Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT.
2024.12.16.
Miután vasárnap a Kossuth rádióban Szijjártó azt állította, hogy Zelenszkij elnök határozottan ugyanakkor kulturáltan visszautasította az Orbán Viktorral tervezett telefonbeszélgetést, az ukrán média, többek között a Pravda ukrán kiadása vagy az RBC Ukraine reagált az elhangzottakra. Forrásul az MTI-t használták. Amit az előzményekről tudunk: Szijjártó Péter a magyar kormányfő Putyinnal lezajlott telefonbeszélgetése után jelezte az ukrán elnök kabinetfőnökének, Andrej Yermaknak, hogy mire készülnének. S miután erre nem állt készen Zelenszkij, Szijjártó felháborodva azt mondta a rádióinterjúban, hogy a diplomáciában példátlan esettel találta szembe magát, és számára elfogadhatatlan, hogy a másik fél nem ragált a megkeresésére. Az ukrán Pravda szerint Szijjártó nem adott magyarázatot arra, hogy miért csak a Putyinnal folytatott beszélgetést követően keresték meg Kijevet. Az írás megjegyzi, hogy Szijjártónak az a kijelentése, hogy 1000 napon át ilyen tűzszüneti kezdeményezést nem volt, hamis állítás. Hamisnak minősítik azt is, hogy Ukrajna visszautasította volna a tűzszünet koncepcióját, hisz közvetlenül senki nem tisztázta velük a magyar tervek részleteit.
Négyszögesíteni fogja Orbán a kört a Kínával és Trumppal? – járja körbe a kérdést a South China Morning Post. Kezdi az uniós elnökség zárásának szánt második körös béketerves röppenéseivel, amely kudarcra lett ítélve, sőt Zelenszkij elnök még vissza is vágott Orbánnak az X-en, miszerint az uniós egység kárára építi a magyar kormányfő a saját imázsát. Egy uniós vezető szerint – névtelenül nyilatkozott – most már inkább előbb, mint utóbb, de Orbánnak állást kell végre foglalnia: Trump vagy Kína, hisz várhatóan a 47. elnök könyörtelen lesz Kínával, és ezért nem fogja jó szemmel nézni Orbán kínai kapcsolatait. De azt is hozzátette, látszik, hogy számos uniós tagállamot boldogsággal töltötte el Trump győzelme, s eközben ők is szimpatizálnak Putyinnal, akárcsak Hszi Csin-Pinggel. Matura Tamás nyilatkozva a kínai lapnak azt mondta, különbséget kell tenni a kapcsolat gazdasági és politikai dimenziói között. Trumppal politikai termszetű ez a kapcsolat, mert az nagyon tetszik Orbánnak, hogy egy nagy asztalhoz ülhet, ahol beleszólhat a dolgokba. Kínával gazdasági jellegű a kapcsolat, csakhát az elmúlt két évben a magyar gazdaság rosszul teljesített, két év alatt kétszer süllyed mély recesszióba. A Mercator kínai kutatóintézet adatai szerint Kína külföldi befektetéseinek 44%-a hazánkra jutott, és az Európába tervezett elektromos autógyártás kétharmada nálunk talált otthonra. Ellenben üzletet Kínával csak úgy köthetsz, ha jóban vagy a kínai elnökkel is. Noha Trump első terminusa idején – véli Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője, azt mondta az elnöknek Orbán, nem lesz szüksége a kínai gazdasági alapokra, ha az EU nem fagyasztja be a forrásokat a számára. A helyzet teljesen másképp alakult. Most Orbán még abban bízik, hogy Elon Musk közbenjárásával kedvezményes kínai ügyeleteket tud tető alá hozni. Matura szerint pedig abban bízhat még Orbán, hogy törpe lévén nem kerül radar alá hazánk Kína-politikája. Egyébként pedig amúgy sem sérti az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket, hisz nem chipekről és nem is katonai együttműködésről van szó. Úgyhogy megúszhatja Orbán ezt a konfliktust. Szerinte ő már dolgozik is azon, hogy fogja ezt a meccset lejátszani Trumppal.
Brüsszelben tervbe van véve, hogy ma szavaznak az uniós külügyminiszterek a Grúzia elleni szankciókról, azonban várható, hogy Magyarország megvétózza, ezért B forgatókönyv készült a weimari hármak (német, francia és lengyel politikusok) egyeztetései alapján – erről számolt be a Spiegel. Az Egyesült Államok már 20 grúz politikus, illetve üzletember ellen – alapvetően vízumkiadás megtiltásával – pénteken döntött a szankciókról, miután a kormányzó Kreml-párti Álom párt elkezdte radikálisan leépíteni a demokráciát. És a hétvégi elnökválasztás során az állampolgárok helyett 225 főből álló elektori grémium szavazott és a Manchester City labdarúgóját, az 53 éves Mikhel Kavelasvilit választották elnökké, amit a jelenlegi elnök, Salome Zourabisvili paródiának nevezett. Csak megjegyezzük, hogy az X-en ennek kapcsán arról beszélt, hogy most sorra minden európai választáson az oroszok beavatkoztak, a Kreml választási háborúba is kezdett Európában. Ezért mandátuma mai lejárta ellenére sem hagyja el hivatalát, mert nem ismeri el a választás eredményét. Szombaton ő maga is tüntetett a tömegekkel. A Spiegel cikke szerint Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szorgalmazza az B-tervet, amely minden bizonnyal az egyes személyek ellen kiszabott szankciók esetén működhet Magyarország esetleges vétójával számolva. S ezzel azt is elérnék, hogy se a civil szervezeteket, se a grúz grúz lakosságot ne sújtsák a szankciók.
