2021. december 6., hétfő

HATÓSÁG

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.12.05.


Állami, társadalmi és magánszemélyekre kötelező és kényszerítő erejű intézkedésekre jogosult állami szerv
. Kiemelés tőlem, ha valaki esetleg nem tudná, mi a hatóság lényege. Vannak mindenféle hatóságok, kellenek is, ha az állampolgár helytelenkedni akar, legyen olyan intézmény, ami a törvényt érvényesíti.

Van egy olyan képződmény is, aminek Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a neve.

Innen távozott a közelmúltban 60 millió forintos végkielégítéssel egy hatósági tisztségviselő, aki az Alaptörvény szerint jogszabályt (rendeletet) alkothatott. Nyilván „alkotott” is.

Megnéztem, mit kell tudni erről a hatóságról. Kimásoltam ide a lényegét jelentő tudnivalókat. Tessék szíves lenni nagyon alaposan elolvasni, lesznek kérdéseim, akkor tudunk tovább menni, érdemben megbeszélni a kapcsolódó részproblémákat, ha mindketten tudjuk, miről van szó:

Az NMHH a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint a következő feladatokat látja el:

1. nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,

2. felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,

3. folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,

4. piacelemzést végez,

5. eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,

6. eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,

7. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,

8. a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,

9. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.
 

Az első kérdésem: tetszett-e érteni ebből akár egyetlen mondatot is? 

ITT OLVASHATÓ

MIT LÉPNEK AZ ELLENZÉKI PÁRTOK ÉS A JOGVÉDŐ CIVILEK AZ LMBT-ELLENES NÉPSZAVAZÁSRA? | SPARTACUS #9

SPARTACUS
Szerző: Partizán
2021.12.05.



“Erős kampányt” ígért Rogán Antal az LMBT-ellenes népszavazásra, amelynek kiírását a héten hagyta jóvá a fideszes kétharmad. A 2016-os menekültellenes népszavazáshoz hasonlóan a Fidesz feltehetően most is saját hatalma megőrzése céljából írta ki ezt a népszavazást. De vajon sikerrel jár? Az adásban beszélünk még a Budapest-Belgrád vasútvonal titkairól, Sebsatian Kurz korai bukásáról és arról is, milyen lakhatási politikát kéne folytatnia az ellenzéknek, ha kormányra kerül.

NEM SOK HELYEN ALACSONYABBAK A FIZETÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN, MINT NÁLUNK, NEM CSODA, HOGY EGYRE KEVESEBB A TANÁR

ÁTLÁTSZÓ / OKTATÁS
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.12.03.


Közismert tény, hogy pedagógusként nem lehet magas fizetésekre számítani Magyarországon, ugyanakkor a tanári fizetések nemzetközi összevetésben is aggasztóan alacsonyak, különösen, ha a diplomás átlagbérhez hasonlítjuk őket. Hazánk így az utolsó helyen áll a ranglistán, egy tanár átlagosan a diplomás bérek alig több mint 60%-át százalékát viheti haza. Éppen ezért az sem csoda, hogy egyre kevésbé vonzó a pálya a fiatalok számára, a tanárhiány pedig aggasztó méreteket ölthet a következő évtizedek során.


Október végén összehasonlítottuk, hogy hazánkban és más országokban mennyi pénzt vihetnek haza az egyetemi oktatók. Az adatok alapján csak Bulgáriában hasonlóan rossz a helyzet, mint nálunk, de még a V4 országok is messze megelőznek bennünket:

Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban hogyan alakul a közoktatásban dolgozók bérezése, és hol helyezkedik el Magyarország a rangsorban.

Szeptember 21-én egy, Budapesten tartott sajtótájékoztatón megkérdezték Novák Katalint arról, hogy gondolkozik-e a kormány a pedagógusok bérezésének megváltoztatásán. „Én nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban. Azon, hogy egyébként a pedagógusoknak a bérét kell emelni, ezzel nem tudnék vitatkozni, és nem is szeretnék” – válaszolta a családokért felelős tárca nélküli miniszter...

ÚJ SZDSZ? „HAGYJUK MEG EZEKET A POÉNOKAT A FIDESZNEK” – DONÁTH ANNA HITRŐL, KUTYAPÁRTRÓL ÉS MIGRÁNSSZÁMLÁLÓRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.12.06.


Csak nem áll le Márki-Zay Péter kritizálásával Donáth Anna. A Momentum újdonsült elnöke fenntartja, hogy a miniszterelnök-jelölt migránsszámlálója nem jó húzás, míg saját pártja helikopterstopos vagy felcsúti peres ötleteitől nem határolódik el. Igaz, meg sem védi azokat. A Válasz Online-nak nyilatkozó EP-képviselő állítása szerint csak az összefogás tempóján kíván gyorsítani nyílt kritikájával kevesebb mint négy hónappal a választások előtt. S hogy ne csak aktuálpolitizáljunk, a fiatal politikussal családi múltján és jelenén át végigvettünk mindent, ami fontos lehet közéleti portréjához. Interjú...

2022-BEN NEM LESZ KÖNNYŰ DOLGUK A SZAVAZATSZÁMLÁLÓKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.12.06.


Egyelőre úgy tűnik, a 2022-es országgyűlési választás és a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás egy napon lesz jövőre. Ám ez utóbbin sokan nem kívánnak részt venni, viszont attól tartanak, üresen hagyott népszavazási lapjukkal mások visszaélhetnek. Tóth Zoltántól azt tudakoltuk, hogy ők mit tehetnek? A választási szakértő azt is elmondta: hogy a két szavazás egy napra sűrítésével a kormánynak az volt a célja, hogy „megossza az ellenzéki koalíciót és ellehetetlenítse az ellenzék kampányát.”


A parlament november 9-én úgy döntött, hogy népszavazást akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is lehet tartani. Így egy időben lesz országgyűlési választás és népszavazás a kormány által gyermekvédelminek nevezett a törvényről. De hogy fog ez kinézni a gyakorlatban?

– Jó kérdés, leginkább a Nemzeti Választási Iroda tudna rá válaszolni. Én végigelemzem a folyamatot. Mind a két szavazást a köztársasági elnök tűzi ki. Vagy egy napra teszi, vagy nem, ezt most még nem tudjuk. Ha kitűzi, akkor meg kell választani az összes választási bizottságot. A szavazatszámláló bizottságokat az önkormányzati testületek választják. Ugyanazt a feladatot látják el. A következő elem maga a kampány. Azt, hogy az hogyan fog folyni, igazából nem tudjuk megmondani. A nagy kérdés, hogy az ellenzéket nem osztja-e meg a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazás elleni kampányolás. Bízzunk benne, hogy nem. Én úgy gondolom, hogy ebben a népszavazásban nem kell részt venni, azon nem kell szavazni. Ezzel szemben az országgyűlési választáson kell szavazni! Az első nagy különbség, hogy miről fog szólni az országos népszavazás kampánya, és az országgyűlési választás kampánya. Nem tudom, de valószínűsítem, az ellenzék azt akarja majd, hogy úgy szavazzunk az országos (a kormány által gyermekvédelminek nevezett) népszavazáson, hogy az semmiképp ne legyen érvényes. Viszont az országgyűlési választáson érvényes szavazatokra van szükség. Azt mindenképpen komoly feladat lesz elmagyarázni az embereknek, hogy miképpen kell – vagy nem kell – szavazni...

„NEM SAJNÁLATOT, HANEM FELELŐSSÉGET ÉRZEK”

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2021.12.05.


Bár már évtizedek óta dolgoznak szociális munkások Magyarországon, sokan még mindig nem tudják, hogy ők pontosan mit csinálnak, gyakran keverik őket a közmunkásokkal vagy más foglalkozást végzőkkel.

A kormány is mostohán bánik a szociális munkásokkal, hiába hangoztatják, hogy évek óta emelik a szociális munkások bérét, most is csak havi bruttó 160 és 270 ezer között mozog a fizetésük tapasztalattól, fenntartótól és regionális elhelyezkedéstől függően, pedig nem könnyű a munka, amit végeznek. A koronavírus első hullámaiban a kormány egyszeri 500 ezer forintos juttatással köszönte meg az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját, de ebből a szociális munkásokat kifelejtették, pedig az idősotthonok vagy éppen a hajléktalanszállók is jelentősen érintettek voltak a járványban.

Az Esély Labor Egyesület ezért kampányt indított, hogy felhívja az emberek és a kormány figyelmét arra, hogy a szociális munka mennyire fontos, és az ágazatban dolgozó szakemberek sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnének mind a fizetések, mind a társadalmi megítélés szempontjából.

A kampány keretében most mi is bemutatunk három szociális munkást, akik bár nagyon különböző területeken dolgoznak, helyzetük együtt mégis komplex képet ad a magyar szociális munkások helyzetéről.

Nem sajnálatot, hanem felelősséget érzek ezek az emberek iránt

Első utunk a Szabolcs Utcai Hajléktalan Kórház és Átmeneti Szállás épületébe vezet, ami az utóbbi időben leginkább azért került be a hírekbe, mert a Nemzeti Vagyonkezelő fel akarta mondani az épület bérleti szerződését, és hetekig nem lehetett tudni, hogy mi lesz a kórház és a szálláson lakó emberek sorsa...

FÉLELEMBEN DOLGOZNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.12.05.


Furcsa megközelítésről írok most… talán ezt még csak annyiban érintettem, hogy írtam arról, néha megkérdezték tőlem: te nem félsz “kimenni” közéjük? Nyilván egyfajta, valószínűleg pár negatív történetből megerősödött sztereotípia ez is…

Én sosem mentem a terepre félelemmel, de voltak olyan helyzetek, amelyek nem voltak veszélytelenek, a nagy indulati fokkal lezajlott vélemény-közlések, sérelmek kinyilvánítása, nemcsak a mi irányunkba, hanem egymás között is, gyakori volt. Ma már ez sokkal kezelhetőbb, mindannyiunk számára. Nekünk meg kellett tanulni ezeket érteni és kezelni, nekik pedig – a mindenki számára elfogadható, közösen kialakított kommunikációs szabályok elfogadása után- megfelelő önkontrollal alkalmazni azokat.

A szakmai nyelv ezt asszertív kommunikációnak hívja, amit bizony tanulni kell… a segítő-fejlesztő szakembereknek is, és azoknak is, akiken segíteni szeretnének. Amihez nyilván szükséges a szociális készségek bonyolult rendszere, aminek hiányát gyakran emlegetjük a társadalmi leszakadásban. Ez mindkét fél aktivitását igényli, és csak a gyakorlatban lehet fejleszteni. A megélt szituációkban, a konfliktusok kezelésében.

Személyes kontaktusban működik ez legjobban. Nagy fejtörést okoz nekünk a most divatos élő videózásban megszervezett sérelem-kinyilvánításokban ennek kezelése. Rémes monológok, durva fenyegetések hangzanak itt el, mindig attól félünk, hogy sokan látják, és egyrészt gúny tárgyává válnak az interneten a beszélők, másrészt pedig a felsorolt sérelmek és a kommunikáció stílusa csak növeli az előítéleteket. Eleinte próbáltunk ezekbe a kommentekkel beleszólni, de képtelenség az odaírt mondatokkal bármit elérni, visszaterelni az elfogadható kommunikációs szintre. Egyrészt azért nem, mert valótlan állításokkal vannak tele, másrészt, mert megerősítő kapcsolódásokat hoznak be, olyan oldalról, ahol szintén egyéni sérelmek vannak. Aztán azért sem, mert távoli ismerősök is beszállnak, akik csak a sérelmező oldaláról ismerik a történetet, és gondolkodás nélkül beállnak mellé, erősítve és folytatva a fenyegetést. Sőt, most már azt is megtapasztaltuk, hogy szándékolt gerjesztése is van a dolognak, akiket nem a célcsoport érdekel, sokkal inkább a mi civil szervezeti szerepvállalásunk, amit szeretnének gyengíteni.

Bár ezek a videók bőven adnak alapot arra, hogy rágalmazásért, hitelrontásért eljárást indítsunk, és le is mentettünk minden videót, kommentet, de feljelentést még eddig nem tettünk, mert inkább a közösségfejlesztésben és a napi munkába ágyazva próbáljuk meg kezelni a helyzeteket. Ebben a legfontosabb elv, hogy megértessük: amit tesznek, annak következményei vannak, és ezt vállalnia kell annak, aki megsérti a közösen kialakított szabályokat.

Szóval, mi nem félünk, leginkább azért nem, mert értjük a közeget, és tudunk úgy mozogni abban, hogy az előremutató legyen. És, ennyi év után már a közösségben sem vagyunk egyedül. Persze előfordulhatnak bármikor olyan szituációk, amelyek fizikailag is veszélyesek ránk nézve, de szerencsére, és ez talán egy eredménymutató is, ezek felmerülésének a lehetősége is csökkent. Fontos elem ebben az is, hogy a rendőrséggel történő együttműködésünk erős. Mert pontosan tudjuk, ahol a pedagógiai eszközök nem működnek, ott muszáj a hatóságihoz nyúlni, mi a kettő optimális ötvözetére törekszünk.

De mi a helyzet a többi intézményi területtel? Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek velük, hiszen munkájuk alanyai… Az oktatási rendszer, a védőnői hálózat, a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal? Nos, az ő munkájuk sem egyszerű ebből a szempontból. Persze itt is, mint mindenhol, különféle szaktudással, elhivatottsággal és kiégéssel vannak jelen a szakemberek, de értenünk kell őket is ebben a problémahalmazban. Hiszen együtt kell dolgoznunk…nem egymás ellen. És nem is a családok ellen.

Nyilván a csak a gyerekekkel találkozó óvodában, iskolában ritkábban kerül fenyegetett helyzetbe a pedagógus, de a szülők azért itt is megjelenhetnek, és a gyerekeik sérelmei mentén előfordulhatnak félelmet keltő jelenetek. A mobiltelefonok elterjedése óta a gyerekek közötti veszekedések pillanatok alatt behozzák a szülőket is, akik egyrészt az önbíráskodás keretében próbálják a gyerekükkel konfliktusba keveredőt megregulázni, másrészt a pedagógus is kap belőle, ha ez elé akadályt gördít. A kollégáim nem egyszer kerültek ilyen helyzetbe, még akkor is, ha pl. a gyerekek közötti vita nem is a mi óránkon, hanem pl. az oda vezető úton történt, vagy délelőtt, az általános iskolai szünetben, előző nap, hazamenet közben, stb. de felvették a szálat újra, amint lehetett.

Az ilyen esetek kezelésében is van már rutinunk…és nyilván látjuk a probléma-halmozódást is, a mentális állapotokat a családban, annak lecsapódását a gyerekben. Mert ezek a helyzetek sokszor ugyanabban a családban fordulnak elő, folyamatosan konfliktusok gerjednek körülöttük a közösségben is, az élet minden területén. Nos, ezekben a halmozódásokban azért kirajzolódott már, hogy a hatósági eszközöknek be kell lépni ahhoz, hogy változás indulhasson el.

Kicsit más a helyzet ott, ahol a munka jellege révén elő kell fordulniuk a szakembereknek a lakókörnyezetben is, itt figyelve, hogy minden adott-e a gyerekek megfelelő fejlődéséhez.

Nos, már maga a helyzet is abszurd szerintem… mert ahol probléma van, ott a változásokhoz sokkal komplexebb hatásrendszer kellene, mint amit az adott intézménytípus önmagában képvisel. Összehangolásról, folyamatos egyeztetésekről, a hatások egységesítéséről pedig nem igazán beszélhetünk. Mindenki próbál a neki előírt határok betartásával dolgozni, ami már régóta nem a családokról szól…hanem a családok ügyeinek figyelemmel kíséréséről, vagyis nem az okoról, amelyek az ügyeket előidézik.

A határok pedig sokszor nem érintkeznek, sőt, sok esetben távol esnek egymástól, protokollban és időben is. A tragédiák pedig mindig ezekben a résekben következnek be. Amiról mindenki tud, de kivár….hátha majd a másik intézkedik, elindít valamit. És itt jön be egy félelem faktor: mert egy esetleges tragédia után a felelőst keresi a rendszer. Ezért mindenkinek úgy kell dolgoznia, hogy igazolható módon megmutassa: ő a neki elrendelt úton járt el, nála igazolva vannak a dolgok, ő nem tehet arról, hogy a másik nem jelzett, ő nem hibás, mert nála ott vannak pl. az igazolások, ő nem vizsgálhatja azok hitelességét, ő írásos jelzés nélkül nem indulhat el, csak, mert hallott, vagy látott valamit, stb. A félelem azért van jelen, mert bármikor kiderülhet, hogy nem jól járt el… ám ha adminisztratív úton tudja igazolni, akkor esélyes, hogy védhető a helyzet az ő szempontjából.

Nyilván, ha szorosabb és azonnali lenne a rendszeren belül a kapcsolódás bizonyos gyanú esetén is, akkor a súlyos esetek zöme nem következne be. Aztán van még egy másik vetület is, hogy ki, mit tart súlyos helyzetnek. Ez egy szubjektív megítélés, mert nemcsak a fizikai tényezők vannak benne… hanem a mentális közeg is, és a kettő nem mindig ugyanazt a képet adja. A családgondozók véleményét pedig sok minden befolyásolja, pl. az ő helyzetük, pozíciójuk is.

Mert gyakran ők is félnek. Az agresszív jeleneteket nem mindenki bírja uralni. A meghátrálás pedig ilyenkor hosszú időre kiható viszonyulást erősít meg a problémás család felnőtt tagjaiban. Erre már csak a hatósági eszköz lehet a válasz, itt más nem fog működni. Ezek a helyzetek hozzák, hogy a nevében is segítő szerep hatóságivá válik, mert máshogy nem megy. A gyerekek érdekeit viszont szem előtt kell tartani, ám ebben már nem lehetséges az okok kezelése, a megoldások nem változtatnak a viszonyulásokon, csak az ügykezelési vonalat erősítik tovább.

Persze azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon milyen eszközei vannak a megoldásokhoz a családsegítőknek? Ki tudják váltani talán a gyerek gyógyszerét? Mit tudnak tenni krízishelyzet esetén? Rendelkeznek kríziscsomagokkal? Van-e módjuk, lehetőségük arra, hogy hosszú távon ott legyenek a családok mellett, és erősítsék azokat az utakat, amelyek a változások felé mutatnak? Nem, ilyen eszközeik, ennyi idejük, és talán bejáratott módszereik sincsenek. Maradnak a hatósági eszközök, ami lassan átformálja a szerepüket. Közben nem hatósági feladatokat látnak el, de ezt a családok nem tudják, ott a családsegítő-gyermekjólét-gyámhivatal összemosódik. Náluk egy üzenet van, jobb, ha nem jelennek meg náluk. Ezért aztán sokszor megpróbálják erőből, fenyegetéssel távol tartani őket.

Talán az is baj, hogy ilyenkor sem kérnek segítséget. Attól tartva talán, hogy ez rájuk, a munkájukra, a szakértelmükre negatívan hathat. Ha kimondják, hogy félnek. Vagy azt, hogy nem boldogulnak. Eszköztelenek. Talán itt a baj. Hogy egy ilyen területen, ami ennyire nehéz, traumatizálttá válnak azok is, akik a megoldások lehetőségét magukban hordozzák. Mert belülről, a családokból nem lesz megoldás. A kívülről jövő hatások pedig önmagukban gyengék. Pláne, ha egyedül próbálnak változást elérni.

Azt hiszem, nagyon fontos lenne a gyors információátadás, az összehangolt hatás, az asszertív kommunikáció ismerete és használata, és a pedagógiai-hatósági eszközök optimális, családra, problémára szabott alkalmazása. Mert így csak a túlélés van. Az intézményrendszer dolgozóinál is. Mennyi probléma megelőzhető lenne így…mennyi nem jutna el az “ügy” fázisába. És mindenki boldogabban, félelem nélkül végezhetné a munkáját.

A héten azt mondta nekem valaki (igaz, pedagógusképzési vonalról, de szerintem ez igaz másra is): a főiskolákon megtanulják az elméletet a hallgatók…ám mikor visszatérnek a hosszabb gyakorlatról, elmondják, hogy nincsenek eszközeik a problémák megoldására.

Talán többet kellene a problémáról tanítani. Nem tudom…. De az biztos, hogy valamit másképp kellene…

TOKAJI RÉGIÓ: KÖZPÉNZMILLIÁRDOKBÓL ÉPÜLNEK-SZÉPÜLNEK A LUXUSSZÁLLODÁK

ÁTLÁTSZÓ / HELYKÖZI JÁRAT
Szerző: ZIMRE ZSUZSA
2021.12.06.


Kétrészes riportunkban a tokaji régiót vettük górcső alá, ahova évek óta ömlik a közpénz a kormányzati döntéseknek köszönhetően. A támogatásokból főként a NER profitál, de jut pénz furcsa, nagyzoló, olykor értelmetlennek, feleslegesenek tűnő beruházásokra is. Helyszíni riportunk első részében az épülő és megújuló luxusszállodákat vettük sorra, drónnal szállva az impozáns épületek fölé.


„53 milliárd támogatást ad a kormány a Tokaj-Hegyalja térség fejlesztésére”, „150 milliárd forint támogatást ad a kormány a Tokaj-Zemplén térség fejlesztésére”, „81 milliárdos turisztikai fejlesztés”. Csak néhány cím az elmúlt négy évből, ami jól mutatja, milyen mennyiségű pénzt csatornáz be a kormány a régióba. Ezen túlmenően szálláshely kialakítására is kiszórtak jó adag kormányzati támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy programja keretében. Nem meglepő módon számos NER közeli vállalkozónak hullott az ölébe némi ingyenpénz a régióban.

Megnéztünk közelebbről néhány nagyobb horderejű beruházást...

TÉNYLEG LEHET MOSTANTÓL LEGÁLISAN CSALNI A LAKCÍMMEL A VÁLASZTÁSOKON?

TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2021.12.06.


Valóban lehet mostantól legálisan csalni a lakcímmel a választásokon? Tényleg utat nyitott a Fidesz a nagyüzemi voksturizmusnak, hogy tavasszal ezzel döntse el azokat a körzeteket, amikben akár pár száz szavazaton múlhat, hogy melyik oldal nyer? Vagy csak alaptalan vádaskodás az egész, ahogy Gulyás Gergely mondta, és csak jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos lakcímén lakik? Ezek a kérdések azért merültek fel az utóbbi hetekben, mert módosították a lakcímmel kapcsolatos törvényt. Milánkovich Andrást, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének oktatóját kérdeztük az ügy jogi hátteréről.


A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital november közepén jelezte közös közleményben, hogy egy törvénymódosítás miatt már legálisan lehet fiktív lakcímet létesíteni, lehetővé vált, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen. A szervezetek szerint ez legális utat nyitott a voksturizmusnak.

Azt írták, a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető, ugyanis a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

A kormány nevében Semjén Zsolt által kezdeményezett törvénymódosítás indoklása szerint azért van szükség a változtatásra, mert a lakcímbejelentések egy része mára már nem a valós viszonyokat tükrözi. A KSH adatai szerint ugyanis több mint 600 ezer ember nem a bejelentett lakóhelyén él. Gulyás Gergely pedig a törvénymódosítással kapcsolatban arról beszélt, hogy minden vád mondvacsinált, és még 600 ezer embernél is többről lehet szó, akár kétmillió olyan ember is lehet az országban, aki valójában nem a hivatalos lakcímén lakik...


HA A MAGYAROK MA NYUGATI SZINTEN ÉLNÉNEK, AZ MAGA LENNE A TÖRTÉNELMI CSODA

G7.HU
Szerző: VONYÓ TAMÁS
2021.12.06.


A fejlett Nyugathoz történő felzárkózás a reformkor óta a magyar társadalom és tágabban Közép-Európa népeinek legfontosabb reménysége volt. A dualizmus korától kezdve a mindenkori politikai elit vízióit, függetlenül a Nyugathoz való viszonyától és politikai irányultságától, a Nyugat „utolérése” határozta meg. Erre építette Magyarország is a társadalmi-gazdasági modernizációját.

Az elitek a felzárkózás elmaradására az előzmények miatt nem is tekinthettek másképp, mint a politikai hatalom és „a rendszer” kudarcára.

De miközben a nyugati orientáció kulturális és társadalmi szempontból érthető, növekedéselméleti és gazdaságtörténeti vonatkozásban a nyugati mérce és a felzárkózás realitása korántsem magától értetődő.

Habár relatív gazdasági lemaradásunk nemzetté válásunk kezdete óta a közbeszéd tárgyát képezte, annak okairól objektív tudományos vita az 1970-es évektől és különösen a rendszerváltás éveiben bontakozott ki. Ekkor vált domináns felfogássá mind nyugati, mind kelet-európai közgazdászok között, hogy a felzárkózás (konvergencia) – intézményi feltételek teljesülése esetén – a nemzetgazdaságok fejlődésében természetes folyamat és reális elvárás. Így ennek magvalósulásában, illetve hiányában mérhető a gazdasági rendszerek és gazdaságpolitikák hatékonysága.

Térségünkben a mai napig általános ez a megközelítés, pedig ez a feltételezés ma már sem elméleti, sem empirikus szempontból nem megalapozott...



MIÉRT NEM ALAKULT MEG ORBÁN NACIONALISTA SZUPERFRAKCIÓJA?

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.12.06.


A nemzetközi sajtót leginkább az izgatta Magyarország kapcsán, hogy a Varsóban tartott – „nacionalista” konferencián mégsem állt össze a migrációellenesek, és az euroszkeptikusok által remélt uniós frakcióegység, a szuperfrakció. Izrael egy magyar NER-befektető miatt aggódik náluk. És végül azt boncolgatják Amerikában, hogy Biden miét nem hívta meg Orbánt a demokrácia konferenciára.

Megfogadták, hogy a nemzeti szuverenitás és a migráció kérdésében egységesen fognak szavazni az uniós fórumokon és a parlamentben, de nem alakult meg az Orbán Viktor által remélt hivatalos nacionalista szövetség, és nem jött létre az EP-ben koalíció – írja a Politico. Júliusban 16 "jobboldali" párt kinyilatkoztatta, hogy egységre lépnek, de ezt a lépést – ami hivatalossá tette volna az együttműködésüket – elmulasztották. Miért?

Mert mindenkinek más a belpolitikai érdeke, és a brüsszeli kártyát másképp játsszák ki. A franciák és a lengyelek közti nézetkülönbség ütközött ki a legjobban. Előbbiek attól tartanak, hogy ha a frakciójukkal, az Európai Konzervatívok és Reformistákkal összeolvadna az Identitás és Demokrácia frakció, akkor az utóbbiak szélsőséges tagjai miatt elveszítené népszerűségét. A frakció egyik tagja európai parlamenti elnöki pozícióra áhítozik, és félő, a radikálisok miatt elveszítené az esélyét. Pedig az összeolvadással a harmadik legnagyobb uniós frakció jönne létre, ami több uniós pénzzel is járna.

Orbánék ezzel szemben egy teljesen új frakciót hoznának létre. Az Euronews Orbánt idézve azt írja, hogy mindannyian Brüsszel politikáját akarják megváltoztatni. Ám van még egy ütközőpont: Oroszország. A lengyelek vehemens oroszellenessége nem tűri sem a francia, se a magyar oroszbarátságot. Míg a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski Orbánnak azonban elnézi a Putyin-barátságot, Mariene Le Pennek nem. A fotók tanúsága szerint azonban viszonyuk javulóban.

A konferenciával Marine Le Pen volt a legelégedettebb, noha bevallotta, abban reménykedett, hogy az Európai Néppárt után a második legnagyobb jobbközép frakciót tudják összehozni. Abban állapodtak meg a pártok, hogy kéthavonta találkozni fognak, legközelebb Spanyolországban...

MAGYAR OLIGARCHÁKÉ LENNE EGY IZRAELI ŰRVÁLLALKOZÁS – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.12.06.


A Haaretz szerint elsősorban Mészáros Lőrinc nevét emlegetik


Az izraelieknek nem nagyon tetszik, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha vinné azt a céget, amely az ottani hadsereggel is együttműködik. Utóbbi körülmény miatt egyébként a védelmi minisztériumnak rá is kell bólintania az ügyletre, ami így kérdésessé vált.

A kormányszóvivő férjének cége kézbesítheti a reklámokat

Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint a 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére.

Újabb pofon a közszolgálatiságnak: miniszterelnökségi dolgozót szólaltattak meg civilként az állami tévében

A kormánypropaganda előszeretettel mutogat civileket, akikről aztán kiderül, hogy a Fidesz alacsonyabb rangú, kevésbé ismert politikusai.

Dagad a botrány a Bírósági Végrehajtói Kar vezetője körül

Hivatalos tájékoztatás továbbra sem érhető el a hetek óta húzódó ügyben.

Sporttámogatásból készítik elő a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztését

Pontosabban: a sportesemény stratégia- és sportesemény-pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények költségvetés terhére.

Harcba szállnak az önkormányzatok

Túlszaladt a tűréshatáron az Orbán-kormány projekteket gyorsító fegyvere: a kiemelt beruházások intézménye.

Fontos a határon túli nyomulás a magyar kormánynak, de a környékbeli szövetségeket azért nem kockáztatja

A határon túli magyarokat célzó támogatáspolitika évről évre több pénzt szív fel. A szomszédos országok kormányait ez általában nem zavarja, de pont az utóbbi időben volt néhány összezördülés, előbb a román majd a szlovák kormány is feltételeket támasztott, a magyar kormány pedig magához képest szokatlanul engedékeny az ilyen ügyekben.

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

A beadott vakcinák típusára vonatkozó információt ugyan hazai felhasználásra a magyar kormányzat sohasem tett közzé, elküldi viszont az adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnak (ECDC), amelynek oldaláról ez némi késéssel legyűjthető.

Módosította az időjárást Kína a kommunista párt 100. születésnapján tartott tömegrendezvények előtt

Kutatók szerint Kína a világ egyik legnagyobb és legkifinomultabb időjárás-módosító hálózatát építette ki.


KORONAVÍRUS MAGYARORSZÁGON: MEGÉRKEZTEK A HÉTVÉGE ADATAI

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.12.03.


A hétvégén összesen 22 699 esetet detektáltak a hétvégén, ami csaknem 20%-os csökkenést jelent az előző hétvégéhez képest. 7440 beteget kezelnek kórházban, közülük 586-an vannak lélegeztetőgépen. A hétvégén 489 beteg hunyt el, így a napi elhunytak száma sajnos még mindig növekszik.


Az új esetek száma a hétvégén 22 ezer felett volt, ami napi adatra lebontva 7 566 főt jelent. Ez még mindig magas napi fertőzésszámnak tekinthető, de 18%-kal elmarad az előző hétvégén közölt napi 9 277 betegtől. Az új esetek mozgóátlaga így tovább csökkent, azaz úgy néz ki, hogy túl vagyunk a negyedik hullám csúcsán...

SZABAD SZEMMEL: A LENGYEL ÁLLAMI TELEVÍZIÓ PRÓBÁLJA ELSIKÁLNI A SZÉLSŐSÉGESEK KUDARCÁT - ORBÁN VIKTOR TOVÁBBRA SEM TUD AZ EURÓPAI UNIÓ ERŐS EMBERE LENNI.

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.06.


Die Presse


A lap eredménytelennek tartja az európai szélsőjobbos pártok varsói tanácskozását, mert ott nem sikerült előrelépni a legfontosabb kérdésben, a két EP-frakció egyesítésében. A helyzet megszépítése azzal kezdődött, hogy a kormánykézen lévő lengyel állami TV szerint Le Pen cseppet sem oroszbarát és Moszkva sohasem adott kölcsönt a francia politikus pártjának. Minden más állítás csupán a liberális és baloldali ellenzék rosszindulatú híresztelése, amit fényesen bizonyít, hogy a vendég a lengyel fővárosban megkoszorúzta azoknak az emlékművét, akiket a háború után a Szovjetunióba hurcoltak.

A tények ugyan egészen mást bizonyítanak, de ez nem izgatta az ország erős emberét, aki Le Penen kívül meghívta az európai szélsőjobb tucatnyi többi vezérét is, köztük szövetségesét, Orbánt, valamint a spanyol Vox és az Olaszország Barátai elnökét. A részvevők kerekasztal mellett hallgatták végig Kaczynski fejtegetéseit, miszerint az új német kormány szövetségi Európát akar, továbbá, hogy több nemzetközi szerződés is korlátozza a nemzeti szuverenitást, valamint hogy elég a gender ideológiából, viszont nem szabad lemondani az európai identitásról.

Egyébiránt a televízió, a hatalom szócsöve egyetlen szóval sem említette, hogy ezúttal is hiábavalónak bizonyultak az egyesülési próbálkozások a hatékonyabb strasbourgi fellépés érdekében. Az sem került szóba, hogy a sztárvendégnek szánt Salvini nem ment el a tanácskozásra. Le Pen annak hangoztatásával igyekezett megszépíteni a dolgokat, hogy az érintettek a jövőben gyakrabban összejönnek egyeztetés céljából.

Der Standard

A bővítésért felelős magyar biztos – nem sokkal az Orbán-Dodik-találkozó után – jelentős engedményeket kíván tenni a boszniai szerbek vezetőjének, noha az felrúgja a Daytoni békemegállapodást. Ám amit Várhelyi Olivér javasol, az csak a politikus tárgyalási pozícióit erősíti.

A terv az, hogy Dodik fél évig nem forszírozza a Republika Srpska kiválását, és emberei feladják a bojkottot, visszatérnek a köztársasági intézményekbe. Cserébe rendezik a szerb részen lévő állami javak tulajdonjogát, eltörlik a legutóbbi nemzetközi biztos által hozott rendelkezést, amely büntetendőnek minősítette a háborús bűnök tagadását, végül pedig alkotmány-, illetve választási reform lesz.

Diplomaták szerint mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy igyekeznek megbékíteni a szerb kisebbség első emberét. A féléves türelmi idő csak arra szolgálna, hogy azalatt megoldják az állami javak kérdését. A politikusnak ugyanis sürgősen pénzre van szüksége, mert április végén 300 millió euró értékben kötvényeket dobott piacra a londoni tőzsdén, 4,75 %-os kamattal, és amögé olyan biztosítékokat kellene betenni, mint a trebinjei reptér vagy a driani vízi erőmű. Viszont ha nem fizeti a kamatokat, ily módon állami vagyont foglalhatnak majd le.

Természetesen senki sem gondolja, hogy a hathónapos határidő lejártával Dodik nem újítaná meg szakadár követeléseit. A kiéleződött helyzet láttán az Európai Külügyi Szolgálat különmegbízottat menesztett Szarajevóba, de róla úgy tudni, hogy arról igyekszik meggyőzni az egységes Bosznia híveit: Brüsszel szerint két részre kell felbontani a köztársaságot.

New York Times

A pápa drámai szavakkal igyekezett felébreszteni a részvétet a világban a menekültek iránt a görögországi Leszbosz szigetén. Azt mondta, hogy a nyomorultak szenvedései a civilizáció hajótörését jelentik. Ferenc öt év után látogatott el a helyszínre, de már egy új táborba, mert leégett a régi, ahol rettenetesek voltak az állapotok.

Hangsúlyozta azonban, hogy az eltelt időszakban így sem változott sok, pedig pont olyan súlyos globális kérdésről van szó, mint a járvány vagy az éghajlatváltozás. Legutóbb 12 migránst vitt magával, hogy azok végre egyenesbe jussanak, most úgy hírlik, hogy ezúttal 50 rászorulón segít, miután azok évek óta Leszboszon rekedtek.

Kiemelte, hogy kudarcot vallottak az átmeneti intézkedések, és hogy csakis a világméretű összefogás hozhatja el a megoldást. Gyilkosnak nevezte a menedékkérők iránt tanúsított közönyt és megállapította, hogy Európa cinikus módon nem vesz tudomást a szerencsétlenekről, ám ily módon halálra ítéli azokat a végeken. És mivel a földrész elfordul, a Földközi-tenger, oly sok civilizáció bölcsője olyan, mintha a halál tükre volna.

Illúziónak nevezte, hogy bárki azt higgye: elég, ha mi biztonságban vagyunk és elzárkózunk a bajban lévő emberekről, akik az ajtónkon kopogtatnak. Mint mondta, a történelem ezt tanítja, de még mindig nem okultunk belőle.

A lap hozzáteszi, hogy a migránsáradat felhozta a nacionalista és populista erőket az olyan, katolikus többségű államokban, mint Olaszország és Lengyelország. A magyar kormány azt állítja, hogy bevándorlás ellenes politikája és a határkerítés a keresztény kultúrát védelmezi. És bár ugyan a kontinensen némileg alábbhagyott a demagóg hullám, mára a migránsokkal szembeni ridegség a mindennapok része lett.

Der Standard

Az újság azt idézi a Szentatya leszboszi beszédéből, hogy azért kereste fel a tábort, ahol jelenleg 2500-an élnek konténerekben, mert meg akarta mondani az ott lévőknek, hogy velük van. Hogy lássa az arcukat és belenézzen a szemükbe. Mert a tekintetek tele vannak félelemmel és várakozással. Ezek a szemek már láttak erőszakot és szegénységet, vörösek a sok könnytől.

Ugyanakkor keserűen szólt arról, hogy Európa közönyös a menedékérők sorsa iránt. A kontinensen sokan úgy tesznek, mintha nem is létezne a probléma. A Földközi-tenger mind inkább hideg temető lesz, sírkövek nélkül. Azt meg külön sajnálatosnak nevezte, hogy közös pénzből falakat építsenek, amivel arra utalt, hogy javában drótkerítéseket emelnek az EU keleti határán. Úgy fogalmazott, hogy sok szívet is szögesdrót vesz körül, de ami manapság történik, az Ferencet a múlt század koncentrációs táboraira emlékezteti.

ORBÁN, A KRAMPUSZOK RÉME

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.12.06.


Megnyugtató, a lét folytonosságát mutatja mintegy, hogy Orbán Viktor megbízhatóan és permanensen hozza most már a lepusztult, kiégett diktátori formáját, a jóságos atyuska, nép barátja, gyermekeink közös nagyapja és a mindent is tudó, mindenhez is értő napkeleti bölcs alakjában. Kivéve, amikkel egészségügyi okokból nem foglalkozik. Illetve boldog karácsonyt. Kemény ez az advent, úgy látszik, sorozat lesz a pedofíliából, hogy karácsonyig vasárnaponként a kedves vezető gyermekeinket abuzálja a jelek szerint a bávatag szülők egyetértésével. Elvannak egymással, és soha nem lesz vége.

A tegnapi részben a Mikulás volt a vezérfonal, amire az előadás felfűződött messzeható tanulságokkal, miszerint a kedves vezető már nem fél a krampusztól, sőt. Mint kiderült: „Mikor gyerek voltam, akkor féltem a krampusztól, de most már a krampuszok félnek tőlem”. Máris itt áll előttünk megint a rendíthetetlen végvári vitéz, maga a rettenthetetlen szinte, a Mel Gibsonba ojtott Chuck Norris kevlármellényben a függöny mögött. Mégsem ez az érdekes igazán, hanem az volna az, kik azok a krampuszok, akik reszketnek a mi trottyosunktól, hogy kire gondolt a költő.

A hátán elcipelt libernyákokra minden bizonnyal, hiszen ne feledjük, a vasárnapi matiné a varsói látogatás után zajlott, ahol a magyar krampuszok réme találkozott Európa már náculni készülő fasisztáival, hogy kidolgozzák a hatalom átvételének forgatókönyvét, de nem sikerült. Érthető tehát, hogy a valóság elől az álomvilágba menekül népünk jótevője, aki azt is beadta a szerencsétlen gyerekeknek, hogy ugyan fölülhetne a Mikulás szánjára, ámde nem ül. Mielőtt szó szerint látnánk a képzeteket, most gondoljuk meg a dolgot: Orbán, a Mikulás cimborája és a krampuszok réme.

„Felülhetnék, hogy ha erre kanyarodna a Mikulás a szánjával, de annyi gyerekhez kell mennie, hogy erre sosincs ideje, engem ezért mindig kihagy. Így nem tudok felülni, még akkor sem, ha egyébként felülhetnék.” – Ámítja a kis szarosokat Orbán, aki így a saját alakját terjeszti ki a mesék birodalmába, mert gondoljuk meg, aki a Mikulással cimborál, az minden más csodára is képes, innen már csak egy lépés, hogy maga is mitikus hőssé váljon. Attól tartok, a két hét múlva esedékes részben majd az fog kiderülni, hogy Jézus is a haveri körbe tartozik, per tu a megváltó.

Mindebben egyébként az az igazán elborzasztó, hogy nagy valószínűséggel olyan gyerek nincs, aki ezt nézi vagy hallgatja, ellenben reszkető nyakú Joli nénik dögivel, és máris előttünk a recept, mikét tenyésznek az esernyővel kardozó amazonok, és születnek meg a Viktor áj lávjú táblák, mert a mesterterv végül is, ez. A módszer egyébként hasznos, de leginkább röhejesen aljas, ami azt mutatja, hogy a kedves vezető odáig züllött, más eszközei már nem is igen vannak. Minden nap reggeltől estig ez a meséket hazudozó szélhámos áll előttünk...

VITÁK, DERŰK ÉS ELISMERETLEN MUNKÁK - A 444 LEGFONTOSABB NÉGY CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2021.12.06.


Jó reggelt az első teljesen decemberi hét elején!

2021. december 5., vasárnap

444 PODCAST: TÖLGYESSY PÉTER

444.HU
Szerző: 444.hu
2021.12.04.



Beszélgetés Tölgyessy Péterrel.

HETI JÉGBÜFÉ - CSERHALMI GYÖRGY

YOUTUBE
Szerző: HETI JÉGBÜFÉ / RANGOS KATALIN
2021.



Heti Jégbüfé - Cserhalmi György

MIKOR VOLT MAGYARORSZÁG LEGKÖZELEBB A NYUGATI TÍPUSÚ FOGYASZTÓI TÁRSADALOMHOZ?

G7.HU / PODCAST
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2021.12.05.


Podcastunkban Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanárral és Pásztory Ádámmal, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténet 150 évéről...

SZENDREY JÚLIA: BÁRKI LEHET MIKULÁS!

QUBIT
Szerző: GYIMESI EMESE
2021.12.05.


Szendrey Júlia 19. századi meséje szerint a Mikulás nem a Lappföldről hozza a gyerekeknek szánt meglepetést, hanem a pesti Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amiket azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt. A mesében ráadásul a Mikulás nem a megszokott püspök formájában jelenik meg: nemtől, kortól függetlenül bárkiben ott rejtőzhet.


Szendrey Júlia először több mint másfél évszázada kiadott, nemsokára kötetben is megjelenő meséje csodálatos képest fest arról, hogy miként zajlott a Mikulásvásár a 19. századi Pest szívében, milyen ajándékokat kaptak a polgárcsaládokban született gyermekek, és hogyan képzelték el a Mikulást. Noha az utóbbi években egyre inkább köztudottá vált, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor múzsája, hanem önálló alkotó is volt, jelenleg ismert összes elbeszélése és meséje 2021 decemberében jelenik meg először nyomtatásban. Ezek között olvasható Mikulás című írás, amely már Szendrey Júlia kortársai számára sem volt ismeretlen, mivel 1863-ban Arany János kiadta tekintélyes lapjában, a Koszorúban.

Szendrey Júlia műveiben gyakran felvillannak a korabeli polgári világkép sajátosságai és saját családi közegének jellemzői: kisfiainak alakját több meséjében is megörökítette. Gyermekei azonban nemcsak a művek tartalmát inspirálták; az elbeszélésmódra is jelentős hatást gyakorolt az, hogy ők jelentették az elsődleges célközönséget. Szendrey Júlia közvetlen hangvételű, játékosan kedves, az élőbeszéd könnyedségével megfogalmazott Mikulás-meséjében egy anya szemén keresztül láthatjuk az 1860-as évek pesti Belvárosának legfontosabb piacterét: a Városház teret, amely a mai Március 15. tér, a Piarista köz és a Váci utca között helyezkedett el. A történet kiindulópontja a kíváncsi gyermekek állandóan visszatérő kérdése: milyen a Mikulás, hogyan jön és hogyan hozza a sok meglepetést. A mese szerint a Mikulás a Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amit aztán azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt...


EGYENES LABIRINTUS – PILINSZKY JÁNOS KÖLTÉSZETÉRŐL

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2021.12.05.


„Auschwitz ma múzeum. Falai között a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb.Legotthonosabb tárgyaink, hétköznapi civilizációnk szinte valamennyi eszköze – az utolsó elhányt bádogkanálig – soha nem látott metamorfózison ment itt keresztül. Egyrészt puszta funkciójára süllyedt, oda, ahová annak előtte csak a kínzószerszámok, másrészt ugyanezek a tárgyak, beleértve az eredendően kínzásra szánt eszközöket, lettek végül is a század legsajátosabb ereklyéi. Valamennyit egyazon jelentés elvéthetetlen jegyei borítják. Ütések és kopások, miknek kibetűzésére alig tettünk valamit. Pedig ezek a század betűi; ezek a kor betűformái. A passé realitásába egyedül az áldozatok jutottak el. Övék ma minden jelentés. A botránykeltők eleve megrekedtek valamiféle örökös conditionnelben.

Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.”

Pilinszky János Ars poetica helyett című esszéjéből idéztük e sorokat.[1] A „teremtő képzelet” sorsa korunkban című másik, döntően fontos szövegében, amely egy poigny-i konferencián hangzott el[2], így fogalmaz:

„Bukásunk a teremtés realitását a puszta egzisztálás irrealitásává redukálta. Azóta a művészet a képzelet morálja, hozzájárulása, verítékes munkája a teremtés realitásának, inkarnációjának a beteljesítésére, helyreállítására.”

Ehhez nincs mit hozzátenni – egyrészt azért, mert amit Pilinszky János mond, az teljesen világos, másrészt meg azért, mert minden kommentár megszégyenül a megszenvedett, zárt és sebezhető-érinthetetlen mondatok mellett. A költő interjúkban többször is célzott arra, hogy beteg, félig néma nagynénje mellett töltött gyermekkora állandósította benne a nyelvvel, a beszéddel való küzdelmet.

Valóban: Pilinszky nem „míves” költő, eszköztára viszonylag szegény és az, hogy – nézetem szerint – az európai költészet legnagyobbjai közül is kevesen mérhetők hozzá, csak azt bizonyítja, milyen kevéssé fontos ez, amennyiben a végleges dac és az ellenállhatatlan elhivatás széttör minden korlátot és a költő minimális műfogással és fagyhalálra szánt retorikával eléri, hogy közvetlenül hozzánk beszéljen. Kultúra, előítélet, másfajta világszemlélet, indulatok ellenére megvalósítani ezt a közvetlenséget – ezt az erkölcsi szférában szeretetnek hívják, a művészet szakszótárából a terminus hiányzik. Ez teszi érthetővé Pilinszky fiatalabbkori verseinek néha érthetetlenül érzelmes didakticizmusát, kissé ügyetlenül szépséget erőltető Nyugat-utánérzéseit, gyarló rímeit: a költő küzdelme céltudatos volt, és duktusa egyre javult, mondatai egyre feszesebbek, pontosabbak lettek, eladdig, hogy immár semmi nem homályosíthatja el azt, amit mondani akar...

SZABAD SZEMMEL - FERENC PÁPA: A DEMAGÓGIA ÉS A TEKINTÉLYELVŰSÉG ÁLTAL KÍNÁLT „KÖNNYŰ VÁLASZOK” FENYEGETIK A DEMOKRÁCIÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.05.


A populizmus veszélyére figyelmeztetett a pápa Görögországban.


Yahoo/AP

A populizmus veszélyére figyelmeztetett a pápa Görögországban, a demokrácia szülőhelyén. Ferenc szerint a demagógia és a tekintélyelvűség által kínált „könnyű válaszok” fenyegetik a demokráciát. Ezért arra szólított fel, hogy Európa a közös jót nézze, ne pedig a szűk, nemzeti érdekeket. Mint mondta, csakis az erőteljes nemzetközi együttműködés segíthet megoldani olyan feladatokat, mint a környezetvédelem, valamint a járvány és a szegénység visszaszorítása.

Aggodalommal állapította meg, hogy szorul vissza a demokrácia és nem csupán a kontinensen. A beszédben egyetlen országot sem nevezett néven, de a tudósítás emlékeztet arra, hogy az EU éles jogállami vitában áll Magyarországgal és Lengyelországgal. Mellesleg pont amikor az egyházfő a populista veszedelmet feszegette, Varsóban arra jutottak a jobboldali-populista pártok vezetői, hogy a nemzeti szuverenitás védelmében szorosabb összefogást alakítanak ki Strasbourgban.

Ehhez képest a szentatya arról beszélt, hogy a demokrácia egykori, görögországi bölcsőjéből mára a demokratikus népek nagy otthona lett. Ez pedig az Európai Unió és a béke és szolidaritás, amit a szervezet testesít meg oly sokak számára. Ám ez az álom most veszélybe került a gazdasági gondok és a járvány okozta pusztítások miatt. A kettő felszíthatja a nacionalista érzelmeket. Úgy jelenhet meg, hogy elkerülhetetlen az autokrácia, vonzónak tűnhetnek a populizmus könnyű válaszai.

Az ellenszer azonban nem az, hogy megszállottan hajhásszuk a népszerűséget, egy csomó kilátástalan ígéretet teszünk: jó politikát kell folytatni. Kitért arra is, hogy a vírust legjobban az oltásokkal lehet legyűrni. Az utat ugyanakkor beárnyékolta, hogy 3 napja meghalt a Vatikán brüsszeli uniós nagykövete, aki hivatalos közlés szerint Budapesten, a pápa kíséretében kapta meg a fertőzést.

Spiegel

Nemzeti Napkirályként mutatja be Orbán Viktort a lap, merthogy errefelé ő az állam. Az „Orbán és a demokrácia szétesése” című terjedelmes politikai körkép megállapítja, hogy az urambátyám-rendszer, az EU elleni támadások révén a kormányfő autokráciát csinál az országból. De miért engedik meg a magyarok, hogy ezt tegye velük?

Azt hirdeti a politikus, hogy Kelet és Nyugat, a gyökértelen liberálisok és a sziklaszilárd hazafiak között Hegyeshalomnál húzódik a határ. Csakis az ő hazájában nem kell még félniük az embereknek a bevándorlástól és a kereszténység elvesztésétől. Pedig annak idején nem így indult, ám az egykori cingár provokatőrre alig lehet ráismerni. Leszámol az EU jogi és erkölcsi normáival.

Ám úgy tűnik, lassan a végéhez közeledik a Bizottság és az Európai Parlament türelme, Von der Leyen visszatartja a 7,2 milliárd eurós gazdasági segélycsomag első részét és Brüsszel a napokban levélben diagnosztizálta az orbáni rendszer bajait: a sógorság-komaságot és az elfogult bíráskodást. Az eredmény az lehet, hogy Budapest rövidesen kénytelen lesz milliárdokról lemondani.

Miért tart az autokrácia felé az az ország, amely korábban igen nagy szerepet játszott a kelet-nyugati közeledésben? Hogyan lehetséges, hogy mintadiákból pária lett? Miként tudja Orbán, az egykori rettenthetetlen antikommunista manapság populista bujtogatóként meggyőzni a szavazók többségét?

Oroszi Babett újságíró azt mondja, Felcsút cseppben a tengerként mutatja a rezsim sajátosságait: a haverság fontosságát, a korrupciót, nagyzási mániát, a hagyományokra büszke magyarságot és a futball őrületet. Orbán tudatosan hangoztatja vidéki származását, nála ez a populista megjelenés alapvető része. Ám a szakértő biztos abban, hogy a szerénység csupán álca, mert Orbán módszeresen vegyíti a politikát és az üzletet.

A szakértő már kiderítette, hogy az Orbán-bányákból szinte az egész országba visznek követ a nagy építkezésekhez, a fiú gondoskodik az apa cégének megrendelésekről. Tavaly csupán az első párt hónapban négy olyan vállalkozás vitte el az állami megbízások jó egynegyedét, amely közel áll a miniszterelnökhöz. Köztük van a nemzeti vej egyik érdekeltsége is. Az összérték 80 millió euró, vetélytárssal a legtöbbször nem kellett megküzdeni.

A politikus cseppet sem titkolja, hogy a hivatalos versenytárgyalások gyakran politikai alapon dőlnek el, mert létre kell hozni a hazai vállalkozói réteget. Csak éppen Hatvanpusztán folyik a luxus uradalom építkezése és a Fideszben egyre többen félnek, hogy hasonló leleplező felvételek jelennek meg az elit palotáiról, amint amelyet Navalnij hozott nyilvánosságra Putyinról.

Hivatalos tájékoztatást persze nem lehet kapni ilyen ügyekben, ezt Oroszi sűrűn tapasztalja. A hallgatás fala gátolja, hogy a sajtó túl mélyen beleláthasson az orbáni presztízs építkezések anyagi vonatkozásaiba, a család üzleti tevékenységébe. Egy gyerekkori barát úgy véli, hogy a miniszterelnököt a felkapaszkodottak becsvágya hajtja. Nem csupán a leghatalmasabb, hanem a leggazdagabb is ő akar lenni.

Erős vezetőként adja el magát. Azért népszerű, mert azt ígéri, hogy megvédi az embereket a bevándorlóktól, idegen hatalmaktól, a munkanélküliségtől. Tekintélyének még a Szájer-botrány sem ártott. Fodor Gábor azt mondja róla, hogy másoknál előbb fedezte fel: a piacon igény van a jobboldali-konzervatív nacionalizmusra.

Nem lehet azonban kideríteni, mi rejlik az élcsapat hermetikusan elzárt gondolkodásmódja mögött, mert az interjúkat lemondják, a kérdéseket előre be kell nyújtani, megjelenés előtt elkérik a cikkeket. Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közelinek tartott Nézőpont vezetője ugyanakkor azt állítja, hogy a külföldi tájékoztatás sok mindent félreért. Orbán nem Európa ellensége, csak nem kér idegen hatalmak gyámkodásából.

A Soros elleni propagandának pedig semmi köze az antiszemitizmushoz, csakis a liberális migrációs politika elutasítása mozgatja. Ivan Krasztev szerint a térségben általában fenntartásokat tapasztalni a Nyugati erkölcsi eszményeivel szemben, mert ezek az országok félnek attól, hogy felhígul a nemzeti identitás.

Magyarországon az eredmény az illiberális demokrácia lett, amelyben állítólag korlátlanul érvényesül a népakarat. Pl. amikor elveszik a menekültek jogait.

Az biztos, hogy Orbán a következő időszakban minden lehetséges eszközt igénybe vesz a kampányhoz. A sajtót, a bíróságokat, hatóságokat, egyetemeket és alapítványokat telerakta a saját embereivel. Így betehet a következő kormánynak, ha el is veszti a választásokat. Erősen korlátozta az önkormányzatok jogait. A fővárost saját ízlése szerint építteti át, ebbe a helyi vezetés nem szólhat bele.

Misszionárius küldetéséről árulkodik a dolgozószobájában kiakasztott fémtábla, rajta 7 bölcsességgel, így pl, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs.

Politico

Nem léptek frigyre kétnapos varsói találkozójukon az európai szélsőjobb vezérei, köztük Kaczynski, Orbán és Le Pen. A 15 párt képviselői megvitatták a szorosabb együttműködést, továbbá hogy összehangolják álláspontjukat a szavazások előtt az EP-ben, de közös frakció létrehozása nem szerepel a záróközleményben.

A legnagyobb nacionalista, bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus tömörülések vezetői azért megint nekifutottak, hogy valamiféle nagy koalíciót hozzanak létre. Le Pen egyik strasbourgi képviselője elismerte azonban, hogy sokat nem értek el. Akárcsak a júliusban kiadott közös nyilatkozat, amelyből kimaradt, hogy egységes pártban gondolkodik a 16 aláíró szervezet.

Megvan az oka, hogy miért ilyen hideg-meleg a viszony a szélsőjobbon. Örülnek ugyan a sajtónyilvánosságnak, de szándékaik gyakorta eltérnek. Ideológiájuk kulcskérdésekben ütközik. Időnként pedig egyszerűen ki nem állhatják a másikat. Pedig volna teteje, hogy összefogjanak. Az ugyanis több pénzt, megszólalási lehetőséget, befolyást hozna nekik az Európai Parlamentben.

Egyesek számára viszont járna hátulütővel: A Konzervatív és Reformer frakció (ECR) már tett szert némi súlyra, a rivális Identitás és Demokrácia viszont meglehetősen elszigetelt. Ha egyesülnének, az ECR tagjai könnyen azt vehetik észre, hogy kitaszítottnak számítanak új elvbarátjaik oldalán.

Mellesleg már hetek óta megy az egymásra mutogatás köztük, ki a felelős, amiért nem sikerül az összekapaszkodás. A PiS-nek nincs kedve szövetkezni, mert akkor megszűnne jelenlegi, igen előnyös helyzete a konzervatívok és reformerek soraiban. Ezt az ID részéről a szemére is vetik.

A Fidesz egyik politikusa megerősíti, hogy a lengyelek egyelőre haboznak, viszont a magyar párt nagyon is szeretne egy új frakciót, hogy jobban tudja hallatni a hangját. Viszont ezt a törekvést akadályozzák az Oroszország körüli ellentétek.

Orbánnak jól jön a varsói fórum, mert alátámasztja, hogy másokkal együtt ő mozgatja a szálakat a jobboldalon. Miután kilépett a Néppártból, igyekszik szorosabbra fonni a viszonyt Lengyelországgal és Olaszországgal. Ideértve, hogy most már hajlandó tárgyalni Le Pennel is, mert új szövetségesekre van szüksége. Hiszen egyre jobban magára marad az EU-ban és kemény erőpróba elé néz a jövő évi választáson.

Libération

Le Pen Varsó után is kénytelen tovább keresni az európai nacionalisták szövetségét. A cél változatlanul az, hogy egybeolvadjon a két érintett frakció Strasbourgban. A francia párt egyik EP törvényhozója bizakodik, hogy meglesz az egység még a mostani parlament mandátumának lejárta előtt, szerinte efelé halad a történelem. Nicholas Bay azzal érvelt, hogy 7 éve még teljesen lehetetlennek tűnt a közös csoport létrehozatala, de ma már cseppet sem az.

Az igazság persze az, hogy a mostani, kétnapos tanácskozás alig-alig vitt közelebb az áhított célhoz, annyi a gátló tényező. Hiszen ezek a pártok sokszor vetélkednek egymással, elég csak Olaszországot venni. Philipe Lamberts, a belga zöldek vezetője emlékeztet arra, hogy a szélsőjobb történetét végigkíséri a kis szekták rivalizálása. És nem mindenki hajlandó feladni mégoly csekély hatalmát sem. Az ECR a strasbourgi cordon sanitaire jó oldalán van, nem szeretne átkerülni a rossz oldalra, ahol az ID található.

Orbán sem vágyik arra, hogy elvesszen a befolyása, ha a 12 fideszes képviselő belépne az új szövetségbe. Azon kívül összerúgná a patkót Németországgal, ha összeállna az AfD-vel. Viszont már tárgyal Le Pennel, ami sokat elárul arról, hogy annak pártja már nem számít annyira veszélyesnek, de azt is mutatja, hogy Európa közeledik a szélsőjobbhoz.

Le Figaro

Az európai nacionalista pártok vezetői megvitatták az átfogó szövetség tervét, de hivatalos megállapodásra nem tudtak jutni. Le Pen mindenesetre így is örül és eredményesnek tartja a találkozót, főleg, mivel lesznek további egyeztetések. Szükségesnek tartja azonban, hogy mindenképpen alakuljon meg az új képviselői csoport, mert az új német koalíció célként jelölte meg az Európai Egyesült Államokat. Azon kívül bizonyosan rásegít, hogy még nagyobb legyen a migrációs nyomás.

Neue Kronen Zeitung

Az Osztrák Szabadságpárt, amelyet az alelnök asszony képviselt Varsóban, nyilatkozatban erősítette meg, hogy teljes mértékben egyetért az elfogadott közös nyilatkozattal. A cél az, hogy megmaradjon Európában a szuverén nemzetállamok kulturális és politikai sokszínűsége, illetve legfőbbképpen, hogy ne összpontosuljon még több hatalom Brüsszel kezében. Ezen felül azt is el kell érni, hogy minél több jogkör kerüljön vissza a nemzeti kormányokhoz a többi közt a migráció és a határvédelem kérdésében.

A törekvések összehangolása Strasbourgban pedig azt segíti, hangsúlyozza az FPÖ, hogy a hazafias erők hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket, jobban bele tudjanak szólni a földrész jövőjébe. A lap megjegyzi: ezek a pártok félnek attól, hogy országuk veszt szuverenitásából az EU miatt.

Die Presse

Kelet-Európa elnéptelenedik, mert alacsony a születésszám, és minden évben 100 ezrek vándorolnak nyugatra. A szerb kormány úgy akar gátat vetni ennek a folyamatnak, hogy emeli a juttatást az újszülöttek után. Vucsics elnök szerint lassan megszűnik a nemzet, itt tenni kell. Ezért januártól megháromszorozzák a jelenleg 850 eurós összeget.

A vírus is megtizedelte a lakosságot, a szerbeknél tavaly 115 ezer áldozatot követelt, míg csupán 62 ezer gyerek jött a világra. Azon felül évente 50-60 ezren mennek külföldre dolgozni munkát keresve. Az ENSZ most megjelent tanulmánya szerint ezek az emberek stabil életkörülményeket akarnak, jobb kilátásokat, de elegük van a korrupcióból is.

Viszont ily módon odahaza iskolákat, kórházakat, rendelőket zárnak be, ami szintén hozzájárul az emigráláshoz, illetve a lakosság elöregedéséhez. A régió azonban már csak azért sem tud igazán kitörni az ördögi körből, mert nyugaton magasabb az életszínvonal és a folyamatosan szükség van új munkaerőre.

Bevándorlók ezzel szemben azért nem jönnek a térségbe, mert alacsony a bérszínvonal, meg azután a populista magyar és lengyel kormány hallani sem akar migránsokról. A térség a 90-es évek óta 18 millió embert vesztett, de az előrejelzések szerint a helyzet csak egyre rosszabbra fordul. Ezen még az állami ösztönzők és a hazafias, patetikus jelszavak sem segítenek.

ORBÁN, A SPORTORVOS (IS)

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.12.05.


Ártunk és ormányunk gondoskodó figyelme a járvány kapcsán sportoló ifjúságunkra is kiterjed, hogy zavartalanul szaladgálhassanak az ifjak a vészek alatt, arra is ügyelnek. Mert és ugyanis tegnap volt az a nap, amikor a rendeleti kormányzás áldásaként közzé tették a legújabb hirdetményt a közlönyükben, miszerint „meghosszabbítják a sportorvosi engedélyeket a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre való tekintettel”. Egyenesen megható ez a figyelem, ez már majdnem az, amikor sportoló ifjúságunk izzadt hátát a zuhanyzóban be is szappanozza ártunk és ormányunk, vagy Orbán Viktor, sk. Meg együtt ül velük a kádban.

A bajok viszont nem kicsinyek. Mert ifjaink ugyan szaladgálhatnak a stadionokban korlátok nélkül, és kiírhatják a transzparensekre a szlogeneket, hogy aszongya „Magyarország előre megy, nem hátra”, vagy „A magyar reformok működnek”, illetve „Magyarország működik”, a bajok mégis nagyok. Olyan ez a meghosszabbított sportorvosi, mint hogy szintén járványügyileg már isten tudja mióta nem kell műszaki vizsgáztatni az autókat sem. Elképesztő állapotú járgányok futhatnak a magyari gödrös utakon, és ki tudja, milyen egészségű sportolók sportolnak majd ezentúl szerte kies hazánkban, míg csak ver a szívük.

Nem tudom, emlékszünk-e, manapság gyakori jelenség, hogy egészséges, ifjú emberek minden átmenet nélkül összeesnek a pályákon, megáll a szívük, a testük föladja, pedig azt hittük bajuk nekik nem lehet, hisz annyira strammok. Utaljunk csak a dán Eriksenre a láblabdás Eb-n, ahogyan összezuhant a meccsen, és egy világ szörnyülködött el, hogy ott hal meg a gyöpön, ami szerencsére nem történt meg. És számtalan ilyenek vannak, tragikus végekkel is. A sportorvoslás tehát nem játék, az ilyesmiket kellene megelőznie, és nem úgy megy az, hogy Orbán kitalálja, hadd szaladgáljanak csak az ifjak mindenféle kontroll nélkül az ő gyönyörűségére.

Ez a sportorvosi rendelet tegnaptól él, innentől fogva tehát – ha ne adj Isten – bármi tragédia történik akármely sportpályán, az a kormány felelőssége, mert ő engedi vizsgálat nélkül szaladgálni az ifjakat. Az eredőt érteni véljük, hiszen Orbán is volt fodbalista, és emlékszik arra, a doktorbácsi megnézte a fogát, olvastatott vele betűket, aztán beütötte a stemplit az igazolásába, hogy eriggy labdázni a kis pajtásaiddal Viktorka ki, a tyúkszaros rétre. Manapság azonban más időket élünk. Mondhatnánk azt is, a sportorvoslás egy szakma, amihez a NER-ben ezek szerint nem kell feltétlenül érteni. Jóvanazúgy futkározzon a gyerek a réten...

AZ ORBÁNÉK ÁLTAL SZERVEZETT TÖMÖRÜLÉS NEM ALAKÍTOTT FRAKCIÓT, DE ÚJRA TALÁLKOZNAK

HVG
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2021.12.04.


...Az már korábban világossá vált, hogy egyelőre nem alakul új frakció az Európai Parlamentben. (Az Olasz Testvérek részéről Giorgia Meloni már november 17-én, a Liga részéről Matteo Salvini szerdán már közölte, hogy nem mennek el az egyeztetésre.)

A közlemény annyit mond, hogy minden olyan párttal és szervezettel együtt kívánnak működni, amelynek „drága a hazák Európájának koncepciója”. Ez az Európai Parlamentben azt jelenti, hogy együttes üléseket szerveznek és egyeztetik szavazásukat egyebek közt a tagállamok szuverenitásának védelmét és az illegális migrációt érintő kérdésekben.

Azt is eldöntötték, hogy a következő ilyen konferenciát „a közeli hónapokban” Spanyolországban tartják, ahol – bár nem nevezik meg – bizonyára a Varsóban most jelen volt Santiago Abascal, a Vox párt elnöke lehet a vendéglátó.