Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.01.05.
Valószínűleg az ember antropológiailag nem bírja ki a békét és a nyugalmat, ezt kell látni visszamenőleg – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Spiró György, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, dramaturg és műfordító, amikor a 2024-es évet jellemezte. Szerinte minőségi különbséget jelent, hogy azok a folyamatok, amelyek most zajlanak, rendkívül veszélyes világban zajlanak, nem az első világháborúban élünk. Az író példaként említette Ausztriát, amely a második világháború után sokat nyert, „a legélehetőbb ország lett, és tönkre teszik, mert nem bírják a nyugalmat.”
Én úgy gondolom – folytatta -, hogy az emberi gondolkodás és az emberi tudat évezredek óta adott, nem változott, de ha igen, akkor inkább egy kicsit visszafejlődött. Az író úgy látja, eközben ugyanazokkal az emberi problémákkal küzdünk, ugyanazokkal a feltételekkel, mint évezredeken át, de megváltozott közben a technika. „Az antik végzet lebeg mindenki és Magyarország felett is.”
Vannak olyan helyek, ahol a politika mindig maga alá hajtja a gazdaságot, ez a szovjet rendszer. A Szovjetunióban fordult elő először, hogy totálisan megsemmisítette a gazdasági életet a politika, és aztán megcsinálta a maga állami tervgazdálkodását, ami őrületes véráldozatokkal járt, de működött hetven évig – foglalta össze Spiró György. „Ezt az állami tervgazdálkodást azóta is csinálják, meg visszacsinálják. Magyarországon is annak egy variánsa működik. Nagyon érdekes, hogy milliárdosok szállnak be a politikába, nyilván a saját érdekükben, de másoknak is vannak gazdasági érdekeik és amivel támadták az első világháború idején ezeket a nagyvállalatokat, az ma is érvényes, hiszen a fegyvergyártók érdeke a háború.”
Valószínűleg az ember antropológiailag nem bírja ki a békét és a nyugalmat, ezt kell látni visszamenőleg – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Spiró György, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, dramaturg és műfordító, amikor a 2024-es évet jellemezte. Szerinte minőségi különbséget jelent, hogy azok a folyamatok, amelyek most zajlanak, rendkívül veszélyes világban zajlanak, nem az első világháborúban élünk. Az író példaként említette Ausztriát, amely a második világháború után sokat nyert, „a legélehetőbb ország lett, és tönkre teszik, mert nem bírják a nyugalmat.”
Én úgy gondolom – folytatta -, hogy az emberi gondolkodás és az emberi tudat évezredek óta adott, nem változott, de ha igen, akkor inkább egy kicsit visszafejlődött. Az író úgy látja, eközben ugyanazokkal az emberi problémákkal küzdünk, ugyanazokkal a feltételekkel, mint évezredeken át, de megváltozott közben a technika. „Az antik végzet lebeg mindenki és Magyarország felett is.”
Vannak olyan helyek, ahol a politika mindig maga alá hajtja a gazdaságot, ez a szovjet rendszer. A Szovjetunióban fordult elő először, hogy totálisan megsemmisítette a gazdasági életet a politika, és aztán megcsinálta a maga állami tervgazdálkodását, ami őrületes véráldozatokkal járt, de működött hetven évig – foglalta össze Spiró György. „Ezt az állami tervgazdálkodást azóta is csinálják, meg visszacsinálják. Magyarországon is annak egy variánsa működik. Nagyon érdekes, hogy milliárdosok szállnak be a politikába, nyilván a saját érdekükben, de másoknak is vannak gazdasági érdekeik és amivel támadták az első világháború idején ezeket a nagyvállalatokat, az ma is érvényes, hiszen a fegyvergyártók érdeke a háború.”
