2024. szeptember 24., kedd

BALATONI SZÖVETSÉG: TIZENÖT ÉVVEL ELKÉSETT A BALATON PARTJAIT VÉDŐ TERV

SZABAD EURÓPA VIDEÓ
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2024.09.23.



Több mint ezer vélemény, kritika érkezett a balatoni Vízparti Tervhez. Bár az Építési és Közlekedési Minisztérium a közhasználatot és a Balaton védelmét tűzte ki célul, civilek szerint a jelenlegi tervezet a befektetők és nem a Balaton érdekeit védi.

00:00 Bevezető 
01:22 A Balaton elmúlt évtizede 
03:00 Az új Vízpart szabályozási rendelet 
04:08 Alsóőrs 
07:35 Csopak 
11:32 Balatonakali 
16:06 Zamárdi 
20:20 Balatonfenyves 
22:42 Általános kritika 
25:06 A Balaton körbeépítése


Korábbi Szabad Európa videók a témában:


Qubit Live #5 - Balaton

18 OK, AMIÉRT ORBÁN VIKTOR KÖSZÖNETET MONDHATNA BRÜSSZELNEK ÁRVÍZÜGYBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.09.24.


„Minden tiszteletem mellett is, ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben” – jelentette ki Orbán Viktor. A helyzet azonban az, hogy Brüsszel kisegített minket, és nem is most, hanem már évekkel ezelőtt. Nagy arányban éppen az unió anyagi támogatásának köszönhető, hogy nemhogy nyakig, de még bokáig sem álltunk a vízben. Az árvízi védekezés megmutatta, hogyan hallgatja el az Orbán-kormány az uniós tagság előnyeit, és vindikálja magának az árvízi védekezés érdemét, holott azon az unióval, a hivatásos és önkéntes segítők ezreivel is osztoznia kell. Orbán Viktor elfelejtett brüsszeli projektje, vagyis 18 ok, amiért a magyar miniszterelnök köszönetet mondhatna „valami Ursula nevű hölgynek”.


2013-ban úgy érkezett rekordmagas árhullám a Szigetközbe, hogy a Duna Győr előtti szakaszán éppen nem volt gát. A régit elbontották, hogy uniós támogatásból megmagasítsák, az új meg még nem készült el. A környékbeliek a gátra zarándokoltak, mert ilyet szigetközi ember még nem látott. A félig elbontott védművet úgy magasították meg, hogy a földsánc alsó részét feltolták a felsőig. Így az alja elvékonyodott, a teteje meg inkább hasonlított egy homokvárra, mint egy komoly gátra.

Két-három nappal voltak a tetőzés előtt, a szakemberek sosem látott víztömeget vártak. A helyzet olyan súlyos volt, hogy Győrújfalut kitelepítették, és a Szigetköz több településének központjában járó motorral álltak a buszok, hogy azonnal evakuálják a falvak lakóit, ha valahol repedne-szakadna a gát. A réseken kitörő víztömeg mindent vihetett volna: embert, házat, állatot.

Heroikus küzdelem folyt, az ország más területéről átvezényelt dömperek először utak sorát építették, amin a nehéz gépek eljuthattak gáthoz, hogy felhordják a homokot, amit sok száz szorgos kéz rakott zsákokba, majd több ezer helyi lakos és katona a földsánc tetején állva adogatott kézről kézre, amíg eljutottak a kijelölt helyükre. Ha egy falu határával végeztek, az ottaniak nem haza tértek aludni, hanem átmentek a szomszéd község folyópartjára, hogy ott legénykedjenek a gáton, mert ha az egy helyen szakad, akkor mindenhol szakad. Az egész környéket elönti a víz.

Még honvédségi helikoptert is be kellett vetni az átázott töltések védelmére. Sok ezer ember közös sikere volt, hogy sikerült megvédeni a Szigetközt, és később a többi dunai települést is.

A kormánynak akkor jó oka volt, hogy nem beszélt az uniós gátépítős projektről. Jobb volt hallgatni róla.

Azután a fókusz lekerült az árvízvédelemről, a munkát csendben befejezték. Most az azóta már elkészült gát védi a szigetközi falvakat. Mindjárt akadna is egy ok, amiért a miniszterelnök köszönetet mondhatna az uniónak. (1.)

Hasonló történt Sződligeten is, meg ki tudja még hány helyen. 2013-ban már vízben állt a mobilgát talapzata, de a védmű még nem készült el az akkori nagy áradat érkeztéig. Mostanra igen: 375 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból. A víz is alacsonyabb volt a 2013-asnál, a védelem is nagyobb, Sződliget is megúszta tehát az áradást. (2.)...

TÉNYLEGESEN IS MEGSZŰNT AZ ERASMUS AZ ALAPÍTVÁNYOKBA KISZERVEZETT EGYETEMEKEN

NÉPSZAVA
Szerző: P. L.
2024.09.24.


Már csak a helyére létrehozott Pannónia programmal tudnak külföldön részképzést teljesíteni az érintett diákok, ahol viszont kevesebb a lehetőség, igaz, az ösztöndíj akár magasabb is lehet.


Idén szeptembertől valóban megszűnt az Erasmus+ lehetősége az alapítványokba kiszervezett egyetemek hallgatói számára - erősítette meg Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője az RTL Híradónak.

Mint ismert, az Európai Bizottság azért zárta ki az érintett egyetemeket az Erasmus és a Horizont programból, mert átláthatatlannak minősítették a fenntartásukra létrehozott vagyonkezelő alapítványok működését, amelyeket például teletömtek fideszes pártkáderekkel. Az Orbán-kormány a helyzet megnyugtató rendezése helyett létrehozott egy saját verziót, az úgynevezett Pannónia programot.

A beszámoló szerint a Corvinuson ebben a tanévben csaknem 700-an tanulnak külföldön a Pannónia programmal. Ennek keretében akár még több pénzt is kaphatnak a diákok, mint erasmusosként, a partneregyetemek száma azonban alacsonyabb lett.

Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi partnerkapcsolatokért felelős illetékese az RTL Híradónak elmondta, ahol lehet, igyekeznek újból megkötni az egyetemközi szerződéseket, most már ugyanis csak Pannónia ösztöndíjjal lehet utazni. Elmondása szerint a korábbi partnerek körülbelül 60 százaléka viszonylag rugalmasan tudott alkalmazkodni az új helyzethez. Nagyjából 20 százalékát kellett egy kicsit győzködni, de úgy tűnik, ha más formában, de velük is sikerül a megegyezés. A maradék 20 százalékkal viszont továbbra is tárgyalni kell.

A csatornának a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem is megerősítette, hogy szeptembertől az Erasmus már nem, csak a Pannónia ösztöndíj elérhető. Az Orbán-kormány részéről Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Brüsszelben követelte, hogy oldják fel a kizárást. Azt is mondta, ez az év nem telhet el úgy, hogy ne találjanak megoldást...

ALIG VAN MAGYAR, AKI ÚGY VÉLI, HOGY A LEGJOBB EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜL

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2024.09.24.


Magyarország az a hely, ahol a legkevésbé valószínű, hogy az egészségügyi ellátást jónak értékelik a lakosok – derül ki az Ipsos friss nemzetközi kutatásából. Hazánkban a válaszadók mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy jó az egészségügyi ellátás, míg 58 százalék szerint rossz.

Az eredmény illeszkedik a kutatóintézet Mi aggasztja a világot? című felméréssorozatában olvasottakhoz, mely azt követi nyomon hónapról hónapra, hogy az emberek szerint mik az országukat érintő legsúlyosabb problémák. Magyarországon általában az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmak vezetik a rangsort. Az Ipsos rámutat, hogy a magyarok a jövővel kapcsolatban is pesszimisták,

47 százalék szerint az ellátás tovább romlik majd.

A kutatásból három témakört emeltünk ki, amelyeket infografikán is bemutatunk. Az elsőn az látható, hogy mennyire tekintik veszélynek az egyes egészségi bajokat a magyar válaszadók.

- A legnagyobb, 38 százalékos említési arányt a rák kapta,

- a második helyen a mentális egészség szerepel. (Ez azért érdekes, mert a mentális betegségeket általában sokan nem kezelik egyenrangúan a testi bajokkal.)

- A harmadik a stressz,

- majd azt követi a túlsúly,

- végül a kábítószer-használat.

Az Ipsos kutatása egyébként megemlíti, hogy miközben a magyarok 55 százalék környékére tippelik a túlsúlyos honfitársaik arányát, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez az arány valójában kicsivel 30 százalék fölött van...

BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG – ÁLOM, VAGY RÉMÁLOM?

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.09.24.


Szentkirályi Alexandra egy olyan pankrátorra emlékeztet, aki valamilyen ok miatt lemondta a meccset, de utána még mindig szidja, hergeli az ellenfelét, noha a meccsnek már vége. Így kommentálta a Hírklikknek Bódi Ferenc politológus, hogy a Fidesz politikusa minden megszólalásában továbbra is Karácsony Gergelyt támadja, mondván, hogy a budapestiek „nem erre szavaztak”. A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársával a Tisza Párt lehetséges fővárosi szerepéről is beszélgettünk.



Mire is szavaztak a budapestiek? Amikor a Fidesz belenyúlt a fővárosi választási rendszerbe erre számított?

Az biztos, hogy nem egy ilyen végeredmény volt a Fidesz szándéka. Akkoriban a Mi hazánk vállalta, hogy strómanként a „nevére veszi” az újabb elképzelést, amivel a kormány ki akarta szívni a levegőt Karácsony Gergely mögül. Ma úgy tűnik, – hogy Orbánt idézzük –, ezzel lábon lőtték önmagukat. Ki gondolta volna akkoriban, hogy hamarosan feltűnik egy új politikai mozgalom a színpadon? 2023 nyarán arra lehetett számítani, hogy a következő évi nyári választáson a kerületek révén akár egy 16-17 tagú, mindenképpen erős többsége lehet a Közgyűlésben a regnáló polgármesternek. Az ellenzékkel persze akkor is számoltak, de egy olyan földindulással, amit a Tisza-mozgalom elindított, biztosan nem...

MÁR BESZEDTE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2024.09.24.


Elmegy a víz. Ma elhagyja az országot, és itt hagyja nekünk a hiányt. Ámde nem a víz hiányát, hanem a kampányét és propagandáét, mert ez a víz úgy kellett a magyar politikai életnek, mint egy falat kenyér. Okot és indokot adott a szereplésre gumicsizmában, lapáttal a kézben, lehetett a gátakról üzengetni egymásnak meg a népeknek, és a mieink attól függetlenül, hogy a küzdőtér melyik sarkában léptek be a ringbe, ezt ki is használták alaposan.

Még Orbán Viktor is. Aki ugyan lassan ébredt, mert amikor a többiek már a közelítő veszedelem frontvonalából küldözgették a szívhez szóló képeket és szövegeket, kies hazánk amúgy teljhatalmú ura egy kis spétben léve a Terminátorral gyúrt valami edzőteremben, ingben. Még szerencse, hogy a zakót azért levette, mert a dagadó izmok szétfeszítették volna a szövetet. Aztán persze ráállt a stáb a dologra, lettek képek gáton szemlélődve, csónakon haladva is.

Ez mutatta azt a mindenható állapotot, amely azt a kényszerképzetet hozta, hogy egyetlenünk mindenütt ott van, s bár ugyan a homokzsákok tőle függetlenül töltődnek, a védekezés lényege mégsem ez, hanem, ahogyan a víz a megtekintéstől szelídül meg, kér elnézést és kezd apadásnak. Olybá tűnt és tűnik, elég csak annyit mondania a vizek urának: „apaggy”, és a megintett megszégyenülten folyik tova eddig ismeretlen vidékek felé.

Ez az alapállapot. De jött még hozzá az árvízinfó a tévében nap mint nap, ami arra is jó volt, mintha örök péntek volna a Kossuthon, lehetett hirdetni az árvízhez úgy-ahogy (vagy sehogyan sem) kapcsolódó igét. És ez nem volt egyéb, mint az a hungarikum, hogy az Unió soros elnöke teli pofával szidta azt, aminek a soros elnöke, ami valljuk meg, olyan teljesítmény, amire a világ egyetlen más embere nem lenne képes. Csakis ez a mi Viktorunk.

Így szeretjük vagy rühelljük őt gusztus szerint, és ez a kettősség mutatkozik meg abban, hogy akkor koldusok vagyunk vagy sem, illetve, hogy ehhez miként viszonylunk. Mert emlékezhetünk, a vészek közepén olybá tűnt, hogy az Unió kihagy minket a nagy árvízi pénzosztásból, s ekkor a mi fiunk, ahogyan ez tőle szokásban van, rákönyökölt a sörfoltos abroszra, és megmondta a tutit, kijelentette mintegy az öntudatot.

„Nem javaslom, hogy valami nyomorult koldus testtartásával kalapozzunk, komoly ország vagyunk, elvégeztük a munkát”. – Így hangzott a sehová nem vezető ugarbüszkeség, de a hívek az ő templomában csettintettek böfögve, mennyire megmondta „ezeknek”, csak épp a folytatás lett halkabb. És ez a nagy megnémulás azért következett be, mert aztán kiderült, kaphatunk pénzt, csak épp szorosan el kellene számolni vele, ami nálunk alapbaj.

A rendszer büszke öntudata sérül emiatt mindig, hogy senki ne mondja meg nekünk, mire költjük az európai adófizetők pénzét, s ezért történt számos esetben (norvégok, egyebek), ha ez a feltétel, akkor nem is kell. Így és ekkor szokott aztán emlegetődni mindenféle kettős mérce, a minket való bántás, noch dazu, a belügyeinkbe való beavatkozás voltaképp azért, ha nem lopható szabadon, akkor nem is kell. Mert mit képzelnek ezek...

MEGSZŰNŐ SZEX, ÖSSZEMENŐ MELLEK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.09.24.


Üdvözletem, ez a levonuló árvíz idején kelt napindító hírlevél (de nem az egyetlen), benne az elmúlt nap legfőbb híreivel.

BELFÖLD

Magyar Péter nem ül be a Fővárosi Közgyűlésbe, csak EP-képviselő lesz, de megnevezte a fővárosi képviselőit a Tisza Pártnak, aminek egyébként 234 milliós bevétele volt a Tisza Pártnak a második negyedévben. Hadházy Ákos szerint komoly kérdéseket vet fel, hogy Magyar lendületből leárulózza azokat, akik nem értenek vele egyet.

A kormánypárti XXI. Század Intézet az identitáspolitikáról rendezett konferenciát, ahol a nemváltás, a transzneműség és a feminista mozgalom túlkapásai kerültek az előadók célkeresztjébe: Schmidt Mária szerint Nyugaton éppen lemondanak a szexről, és a 20. századi feminista mozgalommal a nők mindent elértek.

- Orbán Viktor az Árvízinfón válaszolt arra, mikor vitázik élőben Magyar Péterrel.

- A Belügyminisztérium szerint eddig egyetlen kínai rendőr sem jött Magyarországra járőrözni.

- Budapestre jön az új ukrán külügyminiszter.


- Egy szombathelyi edzésen egy 32 éves bokszoló agyrázkódásig vert egy 14 éves kezdőt.

- Gárdonyban kitünteti a bukott fideszes polgármestert a bukott fideszes testület Gárdonyban egy héttel az új önkormányzat megalakulása előtt.

- Fővárosi kerteket is elértek az erdei csótányok.

GAZDASÁG

Lázár János rejtélyes jogi lehetőségekkel kerülné meg a kiemelt beruházásokról szóló népszavazást, mert szerinte a kiemelt beruházások megtartása Magyarország stratégiai érdeke.

Már 955 milliárd forintos gondot okoz a kormánynak, hogy nem költekeznek a magyarok, 130 pontos megszorító csomagot rejtett el a kormány a pénteki Magyar Közlönyben.

Jövő keddtől alapjaiban változik meg a budapesti ügyeleti ellátás: a háziorvos rendelhet este is, de akkor a MOK titkára szerint 12 óráznia kell.

- Júliusban ismét kicsit gyorsabban nőttek a bérek Magyarországon: a vendéglátásban 408 ezer, a pénzügyek terén bruttó 1 millió volt az átlagbér.

- Pár hétig ingyenes lehet a parkolás a XII. kerületben, mert lejár a jelenlegi cég szerződése, Kovács Gergely pedig nyílt pályázatot akar.

- Évi 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon.

IZRAEL

Izrael SMS-ben és hangüzenetben figyelmeztette a bombázásokra a Libanonban élőket, pánik tört ki, Libanon szerint 274 ember halt meg a hétfői izraeli légicsapásokban.

Kiderült, hogy izraeli vállalkozóknak szóló oldalon regisztrált a csipogóügy másik fedőcégének tulajdonosa, a profilt a robbantások után törölték, közben egy indiai lap meglátogatta az indiai származású, évek óta Norvégiában élő férfi otthon maradt családját.

A csipogóügy után az Iráni Forradalmi Gárda betiltotta az összes elektronikus kommunikációs eszköz használatát a tagjainak, minden telefont, csipogót és rádiót átvizsgálnának, mielőtt újra használni kezdik őket.

KÜLFÖLD

Mit vár az orosz vezetés Donald Trump, és mit Kamala Harris győzelmétől? Bár Trump kijelentései alapján nem jutunk közelebb ahhoz, hogyan kormányozna, az orosz szakértők már foglalkoznak a kilátásokkal.

Újszerű együttműködés van kialakulóban a modern kor diktátorai között, akiket már rég nem ideológiák kötnek össze, hanem a pénz és a hatalom megtartására kifejlesztett, nem ritkán kegyetlen módszerek – mondja a Pulitzer-díjas Anne Applebaum, akit az új könyvéről kérdeztünk.

- Trump azt mondja, ha most veszít, nem indul el újra. Előkerült a meggyilkolására készülő férfi levele.

- Az USA nemzetbiztonsági aggályok miatt betiltaná a kulcsfontosságú kínai szoftvereket és hardvereket az autókban.

- Lemondott a Srí Lanka-i miniszterelnök, miután a marxista jelölt nyerte az elnökválasztást.

TRASH

Megint itt van az RTL taktikai-pszichológiai-bűnügyi realitynek álcázott élőszereplős Cluedója, amiben Nagy Zsolt helyett most Molnár Áronnal próbálják behúzni a valóságshow-khoz nem szokott közönséget, de szerepel benne egy Fidesz-rajongó énekesnő is.

Dezse Balázs, a PestiSrácok munkatársa kiborult, mert nem lehet elég nagy mellű mesefigurát csinálni egy játékban: a Fidesz egykori biatorbágyi képviselőjelöltje nem hagyhatta szó nélkül, hogy egy felnőtteknek való fantasyjátékban, ahol folyamatosan mesés dolgok történnek, és a karaktereket tetszés szerint lehet összevissza módosítani, a figurákat még át is lehet műttetni.

2024. szeptember 23., hétfő

KIS MAGYAR ABSZURD: A MAGYAR MODELLT AJÁNLJÁK PÉLDAKÉNT AZ EU VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.09.23.


„A versenyképes vállalkozás nem maffiaállamra épül... mi azonban kínai hiteleket veszünk fel, hogy a boszniai szerbeknek, vagy éppen az észak-macedónoknak adjunk százmilliókat arra, hogy ott támogassák az itthon is versenyképtelen magyar ’vállalkozókat’, akik majd megint ellopják a pénzt.” Így kommentálta Inotai András azt az abszurd célt, hogy a soros magyar elnökség az EU versenyképeségének a növelését tűzte ki a zászlójára úgy, hogy a magyar példát állítja követendőnek a többiek számára. 2010-ben a 42. helyen álltunk, ma az 54.-en tanyázunk az IMD 67 országot vizsgáló versenyképességi rangsorában – emlékeztetett a közgazdászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének a korábbi vezetője, aki szerint a magyar kormánynak inkább csendben kellene maradnia ebben ez ügyben. Az uniós csatlakozás előtt is jobb volt a versenyképességünk, „mire használtuk akkor a pénzeket?” – tette fel a költői kérdést.


A múlt héten több magyar kormányzati tényező is „hangoskodott” uniós versenyképeségi témában. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a magyar kormány által a soros uniós elnökség programjának kertében tartott kétnapos budapesti informális tanácsülés végén tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Európa versenyképességének növelése érdekében Magyarország a magyar modellt ajánlja. Ennek lényege a stratégia partnerség az egyetemek, a szakképző intézmények és a vállalati szereplők között.

Szintén az uniós versenyképesség növelésének szükségességéről beszélt Lázár János újságíróknak, mégpedig az unió közlekedési minisztereinek informális találkozója előtt, amelyen amúgy a tagállamok magasszintű képviselői szintén csak foghíjasan jelentek meg. A magyar EU-elnökség keretében zajló tanácskozáson ő legalább nem ajánlotta kifejezetten a magyar modellt, annyit mondott, hogy „A magyar uniós elnökség célja, hogy egy új versenyképességi megállapodást kössön az európai választópolgárokkal, és ehhez Magyarország egy nagy lökést adjon.”

Nem arról van-e szó, hogy vak vezetne világtalant? A magyarok jelenthetnék a példát versenyképességi ügyekben az EU többi tagországának? – kérdeztük Inotai Andrást...


ELADÓSODUNK, MINT A KÁDÁR-KORSZAKBAN, DE KÁDÁRRAL ELLENTÉTBEN ORBÁNT A NÉP NEM, CSAK A SAJÁT HATALMA MOZGATJA

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.09.23.


A bele nem törődés kapuját nyitotta ki Magyar Péter, ami miatt egyre inkább odafigyelnek az emberek az ország ügyeire, beleértve a gazdasági folyamatokat is. Érzik, hogy amit hallanak a kormányzattól, nem passzol össze a mindennapi tapasztalatukkal. Orbán Viktort csak a hatalom megtartása érdekli, annak rendeli alá egész kormányzati politikáját – mondta Petschnig Mária Zita közgazdász. Bárki nyer is a következő választáson, várhatón egy újra beinduló inflációt és egy eladósodott országot kap örökül. Interjú.


Orbán Viktor berúgta a kampánymotort, azt ígéri, jövőre dőlni fog a pénz a lakossághoz. De vajon kiheverte-e már a gazdaság az előző, 2021-22-es osztogatást?

Egyáltalán nem, a terhét a mai napig is nyögjük. A 2022-es nagy osztogatás amiatt történt, mert a Fidesz megijedt az ellenzéki összefogástól, és mindent megtett annak érdekében, hogy megnyerje a választást az akkortájt, a választóknak kiszórt mintegy 2000 milliárd forintnyi helikopterpénzzel. Ennek persze átmenetileg meglett a növekedési hatása, hiszen a fogyasztás 2022 elején felpörgött. De aztán gyorsan jött a vészfékezés. Nagy Márton és Gulyás Gergely 2022 nyarán álltak elő költségvetést mentő intézkedésekkel, megszorításokkal, bár ők ezt nem így hívták. Ekkor állítottak le először két évre szólóan beruházásokat, vetették ki az extraprofitadókat, terjesztették ki a különadókat. A megszorítás GDP-arányosan nagyobb volt, mint a Bokros-csomagé 1995-ben. Azzal nyugtatták az országot, hogy 2023-ban már növekedés lesz, amiből semmi nem lett. Utólag kitalálták, hogy 2023 az infláció legyűrésének éve volt és majd 2024 lesz a növekedésé.

Amikor Nagy Márton érezte, hogy nem fog sikerülni, nem fog simán menni, először Matolcsy Györgynek ment neki, mondván a gyorsabb növekedéshez alacsonyabb kamatokra, monetáris lazításra lenne szükség. Erre a jegybank nem volt hajlandó, hiszen tudta, ha az indokoltnál gyorsabban csökkenti az alapkamatot, azonnal leértékelődik a forint.


Ha az MNB engedelmeskedett volna, az ország válságos helyzetbe kerülhetett volna.

De Nagy Márton nem adta fel...


Miután lepattant a jegybankról, Varga Mihálynak ment neki, hogy a költségvetés is járuljon hozzá a növekedés felpörgetéséhez. Az idei büdzsét a kormány 2,9 százalékos GDP arányos hiánnyal fogadta el, Nagy Márton ennél jóval nagyobbat akart. Varga Mihály januárban még ragaszkodott a hiánycéljához, de áprilisban már engedett, és felemelte azt a GDP 4,5 százalékára, ami 4000 milliárdos hiányt jelent. De az utólagos faragásokkal együtt – kb. 1100 milliárd forintot tesz ki – ez még így is kevés lesz, mert a négy százalékos, idénre tervezett növekedésből jó, ha 1,5 százalék összejön. Az első félévben 1,3 százalékkal nőtt a GDP, a kormány csökkentett célja 2 százalék, ám ehhez az év második felében legalább 2,7 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség. Ez teljesen reménytelen.

Akkor mire számítsunk valójában 2025-ben?

Az európai konjunktúra enyhén javul, de az uniós pénzek továbbra sem jönnek Magyarországra, sőt. A belső tényezők közül a beruházásoknál nem várok fellendülést, a fogyasztásnál viszont igen, ugyanis a választás előtti évben megint erőteljes lesz a jövedelemkiszórás. Vagyis 2025-ben lehetséges, hogy három százalék körül alakul a gazdasági növekedés alapvetően a fogyasztás felpörgetéséből adódóan. Az ára viszont az eladósodás emelkedése lesz, ugyanis a magyar gazdaság forráshiányát hitelfelvételekből fogják pótolni. Orbán erről beszélt Kötcsén a semlegesség jegyében, amikor azt mondta, hogy ő fel tud venni hitelt akár Kínától, Japántól, Katartól. Valóban. De hogy milyen feltételekkel, arról mélyen hallgat. Jövőre tehát kétes feltételű hitelekből nőhet a fogyasztás és a jólét. Ennél nincs rosszabb gazdasági modell...

JÓL ISMERT ÉS NEM KÜLÖNÖSEBBEN SIKERES RECEPTET KÖVET A MAGYAR KÜLPOLITIKA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.09.23.


Orbán Viktor külpolitikáját az elmúlt szűk másfél évtizedben temérdek világmagyarázó beszéd, újságcikk, elemzés és több könyv próbálta tágabb gondolati keretbe helyezni, a kormányzat és intellektuális holdudvara pedig megannyi régi–új kifejezéssel – pávatánc, hintapolitika, konnektivitás, multivektoriális külpolitika, világrendszer-váltás – igyekezett a közvélemény számára is eladhatóvá tenni az állítólagos nagy tervet. Ezeknek a definíciós és megfejtési kísérleteknek közös jellemzője volt, hogy abból indultak ki: Magyarország 2010 óta valamiféle különutas, egyedi stratégiát követ, nézeteltérés legfeljebb abban volt, hogy a stratégia sajátosan zseniális vagy destruktív-e.

A brit királyi külügyi intézet (Chatham House) által szerkesztett, az Oxfordi Egyetem által kiadott patinás nemzetközi kapcsolatok folyóirat, az International Affairs szeptemberi különszáma ugyanakkor azt sejteti, hogy az orbáni módszerek nem különösen egyediek. A globális populizmus nemzetközi hatásaival foglalkozó tanulmánykötet szerint Észak- és Latin-Amerikától Dél-, Nyugat- és Kelet-Európán át Dél- és Délkelet-Ázsiáig nagyon sok hasonlóság figyelhető meg a világmegváltást hirdető rendszerek külpolitikai magatartásában:

- A külpolitikai döntéshozatal egy–egy vezető kezében összpontosul, és a külpolitika fő céljává a nemzeti érdek képviselete helyett a rezsim szűken vett hatalmi érdekeinek és túlélésének biztosítása válik.

- A szuverenitás védelme alapvető hivatkozási alap kreált ellenségekkel szemben, ami a rendszer belső támogatottságának megerősítését célozza.

- Emocionális, harcias retorikát alkalmaznak, és a külföldiek és menekültek egyes csoportjait biztonsági fenyegetésként festik le.

- A külpolitikai magatartás az egyszemélyi hatalom erősödésével és a kardcsörtetés belpolitikai mobilizációs szerepének növekedésével konfrontatívabbá válik.

- A konfrontáció fő célpontjai a nemzetközi intézmények, a multilateralizmus és a „liberális nemzetközi rend”, amelyeket a populista rendszerek igyekeznek gyengíteni és aláásni.

- Az ideológiai partnerek egy szűkebb körével való, lazább együttműködést preferálják, bár ennek gyakorlati hatásai mérsékeltek.

- A liberális nemzetközi renddel szembeni ellenségesség ugyanakkor nem párosul világos elképzelésekkel a nemzetközi politika elvi és gyakorlati átformálására vonatkozóan, a szélmalomharc mögött az őszinte reformvágy helyett gyakran az eseti haszonszerzés jelenti a motivációt...

L. RITÓK NÓRA: BELEGONDOLTAM KICSIT AZ ELMÚLT 25 ÉV, DE INKÁBB AZ UTOLSÓ 15 ÉV KONFLIKTUSAIBA, AMIKET ÁTÉLTEM...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.09.23.


Belegondoltam kicsit az elmúlt 25 év, de inkább az utolsó 15 év konfliktusaiba, amiket átéltem.

Bele gondoltam abba, mennyit amortizált a lelkemben, egészségemben, mennyi energiát fordítottam rá, a moralizálásokra, hány álmatlan éjszakát okoztak ezek.

Lehet, másképp kellett volna?

Talán, ha én is beálltam volna a sorba… valamelyikbe. És nem azon dolgoztam volna, hogy új sort építsek.

Talán, ha civilként nem a demokráciadeficitet választom, nem a társadalmi leszakadást, hanem a nemzeti vonalat. És maradtam volna a művészetoktatásban, kiválogatva az arra érdemes gyerekeket, és kizárólag a nemzeti motívumkincs tematikájában építettem volna a módszertant.

Talán, ha ateistaként én is beállnék az érdekből templomba járók sorába, és eljátszanám, hogy hívő vagyok.

Talán, ha elfogadtam volna, hogy a roma integrációnak csak és kizárólag a többségi társadalom kirekesztő viszonyulása az oka.

Talán, ha azt mondanám én is, ebben a társadalmi csoportban a zene, a tánc (hiszen a vérükben van), a foci és kosárfonás az üdvözítő kiút, és nem kereskednék másfele.

Talán, ha nem venném észre a rendszerhibákat, és tolnám én is a rózsaszín képet, hogy minden csodálatos.

Talán ha dörzsölődnék azoknak a lábához, akiket egyébként nem tartok sokra, de tudom, hogy tőlük függenek a döntések.

Talán, ha nem kerestem volna kompromisszumokat, mert a társadalmi leszakadásban dolgozva nem civil zárványként, hanem intézményi együttműködésekben gondolkodom.

Talán, ha nem foglalkoznék önmagam fejlesztésével, ami láttatni engedi azt is, másoknak mennyire hiányzik ez.

Talán, ha nem adtam volna vissza a Lovagkeresztet, hanem buzgón lájkolnám Bayer Zsolt és a Megafon számomra elfogadhatatlan kommunikációját.

Talán, ha engedelmeskedek a háttérben zajló nyomásgyakorlásnak.

Talán, ha nem írok efféléket, hanem maradok a „semleges” témáknál.

Talán, ha harciasabb vagyok.

Talán, ha szelídebb vagyok.

Talán, ha ostobább vagyok.

Talán, ha megalkuvó vagyok.

Talán, ha képmutató vagyok.

Lehet, akkor minden másképp alakul. De így most, minden ellenére azt hiszem, megtaláltam az utam.

Önazonosnak érzem magam, és az Igazgyöngyöt is.

És talán ez a legfontosabb.

BRUCK ANDRÁS: A REZSIM A TÖRÉSPONT FELÉ TART. KÜLSŐ ÉS BELSŐ PROBLÉMÁI HALMOZÓDNAK, AZ ÁLLAM MÁR CSAK A BELŐLE ÉLŐKET, ÉLŐSKÖDŐKET SZOLGÁLJA KI...

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.09.17.


Az észszerű kockázat megnyugtató érzése.

A sors két aspektusa, a személyes és a társadalmi úgy kapcsolódik egymáshoz, mint híd a folyóhoz, végtag a törzshöz. Ha az állam nem él vissza az erejével, a kétféle sors viszonya többnyire harmonikus, ha visszaél, mint Magyarországon, akkor erőszakos. Az állampolgárait egyre rövidebb pórázon tartó magyar állam csak a probléma egyik fele, a másik a póráz végén kínlódók alattvalói mentalitása. Túl sokan nem bánnak ilyen viszonyok között létezni: megszokják, belakják, a maguk számára otthonossá teszik. Engedelmesen sorban állnak az utcán időpontért, hogy majd valamikor orvos elé kerüljenek. Ők is szeretnének másképp élni, de ehhez hiányzik belőlük az akarat. Az engedelmesség öröklődő betegség.

Magyar Péter most új funkciót kínál a magyaroknak, az áldozati szerep felmondását. Különös ember. Fidesz-módra ő is „magyar embereket” mond, saját magáról furcsán, egyes szám harmadik személyben beszél – annyi baj legyen, ennél sokkal többet is elnéznék neki. Tudom, honnan jött, mennyit keresett, már minden jót és rosszat tudunk róla, de kritikai radarom egyetlen kizárólagos célpontra irányul: a rezsim bukására. És azt csak tőle remélhetem.

M.P. mostanáig megfelelően kielégítette azok igényeit, akik a miniszterelnökkel és rezsimjével szemben zsigeri ellenszenvet, netán utálatot, vagy egyenesen gyűlöletet éreznek, míg a héten továbblépett: ráfordult az ország egyik egzisztenciális alapproblémájára, az egészségügyre. Hőmérővel a kezében járja a kórházakat, beszámol lesújtó tapasztalatairól – „felforr a víz az üvegben”, írta nekem valaki messengeren a Péterfy kórház egyik kórterméből – s bár egyelőre ő sem tehet többet alkalmi állapotfelmérésnél, már ezzel is sokat tesz. Elviselhetőbbé teszi az elviselhetetlent, s jelzi, hogy a Tisza Pártnak – szöges ellentétben a Fidesszel – számít az emberek élete, életük minősége.

Nem tudom, mi volna Magyar Péter részéről a leghatékonyabb erőmaximalizálás, talán fokozatosan növelnie kéne a rezsimmel való konfrontáció hőfokát és kiterjedését. De nem direkt összecsapásokban, szópárbajokban, hanem a Tisza Párt ajánlatának minőségében. Megoszthatna például néhányat a jogállam és a demokrácia visszaállítására vonatkozó terveiből. Ezt azért elég sokan tartják alapvető fontosságúnak, köztük olyanok is, akik bizonytalanok, a közéletet távolról vagy csak alkalmanként követik, de megfelelő ajánlattal rávehetők lennének a szavazásra.

És persze azok között, akik majd a 2026-os választásról döntenek, van egy speciális réteg, a DK megmaradt szavazói: ők MP-ben most csak Orbán2-öt, a Tiszában pedig egy második Fideszt látnak. Ők tudják, miért. Úgy hiszik, annyira ismerik az emberi lelket, mintha Jung és Freud tanítványai lennének, holott mintha inkább nekik kéne a terapeuta díványon feküdniük. De talán Magyar Péter bárki által naprakészen követhető ténykedése idővel közülük is sokakat meggyőz majd, hogy rémképgyártás helyett értelmesebb észszerű kockázatot vállalniuk és a Tisza mellé állni. Hiszen létezhet-e nagyobb kockázat egy ötödik kétharmados megsemmisülésnél? Nem mellesleg, minél többen állnak mellé, bíznak benne, annál nagyobb lesz rajta a kényszer, hogy megfeleljen ennek a bizalomnak.

A rezsim a töréspont felé tart. Külső és belső problémái halmozódnak, az állam már csak a belőle élőket, élősködőket szolgálja ki, nincsenek uniós pénzek, és ha a kínai akkugyártásra alapozott „magyar jövő” is kudarcnak bizonyul, aminek esélye egyre nő, bekövetkezhet a törés. Annak az ára pedig rettenetes lesz, és azt a rezsim velünk fogja megfizettetni. Nem fogja azt mondani, tessék, akkor csináljátok ti. Azonban nem csak mi szorultunk csapdába, hanem Orbán is. Ő a saját, nem hétköznapi bűnei foglyává vált, ezért nincs más útja, mint minden falon túl tovább menni. És hiába éri egyik kudarc a másik után, mivel nincs veszteségérzete, soha nem omlik össze. Neki a nemzet számára jó, hasznos dolgok megakadályozása kiapadhatatlan erőforrás, egyben elégtétel a kudarcokért.

Az autokráciák működési alapelve nem hagyni, hogy az uralom alatt élőknek egyetlen perc nyugalmuk legyen. Erő alkalmazására sincs feltétlenül szüksége, olykor elég csak éreztetnie, hogy tehetetlen vagy vele szemben. Erre szolgál ez a legújabb provokáció is a Szabadság-szobor talapzatára vésendő kereszttel. Talán még a bíboros úr sem biztos benne, mire való ez, én azért érteni vélem: Magyarország nem Mária, hanem Anikó országa, esetleg Ráhelé, és az Orbán-családnak van még néhány lánygyereke. Ez a kereszt arra is bizonyíték, hogy Magyarországon még az egyház is a Fideszé, nem Krisztusé.

Diktatúrában születtem, nőttem fel, és az a rögeszmém, hogy nem szeretném a hátra lévőt is abban tölteni, márpedig egy demokratikus állam erkölcsi kódexéből itt egy lap nem maradt. Ezért vagy a Tisza Párt növekszik tovább és ’26-ban kap minimum 2.5 millió szavazatot, vagy marad Orbán, és végül a kollektív méregpohár. Aki úgy tesz, mintha ezt nem látná, az esküdözhet égre-földre, Európára, igazából nem akarja a rezsim bukását. Beleértve a Demokratikus Koalíció elnökét is.

NÉZZE MEG AZ ÁRVIZET EGY LÉLEKVESZTŐ LÉGIJÁRMŰBŐL FILMEZVE

HVG VIDEÓ
Szerző: HVG / FÖLDES ANDRÁS
2024.09.22.



Drónról ilyet nem lát. Az elárasztott rakpartokról indulva elrepültünk a Margit-szigetig, aztán megnézük a Rómait, Vácot, Szentendrét, sőt, a Dunakanyart is. Ilyen volt a Duna a budapesti tetőzés napján. Földes András videója.


Lásd még:








2024.09.20. TETŐZÉS KÖZELÉBEN A DUNA BUDAPESTEN 823CM-NÉL. A LEGNEHEZEBB NAP A FŐVÁROSBAN

BECSKY ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: BECSKY ANDRÁS
2024.09.20.



Ha lehet hinni az előrejelzéseknek, akkor 860cm körül fog tetőzni a Duna Budapesten 21.-én szombaton (most éppen ez a hivatalos). Ez több mint a 2002-es nagy árvizek, de kevesebb mint a hírhedt 2013 júniusi, hiszen akkor 891cm-nél állt meg a vízmérce! A lezárások már 17.-én kedden elkezdődtek, szerdától pedig már a H5-ös Szentendrei HÉV sem jár le a Batthyány térre, hanem a Margit híd felszíni végállomáson fordul. Az M2-es metró 20.-a péntektől nem áll meg a Batthyány téren, az állomást lezárják, a budai fonódó villamosok szintén péntek üzemkezdettől már nem mennek le a Lánchíd aluljáróba. A 19-es megosztva, a 41-es pedig terelve közlekedik. A Margitsziget déli bejárata a Margit híd felől továbbra is zárva, a 4-es, 6-os villamosok nem állnak meg a bejárónál. Az alsó rakpartok már elöntve, de ez még mindig nem a vége, a java még csak most jön. A harmadfokú, legmagasabb készültség 800cm-nél, esetünkben 20.-án éjfélkor életbe lépett, most következik a legnehezebb időszak a fővárosban, hiszen pár napig biztosan a víz az úr, de azt ígérik nem érjük el a 2013-as 891cm-es szintet, azaz újabb emlékmű nem készül. BecsVision 2024 

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY!! Ez egy FULL HD 1080p videó. Érdemes a minőséget beállítani a fogaskeréknél!!

MAGYAR INFÓ 9. RÉSZ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.09.22.



Magyar infó 9. rész.

A DEMENCIA VALÓJÁBAN A HOZZÁTARTOZÓK BETEGSÉGE

QUBIT
Szerző: Tóth András, Bodnár Zsolt, Kun Zsuzsi
2024.09.21.



Magyarországon több százezer embert érint a demencia, a gondoskodó hozzátartozók száma pedig ennek a többszöröse is lehet. Sokan nem is tudnak arról, hogy az ellátórendszertől rendszeres segítséget kérhetnek mind az ápolásban, mind a nappali felügyeletben, pedig a rokonokra háruló terhek a családi életben és a munkában is komoly fennakadásokat okoznak.


A demenciával foglalkozó videósorozatunk második részében hozzátartozókkal és szakemberekkel beszélgettünk arról, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy egy jobban működő rendszer jöhessen létre Magyarországon. Elmondták, hogy mit látnak problémának a szociális intézményekben és a kórházakban, a hozzátartozók pedig külön kitértek arra is, hogy milyen nehézséget okoz a demenciával élő idősek intézményi elhelyezése.

- A videóban megszólal Szeibert Orsolya, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, aki kifejti a rokontartás feltételeit és a törvényi rendelkezés szülőtartásra vonatkozó részleteit.

- Kázár Ágnes háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumának elnőke nemcsak szakemberként, hanem hozzátartozóként is beszél az intézményrendszerről, annak hiányosságairól, valamint a biztonságos körülmények megteremtésének fontosságáról.

- Kapócs Gábor volt egészségpolitikai helyettes államtitkár felvázolja a Demencia Stratégia létrehozásának feltételeit,

- Katonáné Jordáki Ildikó szociális munkás pedig a nappali ellátás szerepét mutatja be.

- Szűcs Teri íróval pedig arról beszélgetünk ebben a részben, hogy ő hogyan viszonyul a saját öregedéséhez, és miképp látja az édesanyja helyzetét.

Videósorozatunkban igyekszünk körbejárni, hogy milyen terhet ró a családok életére a demencia, és hogyan lehet megbirkózni – illetve, hogy egyáltalán meg lehet-e birkózni – a tünetegyüttes következményeivel. A sorozat második része mostantól elérhető a Youtube-csatornánkon.

Az első részben – amit itt lehet megtekinteni – azt járjuk körül, hogyan ismerik fel ma a demenciát, mit lehet tenni a tünetek megelőzése érdekében, és mivel lehet előcsalni az emlékeket akkor, amikor a felejtés már a mindennapok részévé vált.

VISSZAOLVASÁS - BRUCK ANDRÁS: AZ OLIMPIAI ÉRMEK MÉLYFEKETE ÁRNYÉKA

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.8.12.


Az olimpiai érmek mélyfekete árnyéka

A friss éremtáblázat kitűnő történetmesélő, de az most is el fog maradni, a rezsim a legkisebb őszinteséget sem engedheti meg magának. Mint mindent, a sportot is hazugságok sűrű hálója szővi körbe. Morális ingovány. Márpedig az igazmondás legalább minimuma nélkül nincs működőképes társadalom. E téren szerzett mindennapos tapasztalatainkat a párizsi olimpia 19 magyar érme sem cáfolja meg. Átlagos magyar éremtermés – iszonyatosan sok pénzért. A pontos összeget homály fedi, de az biztos, hogy amennyit sportra a kormány, jobban mondva egyetlen ember kivesz a zsebünkből, azt másra, nemzeti felemelkedésre is fordíthatná, ha ezt a gondolatot egyáltalán ismerné.

Nincs magyar, aki ne tudná, hogy Ausztria hozzánk képest nem egy másik ország, hanem egy másik planéta, az élet minden területén messze előttünk jár. Kivéve a párizsi érmek számát: az ő eredményük csupán két arany, három bronz és szerény 36. hely. Magyar szemmel a sógorok szánalmas kriplik. Persze a sikert ők másban mérik, én pedig boldogan elcserélném az országot és a lakosságot kifosztó magyar rendszert az ő emberközpontú demokráciájukra.
De a dúsgazdag Norvégia, Dánia, Svájc is jócskán mögöttünk végzett. Svédország is. Miként a 35 éve velünk nagyjából egy szintről indult Csehország és Lengyelország is csak az érmek számában marad el tőlünk, abban jócskán, viszont az élet minőségében előttünk járnak. Nem beszélve a Real Madrid meg a Barcelona otthonáról, Nadal és Alcaraz hazájáról, 
Spanyolországról, ahol a kormány szintén nem az érmek számát tekinti a haladás motorjának.

A tisztességes kormányok mindenhol az egész nép jólétére költenek, nem csak néhány privilegizált csoportra, köztük néhány száz élsportolóra. A mi versenyzőinknek is pontos helyük, szerepük van a miniszterelnök terveiben. Nem véletlenül a sportba önti számolatlanul a milliárdokat, és nem iskolákba, kutatóintézetekbe, a tudás különféle forrásaiba. Mert, amit a sportolók tudnak nyújtani, az csupán „üres kalória”, amivel nem gyengítik, hanem erősítik autokráciáját. A 19 érem valójában az ő nyakában lóg, a sportsikereket a társadalom ma sokkal inkább tulajdonítja neki, mint annak idején Kádárnak. Az élet tragikus iróniája, hogy amit egy sportoló hosszú évek emberfeletti munkájával esetleg elér, annak legfőbb haszonélvezője a diktátor.

Vajon mi lenne az eredménye egy népszavazásnak arról, hogy mit szeretnének inkább a magyarok: még több kajak-kenu érmet, vagy osztrák, svéd minőségű kórházakat, vasutat, iskolát? Az ugyan számunkra tényleg irreális, de legalább a cseh és lengyel minőség elérhető lenne. Vagy tévedek, és ha 30 aranyérmet szereztünk volna, akkor hajlandók lennénk még a jelenleginél is rosszabbul élni, még több hazugságot, megaláztatást elviselni?

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint mi „százszor jobb olimpiát tudnánk csinálni”. Ez csak a tőlük megszokott átlátszó manipuláció volt, de van benne logika. A rezsim máig nem emésztette meg, hogy Budapest helyett Párizs lett a versenyek helyszíne, az elnök szavai pedig kristálytiszta példáját adták a rendszer pszichológiai alapmodelljének: minden pofont vereségként élnek meg és mindent győzelemnek hazudnak. Számukra minden mondat annak a harcnak a része, amit a kifosztott nemzet feletti uralmukat biztosító autokrácia túléléséért vívnak.

Kell-e mondani, a hazai sportközgazdászok is a sportot övező hazug világ részei. Azt hirdetik, hogy olimpiát rendezni kifizetődő üzleti vállalkozás, holott tudják, hogy azok egy-két kivétellel mind veszteségesek voltak. Ezért is pályázik rá egyre kevesebb ország, ugyanakkor a mi miniszterelnökünk épp erre vágyik mindennél jobban. Határozott célja van a világverseny-rendezések hajszolásával: hasznosság, értelmes befektetések látszatát kelteni, egyúttal elterelni a figyelmet az ország gyors hanyatlásáról. Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy egy olyan ország költ eurómilliárdokat olimpiára, amelynek nemzeti jövedelméből ez könnyen finanszírozható, vagy ahol a tanárok béremelésére sincs elég pénz, maga az ország pedig épp a négy égtáj felé van szétrohadóban.

Nincs egyszerű megoldás. Amíg ez az ember hatalmon van, nemhogy jó életre nincs esélyünk, de csupán jobbra sincs. Radikális változás nélkül a jövőbeli sportsikereink is csak a nyomorúságainkat mélyítik majd tovább.