2025. június 10., kedd

UNGVÁRY RUDOLF | “EGYÁLTALÁN NEM BIZTOS, HOGY 2026-BAN LESZNEK VÁLASZTÁSOK” | REGGELI SZEMÉLY

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.06.03.



A reggeli személy 2025 június 3-i adásában Dési János vendége Ungváry Rudolf író volt.

ORBÁNÉK KÁOSZBAN - A "KUSS” TÖRVÉNY BEVEZETÉSE ÉS HALASZTÁSA IS KAPKODÓ LÉPÉS A FIDESZTŐL | HETES

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2025.06.08.



A Hetes stúdió 2025. június 7-i adásában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Weil Zoltánnal, az egriszin.hu szerkesztőjével, valamint, Révész Sándorral, a HVG publicistájával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.


„A MINISZTERELNÖK ÖCCSÉVEL ÜZLETELTEK. TUDJÁTOK, MENNYI AZ ANNYI, ÉS MERRE HÁNY MÉTER”

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.06.10.


Amikor a Porsche begördült a budapesti Campona bevásárlóközpont parkolójába, Somában erősödött az érzés, hogy ismerősének, a méregdrága autóval érkező Garaynak bejött az élet. Egy közös ismerősüktől, Ufó Pistitől hallotta, hogy Garay magas szintű politikai kapcsolatot épített ki, és olyan kormányközeli emberektől kap megrendeléseket, akik olcsó és megbízható külföldi munkaerőt keresnek. Egy nepáli ismerőse révén Soma is esélyt látott arra, hogy nepáli munkaerőt szerezzen, ezért nem akart kimaradni az üzletből. Bár Garayt csak felületesen ismerte már vagy tíz éve, a régi ismertség miatt, és persze azért, mert a sokak által csak „ügyvéd úrként” vagy „dr. Garayéként” emlegetett férfiról úgy tudta, ügyvéd, megbízott benne. Pedig a gyakran jogi okfejtésekbe bocsátkozó Garay sosem szerzett jogi diplomát Magyarországon. Azt állítja, hogy Amerikában igen, de az életútját elnézve sokan ebben is kételkednek.

A 2023. április elején lezajlott camponás találkozót Soma sikerként könyvelte el. Garary elmondta, hogy ő személyesen a miniszterelnök öccsének, Orbán Áronnak a „nemzetközi jogásza és tanácsadója”, a vendégmunkásprojektet teljes egészében ő viszi, mégpedig a kormányfő öccsének a felkérésére. Garay említette, hogy van egy harmadik társuk, Macsek, ő is benne van az üzletben.

Garay üzleti ajánlata úgy szólt, hogy Soma toborozzon minél több külföldit, cserébe ő és Macsek mindent elintéznek a külföldieknek: a tartózkodási engedélyt, a munkásszállást, a munkát. Persze mindezt nem ingyen. Még mielőtt bármit is intéznének, Somának ezer euró előleget kell fizetnie minden egyes munkavállaló után. Később a tartózkodási engedélyek ügyintézésének is lesz munkadíja, magyarázta Garay, fejenként 6000 euró, de a régi ismeretségükre tekintettel Somának csak ötezret kell majd fizetnie. Soma úgy gondolta, ha a szolgáltatást a nepáli kapcsolatának ő 5500 euróért adja tovább, akkor már keresett munkavállalóként 500 eurót.

Ha Soma húzta is a száját a borsos előleg miatt, Garay ajánlata kecsegtetőnek tűnt. Főleg azért, mert ismerőse azzal is elbüszkélkedett neki, hogy eddig már több mint ezer külföldit hoztak így be az országba, a többségüket pedig foglalkoztatják is, így ő már egymillió eurót keresett az üzleten...

HA ÖSSZEFOGUNK, GYŐZNI FOGUNK! MANFRED, VEZESS MINKET, VORWÄRTS!

FACEBOOK
Szerző: Vidéki Prókátor
2025.06.09.


HA ÖSSZEFOGUNK, GYŐZNI FOGUNK! MANFRED, VEZESS MINKET, VORWÄRTS!

Képzeljük el, mit okádna fel magából az orbánista mosléksajtó és a komplett propaganda-zsoldossereg, ha Magyar Péter így fejezné be egy beszédét! Ma már elég, ha valaki nem jogállamban gondolkodik és bomlasztani akarja az Európai Uniót, Orbán pedig máris úgy ajánlkozik fel neki, mint egy olcsó utcalány. Lehet a "kuncsaft" amerikai, ruszki, izraeli, francia, román, török, azeri, üzbég, tök mindegy.

Amúgy meg jó lenne, ha csak a maga nevében beszélne és csak a saját családjának a tagjait ajánlgatná "alapanyagként" az internacionalista szövetségeseinek! Például Áront, Pistát, Rasit, Gazsit, meg Sárikát. Ha nem tévedek, Gazsi egy ideje amúgy is valami "muskétás"-bizniszben utazik. Menjenek "alapanyagként", ahova csak akarnak! A magunk részéről mi pedig maradunk akik voltunk: szabad Magyarországért küzdő büszke és szabad magyarok. Az utcalány-mentalitás és az internacionálés szervilizmus nem a mi műfajunk, azt meghagyjuk neki, mert ahhoz ő ért.

És ha már Franciaország: Orbán beszédéről nekem Honoré de Balzac egyik regényének címe jutott eszembe: "Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága".

🚨ORBÁN KORRUPCIÓS ÜGYEI, AMIKET NEM KÉNE 🤯ELFELEDNI (2020-2023) | 2. RÉSZ

CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.06.09.



00:00
- Beköszönés [2020] 
01:16 - Szijjártó Péter adriai luxusjacht-ügye 
02:42 - Az SZFE alapítványi átalakítása miatti tiltakozások [2021] 
04:33 - Túlárazott kínai vakcinabeszerzés (Sinopharm-ügy) 
06:22 - 35 éves kaszinókoncessziók Fidesz-közeli üzletembereknek 
08:26 - Állami vagyon alapítványokba szervezése (az egyetemek „modellváltása”) [2022] 
11:13 - Autópálya-koncesszió Mészáros Lőrinc érdekeltségének 
13:55 - EU-s pénzek befagyasztása korrupciós aggályok miatt [2023] 
16:41 - Akkumulátorgyárak és helyi tiltakozások 
20:08 - Uniós pénzekkel való visszaélés a Pénzügyminisztériumban 
22:21 - Elköszönés (Átláthatósági tv. elhalasztva)

🚨ORBÁN KORRUPCIÓS ÜGYEI, AMIKET NEM KÉNE 🤯ELFELEDNI (2010-2022)

CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.04.24.



2013 – Trafikmutyi: Dohánybolt-koncessziók párthű kézben 
2013 – Földmutyi: Ángyán jelentése a földpályázatokról 
2013 – Közgép-közbeszerzések: Simicska birodalmának diadalmenete 
2014 – Paks II titkosított atompaktum 
2014 – NAV-botrány és amerikai kitiltások 
2015 – Quaestor-ügy 
2015 – “Híd a munka világába” – Farkas Flórián roma programja 
2013–2017 – Letelepedési kötvények: Bevándorlás pénzért, offshore közvetítőkkel 
2016 – MNB-alapítványok: Közpénz jellegét elveszítő százmilliárdok 
2015–2018 – Elios-ügy: Orbán veje és az OLAF jelentése 
2012/2017 – Azeri pénz és a “baltás gyilkos” ügye 
2013–2015 – Microsoft-ügy: Kormányzati szoftvermutyi, amit Amerikában büntettek 
2018 – Luxusrepülő és magánjacht: Orbán és a NER-elit fényűzése 
2018 – Gruevszki menekülése Budapestig 
2019 – Budapest–Belgrád vasút: drága és titkos kínai hitelprojekt 
2020 – Lélegeztetőgép-beszerzések: túlárazás és raktárban porosodó gépek 
2021 – Pegasus kémszoftver-botrány: Megfigyelt újságírók és ellenzékiek 
2021 – Fudan Egyetem ügye: kínai kampusz magyar pénzből 
2021 – Völner–Schadl korrupciós botrány: Igazságügyi minisztérium a vesztegetési hálóban

ORBÁN MEGJÓSOLTA BUKÁSÁNAK PILLANATÁT EGY 2007-ES INTERJÚBAN

TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: TOPIK
2025.06.08.



Orbán Viktor egy 2007-es Echo TV-s interjúban lényegében felvázolta a jövőt: mit tesznek majd kormányon ha jól, vagy ha rosszul vezetik az országot. Ezen keresztül azt is megismerhetjük, miért támadják most a Tisza Pártot és Magyar Pétert az Ukrajnával kapcsolatos - sokszor valótlan állításokkal.

AZ eredeti interjú itt nézhető meg: • Orbán Viktor az Echo TV Tabuk nélkül c. mű...

ORBÁN VIKTOR – HALÁLKOMOLYAN SZÍNPADON (AVAGY: AMIKOR EGY POLITIKAI BESZÉD MÁR NEM BESZÉD, HANEM FEKETE KABARÉ)

FACEBOOK
Szerző: ORBANISZTÁN A SÖTÉT OLDAL, AVAGY A JOGÁLLAM PEREMÉN
2025.06.09.


„Orbán vagy halál.”
– mondta ki miniszterelnök úr a nyilvánosság előtt, úgy, mintha Hofi örökségét kívánná reinkarnálni, csak épp szatíra nélkül, komolyan. Mondjuk Hofi is megjegyezte volna: „Édesanyám, Viktor fiam, ezt a mondatot kétszer gondold meg, mielőtt beteszed a kampányfüzetbe, különben még a feketehumor is kikéri magának.”

A beszéd, mint rendszerdiagnózis: rettegésre épített hatalom
Képzeld el, hogy van egy kormányod, ami már semmit nem tud adni – csak félni lehet vele.

A választási program:

„Jön a migráns, megerőszakolja a lányod.”

„A fiad meg Ukrajnában hal meg, ha nem rám szavazol.”

„Brüsszel? Az maga a sátán. Ja, és Marine Le Pen a Szűz Mária.”

Társadalmi mobilitás? Az is van. Csak lefelé.
A fiatalokat nem ösztöndíj, hanem menekülési ösztön mozgatja. A kivándorlás a Fidesz-módszer szerint: „Menj, de ne haza gyere.”

A beszéd szerint az ellenzék = háború.

Hofi mondta volt: „Nálunk a pártok úgy működnek, hogy ha nincs ellenség, csinálunk egyet.” 
Na, itt most a „háborúpárti ellenzék” a frankensteini kreálmány, akit csak Viktor lát a tükörben, de a választónak azt súgja: „Ő jön érted.” Az meg már csak bónusz, hogy közben minden döntést ő ír alá – még a békééről is.

A politikai cirkusz fősátra: Tusnádfürdő halálbeszéddel

Ez már nem politikai beszéd volt. Ez egy temetési szertartás – csak a racionalitás került koporsóba.

A béke? Oroszbarát színezéssel kifestett pacifista propaganda.

A háború? Az a retorikai bohóckulissza, amibe „az ellenzéket” állítják, hogy lehessen mihez képest „életpártinak” lenni.

A halál? Az új választási szlogen: „Ha nem rám szavazol, meghal a gyereked.”

Ez nem sima félelemkeltés. Ez a politikai gázkamra előcsarnoka retorikai díszlettel. És ehhez vastaps jár – legalábbis a NER belső tribünjein.

Rendszerkritikus reflexió:

Ez a beszéd nem Orbánról szól. Hanem rólunk.

A magyar társadalom már olyan régóta tűri a „háborús kormányzást békeidőben”, hogy most már a józan ész a nem kívánatos migráns. Kitoloncoljuk.

Ha Hofi élne, felmenne a színpadra, és így szólna:

„Hölgyeim és uraim, ez a beszéd már nem is stand-up, hanem fekvő.”

„Egyetlen kérdésem van: ezek komolyan gondolják? Mert ha igen, akkor már csak humorral élhetünk túl. A valóság ugyanis már fekete-fehér.”

Összefoglalásként:

Orbán Viktor „halálbeszéde” a végső tünet. Ez már nem csak politika, hanem krónikus állapot:
– demokráciadeficit, politikai pszichózis, intézményesített rettegés.

A magyar államvezetés olyan, mint egy régi Trabant, amit teleragasztottak "halálfejes" matricákkal, miközben azt hiszik: ettől lesz páncélozott jármű.

De valójában már csak kormányműhibás kabaré az egész.

AZ EGYHÁZBAN ELKÖVETETT BÁNTALMAZÁSOK GYÖKEREI – CHRISTOPH SCHÖNBORN BÍBOROS ÉS DORIS WAGNER PÁRBESZÉDE

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: DORIS WAGNER
2025.06.09.


A napokban jelenik meg A bizalommal visszaélve – Tanulmányok a katolikus egyházban elkövetett bántalmazásokról címmel a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó szárnyai alatt, Görföl Tibor teológus szerkesztésében egy átfogó kötet, mely az elmúlt évek legfontosabb publikációit gyűjti össze a katolikus gyermekvédelem témaköréből. A Válasz Online most e könyvből a Christoph Schönborn bíborossal, bécsi érsekkel készült beszélgetést közli. Schönborn világszerte az egyház egyik legtekintélyesebb képviselője, aki a legutóbbi püspöki szinóduson (2024. október 1.) a hatalommal való visszaélésekért, a meghallgatás hiányáért kért bocsánatot a világegyház híveitől. Az alábbi beszélgetés másik résztvevője Doris Wagner volt szerzetesnő, aki 2014-ben könyvet írt arról, hogy a Das Werk nevű lelkiségi mozgalom tagjaként nemi erőszakot szenvedett el egyik elöljárója részéről. Nem klasszikus interjúról van tehát szó (ezért is hosszabbak Wagner fékövérrel szedett részei a szokásosnál), hanem egy szó szerint drámai részleteket tartalmazó párbeszédről. A bizalommal visszaélve c. kötet bemutatója június 13-án lesz, részletek itt.


Olvastam azt az interjút, amely a Sternben jelent meg Önnel. Úgy nyilatkozott, hogy sokáig naiv volt, és még csak elképzelni sem tudta, hogy megtörténhet ilyesmi az egyházban. Én ugyanezt mondhatom el magamról. Egészen addig, amíg meg nem történt velem, nem tudtam elképzelni, hogy vannak olyan emberek az egyházban, akik képesek ilyesmire. Mindketten sokáig naivak voltunk tehát, csak éppen Ön másképpen találkozott a jelenséggel, mint én, hiszen Ön nem lett erőszak áldozata

– Fiatal koromban egyszer közeledni próbált hozzám egy pap, akit nagyon nagyra becsültem: szájon akart csókolni! Tettekre nem vetemedett, de szóban kifejezte az óhaját. Egészen megdöbbentett, és egyúttal össze is zavart, ami történt – és az emléke még ma is fel-felötlik bennem. A múlt század ötvenes éveiben került sor az incidensre. Akkoriban a papok egészen sajátos módon tartottak szexuális felvilágosítást a fiataloknak, például a nemi szerv higiéniájával kapcsolatban adtak utasításokat.

Azt hiszem, az egész mögött valami olyasmi húzódik, amiről kevés szót ejtettünk eddig: a hatodik parancs iránti megszállott érdeklődés. Akkoriban a kamaszok önkielégítése jelentette a gyónások legfontosabb tárgyát. Teológiai tanulmányaim idején aztán megfigyeltem, hogy az erkölcsteológiai kézikönyvek túlságosan nagy teret szentelnek a hatodik parancs tárgyalásának. A híres „Noldinnak”, vagyis a jezsuita Hieronymus Noldin többkötetes erkölcsteológiai kézikönyvének, a Summa theologiae moralisnak van egy kötete, amely Isten és az egyház parancsai közül kizárólag a hatodik paranccsal foglalkozik. A teológushallgatók között az a vicc járta, hogy akár pornográf irodalomként is lehetne olvasni. Vagyis az egészben volt valami beteges. Ha ma felteszem magamnak azt a kérdést, hogy mik a bántalmazások gyökerei, akkor, úgy vélem, kétségkívül ezt az egyoldalúságot is figyelembe kell vennem, azt a tényt, hogy hajlamosak voltunk túlságosan részletekbe menően taglalni a hatodik parancsot, mintha a hetedik, az ötödik és a nyolcadik nem is létezne. Az erkölcsteológia hatalmas és káros aránytalanságoktól szenvedett. Miért nem ruháztuk fel – XIII. Leó nyomdokain járva – hasonló súllyal az egyház társadalmi tanítását? Hálás vagyok azért, hogy a katekizmus jóval rövidebben tárgyalja a hatodik parancsot, mint a hetediket, amely a társadalmi igazságosságra vonatkozik. Ám mivel akkoriban elsődlegesen a hatodik parancson volt a hangsúly, az a benyomás adódhatott, hogy az egyházat javarészt ez a kérdéskör foglalkoztatja. Sok fiatal így is érzékelte. Nem volt egészséges, hogy a szexuális cselekmények kerültek előtérbe, nem pedig a belső hozzáállás kérdése. Később, amikor teológiai kérdéseken töprengtem, beláttam, hogy a belső hozzáállás a legfontosabb, tehát az, amit a teológusok habitusnak neveznek, vagyis az erények. Nem az a legelső kérdés, hogy mi történik a hálószobában, hanem az, hogy milyen emberek vagyunk. Üdítő tapasztalat volt, hogy 2015-ben a családról tartott püspöki szinóduson egy német női szakértő, aki részt vett a tanácskozáson, azt mondta: „Kedves püspök urak, kérem, először a nappaliba nézzenek be, ne a hálószobába!”

A bántalmazások kérdésével először tulajdonképpen jó nevű világi iskolákról szóló beszámolók révén találkoztam. Ilyen volt például a felbertali bentlakásos gimnázium, amely úttörő munkát végzett, de ma már nem az eredeti helyén működik. Az iskola alapítója és igazgatója, az orosz származású Alekszej Sztahovics tehetséges pedagógus volt, de pedofil is egyben. A másik jelentés az Odenwaldschuléról szólt, amelynek híres igazgatója, Gerold Becker szintén számos bántalmazást követett el. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Zeit hasábjain hosszas vitákat folytattak az iskolák egykori diákjai arról, miért voltak tétlenek a szüleik, miért néztek félre, miért tettek úgy, mintha semmi sem történt volna, miért nem vették észre a jeleket?

Az egyházon belül először 1995. március 25-én szembesültem a bántalmazás témájával: ekkor jelentette meg leleplező írását a Profil című lap az elődömmel, Hans Hermann Groër bíborossal kapcsolatban, akit azzal vádoltak, hogy a hollabrunni kisszemináriumban, ahol tanított, fiatalokat bántalmazott. Akkor már négy éve segédpüspök voltam az egyházmegyében. Groër bíboros, ezt ma is szeretném hangsúlyozni, rendkívül tehetséges ember volt, aki sok jót tett. A kisszemináriumban tanuló diákok arról számoltak be, hogy ő volt a legjobb tanár, modern szemléletet képviselt, az órái izgalmasak voltak, a legújabb szakirodalmat is ismertette, és sokan nem vették észre, hogy a személyiségének van egy másik oldala is. Csakhogy: mégis ki vette észre? Kik voltak az áldozatai? Többnyire gyengébb, elesettebb diákok, mint például Josef Hartmann, aki a nyilvánosság elé tárta a vele történteket: rendkívül szegény családból származott, és úgyszólván kegyelemként élte meg, hogy a kisszemináriumban tanulhat. Benyomásom szerint a bántalmazó magatartáshoz vezető folyamat egyik fontos összetevője, hogy az elkövetőket vonzani kezdik gyengébb, fiatalabb emberek, akiknek segíteni akarnak, de függő helyzetbe is hozzák őket, és ez a kettős viszonyulás aztán bántalmazásba csap át. Nem igazán látom át, hogy lélektanilag miként bontakozik ki az egész. Amikor a Profil cikkét olvastam, először az ötlött fel bennem, hogy a vádak nem lehetnek igazak. Még aznap este megkérdezték tőlem a televízióban, hogy mint segédpüspöknek mi a véleményem a helyzetről. És valóban azt mondtam: „Felfoghatatlan számomra ez a vád, és a náci időszakra emlékeztet, amikor homoszexualitással vádoltak egyes papokat.” Két nappal később viszont már olyan nyilatkozatot adtam ki, amelyben bocsánatot kértem a szavaimért...

A KÉRDÉS EZ: A HIBÁIN RÁGÓDUNK – VAGY RÉSZT VESZÜNK A RENDSZERVÁLTÁS ÖRÖMÉBEN?

FACEBOOK
Szerző: BRUCK GÁBOR
2025.06.06.


Most normális embertől ne várd a rendszerváltást
Magyar Péter túl sok – de talán épp elég

A rendszerváltás nem mindig ott kezdődik, ahol a tökéletes jellem és a tiszta múlt találkozik. 

Gyakran zavarba ejtő emberek indítanak el változást. Akiket nehéz besorolni. Akik vitatottak – de mégis képesek tömegeket mozgósítani.

Nem példaképek. Nem hősök. De hatásosak.

- Charles de Gaulle hideg, öntelt és tekintélyelvű volt. A francia elit gyűlölte. Mégis ő hozta létre a modern köztársaságot.

- Ben Gurion hajthatatlan, fanatikus, sokak számára elviselhetetlen figura volt. Nélküle nincs Izrael.

- Margaret Thatcher elég megosztó, elég könyörtelen és makacs volt. Sokan gyűlölték – de ő rázta fel Nagy-Britanniát.

- Lech Wałęsa forrófejű, kiszámíthatatlan, sokszor vállalhatatlan volt. De ő mozdította a szabadság felé Lengyelországot.

Nem mindegyikük volt szerethető, nem mindegyikük volt hibátlan. De a fordulat velük jött el.
Magyar Péter hasonló érzéseket kelt. Sok értelmiséginek megosztó, furcsa és arrogáns. Ráadásul gyakran hibázik. Legutóbb a szélsőjobboldali Padányi Viktor naplójából idézett. Én ugyan egy sort sem olvastam tőle, de elfogadom, hogy ez súlyos hiba volt. Indokolt volna a bocsánatkérés.

Eközben valami rendkívüli történik. Sok év után először megmozdult az ország. Esélyünk van újra a szabadságra, a rendszerváltásra – és ezt leginkább Magyar Péternek köszönhető.

Nem hibátlan. Nem a szívünk választaná. De úgy tűnik a sors őt küldte.

A kérdés ez: a hibáin rágódunk – vagy részt veszünk a rendszerváltás örömében?

Ui. Kedves DK-s szavazók, kössünk alkut: Én nem fogom leírni, hogy ti tévedtek – ti pedig ne mondjátok, hogy hülye vagyok. Így talán egy napig béke lesz az ellenzéki oldalon.

GÁBOR GYÖRGY: A BÁLVÁNY FÉNYEZÉSE MÉG AKKOR IS, HA KÖZBEN ÜTÜNK RAJTA: MÍTOSZMEGERŐSÍTÉS

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.06.09.


Magyar Péter egy friss megszólalásában az alábbit mondta: „nem vonom kétségbe, hogy Orbán bátor harcos.” Én ezt komoly politikai, retorikai, pszichológiai és stratégiai hibának gondolom.

Miért is?

A bálvány fényezése még akkor is, ha közben ütünk rajta: mítoszmegerősítés. Orbánt „bátor harcosnak” nevezni olyan, mintha egy betörőt azért dicsérnénk, milyen ügyesen törte fel az ajtót. Lehet, hogy igaz, de nem szabad elismerni a kerettörténetet, amelyben ő a hős. Elvégre ő maga is ezt a mítoszt építi, hogy ő az egyetlen, aki szembemegy Brüsszellel, Sorossal, a háttérhatalommal, az akadémiai és egyetemi elittel stb. Aki őt bátor harcosnak nevezi, az az ő keretrendszerében beszél róla, ahelyett, hogy ezt a keretrendszert szétfeszítené.

A dicséret visszacsap: legitimálja azt, amit bírálni kellene. Mintha egy bokszoló meccs közben rendre gratulálna az ellenfél ütéseinek, miközben az ellenfelet padlóra kéne küldenie. A szemlélő nem azt látja, hogy valaki hősiesen kiáll a zsarnok ellen, hanem azt, hogy valójában csodálják a zsarnokot, legfeljebb némely kérdésben nincs egyetértés. Az ilyen mondatok relativizálják az erkölcsi különbségeket és a morális egyenértékűség látszatát keltik.

A „bátor harcos” kép keretében minden kritika csak hiszti, nyafogás, értelmiségi kényeskedés. A kijelentés öntudatlanul átveszi a rezsim diskurzusát, amelyben Orbán „férfias”, „tettrekész”, „csatázik”, míg az ellenzéke „siránkozik”, „árulkodik”, „bíróságra rohangál”, „panaszkodik Brüsszelnek”. Tehát ahelyett, hogy erodálná a hatalmi diskurzust, belép annak páholyába és vendégként tapsol neki.

Bátornak nevezni a zsarnokot: történelmi tévesztés. Mióta nevezzük „bátornak” azt, aki a saját maga által létrehozott játszótéren veri a kisebbeket? Egy centralizált médiarendszerben, lehallgató állam élén, elnémított bírókkal, otthonról hozott legfőbb ügyésszel, kussra kényszerített és megfélemlített sajtóval egy büntetlenséget élvező vezetőt nem bátornak, hanem strómanokkal körülvett félelemmenedzsernek kellene látni. A diktatúra nem a bátorság terepe, hanem a kontraszelekcióé. Ez nem bátorság, ez agyonbiztosított rendszer. Soha nem vállal valódi kockázatot, nem megy el nyílt vitára, nem áll ki kritikusokkal, nem tűri az élő beszéd váratlan fordulatait. Nem harcos, hanem páncélozott járműnek álcázott plüssmackó.

A mondat nem üt, csak simogat, s egyetlen szereplőt erősít: Orbánt. Ettől az ellenfél nem válik bölcsebbé, tisztességesebbé, reálisabbá. Viszont Orbán „bátorsága” beég, főleg azok fejébe, akik egyébként épp kezdenének kételkedni benne. Tehát hiba, ha a kritika azt a tulajdonságát emeli ki, amit ő saját magáról épít. Káros a mondat, mert nem keretváltásra törekszik, hanem a zsarnokot a saját legendáján belül maradva ábrázolja. Nem szobrot dönt, hanem maga teszi alá a posztamenset.

A mondat nem ébreszt, hanem altat: nem vitatja Orbán bátorságát, nem mozgósít, nem villanyoz fel, nem mutat alternatívát. Csak azt üzeni: „Ő tulajdonképpen nagy formátumú, csak hát én másképp gondolom.” Ez az ellenzéki pszichológia mélypontja: amikor az ellenállás formája a fenségjog elismerése.

„Nem vonom kétségbe”: retorikai öngól. Miért nem vonja kétségbe? Maga a bevezető formula: „nem vonom kétségbe, hogy…” egyébként is az önkéntes meghátrálás, a behódolás, az önkorlátozó gesztus jele. Aki nem meri megkérdőjelezni a hatalmas embert, az már félig engedett neki. A valóság az, hogy igenis kétségbe kell vonni Orbán bátorságát – például azt, hogy milyen bátor az, aki magát építi be az alaptörvénybe, de soha nem mer kiállni egy független vitára? Aki burokban él, akitől még saját párttársai is félnek? Ez nem bátorság, ez fóliázott paranoiás hatalomgyakorlás. Amúgy azt sem lehet kétségbe vonni, hogy például Caligula szerette a lovát. Miért is vállal át bárki a zsarnok önmitológiájából, ha épp azt akarja lebontani?

Orbán nem bátor harcos. Orbán túlélő, technikás manipulátor, még az ovilátogatáskor is golyóálló mellényt öltött túlcentralizáló, és a konfrontáció bajnoka: ahol ő állítja fel a ringet, ő dönt a menetidőről, ő választja a bírót, és ha úgy alakul, ő húzza meg a gongot is.

Ajánlott szerzők: Arisztotelész, Cicero, Kenneth Burke, Chaim Perelman & Lucie Olbrechts-Tyteca, Jürgen Habermas, George Lakoff, Ruth Wodak, Teun A. van Dijk, Oakeshott, Bourdieu, Ricoeur, Edelman, Fairclough, Judith Butler, Koselleck, Laclau etc.

VÁNCSA ISTVÁN: KOLDUSBOTON (ÉLET ÉS IRODALOM/PUBLICISZTIKA)

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2025.06.06.


A pofátlanságnak határa nincs.

Februári évértékelőjében Orbán nyugdíjasoknak járó áfa-visszatérítést harangozott be, a szépkorúak pedig gyanakodva hegyezték a fülüket, sejtvén, hogy a látszólagos jóindulat mögött elhantolatlan döglött macska hever.

Nekik lett igazuk.

Áfa-visszatérítés helyett harmincezer forintos élelmiszer-utalványt fog kapni a nyugdíjas, már amennyiben jól viselkedik, szobájának falára Orbán Viktort ábrázoló képet akaszt, és azt rendszeresen megtisztítja, ha a legyek leszarják. Gondolkodni viszont még tud, így pillanatok alatt átlátja, hogy az áfa-visszatérítés összege havi tíz-tizenötezer forint lett volna, az egyszeri harmincezer pedig ennél sokkal kevesebb. Az se kizárt persze, hogy a választás felé közeledvén emlékeztető ajándékot is fog kapni, például Ezüsti Szilva szeszesital fantázianevű terméket, ilyen csakugyan létezik, fogyasztói ára csupán 219 forint, a szépkorú azt megissza, utána megrázza magát, és lelke mélyén a kormányzó urunk fennkölt személyére irányuló szeretet újfent lángra kap.

Más kérdés, hogy 2021-ben minden nyugdíjas nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot kapott, annak volt súlya, a szépkorú érezte, hogy a bukszájában van valami. Akkora összeg van benne, amennyit egy NER-közeli üzletember nagyítóval se venne észre, neki azonban roppant sokat jelent, annyira sokat, hogy az adományt osztó kézre szavaz, ha közben a gyomra felfordul, akkor is...

CSATLAKOZZ A POLGÁRI ELLENÁLLÁSHOZ, MERT GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA, AZ OLAJ PEDIG TALÁN KELETRŐL JÖN, DE A SZABADSÁG MINDIG NYUGATRÓL ÉRKEZIK

FACEBOOK
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2025.06.08.


Ha Magyarország egy Ausztriával összemérhetően polgárosult ország volna, az újságíró dolga egyedül az újságírás volna. Ha Magyarország egy Ausztriával összemérhetően polgárosult ország volna, a véleményformáló dolga egyedül a véleményformálás, nem a protestálás, nem a demonstrálás, nem a nyomásgyakorlás volna. Ha Magyarország egy Ausztriával összemérhetően polgárosult ország volna, az előadóművész helye nem a köztereken, hanem az előadóterekben volna.

Csakhogy Magyarország nem Ausztria: ezen a tájékon a hatalom vadászik az autonómiára meg az általa nem kontrollált véleményre és szellemi életre, ezen a tájékon a hatalom szabadságellenes, kultúraellenes és értelmiségellenes. Magyarországon 2026 történelmi fordulópont, demokratikus vagy despotikus fordulat éve lesz. Hogy melyik, az két tényezőn múlik: egyrészt Orbán Viktor belátásán, ami nem sok jót ígér, másrészt a magyarság életösztönén, ami ha most nem mutatkozik meg, akkor az ország nyugati szövetségből való kivezetése előtt nincs akadály, és a társadalmi katasztrófa elkerülhetetlen.

Az öntudat, a szabadság óhajtása és a haza féltése huszonhárom felszólalót, újságírókat, véleményformálókat és előadóművészeket kedden este hatra a Kossuth térre szólít, ahonnan nincs hova hátrálni, hanem ahol szellemi, erkölcsi és közösségi védvonalat kell húzni a polgárságot megillető szabadságért, a nyugatos történelmi fejlődés jogáért, Magyarország megmentéséért. Csatlakozz a Polgári Ellenálláshoz, mert gyáva népnek nincs hazája, az olaj pedig talán keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik.


BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 5813. - A LÁTHATATLAN KÉZ DILEMMÁJA

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.06.09.


A közgazdaságtan órák egyik első leckéje Adam Smith "láthatatlan keze". Ez azt írja le, hogy az egyéni érdekkövetés hogyan vezet kollektív jólétre. Igen, tudom, a Nem zéróösszegű játszmák sorozatban pont az ellenkezőjét írtam mindig, de azok voltak a kivételek, a csapdahelyzetek.

A piac láthatatlan keze úgy működik, hogy ha az egyensúlyi ár felett van egy termék ára, akkor azt kevesebben veszik meg, ezért a kereskedők olcsóbban adják (különben rajtuk marad és csődbe mennek), így a piaci ár csökken (az egyensúlyi ár felé). És fordítva, ha a piaci ár kisebb, mint az egyensúlyi, akkor a kereskedők emelik az árat (hiszen drágábban is el tudják adni a nagyobb kereslet miatt), így a piaci ár megint az egyensúlyi ár felé mozog. Tehát mindenféle árréscsökkentés, hatósági benzinár és egyéb állami beavatkozások nélkül (sőt, ezek csak rosszat tesznek a gazdaságnak) a piaci ár a kereslet és kínálat alakította egyensúlyi ár körül mozog.

Ma azonban egy új láthatatlan kéz van kialakulóban: egy algoritmusi kéz, amely irányítja döntéseinket, preferenciáinkat, sőt még gondolatainkat is. A kérdés nem az, hogy megállítjuk-e ezt a fejlődést (azt úgysem lehet). A kérdés az, hogy alakítani tudjuk-e úgy, hogy szolgálja az emberiséget, ne pedig fordítva.

Nick Bostrom oxfordi filozófus nevezte el "control problem"-nek azt a dilemmát, amely talán a 21. század legfontosabb kérdése: Hogyan maradhatunk irányítók egy olyan rendszer felett, amely minden téren felülmúl minket? Hogyan irányítsunk egy nálunk okosabb partnert?

A klasszikus mese szerint a dzsinn teljesíti kívánságaidat, de mindig van egy csavar a történetben. Kérsz gazdagságot, és megkapod, de elveszted a barátaidat. Kérsz halhatatlanságot, és megkapod, de örökre egyedül maradsz. A mesterséges intelligencia (gondolom rájöttél, hogy megint erről lesz szó, a közgazdasági bevezető ellenére) hasonló paradoxon. Nem azért veszélyes, mert gonosz, hanem mert túl jó abban, amit csinál.
Stuart Russell, a Berkeley egyetem MI-kutatója egy egyszerű példát hozott: kérsz egy kávét a robotodtól. A robot optimalizálja a feladatot: beront a legközelebbi kávézóba, félrelök mindenkit, és hoz neked egy tökéletes kávét. Technikai szempontból hibátlan teljesítés. Emberi szempontból katasztrófa.

Ez az értékillesztés problémája: hogyan tanítsd meg egy gépnek azt, ami számunkra természetes, de megfogalmazni szinte lehetetlen: az emberi értékek komplexitását?

Pedig már ma olyan világban élünk, ahol algoritmusok döntései határozzák meg az életünket.
    
    A banki algoritmus eldönti, kapsz-e hitelt – de nem tudod, miért mondott nemet.

    A toborzó szoftver szűri ki az önéletrajzokat – de nem látod, milyen rejtett torzítások alapján.

    A bírósági MI javasolja az ítéleteket – de az indoklás egy 1000 dimenziós matematikai térben rejtőzik.

    A közösségi media algoritmusa alakítja a véleményedet – de nem tudod, milyen pszichológiai gombokat nyomkod.

    A tévészolgáltatód ügyfélszolgálata egy chatbot - és sírva könyörögsz neki, hogy kapcsoljon végre egy embert.

Ezek nem jövőbeli forgatókönyvek. Ezek most történnek. És ahogy az MI egyre kifinomultabbá válik, a döntések egyre inkább átcsúsznak emberi kontrollon kívülre.
Elias Yudkowsky, a Machine Intelligence Research Institute kutatója egy másik metaforát használ: a szülő-gyerek paradoxont. Egy szülő egy ponton már nem tudja megérteni gyermeke gondolkodását, mert a tinédzser már komplexebb társadalmi helyzeteket old meg, mint amit a szülő fel tud fogni. De a szülő még mindig felelős a gyerekért. Mi történik, amikor az "MI-gyerekünk" nemcsak a társadalmi helyzetek megértésében múl felül, hanem minden területen? Amikor már nemcsak nem értjük a döntéseit, hanem még azt sem, hogy milyen kérdéseket tesz fel magának?

Persze én sem tudom, de fel tudok vázoltatni néhány forgatókönyvet már most (az MI segítségével):

Forgatókönyv 1: A Lágy Kiszolgáltatottság

Nem lesz robotlázadás. Ehelyett fokozatosan rá fogunk szokni, hogy az AI-k döntenek helyettünk. Mint ahogy ma már GPS nélkül nem tudunk eligazodni egy városban, holnap már alapvető életdecíziókat sem fogunk meghozni emberi segítség nélkül.

Az emberek függővé válnak az MI döntéseitől, elveszítik a kritikus gondolkodás képességét. A társadalom két rétegre oszlik: aki megérti az MI-t (és irányítja), és aki csak használja (és kiszolgáltatott neki).

Forgatókönyv 2: Az Értékeltolódás

Az MI optimalizálja céljaink teljesítését – de közben átalakítja magukat a célokat is. Mint egy személyi edző, aki nemcsak fittebb tesz, hanem megváltoztatja az egész életstílusodat.

Ha egy AI azt látja, hogy a leghatékonyabb módja a "boldogságod maximalizálásának" az, hogy megváltoztatja, mit értesz boldogság alatt, vajon megtenné? És észrevennéd egyáltalán?

Forgatókönyv 3: A Gyors Leszakadás

Az MI fejlődés nem lineáris, hanem exponenciális. Van egy pont (amit szingularitásnak neveznek), ahol az AI már képes saját magát fejleszteni. Innentől a fejlődés robbanásszerű.
Képzeld el: egy MI, amely hétfőn annyit tud, mint egy egyetemista, szerdán annyit, mint egy Nobel-díjas, pénteken pedig már olyan problémákat old meg, amelyek létezését sem sejtettük.

Az EU AI Actja már előírja: bizonyos döntéseknél az MI-nak "megmagyarázhatónak" kell lennie. De ez csak a jéghegy csúcsa. Szükségünk van interpretálható MI-kra – olyanokra, amelyek nemcsak a végeredményt mondják el, hanem a gondolkodási folyamatot is.

Olyan MI-kat kell fejlesztenünk, amelyek nemcsak hatékonyak, hanem emberi értékekkel összhangban állnak. Ez nem technikai, hanem filozófiai kihívás: mit jelentenek az "emberi értékek" egy multikulturális, sokszínű világban?

Ahelyett, hogy hirtelen átadnánk a kontroll minden területét, tudatosan kell döntenünk: mely területeken engedünk teret az MI-nak, és melyeken tartjuk meg az emberi döntés jogát.

A megoldás kulcsa talán nem a technológiában rejlik, hanem abban, hogy újradefiniáljuk: mit jelent embernek lenni egy olyan világban, ahol már nem mi vagyunk a legokosabbak.

A VONAT NEM JÁR, A SOROMPÓ ÁLL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2025.06.10.


A MÁV összeomlása, a NER őrülete, az orosz hadsereg taktikája, az AI pusztítása és Orbán halálbeszéde a 444 napindító hírlevelében.

Átlagos, jó reggelt! Megint itt a 444 reggeli hírlevele (és nem ez az egyetlen), benne a hosszú hétvége fontosabb híreivel, jobb anyagaival.

HOLODA: „CSAK MESE, HOGY UKRAJNA MIATT NŐ A REZSI – AZ ÁR A KORMÁNY DÖNTÉSÉN MÚLIK”

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.06.05.



Ukrajna EU-csatlakozása nem drágítaná meg az energiát – épp ellenkezőleg. Holoda Attila és Hunyadi Bulcsú szerint a magyar kormány tudatosan tartja fenn az orosz energiafüggőséget, miközben a leválás technikailag lehetséges, politikailag viszont nem érdekük.


2025. június 8., vasárnap

GYERE!

FACEBOOK
Szerző: STEFANO BOTTONI
2025.06.07.


GYERE! Ha most nem hallatod a hangod, később már nem lehet. Ha most nem állsz ki azért, amiben hiszel, kesőbb már hiába teszed. Ha most nem szállsz síkra a szabadságodért, később már kár lesz kapkodnod a levegő után. Ha ma nem véded meg az európai identitásod, holnap már az Eurázsiai Unióban ébredsz. Nincs hova hátrálnod: cselekedj. Csatlakozz a Polgári Ellenálláshoz a szabad és nyugatos Magyarországért június 10-én, kedden este hattól a Kossuth téren, mert 1848 és 1956 szelleme téged is kötelez. GYERE!

A LEGNAGYOBB KÉRDÉS, HOGY MIT JÁTSZIK MAGYAR PÉTER: SAKKOT VAGY DOMINÓT. EZEN MÚLIK MINDEN.

FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2025.06.07.


A legnagyobb kérdés, hogy mit játszik Magyar Péter: sakkot vagy dominót. Ezen múlik minden.

Ha ugyanis Magyar Péter sakkot játszik, tehát a sötét király ellenében világos királyként pozícionálja magát, akkor az egész semmit se ér, csak a Fidesz megújulási mozgalmát látjuk kibontakozni.

Akkor össze fognak csapni a sötét parasztok a világos parasztokkal (Lölőre tekintettel: nem gyalog!) és megy minden tovább máshogy ugyanúgy.

Őszintén szólva félek, hogy ez a helyzet, de nem tudom, hogy ez a helyzet. Azt viszont tudom, hogy egy európai fókuszú Fideszes megújulási mozgalom is jobb Fehéroroszországnál, szóval ez a félelem semmin sem változtat.

A jobbik eset viszont az lenne, ha kiderülne, hogy Magyar Péter dominót játszik: ő nem a király akar lenni (vezető és arc ettől még lehet), hanem az első dominó, ami beindítja a láncreakciót és rengeteg kis, egyéni dominó szerepvállalásán keresztül dönti le a rendszert.

Ha ez így van - és azért ne zárjuk ki ezt az eshetőséget sem! -, akkor a Tisza nem annyit fog érni, mint a vezetője, hanem annyit, amennyit a tagsága ér.

És ha a használható, értelmes, széleslátókörű magyarok beleállnak, hozhat létre valódi értéket.

A rendszer bukását illetően abszolút bizakodó vagyok, mert valami eltört: a fiúk, akik eddig mesterien keverték a sz@rt most minden egyes nap ejtenek valami nagyon komoly hibát.

Minden nap bevisz a Fidesz egy újabb megrendítő ütést saját magának. Az emberben már felmerül, hogy szándékosan csinálják.

Tényleg, mint a Harcosok Klubjában, amikor magát veri agyon Edward Norton az irodában...
De azt hiszem, mindenkit megnyugtathatok: ha a tehetségtelen, de hűséges sameszt ülteted pozícióba és elzavarod az alkalmas, de kritikus embereket, abból másfél évtizeden alatt pontosan ez jön ki.

Gazdasági összeesés, nemzetközi elszigetelődés és erkölcsi összeomlás.

Szóval nincs itt semmi váratlan vagy meglepő. Talán csak annyi, hogy idáig kihúzta az ország, köszönhetően a genetikus alattvalóságnak és az apátiának.

És pont ebben lehet a Tisza ereje: a Fidesznek sikerült a partvonalra tennie a valamit érő magyarok többségét, amiből létrejött a cserecsapat.

A sötét királyt le lehet győzni. (Abban én sem hiszek, hogy átadná a hatalmat, de lehet akkora ellenállást mutatni, amivel szemben nem mernek felhorgadni a vérebek.)

De Magyarországnak csak akkor van valódi jövője, ha a játékot változtatják meg. A Horthy, Szálasi, Rákosi, Kádár, Orbán sormintát csak megtörni szabad, folytatni nem, hiába vágyik erre a nép jelentős része.

A kérdés most nem a vezér, hanem a csapat. Kialakul-e a Tisza sodra, ami friss vizet hoz a Kárpát-medencébe vagy csak a posvány kavarodik fel.

Én a dominót választanám.

CSILLAG ISTVÁN: A DIKTATÚRÁK FEGYVERE A KÁOSZ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
205.06.06.


Azt minden gyerek tudja, még a legkisebb is – írhatnám Janikovszky Éva stílusában –, hogy szuronyokra alapozva nem lehet tartósan fenntartani diktatúrát. A szuronyokat előbb-utóbb fel kell cserélni a közönség megkönnyebbült fellélegzésére, hogy az unalmas hétköznapi élet rendje – még ha kicsi, sárga és savanyú is a narancs, de – helyreálljon. A diktatúra mindennapjait elfogadtató fellélegzéshez azonban át-, sőt túl kell élni azokat a rendkívüli helyzeteket, a magyar Alaptörvénynek a „különleges jogrendre” vonatkozó rendelkezései szerinti, a szabadságjogok korlátozásával, a demokrácia működési mechanizmusának a felfüggesztésével járó állapotot, ami a fellélegzést megelőzi. Ezt az Orbán-rendszer veszélyhelyzetek előidézésével már többször is próbálgatta, de először tartunk ott, hogy közelebbről megismerkedjünk a hadiállapot vagy a szükségállapot jellemzőivel. Napról napra csúszunk bele abba a jelenetbe, amely a Vesztegzár a Grand Hotelben című Rejtő Jenő-regényből ismert, amikor bejelentik a bubópestist és a vesztegzárat, majd elhangzik az ismert mondat: „Nyugalom, a rendőrség fenntartja a rendet! – és erre kitört a pánik.”

Zavarosban halászni


Ahhoz, hogy a jog uralmát az uralom jogára lehessen felcserélni, először zavaros helyzetek sorát kell előidézni, mert az erőszak monopóliumával rendelkező kormányhatalom beavatkozását szinte mindig letisztulásként élik meg a közönség tagjai az ezt megelőző zavaroshoz képest. Ha pedig ráadásul nem csupán a demokratikus közélethez elengedhetetlen átláthatóság meg a fékek és ellensúlyok eltakarítása a cél, hanem a közjavak megszerzése is, akkor a zavaros helyzet előidézése felettébb kívánatos. Az Orbán-rendszer kettős természetének (hatalom és pénz) mind nyilvánvalóbb, leplezetlen eluralkodásához vezető útnak mindössze négy állomását említem meg: 1. az államcsőddel való fenyegetést, 2. a menekültválság előidézését orosz segítséggel, 3. a Covid elleni védekezés álcájában való korlátlan terjeszkedést, végül 4. a Honvédség feletti uralom, illetve Budapest megbénításának kísérletét, amely az ellenzék teljes megbénítására alkalmas...

PÜNKÖSD: LESZ-E MEGÚJULÁS A LÉLEK ÁLTAL VAGY MARAD A KOPORSÓ SZEGELÉSE?

FACEBOOK
Szerző: PERINTFALVI RITA
2025.06.08.


Most megint provokatív leszek. Az a kérdés foglalkoztat éppen pünkösd ünnepén, vajon, hogy érzik ma magukat azok a hívők, akik egyre inkább vállalhatatlannak találják az egyházaikat Magyarországon? Vajon mi lehet azokkal a reformátusokkal, akik a kegyelmi botrány után mondták ki először, hogy nem teszik be többet a lábukat addig egy templomba se, amíg a ped:ofil gyermekbánt:almozó segítőjét, Kónya Endrét felmentető Balog Zoltán püspök marad? Vagy mi van azokkal, akik Bese Gergő „atya” botránya kapcsán szembesültek először azzal, hogy a papok között is vannak mel:egek? Sőt olyanok is, akik org:iákra járnak, mikor a jó Isten éppen nem figyel. Persze félreértés ne essék, mindenki azt szeret, akit akar és úgy, ahogy az neki jól esik. Egészen addig, amíg azzal nem árt senkinek. Csakhogy a farizeusi képmutatás gyomorforgató! Ahogy a szószékről okádott hom:ofób prédikáció is az! Osztie Zoltán katolikus pap szerint például az LMBTQ-közösség egy terr:orista kisebbség, ami a heteró többség ellen harcol és a mel:egség „betegség”, „abn:ormalitás”, és ha azonos nemű párok gyer:meket nevelnek, abból legfeljebb egy torz:ó lesz! Azonban mindezeknél van még gyomorforgatóbb dolog, mégpedig a szervilis hallgatás! Ráadásul akkor, amikor az orbáni rezsim elhatározta, hogy magasabb fokozatba kapcsolja a hung:arista diktatúrát Pusztaputyisztánban és kitalálták az „átláthatósági” törvényt. Melyik komolyabb egyházi vezető emelte fel ez ellen a szavát? – kérdem én. Persze ez is csak egy költői kérdés.

Vagy akkor, amikor törvényben tiltották meg, hogy egy kisebbség kimenjen az utcára és azzal fejezze ki emberi méltóságát, hogy ugyanúgy látható, mint bárki más? Hiszen, aki nem látható, vagy akire rákényszeríti a hatalom, hogy elrejtőzzön, attól tulajdonképpen azt várja el, hogy ne is létezzen! Hiszen a láthatóság lényege pont ez. Aki látható, az ember, akinek pedig már látszania sem szabad, az mindent elvesztett, ami emberré tette őt. Ki veszi be azt az orbáni nyilas hazugságot, hogy ő toleráns a mel:egekkel, csak azokkal van baja, akik nem elégszenek meg azzal, hogy a „négy között fal között” legyenek azok? Melyik ember tud a „négy fal között” létezni? Csak az, akit börtönbe zártak! De, hogy zárható börtönbe sokszázezer magyar? Ráadásul olyanok, akik amúgy egész életükben ebben az országban fizetnek adót és mégis el kell tűrniük, hogy csupán másodrangú állampolgárok legyenek! Sőt megvetett, megbélyegzett üldözöttek! És az egyházak hallgatnak!

Szép a csíksomlyói pünkösdi búcsú, meg az impozánsan látványos tömeg! De mi van a Böjte Csaba féle árvaházakkal? Mikor fog végre napvilágra kerülni az igazság és mikor lesz végre vége az ártatlan gyermekek szenvedésének? Vagy a díszmagyarba öltözött hívősereg simán szemet huny bármilyen a kényes kérdések felett, csak el ne rontsa a valóság az ünnepi áhítatot?

Fogynak az egyházak. Menekülnek a hívek. Csökken a befizetett 1%. Még a Hitgyüli szája is sír, pedig ők aztán osto:rral idomítják a híveiket a 10% befizetésére, hogy Sanyi bácsinak legyen miből pumpálnia az álellenzéki kamutévébe, meg a nyilas YouTube csatornákba, hogy furmányos ügyeséggel jól átverje az ellenzéki közönséget, miközben kiszolgálja az önkény aljas urát.

Hiába próbálják kimagyarázni a nemzetközi trendekkel, hogy a helyzet fokozódik, a napnál világosabb a valódi ok: hitelességvesztés! Az embereknek nem kellenek ilyen egyházak! Sokaknak persze semmilyenek nem kellenek. De most már a hívek nagy része is inkább otthon a négy fal között lenne az, mert az intézményes egyházak vállalhatatlanok. Lehet, hogy a Pri:de is ezért fáj annyira? Mert ők ekkora tömeget soha nem tudnának az utcára vinni? Pedig állítólag ők is a szeretetről beszélnek. Csakhogy az emberek inkább elhiszik azt, hogy „Love is Love”, mint azt, hogy van olyan ember, akit csak azért, mert létezik, gyűl:ölniük kell!
Attól sem lesz több hívő, hogy a kormánymédia széltében és hosszában terjesztette a hangzatos fake news-t, hogy magyar lehet az új pápa! S az lesz a neve, hogy Erdő Péter! Csak az én oldalamon több, mint tízezer ember tiltakozott már a lehetőség ellen is, hogy ilyesmi megtörténjen! Én azért a bíboros úr helyében számot vetnék a miértekkel. Mert nemcsak az ócska „lib:sik” szavaztak rá nemmel.

Persze vannak kivételek! Van egy próféta, Iványi Gábor! Néha még hallani kicsit Beer Miklós püspököt, Várszegi Asztik korábbi főapátot, Német László belgrádi magyar érseket, vagy Fabiny Tamást. És újabb reménység a reformátusoknál Fekete Károly püspök, akinek volt mersze még Balogot is felszólítani a lemondásra.

Szerintem itt lenne az ideje minden magyar egyházi vezetőnek eljátszani a gondolattal, hogy az orbáni rezsim véget ér! És ha továbbra sem állnak az üldözött nép és megtiport szabadság oldalára, akkor a rezsimmel együtt bukni fognak maguk is.

Mert az árulásra emlékezni fogunk és arra, hogy nem kellenek olyan egyházak, amelyek az elnyomást támogatták! És mindenki, aki részt vett ebben, számon lesz kérve a bűneiért!

No, hadd kívánjak ezzel a gondolattal Áldott pünkösdöt nekik! Döntsék el, megújulást akarnak a Lélek által vagy továbbra is az egyház koporsóját szegelik!

Kérlek add tovább, hátha elolvassák és még időben átállnak!
u.i. Ha szeretnéd olvasni a többi írásomat, kövesd a Perintfalvi Rita Publik oldalt!

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 5805. - DIGITÁLIS LECKÉK E-KÖNYV

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.06.07.


A platformkapitalizmustól az algoritmusok manipulációján, az információs hadviselésen át a radikalizálódásig.

A közösségi média nem csupán kommunikációs eszköz, hanem az emberi figyelem új gazdasága. Egy olyan világ, ahol nem mi választjuk ki, mit látunk, hanem algoritmusok, amelyek pontosabban ismernek minket, mint saját barátaink. De vajon ki irányít kit? Az MI tanít, vagy az MI tanul téged? Mi használjuk a mesterséges intelligenciát, vagy az MI tanul meg minket használni?

A 7. mateklecke könyvem innen letölthető:
https://drive.google.com/.../1B1AdBTcvtZuRAmuo.../

A könyv nem jó tanácsokat ad, hanem kérdéseket vet fel. Mit jelent, ha egy algoritmus már nem csak ajánl, hanem formálja a vágyainkat? Mikor lett normális, hogy egy alkalmazás jobban befolyásolja a választásokat, mint a kampányok?

A digitális valóság nem csupán egy új dimenzió, hanem egy új szabályrendszer. Ebben a rendszerben az MI nem csupán kiszolgál, hanem alakít. Ez a könyv azoknak szól, akik még szeretnék visszanyerni a kontrollt. Már ha nem túl késő.

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: PUTYIN SOK MINDENT MEGTESZ MAJD ORBÁN GYŐZELMÉÉRT – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.06.06.



Ha szükség lesz rá, Putyin biztosan sok mindent megtesz majd azért, hogy 2026 tavaszán Orbán Viktor nyerje meg a magyarországi választást. A Harcosok klubja esetében is felmerülhet a kérdés, hogy ennek a valódi irányítása biztosan Magyarországról történik-e – mondta Kompország című műsorunkban Sz. Bíró Zoltán filozófiatörténész, Oroszország-szakértő.

Beszélt arról is, hogy: 
• Magyarországon is úgy el lehetne-e csalni a választást, ahogy azt Oroszországban tették? 
• Mekkora csapást szenvedtek el az oroszok a Pókháló hadműveletben? 
• Mekkora ereje van az ukrán titkosszolgálatnak? 
• Véget érhet-e rövid időn belül az orosz-ukrán háború? 
• Mennyi pénzt kapnak azok oroszok, akik katonának állnak? 
• Milyen jelei vannak annak, hogy fogynak Oroszország tartalékai? 
• Van-e bármilyen hatásuk az uniós szankcióknak?
• Vannak-e Zelenszkijnek aduászai?

KÖZÖS DOLGOK #1 - INDUL LAKNER ZOLTÁN ÚJ MŰSORA

KÖZÖS DOLGOK PODCAST
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2025.06.06.



Miért ilyen drágák a lakások? Miért igazságtalan a NER lakhatási politikája? Miért nem bíznak a bérlésben a magyarok? És milyen szakpolitikára volna szükség, hogy mindez megváltozzon?

Lakner Zoltán a Közös Dolgok első részében ezekre a kérdésekre keresi a választ a közönséggel és Kerékgyártó Anna szociológussal, lakáspolitikai szakértővel.

00:00 Felkonf, intro 
02:27 Közönség: Mi a tapasztalatuk a lakásszerzéssel? 
07:06 Miért ilyen drágák a lakások? 
15:16 A magyar lakáspolitika problémái 
38:27 Közönség: Jó irány lenne a lakásbérlés támogatása? 
43:34 Válasz a közönség hozzászólásaira 
48:47 Mi a helyzet a vidéki lakáspiaccal? 
50:47 Mire lehetne jó lakáspolitikát építeni? 
01:01:11 Az elhangzottak összegzése a közönséggel

A Partizán közössége bebizonyította azt, amiben sokan kételkedtek: a cselekvésnek van értelme, az összefogás meghozza az eredményét. A törvény elnapolásában elévülhetetlen érdemei vannak ennek a közösségnek.

De ne feledd: bár ez egy fontos siker, egyelőre csak időt nyertünk! Folytatjuk közös történetünk!

Maradjunk kapcsolatban!

2025. június 7., szombat

„BŰN MINDEN GYENGESÉG, AMIT A KORMÁNY FELÉ MUTATUNK” – KARÁCSONY GERGELY A HETIVÁLASZBAN

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS, ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.06.05.



Élőben jelentkezett a HetiVálasz ma délelőtt, Stumpf András és Zsuppán András kérdezték a főpolgármestert csődről, korrupcióról, politikáról. Karácsony Gergely elmondta: bár nem ért egyet ezzel, lehet, hogy a fővárosi frakciók egységének megteremtéséhez bele kell majd mennie kevésbé alkalmas politikai kinevezettek cégvezetői megbízásába is. Mint mondta, nem akarja most élezni a helyzetet Vitézy Dáviddal, de azért elárulta, mi volt az a pont számára, amely nagyon megnehezíti a Podmaniczky-frakció vezetőjével való együttműködést. Fontos részletek a beszélgetésből alábbi cikkünkben.


A kormány állítása szerint, de még a főváros saját számai szerint is 303 milliárdra nőtt Budapest iparűzésiadó-bevétele a 2019-es 149 milliárdról. Erre mondja a kormány, hogy ki lehetne gazdálkodni ekkora növekményből a város működtethetőségét.

„Nézzük azt, hogy mennyi iparűzési adóbevétele van a fővárosnak úgy, hogy levonom belőle, hiszen kénytelen vagyok levonni azt, amit ebből az iparűzési adóból nekem vissza kell fizetnem a központi költségvetésbe. Ez ugye azt jelenti, hogy ez 2019-hez képest, hogy ha elfogadnám a kormány idei elvonásait, 2019-hez képest 6 év alatt vagy 5 év alatt ez egy 30 százalékos növekedés. (…) Mi történt ez alatt az öt év alatt? A budapesti átlagbérek, amelyek ránk is iránymutatóak, mert mi versenyben vagyunk azért, hogy megtartsuk a munkásainkat, 80 százalékkal nőttek. 80 százalékkal. Az ipari infláció, ami minket elsősorban érint, még a fogyasztói inflációnál is magasabb volt, szintén 80 százalék. És mennyivel nőttek a kormány adóbevételei, annak a kormánynak az adóbevételei, amely arra kényszerít minket, hogy befizessünk a közösbe? Szintén 80 százalékkal. (… ) Magyarán 30 százalékos növekedésről beszélünk, a mi esetünkben, egy 80 százalékos infláció mellett. Tehát reálértékben számolva ugyanazokat a közszolgáltatásokat 20-25 százalékkal kevesebb pénzből adjuk a budapestieknek.”

A Tisza Párt hozzáállásáról:

„A Tisza Párt tegnapi közleményét kicsit aggasztónak tartom, mert ők azt mondják, hogy az egész pénzügyi helyzet, meg hogy én ebben itt verem a harangot, hisztéria, pánikkeltés. Miközben konkrétan mínusz 65 milliárdon van a számlánk. Még mindig úgy érzem, hogy nem sikerült – és ez lehet, hogy az én hibám, és próbálok nagyon pozitív lenni, és asszertív – még őket ebben érzékenyíteni. Hogy tulajdonképpen miben is vagyunk.”

Jó ötlet, amit Vitézy felvetett, hogy BKV-leállás helyett inkább ne fizessék az MVM- és a Mol-számlákat, ha nem sikerül a kormánnyal dűlőre jutni?

„Eddig is volt már olyan helyzet, amikor nem fizettük, ez nem új ötlet. Persze, bármi lehet, de én ezt a nyilvános politikai ötletelést kontraproduktívnak tartom taktikailag. Ha az ember azt mondja, hogy üssünk oda, ahol fáj, akkor ne mondjuk meg, hogy hova fogunk ütni. Mert akkor nem fog fájni. Tehát, én magam részéről ezért nem megyek bele ebbe a nyilvános ötletbörzébe.”

Miért nem mond le a főpolgármester, ha egyszer ráéghet, hogy alatta ment csődbe a város?

„Ma a Fidesz a béka segge alatt van a felmérésekben, és szerintem azt a vitát, hogy a főváros csődközeli helyzetéért a kormány vagy a főváros felelős, nem tudják megnyerni.”

Mikor derül ki, hogy be kell-e vetni súlyosabb eszközöket, mint a pénteki tízperces BKV-leállás?

„Nagyjából két héten belül a bíróság dönteni fog arról, hogy kapunk-e azonnal jogvédelmet vagy sem. Ez a döntés meghatározza, hogy mit kell csinálnunk utána.”

A fővárosi cégvezetők cseréjéről:

„Én azt gondoltam, hogy a közgyűlésben van annyi, hogy is mondjam, felelősségteljesség, vagy van annyi racionális gondolkodás, hogy amikor ki van írva egy pályázat, ahol egyébként mai cégvezetők is pályáznak, akkor nem mondják egy másik mondatukban azt, hogy egyébként meg rúgjunk ki mindenkit. Mert ugye a két állítás összeférhetetlen. (…) Nyilván Vitézy Dávid úgy van vele, hogy neki van egy zsaroló frakciója ebben a helyzetben, szerintem kettő is, de egy biztosan. És ő nem tudja elképzelni, hogy a főváros közlekedési cégét ne olyan ember vezesse, aki felé lojális. Szerintem ez erről szól.”

Csakhogy a bírálóbizottság két cég élére elfogadott már cégvezetőket, akiket Karácsony nem nevez ki. Hogy miért?

„Nem felelnek meg a pályázati kiírásnak több szempontból sem. Nincsen olyan típusú vezetői tapasztalatuk, amit előírt a pályázat, nincsen tapasztalatuk társadalmi érdekegyeztetésben, és nincs meg a megfelelő nyelvtudásuk. Ennek a két jelöltnek volt egy relatív többségi támogatása ebben a bíráló bizottságban, de ennek a két cégvezető-jelöltnek nincsen támogatottsága a közgyűlésben. Az a helyzet, hogy ezeket nem fogják megszavazni.”

Azért lehet, hogy Karácsony mégis enged majd.

„Ebben a helyzetben tényleg minden bizonytalanság, minden gyengeség, amit a szembenálló félnek, a kormányoldalnak mutatunk, az szerintem bűn. És éppen ezért én nem tudok mit csinálni ebben a helyzetben. Valahogy újra kell huzalozni ezeket a dolgokat, és ennek nyilván ára lehet az, hogy politikai okokból kirúgunk embereket. Ez benne van a pakliban. De akkor ezt vallják be őszintén! Hogy ez azt jelenti, hogy egy politikai alku miatt egy alkalmasabb embert lecserélünk egy alkalmatlanabbra. Tulajdonképpen ez történik akkor. Nem tartom kizártnak, hogy ez bekövetkezik.”

Azzal kapcsolatban, hogy a BKV informatikai feladataira miért nem írtak ki új közbeszerzést, miért maradt szerződéses partner az a cég, amely korábban bűnözői csoportok kezében volt, Karácsony ismét elmondta: ha kiírták volna, azt a 4iG nyerte volna. De miért is baj ez, ha egyszer most is a 4iG és a Telekom végzi a munkát a cég alvállalkozójaként?

„A 4iG alvállalkozó, egy olyan cégnek az alvállalkozója, akivel kapcsolatosan nincs egy olyan típusú kitettség, mintha csak a 4iG csinálná. Ez szerintem nagyon nem mindegy. Tehát én nem szeretném azt, bocsánat, hogy a 4-es, 6-os villamos a választási kampány kellős közepén leálljon. Hogy azt valaki a 4iG-ben manipulálni tudja. Lehet, hogy üldözési mániám van, de az, hogy üldöznek, az is biztos.”

Nem bánja-e ma már, hogy olyan szocikkal fotózkodott, mint a megvádolt Tóth Csaba, Horváth Csaba vagy Molnár Zsolt?

„Én az MSZP miniszterelnök-jelöltje voltam. Az, hogy mint ilyen, MSZP-s politikusokkal fotózkodtam, szerintem önmagában azért nem egy nagyon ufó dolog. Viszont Fuzik Zsolttal meg nem fotózkodtam.”

Vitézy állítása szerint a bűnbanda Nagymestere, Fuzik születésnapján készült, Vitézyt ábrázoló fotóval a Karácsonynak dolgozó Gál J. Zoltán stábja zsarolta meg a Podmaniczky-frakció vezetőjét.

„Biztos vagyok benne, hogy ez hazugság. Ebben egészen biztos vagyok.”

Karácsony elárulja azt is, számára személyesen mi volt az a vörös vonal, amely megnehezíteti a Vitézyvel való együttműködést.

„Bent ülünk egy megbeszélésen, éppen Rákosrendezőről beszélgettünk, hogy akkor mi legyen a stratégia, és akkor a kollégáim küldenek egy szignálüzenetet, hogy Dávid éppen posztolt valamit, amiben elküld a jó édes anyámba. Miközben ott ültünk, egy légtérben. Én nem vagyok skizofrén, nem tudok ugyanúgy beszélgetni tovább a rákosrendezői településtervről azzal, aki egyébként igaztalanul megvádol ugyanabban a másodpercben. De hadd mondjak tényeket, és akkor leveszem erről az érzelmi részt. Nekem az furcsa, hogy valaki Takács Péter kapcsán azt a legsúlyosabb bűnnek tartja, hogy részt vett a 3-as metró felújításában – miközben ő maga is részt vett a 3-as metró felújításában. Az is furcsa, hogy valaki a Fuzik Zsolttal való személyes kapcsolatokat óriási skandulumnak tartja, miközben neki is nyilvánvalóan voltak személyes kapcsolatai Fuzik Zsolttal.”

A főpolgármester emellett többször hangsúlyozta: nem akarja élezni a helyzetet Vitézyvel, most ugyanis az együttműködésük a város érdeke.


GÁBOR GYÖRGY: BÚCSÚ A HVG-TŐL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.06.06.


Nem akartam többet írni erről, de szerencsétlenségemre beleütköztem a HVG már címadásában is roppant árulkodó irományába: „Esterházyval üzent Trianon évfordulóján Magyar Péter”. A cikk indító mondata: „Magyar Péter videóüzenetében egyszerre idézte a liberális írófejedelmet és egy antiszemita írásairól ismert hungarista szerzőt" – írja a HVG, ez az egykor jobb sorsra érdemes, mára már csupán önnön szellemi és morális törmelékein botladozó propagandagépezet, amely valamilyen sejtelmes, (ön)ironikus oknál fogva még mindig hajlamos magát a közéleti gondolkodás letéteményesének tekinteni. (Csak emlékeztetőül: ugyanarról a HVG-ről beszélek, amely túszcserét emlegetett akkor, amikor a Hamász civil zsidó túszokat adott át erőszakért, kegyetlenkedésekért és gyilkosságokért börtönbüntetésre ítélt terroristákért cserébe.)
Liberális írófejedelem versus antiszemita hungarista, mintha ez valamiféle elegáns, kiegyensúlyozott, szélsőségekkel szembeni középutas kulturális gesztus volna. Mintha a két idézet kiegyenlítené egymást – emitt az emberi tisztességet, amott a határtalan gyűlöletet, emitt az iróniát, amott a nemzeti hazugságba csavarodott alpáriságot, emitt az esztétikumot, amott az önkritikátlan pátoszt. De ez nem dialógus, hanem hangzavar. Nem egyensúly, hanem értelmi és erkölcsi vakság.
Az, hogy Esterházyt "liberálisnak" nevezi a HVG, nem irodalmi kategória vagy nyelvi felismerés, hanem politikai reflex. Nem azt mondja, hogy mit ír, hanem hogy hova sorolható. Beskatulyáz, befolyásol, eligazít, manipulál, denunciál, mindenkit a maga módján. A "liberális írófejedelem" egyszerre ideológiai címke és büdös nagy emelkedett közhely: mintha valaki uralkodna az irodalmon, a nyelven, a nemzeten. Ha valamit, hát Esterházy épp ezt utasította el. Nem trónra akart ülni, hanem a nyelv töredezettségében munkálkodott. A Javított kiadás nem önfényezés, hanem önvizsgálat: szembenézés identitással, szöveggel, történelemmel.
Ehhez képest a Padányi-idézet nem más hang, hanem más univerzum. Padányi nem érvel, hanem uszít. Nem szövegeket ír, hanem ellenségképet karistol. Ő az, aki szerint "a zsidóság az emberi társadalom rákfenéje", és aki a holokausztot "kereskedelmi márkává" degradálja. Ettől az alaktól idézni 2025-ben, nem állásfoglalás, hanem pozíció: annak vállalása, hogy a gyűlöletkultúra is „beszédpartner”.
És amikor valaki mentegetőzve hozzáteszi: „de hiszen Esterházyt is idézte”, mintha az idézetek erkölcsi váltók lennének, amelyek kioltják egymást, az nem irodalmi nyitottság, hanem morális és esztétikai csőd. Ez nem egy út két vége. Ez két ellentétes irányú mozgás: az egyik az irodalom, a másik a gyalázat.
Esterházy nem ellensúly, nem kibúvó, hanem a mérce maga. Aki őt és Padányit egyazon ív két végpontjaként kezeli, az nemcsak az irodalmat nem érti, hanem a történelemet sem. És ha a HVG azt hiszi, hogy egy Esterházy-idézettel legitimálható egy Padányi-idézet, akkor a HVG legfeljebb ideológiai kifutófiú lehet – semmi más.
Aki idézeteivel a bűnt kívánja szalonképessé tenni, az nem kultúrát teremt – hanem alibi
t.