban külső probléma volt, az belsővé válik. Viszont, ha a növekedés megáll, a cél elvész és belső bomlás indul meg. Gondoljunk például arra, mi volna, ha Törökország az EU-hoz csatlakozhatna, s mi van azért, mert az EU bővítése leállt.

A népességfogyás minden civilizáció velejárója. Úgy tűnik egy bizonyos kulturális környezet – mely elpuhulással jár – maga után vonja, míg ha a civilizáció szétesik, beindul a biológiai program megint.

Európa fogyása és „puhánnyá válása” csak bevándorlással oldható meg. Mintha a németek úgy döntöttek volna, hogy jöjjenek, még ha többségük alkalmatlan is lesz arra, hogy belépjen a munkaerőpiacra, ha csak egy részük ezt sikeresen megteszi, már fenn tudják tartani a gazdasági jólétet.

Minderről a politikai kommunikációban nem esik szó, humanitárius értékekkel fedik le a stratégiájukat. Már ha igaz a feltételezésem, hogy racionális diskurzus helyett ez esetben is csak a kommunikáció a meghatározó. Hasonlóképp a menekültellenes retorikák inkább célozzák a politikai sikert, mint a valódi megoldáskeresést...

ITT OLVASHATÓ

A KURÍR-SZTORI: MA 20 ÉVE HALLGATTATTA EL AZ ELSŐ LAPOT A FIDESZ

MÉRCE
Szerző: SZŰCS GÁBOR
2018.09.30.

Ilyentájt, szeptember végén, rendre össze szoktunk gyűlni, hogy megemlékezzünk a Kurír történetének végnapjairól. Így történik ez idén is: hol többen, hol kevesebben jövünk el az egykori csapatból; volt, hogy harmincan, volt, hogy kétszázan. Ama bizonyos végnap pontos időpontja egyébként 1998. szeptember 30-a, egy szerdai nap délutánja, amikor az Orbán kormány – illetve megbízásából az annektált (értsd: ellopott) „új” Postabank kedves képviselője: Kőhalmi Alfrédné vezérigazgató-helyettes – két mondattal befejezettnek nyilvánította az akkor nyolc és fél éve működő Kurír életét.

Pontosan húsz éve történt mindez.

Az évforduló lehetőség arra, hogy ne csak ennek az emblematikus napilapnak a lefejezésére emlékezzünk, hanem a jelen sajtó viszonyaira is. Mert a húsz évet összekötő mondat éppen a minap hangzott el Strasbourgban Orbán Viktor szájából:

„Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk”.

Ezt mondta az a miniszterelnök, aki elhallgattatott már újságokat, megfélemlített tévét, rádiót, nyomtatott és internetes sajtót, tanárokat, civileket, tudósokat, aki miatt „félelem és reszketés” költözött, ha nem is Las Vegasba, de Magyarországra. S ahogy Hunter S. Thompson könyvében a két eszement főszereplő: Duke és dr. Gonzo minden törvényt áthágva dúlja fel a Las Vegast, úgy dúlja fel lassan egész Európa életét Orbán...

ITT OLVASHATÓ

ALJAS ESZKÖZÖKKEL KAMPÁNYOLT A FIDESZ A XV. KERÜLETBEN

SZTÁRKLIKK
Szerző: Wirth
2018.09.30.

A lehető leghitványabb módszerrel próbálta lejáratni a baloldali jelöltet László Tamás, a Fidesz jelöltje a főváros XV. kerületében, ahol ma időközi polgármester-választást tartanak.

A kormánypárti jelölt az elmúlt hetekben a politikai pedofíliától sem riadt már vissza, a helyi iskolákba is betolakodva, a Fidesz piszkos kampánya azonban a vasárnapi választás előtti napon érte el a mélypontját.

A Sztárklikk információi szerint tegnap olyan, kéretlen telefonhívásokkal „lepték meg” a XV. kerületieket, amelyekben egy női hang azzal riogatja őket, hogy Németh Angéla a baloldal jelöltje megválasztása esetén megszüntetné a helyi szakrendelőt, így az helyiek mehetnek majd Zuglóba, vagy Újpestre, ha orvosi ellátásra szorulnak.

Az automatizált hívórendszer segítségével bonyolított lejáratókampánnyal egy bibi van: úgy tudjuk, hogy a XV. kerületben használt nomadikus, vagyis nem helyhez kötött internet alapú vezetékes telefonszám megegyezik egy korábbival, ami mögött valószínűsíthetően a Fidesz állhat. Konkrétan ugyanarról a telefonszámról hívták most az embereket, amiről tavasszal is, csak kicsit délebbre, Pestszentlőrincen, ahol Kunhalmi Ágnest igyekeztek besározni (mint tudjuk, kevés sikerrel)....

ITT OLVASHATÓ

SZÍNHÁZI ERŐPRÓBÁK - KOVÁTS ADÉL: KI KELL LÉPNÜNK A KOMFORTZÓNÁNKBÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2018.09.30.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő 2016 februárjától igazgatja a Radnóti Miklós Színházat. Azt mondja, az idei évad kemény próbatétel lesz az egész társulat számára, mivel a közelben elkezdődő építkezések miatt több előadásukat is más helyszínen kell játszaniuk. De úgy fogják ezt fel, mint egy csapatépítő tréninget. Kováts Adél szerint az igazgatás nem csak örömmel, olykor vérveszteséggel is jár. Kérdeztük arról is, hogy a mai kultúrharcos időben van-e oka félni egy színházi direktornak.

– Az javasolta, jöjjünk ide föl, a Radnóti Színház tetejére. Igazgatóként is gyakran érzi magát szédítő magasságokban?

– Inkább szédítő mélységeket érzek, főleg, ha az előttünk tornyosuló feladatokra gondolok. Különben azért hívtam fel önöket ide, mert itt a háztetőn szépek a fények a fotózáshoz. S talán tudat alatt azt is szerettem volna, hogy lássák innen azt a bizonyos házat mögöttünk. Több mint két évtizede élünk furcsa társbérletben a Paulay Ede utca 52. szám alatti ingatlannal egy örökölt jogviszony miatt. A színpadunk egy része az ott látható szomszédos épülethez tartozik. Ezt bontják majd le, és egy másikat építenek a helyébe, ami nagyban befolyásolja a színházunk működését az idei évadban. Megszűnik a színpad mélysége, csak egy leszűkített játékterünk marad, de nem költözünk el és nem is zárunk be. A nagyobb játékteret igénylő előadásainkat vendéghelyekre visszük: a III. Richárd és az Ádám almái a Magyar Színházban, a Futótűz és A párnaember az Ódry Színpadon lesznek műsoron. Bizonyos előadásaink és négy bemutatónk marad a Radnóti színpadán, illetve a Gloriát a Tesla Loft termében mutatjuk be. Tavaly felújítottuk a Bárány Boldizsárt a Stefánia-palotában.

– Ezt megjegyezni sem könnyű. Az átszervezések rengeteg pluszterhet róhatnak önre és az egész társulatra.

– Elsősorban logisztikai és kommunikációs feladatokat kell majd jól megoldanunk. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, de ez lehetőséget ad arra, hogy kipróbáljuk magunkat új helyzetekben, más terekben, találkozzunk olyan nézőkkel is, akik esetleg a Radnótiban még nem is jártak. Vendégjátékokra is megyünk Dunaújvárosba, Szombathelyre és Szabadkára. Mozgalmas időszak vár ránk, de biztos vagyok benne, hogy ebben is megleljük azt a fajta stabilitást, ami a Radnótit jellemzi. Remélem, a társulat ezt inkább izgalmas kalandtúrának fogja fel. Én biztosan. Másként nem is lehet...

ITT OLVASHATÓ

JANISCH ATTILA KÜLÖNVÉLEMÉNYE NEMES JELES LÁSZLÓ NAPSZÁLLTÁJÁRÓL

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: JANISCH ATTILA
2018.09.30.

Útvesztő pokolbéli alkonyatban.

Hallottam a fanyalgó kritikák némelyikéről és hallottam fanyalgó, elutasító véleményeket is, nos, egyetlen elutasító véleménnyel sem értek egyet.

A Napszállta az utóbbi évek, évtized egyik legjelentősebb magyar filmje, amelyet a jövőbemutató progresszív víziója miatt fontosabb és szakmailag is erőteljesebb, határozottabb alkotásnak látok, mint a Saul fia (2015) volt.

Persze eleve ostobaságnak tartom a filmek bármiféle hasonlítgatását, akár egyetlen alkotói életművön belül is, és csak azért írtam a fenti megjegyzést, mert sok ilyen hasonlítgatást hallottam már korábban. Az egyik legjellemzőbb közülük: "Sajnálatos, hogy ebben a filmben is ugyanazt a formanyelvet használja a rendező, mint a Saulban, mert azért hatalmas különbség van aközt, hogy Auschwitzban követ-e a kamera leválaszthatatlanul egy fiát eltemetni akaró rabot vagy a tízes évek Budapestjén követ egy lányt, aki a testvérét keresi, de anélkül, hogy igazi célja, története lenne" – csakhogy a frappáns összevetésének egyetlen állítása sem igaz.

A Saulban a főszereplőt egy már kiteljesedett, objektíve is már komplexen és befejezetten létező világállapotban (és az abban mesterségesen teremtett, de ugyancsak komplex és befejezetten megváltoztathatatlan helyzetben – koncentrációs tábor) követi a kamera, míg a Napszállta egy, csak a későbbiekben komplexszé és kiteljesedetté alakuló helyzet, világállapot kibontakozásának kiismerhetetlenül félelmetes, beláthatatlan labirintusába veti a főszereplőt. 1913-ban, egy évvel az első világháború kitörése előtt járunk. A film hihetetlen – magyar filmen talán még soha nem látott – vizuális gazdagsággal mutatja be az adott kor Budapestjét. Valójában mégsem az 1910-es évek Budapestjét látjuk a vásznon, hanem egy – épp a mozgalmasságában és túltelítettségében – egyre áthatolhatatlanabbá és a kamera szándékosan szűkre szabott betekintési perspektívájából egyre átláthatatlanabbá váló városmasszát, amelyben semmi sem az, aminek látszik, amelyben csak kérdések vannak, de válaszok nincsenek, mert a kérdéseket is épp csak meg lehet fogalmazni, nemhogy a válaszokat is megtalálni rájuk. Ez az egyre áthatolhatatlanabb, egyre sűrűbb környezet-massza, morfolódik a kezdeti, majdnem realista városképből a mindent elnyelő, mindent leszívó, mindenre rátapadó és mindent körülvevő mocsárrá, amelyben a főszereplő is menthetetlenül (a világgal együtt) elmerül, miközben a célja még csak nem is az, hogy áthaladjon rajta, hanem "csak" az, hogy a saját múltját (identitását) megtalálja.

Mint minden erőteljes vízióval rendelkező, múltbéli korszakot bemutató jelentősebb film, a Napszállta is csak látszólag szól a vásznon megjelenő történelmi korról és annak kitalált vagy valós történéseiről, valójában a legaktuálisabb mai világállapotot jelenít meg. Ez az analógia vagy reflexió persze lehetne szájbarágós, erőltetett és/vagy primitíven nyilvánvaló és leegyszerűsítő. Lehetne ilyen is, csakhogy Nemes Jeles László filmje mindezeket a csapdákat bravúrosan elkerüli. Nem a film hangsúlyozza az analógiát, hanem a nézőben születnek meg az összefüggések és az asszociációk, amelyek éppen azért lesznek tágasak és összetettek, mert a film sem nyelvi eszközeiben, sem történeti dramaturgiájában nem hangsúlyozza ezeket...

ITT OLVASHATÓ

HALVÁNY REMÉNYSUGÁR A DEVIZAHITELESEKNEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2018.09.29.

Bár a devizahitelesek számára kedvező döntést hozott az Európai Unió Bírósága, a szakértők az eddigi hazai bírói gyakorlat alapján nem sok jóra számítanak.

Egy hallgatólagosan lezártnak tekintett dossziét nyitott újra az Európai Unió Bírósága (EUB) a múlt héten, amikor kimondta, a magyar bíróságok vizsgálhatják, megfelelően tájékoztatták-e ügyfeleiket annak idején a bankok a devizahitelek árfolyamkockázatairól. Ha úgy ítélik meg, a szerződési feltételeket a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor akár tisztességtelennek is nyilváníthatják a szerződéseket. A tájékoztatásnak pedig nemcsak alaki és nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie, hanem konkrét tartalommal is meg kell tölteni – mondta ki a luxemburgi testület. 

Mindennek azért van nagy jelentősége, mert a devizahitelek forintosítására vonatkozó 2014-es törvényekkel a kormány megszüntetett ugyan a devizahitel-szerződésekben bizonyos tisztességtelen feltételeket, de mivel az árfolyam-kockázattal kapcsolatban nem rendelkezett, lényegében kimondta: annak terhét a fogyasztóknak kell viselniük. Ezt követően pedig a bíróságok nem vizsgálták a devizahiteles perekben az árfolyam-kockázattal kapcsolatos kérdéseket. Holott a bankok többsége – inkább saját magát levédve, semmint a tényleges tájékoztatást szolgálva - csupán egy sablonszöveget íratott alá a hitelfelvevőkkel, amelyben az adós vállalja az árfolyam-változásból eredő kockázatokat. 

Két magyar devizahiteles perének ügyében azonban a Fővárosi Ítélőtábla kikérte az Európai Bíróság véleményét: értékelheti-e egy szerződési feltétel tisztességtelenségét, ha az nem világos és érthető, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázat adósokra történő terhelését. Ennek kapcsán mondta ki az EUB, hogy igenis lehet vizsgálni ezeket a kérdéseket, ezt nem befolyásolja a forintosítási törvény. A Kúria az ítéletet követően azonnal közleményben sietett leszögezni: tanulmányozzák a döntést, de ők már 2015-ben és 2016-ban is ezen a véleményen voltak. Érdekes módon a bíróságok mégis keresetek ezreit utasították el arra hivatkozva, hogy az árfolyam-kockázattal kapcsolatos tájékoztatást már nem lehet vizsgálni – hívta fel a figyelmet Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Szerinte a Kúria „álszent közleményével” csupán a bíróságokra próbálja hárítani a felelősséget, miközben valójában „elvárás volt a bíráktól”, hogy utasítsák el a kereseteket. Úgy véli: a folyamatban lévő mintegy 10-12 ezer devizahiteles per száma a sokszorosára nőhet az ítélet nyomán, de szubjektív bírói döntések születhetnek, hiszen nincs egy lista, amely összefoglalná, miről és hogyan kellett volna tájékoztatniuk a hitelfelvevőket a bankoknak. Az EUB döntését megelőző főtanácsnoki vélemény ugyan arra tett javaslatot, hogy a nemzeti bíróság határozza meg ezeket a kritériumokat, de az ítéletből ez végül kimaradt. 

Barabás Gyula úgy fogalmazott: a magyar bíróságok eddigi gyakorlata alapján kétségei vannak, hogy a perek többségében a bírák a devizahitelesek javára ítélnek majd. A folyamatban lévő árveréseket és végrehajtásokat ezzel együtt azonnal le kellene állítani, az EUB szándéka ugyanis egyértelmű. 

 Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara képviselője úgy látja: a devizahitelesek ügyét Magyarországon soha nem jogi, hanem politikai kérdésként kezelték, ehhez pedig a bíróságokat is felhasználták. Mint mondta: a devizahitelek elterjedése ugyanúgy politikai döntés – egy hibás gazdaságpolitikai elképzelés – hatására történt, mint ahogyan később a kormány és a bankok között megkötött alkuk miatt utasították el a bíróságok a devizahiteles keresetek sokaságát. Kérdéses, a Kúria hajlandó-e most az eddigi irányvonalat korrigálni és az európai jogrendnek megfelelő iránymutatást adni a bíróságoknak. Ravasz László szkeptikus e tekintetben, bár – mint fogalmazott – az EUB ítélete ad egy reménysugarat: ha a devizahitelesek és a magyar bíróságok a sarkukra állnak, felülírható a rendszer.

Az ügyvéd szerint egyébként a fő kérdés nem is az, hogy megfelelő módon tájékoztattak-e annak idején a kockázatokról a bankok, hanem az, hogy egyáltalán azt a terméket adták-e el, amit ígértek. Az emberek egy olyan olcsó lakáshitelért fordultak hozzájuk, amelyet – ellentétben az akkor 15-18 százalékos kamatozású forinthitelekkel – hosszú távon is fizetni tudnak. Erre kínálták fel a bankok a svájci frank alapú, olcsó hiteleket. Ezeket az ügyfelek mégsem tudták hosszú távon fizetni, vagyis a bankok nem teljesítették, amit a vállaltak – magyarázza Ravasz László. Szerinte emiatt az összes devizahitel-szerződést érvénytelennek kellene nyilvánítani, és mielőbb le kellene állítani a végrehajtásokat. Emellett hatályon kívül kellene helyezni azokat a – például magas illetékeket előíró - jogszabályokat, amelyek megnehezítik a devizahitelesek jogérvényesítését. Ezekkel ugyanis most akár azt is meg lehet akadályozni, hogy egyáltalán elinduljanak ezek a perek...

ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR A DÉLI PÁLYAUDVAR ÁTÉPÍTŐI BEDOBTÁK A NAGY ÁLOM TERVÉT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.09.30.

Gigantikus szuperalagutat terveznek Budapest alá; a kilakoltatásra készül egy ötgyerekes család, amelynek sosem volt tartozása; megnéztük, hogyan szervezik a Budapest Maratont. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Háromszáz milliárd forintból lehetne egy alagutat építeni a Déli és a Nyugati pályaudvar közé – erről beszéltek szakértők és döntéshozók a Déli jövőjéről szóló fórumon. Ilyen vasúti alagutak szelik át a várost Berlinben, Münchenben és Milánóban, de Londonban is pont egy ilyen projekten dolgoznak.

Azt azért a konferencia több résztvevője is felvetette, hogy jó lenne közelebbi, könnyebben elérhető célokat is megfogalmazni a pályaudvarok helyzetének rendezésére. Az esemény végén a jelen levő lakók közül többen is felzúdultak, sérelmezve, hogy az ő véleményükre senki nem kíváncsi...

ITT OLVASHATÓ

LEHETNE, DE NEM AKARJÁK MEGOLDANI - BESZÉLGETÉS UDVARHELYI TESSZÁVAL, A VÁROS MINDENKIÉ CSOPORT ALAPÍTÓJÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: NAGY N. PÉTER
2018.09.28.

Kulturális antropológia szakon végzett az ELTE-n, a City University of New Yorkon szerzett doktori diplomát számtalan tanulmány után publikált két könyvet, oktatott számos egyetemen, de saját meglátása szerint tanulni igazán 2009-ben kezdett, amikor negyedmagával megalapította A Város Mindenkié csoportot. Ebben mindmáig együtt dolgoznak hajléktalan emberek, illetve a lakhatási válság kárvallottjai és a szövetségeseik. Udvarhelyi Tessza 38 éves korára öt komoly szervezetet indított útjára és segített megőrizni. Mint ilyen nagyon sikeresnek, a hosszabb távú célokat tekintve viszont inkább sikertelennek tartja munkáját. Eggyel több ok arra, hogy semmit ne adjon fel, de hamarosan akár új dolgokba is kezdjen.


– Újabb lakásmenet indul szeptember 29-én az önök, A Város Mindenkié szervezésében. Előtte és utána Lakhatási Heteket rendeznek, mintha mi sem történt volna az évek során...

– Miért? Történt valami?

– Ötszázezren elmentek külföldre dolgozni. Az utóbbi öt évben sajnos további mintegy kétszázezer emberrel lettünk kevesebben biológiai okokból. Beindultak a lakásépítések. Nem enyhült a szociális nyomás a lakásszektoron? A menet ennek igazságosabbá tételéért indul.

– Nem enyhült a nyomás – az egyenlőtlen elosztás és a megfizethetetlen lakhatás ugyanolyan súlyos probléma, mint volt. Viszont újabb rétegek gondjai váltak láthatóvá. 2009-ben, amikor A Város Mindenkié megalakult, még elsősorban a hajléktalanság kérdésére koncentráltunk. Azóta már általában a lakhatási problémákkal foglalkozunk, és ezek egyáltalán nem lettek enyhébbek a kérdésben felsorolt változásokkal sem. Viszont elérték a középosztályt is, ahol a hajléktalan emberekhez képest jóval nagyobb az érdekérvényesítő képesség, és amelynek tagjai jobban elérik a nyilvánosságot. Így a feszültségek is érzékelhetőbbé váltak.

– Önt tartják az egyik legsikeresebb civil szervezőnek. Elsősorban a lakhatás témakörében már öt markáns és tartósan életképes szervezet létrejöttében játszott kezdeményező szerepet: ezek A Város Mindenkié, Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász, Közélet Iskolája és az Önállóan Lakni – közösségben élni csoport a mozgássérültek segítésére… Ugyanakkor az idén eddig már jóval több mint ezer kilakoltatást kellett elszenvedniük embereknek, tavaly pedig több mint háromezret. De mintha nem váltana ez ki különösebb közéleti feszültséget. A szervezetek tehát sikeresek, a cél, amiért küzdenek viszont egyre távolabb került. Mi az ellentmondás feloldása?

– Ez valóban nagy ellentmondás. Az elmúlt tíz évben felépítettünk egy működő, erős aktivista- és jogvédő rendszert, másfelől, ha az eredményeket tekintjük, mintha szinte semmit nem léptünk volna előre. Ez aggasztó. Csak hát közben lecsapott ránk a NER. A Város Mindenkié 2009-ben alakult. Ha az addig Magyarországon szokásos, langyos demokrácia folytatódik, szervezeteink dinamikájával komoly eredményeket érhettünk volna el. Most viszont a rendelkezésünkre álló eszközök még a kármentésre is alig elegendőek. Iszonyatosan hosszú távra kell terveznünk ahhoz, hogy legyen elég motivációnk. Ebben a politikai rendszerben az általunk képviselt társadalmi rétegek és erkölcsi-politikai értékek alig érvényesülnek, de ha leállunk, akkor még az utána következő időszakban sem lesz esély a változásra. Ezt a reményt védjük, miközben a szervezeteink most is nagyon sok embernek segítenek nap mint nap. A Város Mindenkié általában az ügyintézésben vagy éppen a jogszerűtlen kilakoltatások leállításában, minimális célként ezek elhalasztásában nyújt támaszt. Amikor radikálisabban lépünk fel – például élőlánccal próbálunk megakadályozni egy kilakoltatást –, az valamennyire visszafogja az önkormányzatokat, mert számolniuk kell szervezett és nem csak néhány elesett ember tiltakozásából álló ellenállással is.

– Érvényes még az eredeti célkitűzés, hogy nagyobb részt volt vagy jelenlegi hajléktalanokból kell állnia a csapatnak?

– Érvényes, de szélesítettük az érintettek bázisát mindazokkal, akik megtapasztalták vagy éppen tapasztalják a lakhatási válságot. Például ma már ilyen helyzetben van az is, aki lakik ugyan valahol, de a bérbeadó nem hajlandó bejelenteni, amiből nagyon komoly hátrányai keletkeznek. Másfelől, ha végignézek a csoporton, azt látom, hogy lassan én maradtam az egyetlen klasszikus értelemben vett szövetséges. Eredetileg azokat neveztük így, akik stabil lakás-, illetve egzisztenciális körülmények között élnek, vagyis nem tapasztalják meg a saját bőrükön a lakhatási válságot. De ma már azoknak is egyre nehezebb kérdés a lakhatás, akik ugyanúgy diplomások, mint én. Arra a felvetésre, hogy „szervezetépítésben sikeresek vagyunk, mégsem érünk el sokat”, az volt egy pár évvel ezelőtt az egyik válaszunk, hogy megpróbáljuk szélesíteni a bázisunkat. Muszáj szélesebb osztályösszefogást megvalósítani.

– Cikkeiben, tanulmányaiban, nyilatkozataiban nem kirekesztettekről, hátrányos helyzetűekről, hanem elnyomottakról beszél, illetve a konfliktusszerkezeteket leírva az osztály fogalmat használja. Keményen „belepolitizálja” magukat a klasszikus és nagyon éles politikai ellentétek világába. Következik-e ebből valami a szervezet céljait illetően?

– A Város Mindenkié ideológiai világára leginkább Misetics Bálint volt hatással, aki lakáspolitikával foglalkozik, kisebb részben pedig én és még több más társadalomtudós és lakhatási szegénységben érintett tagunk. Bálinttal mindketten a kritikai társadalomelméleti szemléletre szocializálódtunk. Úgy gondoljuk, hogy egy tőkés rendszerben a társadalmi helyzetet legjobban az osztályegyenlőtlenségek írják le. Az elnyomásról való beszéd pedig a kritikai pedagógiából jön, melynek megalkotója Paulo Freire, aki szerint az elnyomás viszonyrendszere öli meg a társadalmat, és ez alól kell – többek között a pedagógia segítségével – felszabadítani az embereket...

ITT OLVASHATÓ

NESZE NEKED NÖVEKVŐ ÉLETSZÍNVONAL: ENNYI MINDEN LETT DRÁGÁBB 17 ÉV LEFORGÁSA ALATT

PÉNZCENTRUM
Szerző: NapiCsárt
2018.09.29.

Magyarországon 2000 és 2017 között a fogyasztói árak átlagosan 98 százalékkal nőttek, ami az összes uniós tagországot figyelembe véve a harmadik legmagasabb növekedés volt az EU-ban. Nálunk durvábban már csak Romániában és Izlandon nőttek az árak, keleti szomszédunknál 257, míg Izlandon 108,3 százalékkal - derül ki az Eursotat statisztikájából.

Az európai statisztikák között volt ugyanakkor egy, ami sehol máshol nem drágult annyival, mint hazánkban. Ez pedig az egészségügyi kiadások költsége volt, ami 17 év leforgása alatt 156,8 százalékkal kerül többe Magyarországon. Hazánkat ebben a kategóriában Bulgária és Lettország követi 154,7, illetve 139,2 százalékkal.

Az Eurostat statisztikái szerint Magyarország még négy különböző kategóriában került fel a legjobban dráguló országok dobogójára

- az élelmiszerek és a nem alkohol tartalmú italok 120,3,

- az alkoholos italok és dohánytermékek 220,4,

- a rekreációs és kulturális költségek 53,3,

- míg az éttermi és hotelköltségek 158,5 százalékkal lettek drágábbak...

ITT OLVASHATÓ

MINDENKI EGYFORMA - SVÉD MÓDRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.09.30.

Svédországban nagy lelkesedéssel vallják, hogy semmi különbség nincs a férfi és a nő között. A kérdés csak az, hogyan csapódik ez le már egészen kis korban például az óvodában. Ha már itt tartunk, végiggondoljuk, mire érdemes figyelni a külföldi iskolaválasztásnál, végül lazításként elugrunk Brazíliába strandokat nézni.

Han, hon, hen – a férfi és nő egysége, pontosabban annak a hiány a svéd kultúrában. Nagy kérdés, mi történik akkor, ha elsimítjuk a különbségeket – írja Bandi Republic a blogján egy saját történet alapján.

„Lányos apaként nagy rajongója vagyok a női egyenjogúságnak, de sokszor azt látom itt Svédországban, hogy a női egyenlőséget teljesen összekeverik az egyformasággal, ami megöli a rock ’n’ rollt a párkapcsolatokban. Nagyon furcsa errefelé a dinamika (vagy annak hiánya) a két nem között.

Az igazi nyitottság és tolerancia a szememben azt jelenti, hogy elfogadjuk a különbözőségeket és nem próbáljuk meg már az óvodában elkezdeni kiölni ezt a gyerekekből.

Nagyon nehéz időszak volt számunkra, amikor a lányunk 2,5 éves korában keményen belekezdett a hiszti-dac korszakába. Sosem fogom elfelejteni amikor megpróbáltam szakmai jelleggel beszélni erről a rutinos svéd óvodai pedagógussal. Merészeltem megkérdezni, hogy a hasonló korú fiúknál is ugyanígy jelentkeznek-e ezek az elviselhetetlen hisztériás rohamok?

Meg akartam érteni, hogy vajon a kislányok így kezdik-e el gyakorolni a női érdekérvényesítő képességüket vagy ez valami más?

Olyan lebaszcsizós kioktatást kaptam hirtelen az óvónőtől, hogy csak na! Megtudtam, hogy szerinte – és a hivatalos svéd vélekedés szerint – nincsen semmi különbség a fiúk és a lányok közt sem ebben, sem másban. Kifejtette, hogy ezért egyformán is kezelik őket.

Szerintem fontos a kezdetektől hangsúlyozni a különbözőségeket és kultiválni azokat. Nem szeretném, ha azt vernék a gyerekem fejébe, hogy nemre, fajra, korra való tekintet nélkül mindenki egyforma.

A szándék valószínűleg jó, de súlyos hiba lenne az egyenlőséget az egyformasággal agyoncsapni.”

A teljes posztot itt olvashatjátok el......
ITT OLVASHATÓ

NINDZSÁK A KÖZÉPKORI JAPÁNBAN: MINDENT SZABAD, CSAK GYŐZZÜNK!

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.09.30.

...A nindzsák születése

A nindzsák története egyben a középkori-újkori Japán békésnek éppen nem nevezhető története is. Az állandó belháborúk termelték ki a nindzsákat, és utóbb ezek okozták a hanyatlásukat is. Történetük Kínában kezdődött, ahol a 7. század elején a Tang-dinasztia uralkodott. A japánok kíváncsiak voltak erre a hatalmas országra, így hivatalnokok, diákok, tanárok, művészek látogattak el oda, és az egyik legnépszerűbb korabeli mű Szun-ce írása lett, amelyben a kínaiak hadi tudományát foglalta össze. Szun-ce ebben leírta, hogy

„a háború mindig a csalás útját járja. Így ha képesek vagyunk valamire, tegyünk úgy, mintha nem lennénk rá képesek; ha valamit felhasználunk, tegyünk úgy, mintha nem használnánk fel. Ha közel vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy távol vagyunk; ha távol vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy közel vagyunk. Előnyöket kínálva csalogassuk az ellenséget, sorait megzavarva mérjünk csapást reá; ha mindene megvan, jól készüljünk fel ellene; ha erősebb nálunk, kerüljük el az összecsapást."

A minél gyorsabb sikerhez szükséges fegyverek közül a leglényegesebb az információ. „A bölcs fejedelem és a kiváló hadvezér úgy arat győzelmet az ellenség felett (...), hogy mindent igyekszik előre tudni. Senki ne álljon közelebb a hadvezérhez, mint a kémek, és senkit ne jutalmazzanak meg jobban, mivel nincs bizalmasabb ügy, mint a kémek tevékenysége.” Ezek a gondolatok beszivárogtak Japánba, egyre szélesebb rétegek olvasták Szun Ce művét. Ráadásul a 10-12. században sok kínai menekült el országából és telepedett le Japánban, magával hozva tudását.

Hivatalosan nem voltak még nindzsák, de a szellemiségük már megjelent. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy 10. századi történet, amelyben egy Maszakado nevű hadúr a saját családja ellen viselt háborút. Egyetlen komolyabb ellenfele a saját nagybátyja, Josikane volt, aki egy támadással elsöpörte a becsvágyó unokaöcs erőit. De nem állt meg itt. Talált egy szolgát Maszakado környezetében, aki szép pénzért vállalta, hogy információkat szerez. A szolga kapott egy társat is Josikane emberei közül, akivel éjjeli őrnek álcázták magukat, és mindent feltérképeztek. De hiába teljesítették sikerrel a küldetést, mert Maszakadónak is megvoltak a maga kémjei, így mindenről tudomást szerzett. Az áruló szolgát kivégezték, majd sikeresen megtámadták Josikanét, de Maszakado nem élvezhette sokáig a győzelmét, mert pár hónappal később egy nyílvessző végzett vele.

A lopakodó harcmodor szellemiségét idézte az is, ahogy az 1182-es Jokota ga Hara-i csata végbement. A támadó hadvezér, Gendzsi hét alakulatra osztotta kétezer fős csapatát, és ellenséges zászlókkal látta el őket. Amikor az ellenség megpillantotta őket, éljenezni kezdett. Ám amikor közelebb értek, a hét csapat kibontotta saját zászlóit, és rohamot indított...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNNAK VAN OKA TARTANI MÉSZÁROS LŐRINCTŐL - A STRÓMANTÓ ELINDULT VISSZA A VAGYON AZ IGAZI TULAJDONOSI KŐRHÖZ

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN
2018.09.29. 

Nem könnyű a korrupt politikus élete. Kihasít magának a közösből néhány milliárdot, és mégsem mondhatja a kis József Attilával, hogy „Míg a cukrot szopogatnám/ Új ruhámat mutogatnám/ Dicsekednék fűnek, fának/ Mi jó dolga van Attilának.” Neki bizony kussolnia kell.

Ő nem dicsekedhet fűnek, fának, mekkora pénzre, vagyonra, micsoda cégekre tett szert, neki el kell rejtenie, úgy kell tennie, mintha csak abból a rongyos néhány millióból élne, amit hivatalosan keres – és ez nagyon nehéz.Olykor ki is esik a szerepéből, és villant egy sokmilliós órát, egy méregdrága táskát, egy számára elvileg aligha megfizethető vadászatot, utazást, luxusingatlant, és akkor retteghet, hogy lebukik.Pontosabban korábban retteghetett, manapság már kevésbé kell tartania a leleplezéstől, mert jelentősen csökkent a leleplezésére hivatott szervek és médiumok száma.

Korábban az ilyen politikusok offshore cégekbe mentették ki a pénzüket vagy a dobozban átvett kötegeket otthon, esetleg külföldi széfben tartották, de mára a strómantartás jött divatba.

Keres a politikus egy mindenre kapható régi cimborát, akinek azt mondja:

"Barátocskám, gazdaggá teszlek, de olyan gazdaggá, amit te el sem tudsz képzelni. S nem is kell neked azt elképzelni, elég, ha azt teszed a pénzzel, amit mondok. Úgy élsz, mintha a tiéd lenne, de most nagyon figyelj, ide nézz a szemembe, és jól jegyezd meg! Ez valójában az én pénzem. Ha egyszer azt mondom neked, hogy ide vele, akkor szépen visszaadod. Persze nálad is hagyok belőle valamit, ez majd attól függ, hogy viselkedsz."

Ám a fölényes szavak mögött ott a rettegés.

Mert a tolvaj politikus folyton azon retteg, nem veri-e át a strómanja. Nem lopja-e el az ő gondosan összelopott pénzét. Nem mondja-e neki egykor, hogy:

"Drága barátom, most már nem vagy miniszterelnök/miniszter/államtitkár, nincs hatalmad, pláne fölöttem, a dúsgazdag üzletember fölött. Papírt ugye nem készíthettünk a mi kis ügyletünkről, de ha lenne is, azonnal följelentenélek. Tehát húzzál el a… (itt szóhasználatának megfelelő hűvös, hideg vagy éppen meleg helyet javasol)."

Ez jár a strómantartó fejében, erre ébred izzadtan éjszaka, aztán az egyik reggel kiadja a parancsot a sajtónak, a hozzá hű famulusainak, hogy tessék tönkretenni, lejáratni X stróman urat, aki aztán át is adja a vagyont Y úrnak, az új strómannak, hiszen nincs kedve börtönbe vonulni. Nem könnyű megtalálni a helyes arányt, mert, ugye, egy-két stróman kevés, száz meg már sok, tehát fáradságos munkával ki kell választani azt az öt-tíz alakot, aki egymás ellen is kijátszható. Sőt, mostanában divatba jött, hogy a strómanok tulajdonoljanak egymás vagyonából zsíros részeket, így egymást is figyelik.

Aztán fogas kérdés az is, mennyire legyen okos a stróman. Kezdetben eszes strómant volt szokás tartani, de aztán kiderült (elég csak Simicska és Spéder strómanokra gondolnunk), hogy az effélék gondolkodnak, okoskodnak, gyakran a saját érdeküket a strómantartójuk elébe helyezik, tehát csak a gond van velük.

Ezért beköszöntött a buta strómanok ideje.

A sziklahűség és kellő ostobaság a ma divatos strómanok legfontosabb tulajdonságai...

ITT OLVASHATÓ

A TÖBBSÉG NEM DŐL BE A FIDESZ SZEGÉNYELLENESSÉGÉNEK

MÉRCE
Szerző: PAPP GÁSPÁR
2018.09.30.

A magyarok szerint a lakosság 41 százaléka él szegénységben, a többség saját bevallása szerint hónapról hónapra él. Az elmúlt években a nagy többség szerint ráadásul nőtt vagy legalábbis nem csökkent a szegénység, és a lakosság harmada szerint erről a kormány tehet elsősorban.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített reprezentatív felmérést arról, hogy milyen mértékűnek látják a magyarok a szegénységet, hogyan élik meg a saját anyagi helyzetüket, és kit vagy mit tesznek felelőssé a helyzetért.

A szegénység mértékéről és változásáról így gondolkodnak a magyarok.

- A megkérdezettek szerint a lakosság 41 százaléka szegény.

- Az elmúlt 5 évben az emberek 46 százaléka szerint növekedett a szegénység mértéke, 23 százalék szerint pedig nem változott. Az elmúlt 10 évre nézve (tehát a világgazdasági válság kezdete óta) pedig az emberek 44 százaléka gondolja úgy, hogy nőtt a szegénység, 21 százalék szerint nem változott a helyzet.

Amikor a saját anyagi helyzetünkről kérdeznek, többnyire szintén borús helyzetről és negatív folyamatokról számolunk be.

- A lakosság 39 százaléka azt mondja, vagy éppen hogy kijön a havi keresetéből, vagy hónapról hónapra anyagi gondjai vannak.

- 37 százalék egy hónapig sem tudná fizetni a kiadásait, ha elveszítené a munkáját, további 24 százalék csupán 1-2 hónapig lenne erre képes. Rendszeresen félretenni csak a lakosság 8 százaléka tud.

Arra a kérdésre, hogy mindezért kit terhel felelősség, így válaszolunk.

- Az emberek 34 százaléka a Fidesz-kormányokat okolja a szegénységért, és nagy többségben (62 százalék) vannak azok, akik szerint a kormány nem tesz meg mindent a szegénység leküzdéséért. 15 százaléknyian vannak, akik szerint a rossz szociális ellátórendszer a felelős a szegénységért.

- A válaszadók 1-1 százaléka látja a probléma gyökerének a rendszerváltás utáni éveket és az MSZP-kormányokat.

- 8 százalék elsősorban a rossz gazdasági körülményeket okolja.

- Van azonban 36 százalék, aki szerint mindenkinek megvan a lehetősége a gazdagodásra, a szegények elsősorban maguk tehetnek helyzetükről...

ITT OLVASHATÓ

NYOLCVAN ÉVVEL MÜNCHEN UTÁN

VÁROSI KURÍR 
Szerző: KINYÓ NORBERT
2018.09.30.

A napokban a Magyar Távirati Iroda 80 évvel ezelőtti híreit kezdtem el böngészni, 1938 szeptemberében záporoztak a hírek Európából. Igazi diplomáciai nagyüzem volt, amelyben az angol és francia diplomaták igyekeztek egyezségre jutni Németországgal a Szudéta-vidék kérdéséről. 1938. szeptember 30-án, a kora éjjeli órákban született meg a müncheni egyezmény, is, melyben Mussolini olasz diktátor, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök jóváhagyták Hitler területi követeléseit Csehszlovákiával szemben.

Rengeteg jegyzékváltás és tárgyalás közben egyre nyilvánvalóbb lett,

hogy Csehszlovákia sorsa megpecsételődik. Ausztria márciusi bekebelezése (Anschluss) után Nagy-Britannia és Franciaország 1938-ban abban bízott, hogy Adolf Hitler német kancellár követelései csak addig terjednek majd, amit adott esetben kinyilvánít, tehát valóban az egységes német nemzetállam kialakítására törekszik.

A Szudéták hegykoszorúja mögött több mint 3,5 millió német anyanyelvű állampolgár élt. Az Anschluss után a Führer a szudétanémetek elkötelezett támogatójaként lépett fel, és Konrad Henleinen, az ottani náci párt vezetőjén keresztül arra törekedett, hogy etnikai konfliktust teremtsen a térségben.

Edvard Benes csehszlovák elnök eközben abban bízott, hogy a hitleri Németország nyomásával szemben Franciaország és Nagy-Britannia védelmet nyújt majd számára.

Édouard Daladier francia és Neville Chamberlain brit miniszterelnök mindenre képes volt azért, hogy a véres konfliktust elkerülje.

Szeptember derekától már egyre jobban elfajult a helyzet. A hírek egyre több konfliktusról szóltak a cseh határokon, a német követelések hatására Lengyelország és Magyarország is beállt a sorba. Mindkét ország területi követelést fogalmazott meg Csehországgal szemben. Trianon után 18 évvel, a magyar revizionista politika végre kézzelfogható eredményt akart látni. Az egész ország egységesen követelte a Felvidék visszacsatolását.

Tüntetés Esztergomban és Salgótarjánban

1938. szeptember 24-én este Esztergomban mintegy 10,000 ember részvételéivel hatalmas tüntető gyűlést rendeztek a Felvidék visszacsatolása érdekében. A gyűlésre nemzeti zászlók alatt zeneszóval, hazafias dalokat énekelve, felvonultak a frontharcosok, leventék, egyesületek és a város társadalmának minden rétege. A környező községekből Kocsik hozják a gyűlésre érkezőket. A Himnusz eléneklése után Merva László a nagygyűlés szónoka hatalmas lelkesedés közben az igazság jogán követelte a Felvidék visszacsatolását és a lengyelek, tótok valamint rutének számára az önrendelkezési jog megadását. A nagygyűlés közönsége szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal tüntetett Horthy Miklós kormányzó mellett. A Hiszekegy és Szózat eléneklése után vitéz Szívós-Waldvogel József nyugalmazott tábornok emlékezett meg Gömbös Gyuláról, aki Magyarország nagy Barátaiul szerezte meg Hitlert és Mussolinit.

Salgótarjánban a város közönsége este hét órakor nagyszabású népgyűlés keretében tüntetett a Felvidék visszacsatolása mellett. A mintegy nyolcezer főnyi tömeg zeneszóval, lampionos és fáklyás menetben vonult a gyűlés színhelyére. A bányászok bányászegyenruhában vonultak fel. A tömegben Horthy Miklós kormányzó, Hitler vezér, Mussolini miniszterelnök és Moscicki köztársasági elnök felnagyított képeit vitték...

ITT OLVASHATÓ

EZEK AZ IDIÓTÁK... - NYOLCVAN ÉVE KÖTÖTTÉK MEG A MÜNCHENI EGYEZMÉNYT

168 ÓRA 
Szerző: HELTAI ANDRÁS
2018.09.30.

A nyolcvan éve, 1938. szeptember 30-án aláírt müncheni egyezményben a britek és a franciák engedtek Adolf Hitler zsarolásának, és elárulták szövetségesüket, a segítségükkel létrehozott Csehszlovákiát. A következmény először a nácik és a szovjetek közötti szerződés volt, majd a második világháború.

A párizsi békeszerződésekben született Csehszlovákiához három és fél millió, addig a Monarchiában élő német ajkú lakos került. Őket éppoly kevéssé kérdezték meg erről, mint az elcsatolt magyar területek lakosságát. A térség egyébként egyetlen demokratikus országában nekik is voltak ugyan bizonyos korlátozott jogaik, de azért hasonlóan másodrendű állampolgárok voltak, ahogy a felvidéki magyarság is. Nem volt így meglepő, hogy Konrad Henlein 1933-ban alapított, Hitlert és parancsait híven követő Szudétanémet Pártja egyre népszerűbb lett.

Röviddel Ausztria 1938 márciusi bekebelezése, az Anschluss után a Führer Berlinben közölte Henleinnel, hogy Csehszlovákiát szemelte ki következő áldozatának. Miután a szudétanémet vezető hazatért, azonnal a teljes autonómiát kezdte követelni a német kisebbségnek. A prágai kormány ezt megtagadta, de szélesebb jogokat ígért, miközben Edvard Benes államelnök titokban felajánlotta Berlinnek, hogy átenged hatezer négyzetkilométer területet, ha a németek ennek fejében befogadnak másfél-kétmillió németet. Hitler nem is válaszolt, majd arról szónokolt, hogy üldözik a Csehszlovákia határai mögé kényszerített németeket, kötelessége megvédeni őket, ezért a területeknek a Német Birodalomhoz kell kerülniük. Nyomatékul augusztusban 750 ezer katonát küldött a cseh határra, „gyakorlatra”.

Hitler és Henleinék Szudéta-vidéki lázítási akciója annak próbája is volt, milyen ellenállásra számíthatnak a britek és a franciák részéről. Mint kiderült, semmilyenre, holott Franciaországnak kölcsönös segélynyújtási szerződése volt Csehszlovákiával, és nem volt kétséges, hogy háború esetén abba Nagy-Britanniának is be kell kapcsolódnia. Neville Chamberlain, a konzervatív brit kormányfő azonban jogosnak tekintette a szudétanémetek igényeit, és úgy vélte, ha enged Hitlernek, elkerülhető a háború, amihez egyébként sem a briteknek, sem a franciáknak nem volt semmi kedvük.

A brit felhívásnak, hogy engedjenek a németeknek, Benes ellenállt, és májusban részleges mozgósítást rendelt el. A csehszlovák hadsereg korszerű volt, és jól felszerelt, s kiterjedt erődítésrendszere volt a német határokon.

Egyidejűleg a Führer a tábornokai elé terjesztette a Zöld tervet. A titkos parancs szerint Csehszlovákia ellen október 1-jéig kellett megindítani a támadást. Német katonai vezetők mindenesetre akkor másképp látták az erőviszonyokat. Ludwig Beck vezérkari főnök ismételten sürgette a Führert, halassza el a háborút, mert most elveszítenék. Wilhelm Canaris tengernagy más tábornokokkal együtt azt tervezte, hogy letartóztatják Hitlert, ha elindítja a háborút. Titkos megbízottaik tájékoztatták is erről Chamberlaint, kérve, hogy figyelmeztessék nyomatékosan Hitlert, hogy nyugati szövetségesei megvédik Csehszlovákiát.

A britek figyelmen kívül hagyták az üzenetet. Még a lengyelek is közölték, hogy tétlenek maradnak. Egyedül Sztálin ajánlotta fel katonai támogatását, erre azonban Benes nem tartott igényt. Mellesleg a Vörös Hadsereg csapatait amúgy sem engedték volna át Lengyelországon vagy Magyarországon. A dráma végső szakaszában Chamberlain tragikomikus látogatásokat tett német földön. Először Hitlertől azt hallotta, ha elismerik a szudétanémetek önrendelkezési jogát, kész a viszály békés rendezésére. Ezután abban maradt a franciákkal, hogy ha Csehszlovákia hajlandó átadni Németországnak minden területet, ahol 50 százalékon felüli a németek aránya, akkor Párizs és London garantálja az ország függetlenségét. Nyomásukra Prága ezt a megoldást végül elfogadta.

„Célom az európai béke” – jelentette ki Chamberlain, amikor szeptember 22-én ismét Hitlerhez repült. Virágcsokrok, ünneplés fogadta. Majd elképedt, amikor házigazdája közölte vele, hogy ez már nem elég. Csehszlovákiát, ahol immár ölik a németeket, fel kell osztani a birodalom, valamint Lengyelország és Magyarország között. Aztán Hitler estére visszakozott, mondván, megelégszik a Szudéta-vidékkel, ha október 1-jéig elviszik onnan a cseh lakosságot.

Miután Hitler újabb kirohanásokat intézett Csehszlovákia ellen, a franciák és, vonakodva bár, de a britek is végül kijelentették, hogy német támadás esetén Prága mellé állnak. Órákkal a német ultimátum lejárta és a támadás megindítása előtt azonban London Benito Mussolini olasz vezetőhöz fordult, hogy ő kérjen haladékot és újabb tárgyalási lehetőségeket. Hitler ebbe belement, és másnap német, olasz, brit és francia részvétellel kezdődtek tárgyalások Münchenben, ahová a csehszlovák kormány képviselőit nem hívták meg. Szeptember 30. hajnalára megszületett a hírhedt megállapodás, a gyáva megalkuvás megállapodása. Szállóigévé vált a „müncheni szellem”. A németek október 1-jétől bevonulhattak a teljes Szudéta-vidékre, és megnyílt az út Csehszlovákia felszámolásához...

ITT OLVASHATÓ

BREXITRE VÁRVA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: FORGÁCS IMRE
2018.09.29.

A brit kilépés rendezett lebonyolítására csak akkor lenne esély, ha a felek néhány héten belül valamennyi nyitott kérdésben megegyeznének.

Michel Barnier, uniós főtárgyaló nemrég azt mondta, hogy a brit kilépésről szóló szerződés 90 százalékban készen áll. A Brexittel foglalkozó szakértők viszont inkább a tárgyalások reménytelenségéről beszélnek. Barnier vélhetően ennek negatív hatásait próbálta – kicsit bulváros módon – enyhíteni. Egyre többen tartanak ugyanis attól, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót. Philip Hammond pénzügyminiszter például kijelentette, hogy ez a brit gazdaság számára valóságos katasztrófa lenne. A kudarc forgatókönyvét a hivatalból optimista Theresa May sem tartja kizártnak. Egyik legutóbbi nyilatkozata szinte már cinikus: eszerint a "no deal" nem jelentené a világ végét. Ez kétségtelenül igaz, ám ez a változat Nagy-Britannia egészét megrendítené.

A Brexit várható következményeivel ma már sokan foglalkoznak. A brit közgazdászok főleg Nagy-Britannia jövőbeli kereskedelmi kapcsolatait elemzik. Abban mindenki egyetért, hogy elméletileg sem lehetséges olyan új szabadkereskedelmi megállapodást kötni Brüsszellel, ami az uniós tagsággal összemérhető előnyökkel járna. A jogászok amiatt aggódnak, hogy Nagy-Britannia 45 év alatt az uniós jogrend szerves részévé vált. A hatalmas joganyagot és az arra épült bonyolult gazdasági kapcsolatrendszert évek alatt sem lehet átállítani. Márpedig a jogbizonytalanság mindig komoly veszélyforrás.

Nem elegáns kimondani, de tény: Nagy-Britannia kilépésével az Unió kevesebbet veszít és megszabadulhat egyik legnagyobb tehertételétől. A költségvetési pénzeket visszakövetelő Margaret Thatcher óta valamennyi miniszterelnök úgy gondolta, hogy a brit kivételesség fontosabb Európánál. Ismert, hogy az Egyesült Királyság a Brexit-népszavazást főleg David Cameron hatalmi ambícióinak köszönheti. Cameron ugyanolyan felelőtlen populista volt, mint a jelenlegi magyar miniszterelnök vagy a vele együtt migránsozó olasz Salvini.

Ám az EU mintha változóban lenne. Az Európai Parlament történelmet írt, amikor elsöprő többséggel fogadta el a Sargentini-jelentést. 2018 őszén úgy tűnik, hogy a brexitistáknak sem sikerül megosztaniuk az Uniót. Belső egyeztetések nyilvánvalóan folynak a tagállamok között, de a Bizottságot az EU felelős tárgyalójaként eddig elfogadták. Nem nyilatkoznak külön-külön azért, hogy a brit kilépés után "nemzeti" előnyöket szerezzenek. Európa a Brexit hatására talán mégiscsak felébred?

...

ITT OLVASHATÓ

NEM TRUMP AZ ELSŐ, AKIBŐL AZ OROSZOK AKARTAK ELNÖKÖT CSINÁLNI

24.HU
Szerző: D.KOVÁCS ILDIKÓ
2018.09.30.

Sok mindent el lehet mondani Donald Trump elnökségének eddigi időszakáról, de azt nem, hogy eseménytelen volna. Egy átlagos hírolvasó számára szinte lehetetlen naprakésznek lenni a különféle botrányokkal kapcsolatban, de egy-két esemény azért kiemelkedik, például az, hogy az oroszok megpróbálták befolyásolni az 2016-os elnökválasztási kampányt.

Vlagyimir Putyin nem ismerte el, hogy bármi köze lett volna a meghackelt e-mailekhez vagy facebookos trollokhoz, de rengeteg szál vezet hozzá, ezen kívül Trump nagy híve az orosz elnöknek és a kampány idején még viccelődött is azzal, hogy segíthetnének neki az oroszok bejutni a Fehér Házba.

Bár az ezzel kapcsolatos nyomozás még zajlik, nem Putyin lenne az első orosz, illetve szovjet vezető, aki bele akar szólni az amerikai elnökválasztásba. 1960-ban megpróbálkozott ezzel Nyikita Hruscsov, a szovjet kommunista párt főtitkára is; a különbség az volt, hogy az általa megkörnyékezett amerikai politikusok elzárkóztak az ajánlattól...

ITT OLVASHATÓ

A GEHLEN-SZERVEZETTŐL A SOROS-HÁLÓZATIG - RÉGI HÚROKAT PENGETNEK A SZTÁLINISTA ÚJSÁGÍRÁS TOVÁBBSZOLGÁLÓ ŐRMESTEREI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2018.09.29.

Rég nem kattintottam az origo.hu névre hallgató, hajdan jobb napokat látó portálra. Azt tudtam, hogy a pestisrácok.hu-szintű kormánypárti konformista dühöngő lett belőle, de mikor elolvastam Bodoky barátom brüsszeli szelfije kapcsán írottakat a hétvégén, „Lebukott a főszerkesztő, Soros és Sargentini együtt támadja Orbánt”, hát elgondolkodtam, szavakat ízlelgettem.

„A forró nyom hozzád vezet / Szabó László mossál kezet” – énekelte merészen a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján az URH együttes, és a fiatalabb olvasók kedvéért mondom el, hogy nevezett Szabó László újságíró a hetvenes évektől a magyarországi revolverzsurnalizmus és a megrendelésre dorongoló állampárti sajtó vezérfigurája, a Kék fény c. televíziós rendőrmagazin műsorvezetője, a „Heppening a kriptában” c. Népszabadság cikk szerzője volt.

Az agitációs-propaganda verőlegény utóbbi 1972-es dolgozata adta meg az Aurora cirkáló jelzőlövését Budapest és az ország akkori legjobb színháza, Halász Péter és társulata kiszorításához az országból. Ez 1976 januárjára sikerült is, hogy Halászék utána New Yorkban legyenek globálisan úgy egy évtizedre a legmenőbb színházi kísérlet Squat Theater néven.

A szabólászlizmus újabb kori visszatérte jól mutatja, hogy megint hetvenes évek van, szürke, beborult egű, nyákos latyak, rossz ízlés és kilátástalanság. Az origo Both Hunor nevű szerzőjének Bodoky főszerkesztőt – aki Judith Sargentinivel egy brüsszeli helyszínen való összefutásakor közös képet készített a holland képviselő asszonnyal –, leleplezőnek gondolt éllel támadó cikkében, előfordul a „Soros-hálózat” kifejezés, melyet már hallottam, ám korábban rossz viccnek gondoltam.

Most sem Bodoky főszerkesztő miatt írok, Tamás meg tudja védeni magát, saját nevelés, meg is tette, hanem a szókapcsolat régi húrokat pengető dallama miatt. A hetvenes évek végéig Szabó László és más BM-közeli (talán a ma is aktív Stefka István pl.) újságírók kedvvel és szívesen használták a „Gehlen-szervezet” hangalakot az Egyesült Államok németszakos kémszervezetére, 1956 után pedig a Német Szövetségi Köztársaság hírszerző hivatalára.

Az elnevezés már a negyvenes-ötvenes évek fordulóján létezett a Szabad Népben és másutt, nagyjából annyit jelentett, hogy a hangalak kiejtése után illett egy hegyeset pökni a kövesútra. Nácik, kémek, nyugati imprlzmus, csalással nyertek Bernben, piha...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR KÖZMÉDIÁNÁL BEBIZONYÍTOTTÁK: MINDIG VAN LEJJEBB!

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.09.29.

A szakértelem morzsáit is lesöpörte a Fidesz a közmédia asztaláról, ugyanis mostantól az a Papp Dániel vezeti a közpénzen fenntartott, és a kormány szája íze szerint működő MTVA-t, akinek papírja van arról, hogy hírhamisító. Egyre inkább az az ember érzése, hogy a Fidesz szánt szándékkal köpi szembe a választókat, hogy ezzel is jelezze: most már bármit megtehet, mi pedig semmit sem tehetünk a kormány szándékaival szemben. A magyar közszolgálati televíziózásra és rádiózásra most olyan idők jönnek, melyek jellegéről leginkább az észak-koreai kollégák tudnának mesélni.

Finoman szólva sem hagyta korábban sem az út szélén a Fidesz vezetése azt a Papp Dánielt, aki a kormány iránti hűsége jeleként még arra is hajlandó volt, hogy a szakma szabályait durván áthágva olyan híradós anyagot készített, ami azt sugallta, hogy Daniel Cohn-Bendit zöldpárti EP-képviselő, amikor Magyarországon járt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy demokratikus értéknek tartja-e kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését. Alaposan összevagdosta a képanyagot, felcserélte az időrendet, csak, hogy az a kép alakuljon Cohn-Benditről - aki az akkor keményen bírálta Orbán Viktor politikáját – mintha elmenekült volna a kínos kérdés elől.

Papp igen messziről indult, hiszen még a Jobbik környékén kezdte bontogatni szárnyait, de amikor televíziós pályafutása elkezdődött a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után, akkor is inkább politikai küldetéseket hajtott végre, minthogy objektíven tájékoztatott volna az eseményekről. Sokat elárul a szemléletéről az az eset, amikor a vezetése alatt lévő szerkesztőségben egy tudósításból egyszerűen kiretusálták idősebb Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. Korábban elképzelhetetlen lett volna ilyen eset a magyar televíziós szerkesztőségek életében, a most nagyfőnökké kinevezett Papp ezt is meghonosította, ráadásul a közszolgálatinak csúfolt tévében.

Az, hogy a Fidesz méltányolja Papp minden határon átnyúló hűségét a párthoz, eddig is egyértelmű volt. Miután ugyanis a Kúria jogerős ítéletben mondta ki, hogy a Cohn-Benditről készült anyagban Papp a szakmai szabályok ellen követett el vétséget, és hogy nem túlzás őt hírhamisítónak nevezni, a munkahelye még kisebb megrovásban sem részesítette őt. A Kúria szerint erőteljes vélemény volt annak idején az Index részéről, hogy hírhamisítónak nevezte Papp Dánielt, de tény, a szerkesztő a szakma alapvető etikai szabályaival sem törődött, amikor összevágta az anyagot.

Ezt a szemléletet emelte most annak a gigaintézménynek az élére a magyar kormány Papp személyében, amely elvileg a köz tájékoztatására kap a központi költségvetésből 80 milliárd forintot. A tények innentől tényleg nem számítanak, az elsődleges, hogy Orbán Viktor ellenfeleiről csakis negatív hírek kerüljenek adásba, és az MTVA televíziós és rádiós csatornái, valamint az MTI csak olyan híreket adjon ki, melyek pártunk és kormányunk érdekeit szolgálja. Mintha a kormány Soros Györgyöt lejárató „tájékoztató filmjeit” tennék meg minden közéleti tudósítás sarokkövének, és csak annyira kellene figyelembe venni a tényeket a jövőben, ahogy ezek a lejárató propagandafilmek teszik...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN, AZ '56-OS HŐS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.09.30.

A hétvégeken mindig Rétvári Bence szokott szórakoztatni minket különféle jó hírekkel. Ilyenkor, a vasárnapi mise környékére időzíti általában az olyan kijelentéseket, hogy kinek miért nagyon jó éppen, s kinek lesz majd, mely társadalmi rétegek részesülnek a NER jótéteményeiből, ők pedig hogyan fáradoznak szakadatlan a boldogulásunkon, ilyenek.

Ezen a héten másfajta örömöket kínált. Nem arról mesélt, hogy mért mosolyog az egész ország szünetmentesen a rohadt fogával, mert kapott egy zsák krumplit, hanem utat mutatott mintegy, kijelölte az ösvényt, amelyen haladni szükséges az elhülyüléshez, hogy úgy általában akadályok nélkül fogadhassa be az egész lakosság, komplexen és kollektíven a szent lelket, és az Isten csavaros farkát.

Az államtitkár rámutatott – szólnak a híradások -, szóval rámutatott, s magunk látjuk is, midőn acélos tekintettel, a jövőbe vetett hittel lengeti a mutatóujját, szóval, még egyszer: rámutatott, hogy “az iskolai nevelés sem kulturálisan, sem felekezetileg nem lehet független”. Ezt egyszerűbben úgy mondják, folyik a rekatolizácó, és alattvalókat tenyésztünk.

Én ilyesmin élcelődni már nem bírok, így momentán Rétvári államtitkárról szóló gondolkodásomat be is fejezem azzal a toldással, hogy ördögi körbe kerültünk mi ketten – államtitkár úr meg én, de az egész NER is -, mert a permanens hülyeségekre hasonképp szünet nélkül kell reflektálnia az embernek, mert a végén még azt hiszik, hogy nekik van igazuk.

Rétvári államtitkár viszont nem azért menekül meg, mert olyan jámbor a szívem, hanem, mert kihívója akadt az eseményekben, de még milyen. Orbán Viktor emlékérmet kapott ugyanis, mégpedig az 1956-os mártírról, Szobonya Zoltánról elnevezettet, és ez az esemény mutatja nekünk, Rétvári államtitkár ábrándozása a kívánatos oktatásról – amely nem független – milyen eredményekhez vezethet. – Ilyenekhez...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: KISCSILLAG - IDÁIG TUDOM A TÖRTÉNETET 1-2.

YOUTUBE
Szerző: Kiscsillag Együttes
2018.09.29.

A felvétel 2015. december 5-én a budapesti MOM Kulturális Központban készült. A Kiscsillag zenekar és vendégei:
Császári Gergely Erős Márton Leskovics Gábor Lovasi András Mihalik Ábel Németh Juci Vedres Csaba Szerkesztette/rendezgette: Földes Eszter
Felvétel: FOO FILM. Rendezte: Kálocz Tamás Vágó: Fekete Gyula Hangfelvétel: Almási Tamás Hang utómunka: Maczkó Róbert Koncerthang: Dióssy Ákos Koncertfény: Kovács Áron Vetítés: Kiss Ákos Színpadi technikusok: Juhász Pál András Orbán Tibor Szöveg: Lovasi András Papp Sándor Zsigmond Zene: Kiscsillag Megadó Kiadó 2016.

ITT NÉZHETŐ MEG