2024. november 7., csütörtök

"TRUMP NAPJA MAGYARORSZÁGOT IS BERAGYOGJA" – LELKENDEZIK A HUNGARIAN CONSERVATIVE - A KLUBRÁDIÓ NEMZERTKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.11.07.


Az AP Hírügynökség szerint Trump azonban szeizmikus változást fog hozni az európai transzatlanti kapcsolatokba. Nemzetközi lapszemle.


Miután az orosz-ukrán háború központi témája lesz a Budapesten rendezendő mai Európai Politikai Közösség 5. találkozójának, Volodimir Zelenszkij is úgy tervezi, ideutazik – írja a Kyiv Independent. Az ukrán elnök bejelentésekor úgy fogalmazott, Európa új biztonságpolitikai kihívásokkal néz szembe, amely a partnerországok számára új lehetőségeket is jelent. A Kyiv Idependent az új helyzetet természetszerűleg Donald Trump újraválasztása jelenti, merthogy elnökjelöltként is rendszeresen leszólta a NATO európai tagországait, mert nem fektetnek elegendő forrást saját védelmi kapacitásuk kiépítésébe, helyette Amerikára várnak. Zelenszkijt pedig a világ egyik legdicséretesebb salesmanjének tartja. Az ukrán lap megjegyzi nem mellesleg azt is, hogy Orbán rendszerint figyelmen kívül hagyja az ukrán béketervet, viszont annál jobban propagálja az orosz érdekeket.

A francia hírügynökség, az AFP – a Kyiv Independenttel szemben
– idézi Zelenszkijt, aki tegnap este jelentette be ideutazását, és nyomatékosította, hogy Orbán Viktor meghívására érkezik.

A Kínai Kommunista Néppárt konzultációs tanácsának vezetője Wang Hunning fogadta a magyar házelnököt Pekingben, s a régmúltból ismert kommunikációs panelekkel írta le a két ország minden próbát kiálló és gyümölcsöző kapcsolatának virágzó jövőjét az állami hírügynökség, a Xinhua. Kövér Lászlót is idézi a lap, aki úgy fogalmazott, hogy földrajzilag ugyan távol esik egymástól a két ország, de közös értékrendet vallanak, hasonló számos kérdésben az álláspontot képviselnek, s mindketten tiszteletben tartják egymás szuverenitását, és nem avatkoznak be egymás belügyeibe. Kövér elismerését fejezte ki a kínai gazdasági sikereket értékelve és ígéretet tett a számára tetszetős kínai béketerv promotálására. A jövőben pedig az eddiginél is szorosabb kapcsolat kiépítését tervezik.

A MAGA – azaz a trumpi Tedd Amerikát ismét naggyá programjának napja Magyarországot is beragyogja – ez a véleménycikk jelent meg a magyar adófizetői pénzből kistafírozott Hungarian Conservative hasábjain rögtön a választást után. A Danube Institute nagyszabású vitaesttel ünnepelte Trump győzelmét, s amit ott hallottam az évek óta Orbán politikáját fényező amerikai véleményvezértől, Rod Drehertől, az nagyon hasonlít erre a névtelenül megjelent írásban foglaltakra. Az örömködés pillanatait természetesnek véve ebből csak annyit emelnék ki, hogy a szerző szerint Orbánnak nagy szerepe lesz az ukrán-orosz béketerv tető alá hozásában, amire az új elnök első hivatali hónapjában már sor is kerülhet.

Az AP amerikai hírügynökség interpretálásában Trump újraválasztása jelentős, ahogy írják, szeizmikus változást fog hozni az európai transzatlanti kapcsolatokba. Aminek kezdetét a nálunk ma kezdődő európai csúcson is megtapasztalhatják a résztvevők. Hisz a leendő amerikai elnök kampányában kereskedelmi háborúval fenyegette be Európát is, és NATO-kötelezettségei teljesítésének felmondásával, ha és akkor… illetve változást ígért Ukrajna támogatásában is. No és azt, hogy 24 óra alatt békét teremt. A szerb populista elnök, Aleksandar Vučić is Budapesten lesz, aki hitet tesz a Trump által hirdetett prosperitás és a béke politikája mellett. Ugyan Ursula von der Leyen optimistán tekint a Trump éra elé, de az AP elég szarkasztikusan úgy fogalmaz: az EB elnöke csak reménykedhet a dolgok jóra fordulásában. A belengetett vámtarifákat megsínyli Európa. Hisz ez történt az első Trump-elnökség idején is, amikor az acélra és az alumíniumra vetett ki vámot. Persze Európa visszavágott, a híres motoroktól kezdve a Bourbon whiskeyig, számos amerikai terméket sújtott hasonló bűntetővámmal.

A választási eredmények ismeretében Orbán és kormánya alig várja, hogy visszahívják hivatalából David Pressmant – írja a Politico. Aki Trump győzelmi beszédét követően úgymond búcsúbeszédet tartott. Ebben ismét – ahogy szokta – keményen kritizálta Orbán Viktort, aki mindent egy lapra tett fel, amikor nyilvánosan beszélt Trump iránti elfogultságáról, s az amerikai nagykövet szerint ezzel hazardírozott is Orbán, kockára tette az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatokat.

NAGY ERVIN: ÉRDEKES LESZ, HA ORBÁN VIKTOR MEGNYOMJA A PIROS GOMBOT – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.11.06.



Ha minden így megy tovább, és a gazdasági helyzet nem javul, akkor a Tisza és a Fidesz közötti meccs már 2026 előtt eldőlhet – mondta a Kultúrtájban Nagy Ervin. A színész, aki tavasszal elsőként állt Magyar Péter mellé, a műsorban arról beszélt, hogy bár a kormánypropagandának minden eszköz rendelkezésre áll, hogy lejárassa őket, a Tisza Párt „orrhosszal vezet a Fidesz előtt”, és az előny csak nőni fog. Nagy Ervin szerint nehéz megmaradni a középső mezsgyén, de nekik ez a történelmi vállalásuk, ezért is támadják a pártot jobb- és baloldalról egyaránt. Magyar Péterről szólva a színész elmondta, „messze ő lát a legjobban a pályán”: amit a pártelnök megjósolt az elmúlt hónapokban, az kivétel nélkül bejött. Kemény kézre van szükség a politikában, és Nagy Ervin szerint ezért is Magyar Péter a legalkalmasabb a Tisza Párt vezetésére.

Erről is szó volt a beszélgetésben: 

- Hogyan szűrik ki a Tisza Pártból a Fidesz „beépített embereit”? 
- Mi lesz, amikor Orbán Viktor visszakéri az oligarcháktól a több ezermilliárd forintot? 
- Dönthetnek-e önállóan, Magyar Péter nélkül a Tisza képviselői? 
- Mikor láthatjuk újra magyar filmben? 
- Mit kell még megtanulniuk a tiszás politikusoknak? 
- Miért kellene a kötelező tananyag részévé tenni Kassai Lajos lovasíjászatát? 
- Mit gondol Vitézy Dávidról?

GYARMATI ISTVÁN: „AMERIKA ÉRDEKEI FONTOSABBNAK TRUMPNAK, MINT ORBÁN BARÁTSÁGA”

FRISSHÍREK PODCAST
Műsorvezető: KÓCZIÁN PÉTER
2024.11.06.



Kóczián Péter: A Kérdések Óráját azért találtam ki, hogy a politikusok, a közéleti szereplők olyan helyzetben legyenek, amikor fókuszáltan kell válaszolniuk a feltett kérdésekre. Azt remélem, hogy így kibeszélhetünk egy-egy témát, s megismerhetjük egy ember véleményét, álláspontját adott ügyben és témában. Interaktív a műsor, a nézők kérdéseit is felteszem, beépítem a kérdesek sorába. A magyar attitűd egyik meghatározó része a fel nem tett vagy elhallgatott kérdések sorozata. Ezek körét szeretném csökkenteni a Kérdések Órájával. A kérdésekhez sokszor állítások is tartoznak. Az állítások mögött megélt vagy másoktól átvett elképzelések állnak. Érdemes az igazságukat tesztelni azzal, hogy megkérdezzük azokat, akikhez az adott kérdés tartozik. A nyilvánosság azért van, hogy rákérdezzünk arra, ami foglalkoztat minket. A válaszok a válaszadókat minősítik. A mi dolgunk az, hogy kérdezzünk. A trágárságot és a lejáratást nem számítva, a nézők kérdéseit közvetítjük a kérdések eredeti formájában. Hozzászólásban és e-mailen is feltehetik a kérdéseiket. Minden héten szerdán 18:00-tól. A Kérdések Órájának kilencedik adásának a vendége Gyarmati István diplomata, volt nagykövet akivel az amerikai elnökválasztásról, Donald Trump megválasztásának az okairól és a miértjeiről, az amerikai - magyar kapcsolatok lehetséges változásairól és a polarizált világrend kialakulásáról is beszélgettünk - természetesen a nézőket is bevonva.

NEVED IS MILYEN | NO NYUGDÍJ | MUNKÁSHITEL BMW-RE

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.11.06.



Rogán-Szendrei Cecília. Gonoszbrüsszel Featuring Magyar Péter. Trump nyert, a Fidesz rögtön felugrott 4000%-ra.

MAGYAR PÉTERT ÁRULÓZZA ÁKOS? KIT VAGY MIT ÁRULT EL BALOG ZOLTÁN ÉS SOMKUTI BÁLINT?

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.11.06.



Magyar Péter egy áruló. Szerintem is, és Ákos szerint is. Csak szerintem ez jó, Ákos szerint meg nem. Balog Zoltán is elárult valamit, meg Somkuti Bálint is. Mindketten árulók, és mindketten hűségesek is. Az árulás és a hűség lehet jó és lehet rossz is. Attól függ, hogy mit árulsz el és mihez vagy hűséges.

ULTRATRUMPISMO - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.11.07.


A 444 reggeli hírlevelében nem Váncsa van csak, hanem Trump diadala, Orbán boldogsága, európai kormányválságok, a magyar gazdaság bajai és észak-koreai katonák is.

Jó reggelt, itt a 444 napindító (de nem az egyedüli) hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel.

2024. november 6., szerda

NEREN TÚL - BOD PÉTER ÁKOS ÉS PALÓCZ ÉVA AZ ORBÁN-KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁRÓL

KONTROLL PODCAST
Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON
2024.11.06.



A kontroll.hu NEREN TÚL című műsorának vendégei ezúttal Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MNB volt elnöke, egykori ipari miniszter és Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.

A műsorban elmondják véleményüket a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gazdasági hátországáról és a korrupcióról. A közgazdászok részletesen elemzik az állami költségvetés jelenlegi helyzetét és a forint egyre romló állapotának okait. Beszélnek a külföldi vállalatok – köztük az autógyárak és az akkugyárak – hatásairól, és arról is, hogy miből törlesztheti majd az eddig felvett hiteleit az állam. Szóba kerül az is, hogy egy kormányváltás után miképp állítható talpra a magyar gazdaság.

ORBÁN RENDSZERE EGYRE DURVÁBB, BRUTÁLIS HELYZETEK IS JÖHETNEK, SZAVAZNI NEM ELÉG

KLUBRÁDIÓ
Szerző: STEFANO BOTTONI
2024.11.06.



Stefano Bottoni olasz-magyar történész szerint nem tudni hogyan reagálna Orbán Viktor rendszere, ha megcsappanna a társadalmi támogatottsága, főleg a kisebb, vidéki településeken. Ahogy az is kérdés, hogy a szemben álló politikai felek ha 2026-ban egy tiszta választás jön, és azt Orbán elveszti, meg akarnak-e majd állapodni egy rendezett hatalomátadásban, vagy nem. Egy ilyen egyezségnek a történész szerint része kellene, hogy legyen a NER-elit által magánvagyonként felhalmozott sok milliárd euró sorsának rendezése is. Stefano Bottoni szerint nagyon sok lehetséges kimenetel van, de az látszik, hogy a felek folyamatosan emelik a tétet, az Orbán rendszer pedig egyre durvább. Attól tart, nem feltétlenül lesz jó vége ennek a történetnek.

DONALD TRUMP VISSZATÉR A FEHÉR HÁZBA - ÚJ VILÁGREND ÉPÜL?

PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.11.06.



Rendszerváltást vagy csak a politikai váltógazdálkodással járó elnökcserét jelent, hogy az előjelzéseknél, elemzői várakozásoknál egyértelműbben győzött Donald Trump az Egyesült Államok elnökválasztásán? A republikánusok viszik a szenátust, és van esélyük a kongresszusi többség megszerzésére is - mindez mit jelent Amerikának és a világnak, benne Magyarországnak és az Orbán-rendszernek? Új világrend áll föl? Erre keressük a választ meghívott szakértőinkkel Győri Gáborral, a Policy Solutions vezető elemzőjével, Pogátsa Zoltán közgazdász egyetemi docenssel és Tábor Áronnal, az ELTE TTK oktatójával, Amerika-szakértővel.


Lásd még:

AMERIKA VÁLASZT 10. – TRUMP VISSZATÉRT – LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ PODCASTJA

AMERIKA VÁLASZT PODCAST 
Szerző: LAKNER ZOLTÁN ÉS KALÓ MÁTÉ
2024.11.06.



A választás előtt lehetséges forgatókönyvek közül a Trump számára legkedvezőbb valósult meg, valamennyi már eldőlt csatatér államban biztos előnnyel nyert Kamala Harris-szel szemben. Átállított szavazói csoportokról és a demokraták számára megspórolhatatlan belső vitákról beszélgettünk, meg arról, hogy még mindig nem látszik, mire megy ezzel Magyarország.

BALOGH PETYA: ELLOPTÁK A PÉNZT, DE TANULTUNK BELŐLE | 24.HU

DELLA
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.11.06.



Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.

Balogh Petya szerint az államnak igenis van dolga a kisebb vállalkozások talpra állítása, megerősítése, elindítása terén. Ez a téma a kormány gazdaságösztönző csomagja kapcsán került elő, melynek hangsúlyos eleme a kkv-k tőkejuttatása, hitelhez segítése. Vendégünk azt még nem látja, hogy befektetési területe, a startup világ mit tud majd profitálni ebből, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol élénk innovációs piac létezik, mint például a Baltikumban, ott az állam aktív szereplő a kis cégek életében.

Vendégünk szerint a startup ökoszisztéma hazai éledezésekor, 8-10 éve még nem jól hasznosultak az államilag pátyolgatott finanszírozások - az első Jeremie-programról, melyben a hazai üzleti élet ismert szereplői vettek részt alapjaikon keresztül, konkrétan az a véleménye, hogy a pénz egy részét ellopták - de ebből is lehetett tanulni. Mint ahogy a mostani pénzügyi összecsuklásban is benne van a változás lehetősége, ami üzleti sikert hozhat. Persze az ötlet egy gyorsan avuló termék, de több olyan magyar vállalkozást lát, amelyek nagyot dobhatnak például az orvostechnológiában, agrártechnológiában, oktatásiparban. Az űripart viszont nem sorolja ezek közé, ott nem lát mozgásteret. S ha már űrtechnológia, természetesen szóba került a nagy innovátor, Elon Musk is: arra voltunk kíváncsiak, hogy vendégünk szerint mennyire irányadó a Silicon Valley uralta globális startup világban az az értékrendszer, ami alapján Musk beállt Donald Trump mögé. És van-e még akkora súlya a kaliforniai startup keltetőnek, mint 10 évvel ezelőtt.

HORVÁTH GÁBOR | TRUMP GYŐZÖTT, A ZSIGEREKRE HATÓ ÉRVELÉSRE VEVŐBBEK VOLTAK AZ AMERIKAIAK

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2024.11.06.



A Reggeli személy 2024 november 6-i adásában Para-Kovács Imre vendége Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró volt.

KALÓ MÁTÉ: TRUMP SZÉTZÚZTA A RÉGI KERETEKET

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2024.11.06.



Trump és a republikánusok innovatívak voltak, és mertek a régi kereteken kívül gondolkozni, míg a demokraták elöregedtek, és Kamala Harris se hús, se hal üzeneteket fogalmazott meg – Kaló Máté külpolitikai elemző szerint sok ok mellett ez vezethetett Donald Trump győzelméhez.

MINEK KÖSZÖNHETI TRUMP A GYŐZELMÉT? ÉRTÉKELÉS AZ AMERIKÁNÓ CSAPATÁVAL

PARTIZÁN / AMERIKÁNÓ PODCAST
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.11.06.



Mostanra szinte biztosnak vehető, hogy Donald Trump visszatér a Fehér házba. A maratoni eredményváró adásunk utolsó blokkjában Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd, vagyis az Amerikánó-podcast csapata értékelték az eredményeket. Melyik billegő államban mi történt pontosan? Mit olvashatunk ki Trump győzelmi beszédéből? A választás legfontosabb tanulságai a Trump-győzelem reggelén.

TRUMP MEGINT ELNÖK LESZ, EURÓPÁNAK MEG KELL TANULNIA MEGVÉDENI MAGÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.11.06.


Donald Trumpot választották az Egyesült Államok következő elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez pedig azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa. A második világháború utáni világrend változása felgyorsul Trump győzelmével.


Donald Trump simán megnyerte az amerikai elnökválasztást. A republikánus politikus 2016 és 2020 között egyszer már vezette Amerikát, és akkori teljesítménye erősen megosztotta a világot, de saját környezetét is. 2019-ig, a világjárvány berobbanásáig kifejezetten jól teljesített az amerikai gazdaság, és Trump elnöksége alatt kevesebb amerikai katona esett el a világ csataterein, mint a korábbi évtizedekben. Ugyanakkor az elnök kiszámíthatatlansága, impulzív döntései és az USA szövetségeseit gyakran vérig sértő kijelentései a saját embereit is annyira aggasztották, hogy többen közülük kijelentették, soha többet nem szabad megengedni, hogy Trump újra hatalomra jusson.

Bob Woodward, a Watergate-botrányt kirobbantó újságíró három és fél könyvet írt az utóbbi években Trumpról (az utolsóban Biden kormányzásával párhuzamosan vizsgálta tevékenységét). Ezen utolsó, War című könyvének végén összeszedte, kik mondták azt, hogy az USA jövőjét alapjaiban veszélyeztetné Trump újraválasztása. A felsoroltak kivétel nélkül olyan magas rangú politikusok és katonai vezetők, akiket maga Trump nevezett ki, és akik egyébként elkötelezett republikánusok: egy külügyminiszter, a hadsereg parancsnoka, két hadügyminiszter, két nemzetbiztonsági főtanácsadó, egy elnöki kabinetfőnök és az alelnök is köztük van. Szerintük

Trump megbízhatatlan, aki mérlegelés nélkül, indulatból dönt, a szakértők véleményére nem ad, egy oldalnál hosszabb szöveget képtelen elolvasni, figyelme a legfontosabb megbeszéléseken is csapong, és szívesebben tájékozódik tévéműsorokból, mint a nemzetbiztonsági szervek jelentéseiből.

Mark Milley, aki az USA hadseregének legmagasabb rangú katonája volt Trump alatt, azt mondta, ha Trumpon múlt volna, akkor legalább kétszer atomháború tört volna ki a kormányzása alatt, Észak-Koreával, illetve Kínával is. Utóbbit állítása szerint személyesen akadályozta meg, amikor 2020 januárjában felhívta telefonon a kínai néphadsereg főparancsnokát, hogy megnyugtassa, az USA nem akar Kínára támadni. Milley attól tartott, hogy Trump az elnökségét egy háborúval akarja meghosszabbítani 2019-es választási veresége után, és a kínai elhárítás erről értesülve megelőző csapást készített elő az USA ellen.

Trump és a hozzá lojális politikusok viszont arra emlékeztetnek, hogy Trump egyetlen új háborút sem indított, és a vezetésével tárgyalták ki az afganisztáni kivonulást is...
   

A KÖVETKEZŐ NÉGY ÉV NAGYON MÁS LESZ, MINT TRUMP ELSŐ ELNÖKSÉGE

TELEX
Szerző: KIRÁLY ANDRÁS
2024.11.06.


...Az azóta eltelt négy évben viszont Donald Trump lényegében teljesen saját képére szabta a Republikánus Pártot, amiben már eleve kevés vállalkozó szellemű nagy öreg maradt, aki megpróbálná féken tartani. Miért is próbálnák, ha ez mostanra politikai öngyilkossággal ér fel. Olyan nevek tűntek el a süllyesztőben, mint Liz Cheney, a már Richard Nixon óta republikánus elnököket szolgáló, az idei választáson Kamala Harrisre szavazó Dick Cheney lánya, csak mert szembe mert szállni Trumppal.

Trump új kormánya így már lojalistákból, politikai akarata megvalósítóiból áll majd, akik nem fognak ellentartani szeszélyeinek és legrémisztőbb ösztöneinek. Ahogy a képviselőházban és a szenátusban is egyre többen ülnek, akik közvetlenül Trumpnak köszönhetik karrierjüket, vagy eleve az ő ihletésére léptek politikai pályára. Tévedés tehát abból kiindulni, hogy mi volt, illetve mi nem történt Trump első elnöki ciklusában. Ami akkor nem történhetett meg, most már megtörténhet, mert nincs aki ellenállna Trump legvadabb ötleteinek.

Vad ötletből pedig akad jó pár, elég, ha csak kampánya legfőbb ígéreteit vesszük. Trump programjának két kulcspontja a védővámok és az illegális bevándorlás volt. Előbbiben tízszázalékos általános védővám bevezetését tervezi, Kínával szemben pedig „akár 60 százalékosnál is nagyobb” büntetővámét is. Trump felfogásában ezt a vámot az Egyesült Államokba exportálók fizetnék meg, valójában az importált termékek ára ugrana meg, ami új lendületet adhat az amúgy mostanra már visszaesett inflációnak. Lehet ugyan azzal érvelni, hogy ez fellendítheti a belföldi termelést, de az eleve azért esett vissza, mert csak drágábban tudja előállítani ezeket a termékeket, vagyis a drágulás így is, úgy is garantált.

Gazdasági hatásaiban még drámaibb lehet Trump másik bőszen hangoztatott kampányígérete, 25 millió illegális bevándorló deportálása. Ez azon túl, hogy logisztikailag mennyire kivitelezhetetlen és költséges – az Amerikai Bevándorlási Tanács think-tank elemzése szerint több száz új őrizetes központot kéne felépíteni, 25 millió ember deportálása pedig önmagában 500 milliárd dollárba kerülne –, tragikus gazdasági következményekkel járna. Ha tetszik, ha nem, az illegális bevándorlók rendkívül fontos szereplői az amerikai gazdaságnak, eltávolításuk teljes szektorokat bénítana meg. Például az élelmiszer-termelést, vagy éppenséggel az építőipart. Vagyis hiába kampányolt Trump leendő alelnöke, J. D. Vance pont azzal, hogy a lakhatási válságot is enyhítené az illegális bevándorlók kipaterolása, az építőipar bedőlésével pont az új lakások építése bénulna meg teljesen.

A pártokon felüli közgazdasági kutatóintézet, a Peterson Institute for International Economics szeptemberi elemzése szerint már 8 millió bevándorló kitoloncolása is 5,1 százalékponttal csökkentené a foglalkoztatottság mértékét az Egyesült Államokban, és 6-7 százalékos visszaesést okozna az ország GDP-jében.

A javaslat embertelenségéről nem is beszélve. Az Egyesült Államok törvényei szerint az ország területén születettek automatikusan amerikai állampolgárok a szüleik állampolgári státusától függetlenül. Vagyis az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodók kitoloncolása családokat szakíthat szét. A Pew Research felmérése szerint 4,1 millió amerikai családban élnek vegyesen legális és illegális státusúak, ennyi családot szakítana ketté Trump terve, ha valóban meg is valósítanák.

Bár az amerikai választókat az ukrajnai háború kérdése kevéssé érintette meg, és nem ez befolyásolta a döntésüket, Magyarország földrajzi helyzetéből nézve Trump erre vonatkozó tervei is aggályokat ébreszthetnek. Már akiben, persze, hiszen Orbán Viktor és kormánya mindent egy lapra feltéve sorolt be Donald Trump mögé, akiben a béke követét látják. Trump valóban szereti hangoztatni, hogy már beiktatása előtt, megválasztása után pár napon belül békét teremtene Ukrajnában, de terve részleteit még nem fejtette ki. Márpedig a harcok jelen állása, az orosz erők lassú, de módszeres előrehaladása közben nehéz olyan békét elképzelni, amiből ne Vlagyimir Putyin kerülne ki győztesen, nem járna ukrán részről területek feladásával.

Nehéz olyan jövőt elképzelni, amiben egy ilyen kimenet ne bátorítólag hatna Putyinra, akinek nem titkolt célja az orosz érdekszféra szovjet időket idéző restaurációja. Ukrajna lerohanása előtt nyíltan megfogalmazta azt a követelését, hogy a NATO hadereje húzódjon vissza a keleti tagállamok felvételét megelőző vonalai mögé, lényegében feladva az egykor kommunista uralom alá eső európai területeit. Köztük Magyarországot is.

Az ukrajnai háború következtében a NATO amúgy revitalizálódott, megerősödött, két új taggal bővült. Az európai országok is felfuttatták hadászati kiadásaikat, fegyverkezésbe kezdtek. De Trump első elnöksége alatt, és azóta is többször nyilvánvalóvá tette ellenszenvét a katonai szövetséggel szemben, amely így újra válságba kerülhet. Mert hiába az európai tagállamok növekvő kiadásai, a NATO továbbra is a világ legnagyobb és legmodernebb haderejére, az amerikaira támaszkodik képességei javában.


AMERIKAI NÉPSZAVA: MEGNYÍLT AZ ÚT AZ AMERIKAI FASIZMUS ELŐTT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.06.


...Az emberiség közös produkciója Trump, Orbán, Putyin és a többiek. A közösségi média, az uszítás, a pénzéhes tulajdonosok, a fasiszta titkosszolgálatok játékszerévé vált, az emberek tömeges agymosásban részesülnek. Az igazi sajtó szerepe csökkent, amihez maga a sajtó is hozzájárult, azt gondolva, hogy erősítenie és használnia kell ezt a nyilvánosságot.

Lehet hibáztatni az amerikaiakat, de megtörtént ez már egyszer Németországban is, most még nagyobb lendületet kap az európai szélsőjobboldal, amely eddig is a hatalom kapujába jutott. A magyaroknak van a legkevesebb alapjuk arra, hogy amerikaiakra mutogassanak, mert náluk ez sokkal könnyebben végbement, és még Trumpot is segítették.

A világ demokratáinak egymás becsmérlése helyett össze kell fognia, mert végveszélybe került a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok. A polgárháborút és a világháborút csak úgy lehet megúszni, ha nem állnak ellent. Ezt pedig sokan felismerik majd, ami borzalmas következményekkel fog járni. Meg kell húzni a határt, s ellene kell állni a szörnyetegeknek.

AZ ÁLLAMI PÉNZEK ELOSZTÁSÁBAN MÁRA TELJESEN INTÉZMÉNYESÜLT A KORRUPCIÓ | MARTIN JÓZSEF PÉTER

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.11.06.



A Reggeli Személy 2024. november 5-i adásában Dési János vendége Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója volt.

TRUMP VAGY HARRIS? ÉLŐBEN KÖVETJÜK AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS EREDMÉNYEIT!

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.11.05.



Ma tartják az Egyesült Államokban az elnökválasztást, így nemsokára eldől, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump kerül a világ vezető nagyhatalmának elnöki székébe! Maratoni választási eredményváró műsorunkban az ország legfelkészültebb elemzőivel követjük a fejleményeket!

2024. november 5., kedd

UNGVÁRY KRISZTIÁN: ORBÁN VIKTOR ÉS AZ OROSZ KAPCSOLAT

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.11.05.



Ez az adás a magyar politika talán legnagyobb rejtélyéről, azaz Orbán Viktor oroszországi kapcsolatainak kialakulásáról szól.


TELEX: MINDKÉT ELNÖKJELÖLT LEADTA A SZAVAZATÁT, MINIMÁLIS FENNAKADÁSOKKAL ZAJLIK AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS

TELEX
Szerző: TELEX
2024.11.05.


- Kedden elérkezett az amerikai elnökválasztás napja, eldől, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump lesz a következő elnök.

- Több mint 77 millió amerikai már előzetesen leadta a szavazatát.

- A két jelölt az utolsó napokban sorra járta a mindent eldöntő hét csatatérállamot.

- Trump hétfőn Észak-Karolinában, Pennsylvaniában és Michiganben kampányolt, Harris több kampányrendezvényt is tartott Pennsylvaniában, ahol Oprah Winfrey, Lady Gaga és Katy Perry is megjelent.

- Donald Trump és JD Vance már leadta a szavazatát, Kamala Harris pár napja levélben, Tim Walz pedig a korai szavazás lehetőségével élve, két hete személyesen szavazott

- Kövesse velünk élőben a szavazás napját és éjszaka az eredmények alakulását! Szerdán reggel élő Elektor műsorunkban is elemezzük az eredményeket...

TRUMP VAGY HARRIS GYŐZELMÉBŐL JÖHET KI JOBBAN A MAGYAR GAZDASÁG?

PORTFOLIO CHECKLIST
Szerző: PORTFOLIO
2024.11.05.



Kedd éjszaka zárul a 2024-es amerikai elnökválasztás, a potenciális eredményekről és a Biden-kormány négy évéről beszéltünk a Portfolio Checklist választási különkiadásában Virovácz Péterrel (https://www.portfolio.hu/szerzo/virov...) , az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, valamint Szabó Ákossal, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.

Főbb részek:

- Intro (00:00
- A Biden-kormány big picture-e - (1:51
- Megosztottabb az amerikai gazdaság - (14:14
- Az árral úszik a gazdaságpolitika? - (19:04
- Megremegett Amerika keze? - (27:09
- Izraelre sem tudnak már rendesen hatni? - (30:31
- Mi lehet Biden elnöki öröksége? - (36:48
- Mi Trump és mi Harris gazdasági víziója? - (39:21
- Jó lenne Magyarországnak egy Trump-kormány? - (46:31
- Akkor mi jöhet most? - (53:43)

STEX: MI VÁRHATÓ EGY HARRIS / TRUMP ELNÖKSÉGTŐL GAZDASÁGILAG?

STEX
Műsorvezető: POGÁCSA ZOLTÁN
2024.11.05.



Mit várhat az USA illetve Magyarország egy Trump illetve egy Harris elnökségtől? Merre megy a forint? Ezeket elemzi Büttl és Pogátsa, akik még tippelnek is a végén.

ÖSSZEMEHET A GELLÉRT-HEGYI CAMPUS

VÁLASZONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.11.05.


Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják. Felhívnánk a figyelmet, hogy az arborétum területének megőrzése a campus adottságai miatt igen nehezen egyeztethető össze bármilyen épület esetleges értékesítéséve
l.

Zsúfolásig megtelt ma kora délután a K épület díszterme a MATE Gellért-hegyi campusán, ahol arra ígért választ az egyetem vezetése, mi lesz a hazai kertész- és tájépítészképzés fellegvárával és a legendás arborétummal, Buda egyik legértékesebb zöldterületével.

Gyuricza Csaba rektor beszédét azzal vezette fel, hogy a szokatlan műfajú rendezvényt, a sajtónyilvános állománygyűlést azért hívták össze, mert a megjelent álhíreket szeretnék szétoszlatni. A rektor utána külön is válaszolt az újságírók kérdéseire. A kuratóriumot vezető Csányi Sándor nem mutatkozott.

Néhány határozott vállalás elhangzott a rektor részéről, amit érdemes rögzíteni, és az is kiderült, milyen irányban gondolkodnak a jövőről. Ennek ellenére messze nem lett kristálytiszta a helyzet, sőt legalább annyi kérdés maradt nyitva, mint amennyire választ kaptunk. A 444 a múlt héten írta meg, hogy a hozzájuk eljutott információk szerint a campus felső részét, vagyis a Ménesi úttól északra eső területet a tulajdonos egyetem átadná a fenntartó kuratóriumnak, amelyik értékesítené azt. Orosz Anna, Újbuda parlamenti képviselője korábban egy videót tett közzé, amin arról beszélt, hogy értesülései szerint az egyetem dolgozói több épület kiürítésére utasítást kaptak. Hozzánk is eljutottak több forrásból az elmúlt hetekben hasonló pletykák, amelyek döntően arról szóltak, hogy az egyetem a Felső kert értékesítéséből finanszírozná az Alsó kertben álló, megmaradó oktatási épületek felújítását. Az információk hitelességét azonban nem tudtuk ellenőrizni...

KEZDŐDIK: MA MEGVÁLASZTJÁK A VILÁG LEGNAGYOBB HATALMÚ EMBERÉT – PERCRŐL PERCRE

NÉPSZAVA
Szerző: P. L., Á. Z., Sz. Zs., M.A.
2024.11.05.


Az Egyesült Államokban keleti parti idő szerint hajnali 5-kor nyíltak az első szavazóhelyiségek, de nemcsak Kamala Harris és Donald Trump sorsa dől el, az elnökválasztás mellett ugyanis teljes képviselőházi és részleges szenátusi választást is tartanak. Az előbbin 435 képviselő, az utóbbin a 100-ból 34 szenátor sorsa dől el. A fő kérdés az, hogy Kamala Harris lehet-e az első nő, akit az Egyesült Államok történetében először elnökké választanak

13:05
Itt a celeblista, ki szavaz Donald Trumpra és ki Kamala Harrisre

Donald Trump szavazói a teljeség igénye nélkül:

Phil Mc Graw, aki a demokrata szavazóként ismert talkshow-műsorvezető, Oprah Winfrey mellől indult, Jake Paul youtuber és profi ökölvívó, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, a kétszeres Oscar-díjas színész Mel Gibson, a Mel Gibsonnál eggyel kevesebb Oscar-díjjal büszkélkedő, de finoman szólva sokkal jobb színész, Jon Voight, a kétszeres Oscar-jelölt James Woods, az egyetlen Oscar-díjjal sem rendelkező Dennis Quaid, a remélhetőleg semmilyen díjjal nem rendelkező Kevin Sorbo, a rapper Kanye West, a rocker Kid Rock, a rapper 50 Cent, a rapper Lil Wayne, akit Donald Trump az utolsó hivatalban töltött napján, 2021. január 19-én részesített elnöki kegyelemben, az UFC-vezér Dana White, a visszalépő elnökjelölt, Robert F. Kennedy Jr. az 1963-ban meggyilkolt demokrata elnök, John F. Kennedy unokaöccse, az 1968-ban meggyilkolt igazságügyi miniszter, Robert F. Kennedy fia, a Fox Newstól kirúgott műsorvezető, az Orbán Viktorral többször is interjút készítő Tucker Carlson.

Eközben Kamala Harrisre szavaz vagy szavazott szinte az egész amerikai szórakoztatóipar. Itt egy hevenyészett névsor:

Cher, Taylor Swift, George Clooney, Oprah Winfrey, Bruce Springsteen, Harrison Ford, Eminem, Ben Stiller, Jennifer Lopez, Julia Roberts, Madonna, Billie Eilish, Ricky Martin, Bad Bunny, Robert Downey Jr. és az Avengers-franchise több másik szereplője, az egykor republikánus kormányzó és akciófilmsztár Arnold Schwarzenegger, rajtuk kívül pedig az NBA csillaga, Le Bron James, két demokrata exelnöki házaspár, Bill és Hillary Clinton, illetve Barack és Michelle Obama, nem beszélve minden idők legjobb amerikai exelnökéről, az idén százéves Jimmy Carterről és Liz Cheneyről, a volt republikánus alelnök, Dick Cheney lányáról.

Mindkét listát, Donald Trump híveiéit és Kamala Harris szavazóiét is a Deadline állította össze...

DEÁK DÁNIEL: FOLYTATÓDIK A LEMARADÁS A HAZAI OKTATÁSBAN ÉS KUTATÁSBAN

KLIKKT / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.11.05.



Nem látszik remény arra, hogy lezárulhat a kormány és az Európai Unió vitája a magyar felsőoktatás alapítványokba való kiszervezéséről. Az állampárt csak akkor hajlandó az igényelt, érdemi változtatásokat törvénybe foglalni, ha már megkapta az uniós pénzeket, amire Brüsszel persze nem hajlandó. Erről és a közoktatás további lezüllesztéséről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Deák Dániellel, az MTA doktorával, Bolgár György.

A Corvinus Egyetem kutató jogászprofesszora elmondta: a kormány először 2 évig nem reagált a sajátos egyetemi reformokkal kapcsolatos uniós bírálatokra és javaslatokra – majd küldött ugyan a reformokat ígérő elgondolásokat, de azzal a feltétellel, hogy azokat csak akkor lépteti életbe, ha már folyósítják az uniós támogatásokat.

Így nem lehet mód arra, hogy a magyar diákok újra megkaphassák a külföldi tanulásukat szolgáló Erasmus-ösztöndíjakat, a kutatók pedig a Horizont-program támogatásait. Ezért további lemaradásra kell számítanunk a nemzetközi oktatási és kutatási színvonaltól.

SZERDA REGGEL ÉLŐ MŰSORBAN ELEMEZZÜK AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS EREDMÉNYEIT

TELEX
Szerző: LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2024.11.05.



Könnyen lehet, hogy magyar idő szerint szerda reggel már tudni fogjuk, ki lett az Amerikai Egyesült Államok elnöke; és még ha a felméréseknek megfelelően szoros lesz, és meg kell várni a szavazatszámlálások végét, akkor is számos megállapítást tehetünk majd az esélyekről. De hogy nézett ki az utolsó 24 óra, kire szavaztak a csatatérállamok, milyen váratlan meglepetéseket lehet kiolvasni a választási eredményekből?

Szerda reggel az Elektor élő adásában összefoglaljuk, mi történt az éjjel és történik éppen Amerikában: ebben segítségünkre lesznek a Választási Földrajz szakértői, Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás, a Telex külpolitikai szerkesztője, Király András, valamint a műsorvezető, Csurgó Dénes.

Az Elektor korábbi részeit pedig ajánljuk visszanézésre, amivel betekintést nyújtunk, mi minden történt az elmúlt pár hónapban, és az amerikai közélet legfontosabb témáit, kérdéseit is elemeztük:









LAKMUSZ: MÁR A SZAVAZÁS NAPJA ELŐTT HAMIS INFORMÁCIÓK KEZDTEK TERJEDNI ÁLLÍTÓLAGOS CSALÁSOKRÓL AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSON

LAKMUSZ
Szerző: DEZSŐ ANNAMARI
2024.11.05.


2600 hamis szavazólapot találtak Pennsylvaniában? A szavazógépek nem engedik, hogy Trump mellé húzzák az X-et a választók? Cikkünkben ezeket a magyar nyelven is terjedő állításokat ellenőriztük.

November 5. az amerikai elnökválasztás hivatalos dátuma, azonban friss adatok szerint közel 75 millió amerikai a szavazás napját megelőzően voksolt levélszavazat vagy korai szavazás útján. 


Ennek köszönhetően már a szavazás napja előtt számos téves információ keringett az interneten állítólagos választási csalásokról.

A 2020-as választás utóélete és a Capitolium ostroma után sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen hatása lesz a választások tisztaságát megkérdőjelező dezinformációnak az amerikai társadalomra, különösen abban az esetben, ha Donald Trump veszít.

Idén már november 5. előtt elterjedt az USA-ban egy hamisított videó arról, hogy haiti lakosok személyi igazolványaik másolatával Kamala Harrisre szavaztak több georgiai megyében, egy másik pedig arról, hogy egy választási alkalmazott megsemmisítette a Donald Trumpra leadott voksokat tartalmazó levélszavazatokat a pennsylvaniai Bucks megyében.

A hatóságok mindkét videót egyértelmű hamisítványnak nevezték, az állítólagos haiti szavazókról kiderült, hogy nem szerepelnek a választói nyilvántartásban, az állítólag megsemmisített Trump-szavazatok pedig nem úgy néznek ki, mint a hivatalos szavazólapok.

Két választási csalást feltételező állítás magyar nyelven is megjelent.

- Az egyik szerint a csatatér államnak számító Pennsylvaniában 2600 hamis szavazatot találtak.

- A másik szerint egy kentucky-i szavazógépen nem lehetett Donald Trumpra szavazni.

Ez a két állítás a fenti példákkal ellentétben olyan esetekről szól, amikben a választási szervek valóban folytattak vizsgálatokat.

Azonban az állítások tévesen mutatják be a történteket. Valójában sem Pennsylvaniában, sem Kentucky-ban nem volt szó hamis szavazatokról, ahogy arról sem, hogy valaki ne tudott volna az általa támogatott jelöltre szavazni...

ITT OLVASHATÓ

HOLODA ATTILA: AMIT SZEMFÜLESSÉGNEK TARTUNK AZ OROSZ GÁZZAL KAPCSOLATBAN, AZ ALJASSÁG

OPCIÓ PODCAST / SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.11.05.



A KSH friss adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a magyarországi földgázfogyasztás 5,5 milliárd köbméter volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben mért, 20 százalékot meghaladó gázfogyasztás csökkenést újabb 5 százalékkal megtoltuk. Az újabb oroszországi látogatást tevő Szijjártó Péter külgazdasági miniszter az orosz állami médiának azonban azt nyilatkozta, hogy a hosszú távú szerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméteren felül, további orosz fölgázmennyiségeket vásárolunk. Ellentmond-e egymásnak és a logikának ez a két hír? - Ezt kérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőtől.

00:00 Van-e elég gáz a gáztárolókban? 
05:38 A magyar gázimport piac aranykorát kezdi élni 
10:30 A politikai és-vagy üzleti haszon 
15:27 “Most is háború van!” 
21:17 Gázügyben a szó és a tettek elkezdtek különválni 
30:47 Egzotikum, jövőkép vízió: gáz Közép-Ázsiából 
37:29 Mit akar Európa a fölgázzal és meddig akarja?

POTTYONDY EDINA: A LAKATOS MÁRK-ÜGY; TIBORCZ ÚRFI DURCIZIK; DÜBÖRÖG A RECESSZIÓ

POTTYONDY EDINA PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.11.05.



A Lakatos Márk-ügy; Tiborcz úrfi durcizik; Dübörög a recesszió...

ELEKTOROK, CSATATÉRÁLLAMOK, SZAVAZATSZÁMLÁLÁS: EZEKRE KELL FIGYELNI HARRIS ÉS TRUMP KÜZDELMÉBEN

TELEX
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2024.11.05.


Kedden tartják az amerikai elnökválasztást, amin a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül dönthetik el az amerikai választók, hogy ki legyen az Egyesült Államok új elnöke. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az amerikai választási rendszerről, kik azok az elektorok, hogyan dől el, hogy ki lesz a nyertes, és azt, hogy várhatóan mikorra lesz meg a végeredmény az egyes államokban.



Mennyi elektori szavazata van egy államnak?

Az Egyesült Államokban nem az a jelölt nyeri az elnökválasztást, akire országosan a legtöbb amerikai szavazott, hanem egy egészen egyedi módszert, az úgynevezett elektori rendszert alkalmazzák. Ahogy azt a neve is mutatja, az Egyesült Államok több állam szövetsége, és arról, hogy ki legyen az elnök, valójában az államok döntenek. A szavazók pedig csak arról, hogy saját államuk melyik jelöltre szavazzon.

Minden államnak adott mennyiségű szavazata van, ez az úgynevezett elektori szavazat. Az ötven államnak (valamint az önálló közigazgatási körzetnek számító fővárosnak) összesen 538 elektori szavazata van, és az a jelölt nyer, aki ezeknek több mint a felét, azaz legalább 270-et megszerez.

Arról, hogy egy adott államnak mekkora beleszólása van az elnökválasztás végkimenetelébe, azaz, hogy mennyi elektori szavazata van, a népesség alapján döntenek: minél többen laknak egy államban, annál több szavazata van. Egészen pontosan annyi, amennyi képviselője és szenátora van a kongresszusban, az előbbi pedig a lakosok számán múlik, utóbbiból minden államban kettő van. A legtöbb Kaliforniának (54), és Texasnak (40) van, míg a legkisebb államoknak három elektori szavazat jut.

48 államban a „győztes mindent visz” elve működik: az a jelölt kapja meg az állam összes elektori szavazatát, akire ott a legtöbben voksoltak az elnökválasztáson. Így 2020-ban Kaliforniában hiába szavazott több mint hatmillió ember a republikánus jelöltre, Donald Trumpra, az állam összes elektori szavazatát a demokrata jelölt, Joe Biden kapta meg. Ugyanígy Texasban Biden hiába szerezte meg a voksok több mint 46 százalékát, az állam mindegyik elektorát Trump kapta.

Két államban, Nebraskában és Maine-ben más rendszert alkalmaznak. Az amerikai törvényhozási választásokon a szenátorokat állami szinten választják, az ezek után járó két elektori szavazatot az államban legtöbb szavazatot szerző jelölt kapja. A képviselőket választókerületekben választják. Maine-ben, ahol két ilyen kongresszusi körzet van, és Nebraskában, ahol három, az ezek után járó elektori szavazatokat a körzet eredménye alapján osztják ki. Vagyis ezekben az államokban elképzelhető, hogy mindkét jelölt szerezzen elektorokat, ahogy az most is valószínű a felmérések alapján...



Lásd még:

TRUMP EURÓPA RÉMÁLMA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.05.


A Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal – nemzetközi lapszemle.

Trump, Európa rémálma – ez a címe a Politico egyik cikkének, de túlzás nélkül mondhatom, szinte az egész nemzetközi médiát áthatja ezekben a napokban a töprengés – nagyrészt gyötrődő töprengés -, hogy mi várhat nem csupán Amerikára, hanem az egész világra, ha a republikánus jelölt nyeri az elnökválasztást. Érdekes – vagy lehet, hogy nem is annyira érdekes – módon alig találni olyan írást, amely azt boncolgatja, mi lesz, ha Harris győz. Mi lenne – gondolom, mindenki úgy véli, hogy akkor az élet megy tovább a maga kerékvágásában.

Az említett amerikai portál brüsszeli kiadásának a jóslata Donald Trump győzelme esetére az, hogy a főromboló tovább destabilizálná a már így is meggyengült öreg kontinenst. De – emeli ki a Politico – Európa autoriter és keményen jobboldali vezetői, mint a magyar Orbán Viktor és az olasz Giorgia Meloni, saját álláspontjuk felülkerekedését látnák ebben a kifejletben. Orbán, aki a nyáron szakított az EU többi vezetőjével, amikor meglátogatta Putyint Moszkvában, az amerikai ultrakonzervatívok Trump által uralt összejövetelein is rendszeresen megjelenik. Meloni pedig – állítja a portál római forrásokra hivatkozva – tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy Európa új Trump-suttogója legyen. Erről a suttogásról a rend kedvéért el kell, hogy mondjam: a kifejezés annak a filmnek a nyomán terjedt el, amely a lovak nyelvét értő, vagyis lósuttogó alakját rajzolja meg, és a politikában azokat jelöli, akik képesek szót érteni felettébb nehezen kezelhető emberekkel. Ilyen Trump-suttogóként emlegették korábban Mark Rutte volt holland kormányfőt, de őt a jó sorsa NATO-főtitkárrá tette, így most az EU-nak is szüksége lehet egy újabb Trump-suttogóra.

A Politico idézi Andrea Di Giuseppe olasz parlamenti képviselőt, aki az Észak-Amerikában élő olaszok nevében kapott helyet a római törvényhozásban, és Meloni Olasz fivérek nevű pártjának a politikusa. „Ha Trump elnöknek szüksége lesz egy európai közvetítőre, akkor ki lehetne erre alkalmasabb, mint Giorgia Meloni? – hangoztatja Di Giuseppe.

Lényegében ugyanezt a következtetést vonja le az EurActiv című hírportálnak adott nyilatkozatában Klaus Welle, aki 13 éven át – 2009 és 2022 között - volt az Európai Parlament főtitkára, és – ahogy mondani szokás - amit ő nem tud az Unióról, azt nem is érdemes tudni. Úgy véli, hogy ha Trump visszatérhet a Fehér Házba, akkor az új amerikai adminisztráció és Európa között csak olyan, közbizalmat élvező személy képezhet hidat, aki védelmezi az európai projektet. Meloninak Klaus Welle szerint ebben az értelemben lehet funkciója, ellentétben például Orbán Viktorral, aki nem lenne alkalmas a hídszerepre, hiszen ő idegesítően hatott Brüsszelre, a szóló diplomáciai erőfeszítéseivel.

A mostani amerikai elnökválasztási kampánynak a médiaszabadságra gyakorolt negatív hatásáról ír Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 200 milliárd dolláros vagyonnal bíró Jeff Bezos, az Amazon vállalkozás létrehozója és űrutazási befektető, egyébként pedig a Washington Post tulajdonosa, megtiltotta, hogy az Egyesült Államok második legfontosabb újságja szerkesztőségi állásfoglalásban álljon ki Kamala Harris jelöltsége mellett. Ugyanígy, Patrick Soon-Shiong, a Los Angeles Times tulajdonosa megtiltotta a szerkesztőségnek Harris támogatását. Ez szakítás az eddigi hagyományokkal – állapítja meg Lendvai, és hozzáteszi: a független újságírás immár Németországban, Franciaországban, Itáliában és Svájcban is határokon átnyúló támadásoknak van kitéve a populizmus és a bulvár térhódításának betudhatóan.

Ugyanebben az osztrák lapban jelent meg Hans Rauscher kommentárja „A konzervatív kengyeltartók” címmel, amelynek a fő állítása szerint akár az Egyesült Államokat, akár Európát nézzük, azt látjuk, hogy a fasisztoid jobboldali populisták csak akkor kerülnek hatalomra, ha ehhez hozzásegítik őket a hagyományos konzervatívok. Ausztriában a Herbert Kickl vezette FPÖ azáltal válhatott a legnagyobb párttá, hogy 440 ezer korábbi néppárti szavazó átállt hozzá – írja Rauscher, és hozzáteszi: hasonló történt Hollandiában, Olaszországban és korábban Magyarországon is. Amikor a hagyományos konzervatívok azt hiszik, hogy a szélsőségesen jobboldali populisták révén megtarthatják maguknak a tényleges hatalmat, az mindig rosszul sül el – jegyzi meg.

A londoni Guardian hasábjain Ben Makuch eszmefuttatása olvasható arról, hogy valóban fasiszta-e Donald Trump, miként az elhangzott az amerikai választási kampányban. A demokrata kampánystratégák ugyan vitatkozhatnak azon, hogy Trump lefasisztázása hatékony dolog volt-e, a fasizmus valójában folyamat – emeli ki a szerző, és tudományos kutatók megállapításait ismertetve azt írja, hogy a most Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal. Trump visszatérése világos fenyegetést jelentene az amerikai demokráciára nézve – összegzi Ben Makuch a szakértői véleményeket, köztük Jason Stanleynek, a Yale egyetem filozófia professzorának a nézetét. Külön kiemeli azt, hogy Trump és a mögötte állók kilátásba helyezték: minden szinten a lojalitás szempontja alapján fognak kinevezni tisztségviselőket.

AMERIKAI NÉPSZAVA: VIHAR ELŐTTI CSEND AMERIKÁBAN, VÁGNI LEHET A FESZÜLTSÉGET

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.04.


Szinte biztosra lehet venni, hogy valami történni fog, mert Trump elhitette a híveivel, hogy ha nincs csalás, akkor csak ő nyerhet, ha nem ő nyer, akkor csalás történt. Szervezkednek a MAGA-hívek, és Trump már elmondta nekik, hogy megválasztása esetén a katonaságot is beveti a politikai ellenfeleivel szemben, ezért ha nem nyer, minden megengedett számukra.

Washingtonban lezárták a Capitoliumot, a Fehér Ház környékét, és a környéken minden üzletet, éttermet, boltot bedeszkáznak, a kirakatokat befedik. Önmagában ez is mindent elmond arról, hogy Amerika Hitlere készül hatalomátvételre és az alkotmányos rend elleni támadásra, akár megnyeri a választást, akár nem.

Trump mindent egy lapra tett fel, neki nincs több esélye. Vagy most megszerzi a hatalmat, vagy soha. Négy évvel ezelőtt is tisztán vesztett, azt sem ismerte el. Ha nem nyer, ennek a választásnak az eredményét sem fogadja el, és miután kijelentette, hogy nem lett volna szabad távoznia négy éve a Fehér Házból, amikor veszített, most kész akár elfoglalni.

Washingtonban a legforróbb a helyzet, de szinte minden államban számítani lehet Trump híveinek akár fegyveres támadására és akcióira. Szó szerint polgárháborús veszély van, s Trump ezt nem bánja, hanem tüzeli. Még Floridában is tapintani lehet, vágni lehet az utcán a feszültséget, pontosan olyan a légkör, mint egy pusztító hurrikán előtt.

A Fehér Ház, az FBI és a biztonsági szolgálatok hallgatnak az erőszak lehetőségéről, nem akarják a hangulatot felkorbácsolni, remélhetően jobban készülnek a trumpista csőcselék fogadására, mint 2021 január 6-án. A washingtoni rendőrfőnök azzal nyugtatta a lakókat, hogy mind a 3000 rendőr hosszabbított szolgálatban lesz, senkinek nincs szabadnap.

Ez éppenséggel nem megnyugtató, mert 3000 rendőr semmi ahhoz képest, ha Trump megnyitja a száját és a pokol kapuját, s ha veszítene a választáson (vagy nem hirdetnek még eredményt, mert túlsokáig tart a szavazatok összeszámlálása egyes államokban), az biztosra vehető, hogy a legrosszabb forgatókönyvek valósulhatnak meg.

Ez persze nem minden, a Nemzeti Gárdát több államban készenlétbe helyezték, arról is lehet tudni, hogy az állami bűnüldöző szervek egy éve készülnek erre a lehetőségre. Az állami szervek teljesen úgy tesznek, mintha normálisak lennének, szemben az ellenfeleik retorikájával, ezért a polgárokat is a rend védelmére szólították fel.

Washingtonban látható, hogy komolyan veszik a fenyegetést. Egyes helyeken nyolc méter magas kordonokat és kerítéseket állítanak. A Fehér Házhoz vezető utcákat is lezárták, az utakat elkordonozták. Látható, hogy többlépcsős védekezést terveztek, ezúttal nem lehet olyan káosz, mint 2021. január 6-án.

A kormányzat nincs könnyű helyzetben, mert a fegyveres erőszaktól és a bűnözéstől meg kell védenie az országot és a polgárokat, ugyanakkor nem keltheti annak látszatát, hogy a demokrata kormányzat alkalmaz terrort és sérti az alkotmányos jogokat. Megengedő sem lehet, és arra is vigyáznia kell, hogy ne adjon alkalmat polgárháború kirobbantására...

CSATATEREK, NŐK, LATINÓK – EZEKRE A JELEKRE ÉRDEMES FIGYELNI AZ AMERIKAI VÁLASZTÁS ÉJJELÉN

VÁLASZONLINE / NAGYTOTÁL
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2024.11.05.


Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Aki úgy dönt, hogy fennmarad, annak a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelnie. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris felé tendálnak. Megismétlődik-e a 2020-as csalási mizéria? Lehet-e döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások? Választási kalauz...

KISOKOS A 2024-ES AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2024.11.05.


Minden fontos dolgot összegyűjtöttünk, amit tudni kell a szavazás menetéről és az eredmények értelmezéséről.

Mikor nyitnak és zárnak a szavazóhelyiségek?


November 5-én a keleti parti Vermont egyes településein már helyi idő szerint hajnali 5-kor (magyar idő szerint délelőtt 11 órakor) kinyitnak a szavazóhelyiségek, de a legtöbb államban inkább reggel 7-kor, bezárni pedig este 7–8 körül fognak – ez egy keleti parti állam esetében, magyar idő szerint, hajnali 4–5 órát jelent.

Fontos megjegyezni azonban, hogy számos államban – például épp Vermontban, illetve Utah-ban, Kaliforniában és Nevadában – az emberek többsége már levélben szavaz a személyes jelenlét helyett, sőt Észak-Karolinában már szeptember eleje óta be lehet küldeni a szavazólapokat. Ezek beérkezési határideje változó, vannak olyan államok, ahol november 5-ig vissza kell juttatni azokat, míg másutt akár két hét héttel később is elég – a lényeg az, hogy a borítékon lévő postabélyegző nem lehet a szavazás napjánál későbbi dátumozású...

TRAGIKUS BOLONDOK ÉS A VÁLASZTÁS NAPJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.11.05.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Budapesten jelentős lezárásokra érdemes számítani mától, miközben az Egyesült Államokban eljött a választás napja. Többféle hírlevelünk akad, itt lehet közöttük körbenézni, feliratkozni, stb.

KÉT VILÁGREND CSAP ÖSSZE, VÁLASZÚT ELÉ KERÜLHET AMERIKA

NÉPSZAVA
Szerző: MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.11.05.


A közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett álló Kamala Harris és Donald Trump gyökeresen eltérő jövőképet vázol fel Amerika számára.

Nem az idő halad, mi változunk” – fogalmazott Madách Imre Az ember tragédiájában. Lehetséges, hogy a szerző nemzeti sorstragédiánk papírra vetésekor még nem szerzett mélyebb ismereteket az Egyesült Államokról, ugyanis az idei elnökválasztás jelöltjeire ennek épp a fordítottja igaz.

A CNN hírcsatorna vasárnapi politikai kibeszélő műsorában egy republikánus közvélemény-kutató következőképpen értékelte a várható adminisztrációk arculatát: a demokrata jelölt újrajátszást, míg a volt elnök visszarendeződést hozna a Fehér Házban.

A kampány és szakpolitikák nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy Harris az Obama elnök által 2008-ban már felépített városi, diplomás, liberális, középosztálybeli választói bázisra építkezik, kiegészítve a Roe kontra Wade ítélet 2022-es elbukása után a reprodukciós jogok védelmének ígéretével megszólított 18-35 év közötti, valamint 60 év feletti nők (fekete, fehér és latino) nők táborával.

Trump a 2016-2020 közötti megosztó és ellentmondásos elnökségéhez képest ezúttal még messzebb mehet. Második ciklusában már nem kellene tartania a radikális és egyoldalú ad hoc döntéseit követő politikai földindulástól. A másik mozgásterét segítő körülmény, hogy a Republikánus Párt korábbi establishmentjéhez tartozó szakpolitikusok már nem fogják akadályozni vagy eltéríteni az akaratát: korábban a Heritage Foundation végzett átfogó toborzást egy lehetséges második Trump-adminisztráció személyi állományának összeállításához, mára pedig a mérsékelt-konzervatív America First Policy Institute felelős a transition team (kormányváltást előkészítő akciócsoport) összeállításáért és vezetéséért Trump győzelme esetén. Egy dolog biztos: az állásinterjúkon az egyik legfőbb követelmény a jelentkezők felé a a Trump iránti feltétlen lojalitás lesz.

Harris az országos abortusztilalom értelemszerű megvétózásán kívül helyreállítaná az 1973-as Roe kontra Wade ítélet szövetségi hatályát, valamint a meddőségi klinikákon végzett lombikprogramokhoz való hozzáférés korlátozását is eltörölné...