Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2019.06.26.
A '70-es évekig a gyermekvédelmi szabályok abból indultak ki, hogy gyereket ütni-vágni persze nem szép dolog, de a szülőnek mégis valamiféle privilegizált jogai érvényesülnek saját gyerekével szemben, így a testi fenyítés bizonyos formái megengedettek számára.
Az elmúlt évtizedekben ez a szemlélet Európában nagyon megváltozott. Ennek alapvetően két oka van: kiderült, milyen súlyos társadalmi probléma is a (láthatatlan) családon belüli erőszak, másrészt kutatások nyomán kiderült, hogy még a legenyhébb pofon sem hatékony nevelési eszköz.
Az elmúlt évtizedekben (különösen az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezményének ratifikálása óta) elterjedt modern (emberi jogi) felfogás nem tesz különbséget gyerek és felnőtt között, és azt mondja ki, hogy amit két felnőtt egymással szemben sem tehet meg, azt nem teheti meg egy szülő sem a gyerekével. Ha egy egyetemi tanár nem pofozhatja le a feleselő hallgatót, akkor egy szülő miért pofozhatná fel a feleselő lányát.
A skandináv országok jártak élen ebben a folyamatban, ott már a '70-es évektől kezdve egyre több országban valósult meg a zéró tolerancia, Németországban 2000-ben csatlakozott hozzájuk, az elmúlt években pedig már a legtöbb dél-amerikai országban is tiltják a testi fenyítés minden formáját.
Magyarországon 2005 óta zéró tolerancia érvényesül a gyerekvédelemben, azaz semmilyen agresszió a gyerekkel szemben, kortól és elkövetőtől függetlenül, nem megengedett. (Ez azt jelenti, hogy nem csak egy tanár nem oszthat ki egy pofont, de otthon a szülő sem.) Az Európa Tanács 2004-ben tűzte ki azt a célt, hogy minden uniós tagállamban legyen tilos a gyerekek fenyítése; Magyarország 14. országként döntött erről a szabályozásról, és módosított az 1997-es gyermekvédelmi törvényt.
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak" - áll a gyámsági- és gyermekvédelmi törvény 2004-es módosításában.
Azóta több tucat fejlett országban alkalmaznak hasonló gyerekvédelmi szabályokat, az Európai Unió 28 tagállama közül ma már több mint 20-ban érvényesül már a teljes tiltás: ez azt jelenti, hogy nem csak megalázni és bántalmazni tilos a gyereket, de a pofon és az elfenekelés sem megengedett.
A szülők viselkedésében is megfigyelhető ugyanez a tendencia. Az Egyesült Államokban például a szülők 67 százaléka állította, hogy előfordult, hogy valamilyen erőszakot alkamazott a gyerekén, de ez a szám a '90-es években mért 80 százalékhoz képest folyamatos csökkenést mutat, és ugyanez a tendencia érvényesül Európában is. Hasonló kérdésben nem készült friss magyar kutatás, csak ami a véleményeket illeti: 2017-ben az Unicef és a Publicus közös kutatása azt találta, a magyarok mintegy 36 százaléka szerint megengedhető a fizikai fenyítés otthon, 53 százalék szerint nem.
Számos kutatás alátámasztja, hogy a gyerekkel szemben alkalmazott erőszak nem hatékony pedagógiai eszköz, miközben hosszútávon káros mintákkal látja el a gyereket...
