2018. január 23., kedd

ÖSSZEVISSZA BESZÉL LÁZÁR JÁNOS TIBORCZÉK GYANÚSSÁ VÁLT KÖZBESZERZÉSEIKRŐL

DIREKT36
Szerző: VORÁK ANITA
2018.01.18.


A kormány nem hozza nyilvánosságra azt a jelentést, amit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF kétéves nyomozás után írt az Elios Zrt. által elnyert közvilágítási közbeszerzésekről. Lázár János a csütörtöki kormányinfón a jelentés visszatartását azzal magyarázta, hogy a kormány előbb meg akarja várni, mi lesz a vége annak a vizsgálatnak, amit majd az Európai Bizottság indít az ügyben az OLAF javaslatára.

Az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. által 2011-15 között elnyert közbeszerzésekben. A cégnek a kifogásolt pályázatok idején Tiborcz István, a miniszterelnök veje volt a résztulajdonosa. Az OLAF ugyan nem hozta nyilvánosságra a két éven át tartó nyomozásáról szóló jelentést, de Wall Street Journalnak annyit elmondtak a tartalmáról, hogy a súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenséget is találtak abban a 35 közbeszerzésben, amelyeket az Elios nyert el. Az összeférhetetlenséget Tiborcz István egyik üzlettársa és barátja jelentette az ügyben: ő egyszerre volt tulajdonosa az Eliosnak és a pályázatokat előkészítő cégnek, amely javaslatokat tett a városoknak arra, hogy milyen követelményeket kérjenek a beruházóktól. A nyomozás eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kérje vissza Magyarországtól a projektekre elköltött 40 millió eurós támogatást.

Lázár csütörtökön a Direkt36-nak megerősítette, hogy az OLAF jelentést megkapta a kormány is, így ő tudja, hogy mi van benne. Szerinte ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák, kellene az OLAF engedélye is. Tavaly egy hasonló ügyben az OLAF azt közölte, hogy csak a magyar kormányon múlik, hogy nyilvánosságra hozza-e a szervezet jelentését. Az OLAF a 4-es metró építésénél is talált szabálytalanságokat, az arról szóló beszámolót is elküldte a magyar kormánynak, a kormány pedig nyilvánosságra hozta azt.

Ugyan Lázár most azt mondta, hogy a 4-es metró ügyében nem az OLAF jelentését tették nyilvánossá, hanem azt, amit az Európai Bizottság készített, ez azonban nem igaz. A kormány az OLAF Final Report, azaz végső jelentés című dokumentumát hozta nyilvánosságra, ez máig elérhető az Index akkori cikkéből, és a nyilvánosságra hozatalakor még a Bizottság meg sem kezdte a vizsgálatát...

A SZÁZADVÉG ÓRÁNKÉNT 25 MILLIÓ FORINTÉRT KUTATJA A MIGRÁCIÓT

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: hvg.hu
2018.01.22.


Újabb 1,1 milliárdért kutathatja a Századvég, hogy mit szólnak a többi uniós tagállam polgárai a menekültekhez, kétszázötvenmillióért pedig, hogy hogyan látják saját helyzetüket és jövőjüket a hazai idősek. A hamarosan megkötendő szerződésekkel már 9 milliárd felé közelít a kormányközeli think tank 2014 óta elnyert megbízásainak összege.

„Mivel a bevándorlási ügyek alakulása új helyzet elé állítják (!) mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat – köztük Magyarországot is – a kormányzati döntések, álláspontok megalapozásához szükség van kiegészítő szolgáltatás igénybe vételére” – múlt év májusában adtunk róla hírt, hogy milyen megmosolyogtató indoklással egészítette ki a fejlesztési tárca 2015 végén egy újabb 790 millió forintos szerződéssel azt az önmagában is brutális összegű, négy évre több mint bruttó 6 milliárd forintos tanácsadói szerződést, amelyet alig két hónappal korábban kötött a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató konzorciumával.

Úgy tűnik, az akkori tanácsok után újabbakra van szüksége a kormánynak (talán épp a titokban befogadott 1300 menekült miatt): az NFM kormany.hu-ra feltöltött friss dokumentumai szerint ugyanis most közel azonos indoklással, azonos feladatra kaphat újabb megbízást a cégcsoport, ezúttal nettó 905,5 millió forint+áfa, vagyis bruttó 1,149 milliárd forintért.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívása szerint az eredeti szerződés kiegészítésére azért van szükség, mert

2015. tavasza óta az Európai Unió területére és kiemelkedően Magyarországra olyan számban érkeznek az Európai Unión kívüli országokból érkező menekültek, amely jelenség új helyzet elé állította mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat – köztük Magyarországot is. Ahhoz, hogy a Magyar Kormány ebben a kiemelkedő jelentőségű társadalmi- és politikai kérdésben a megfelelő lépéseket megtehesse, elengedhetetlen szempont valamennyi Európai Uniós tagállam lakossági véleményének a megismerése, annak feltárása, hogy az uniós lakosság hogyan viszonyul a menekült-kérdéshez és annak lehetséges szabályozásához.”

Mindezek nélkül pedig – kapaszkodjon meg – „az alapprojekt (vagyis az eredeti, 6 milliárdos szerződés – a szerk.) nem tudna maradéktalanul érvényesülni, és a kormány nem kapná meg a szükséges szakpolitikai támogatást a tevékenységéhez.”

Napi 20 millió 8 héten át – a hülyének is megéri...

EZ MÁR A TELJES SÖTÉTSÉG NYELVE

444.HU
Szerző: plankog
2017.01.19.


Száz hazugság olyan sok, hogy abba már bele lehet bonyolódni. Orbán Viktor pedig legalább ennyiszer hazudott nyilvánosan az elmúlt években, ezeket mind össze is gyűjtöttük. És bár nem mind a száz a migrációról szólt, ezek jelentős része azért egy irányba mutatott. 

Egy párhuzamos valóság kiépítése felé, ami a migráció létező problémájára teljes birodalmat épít hazugságokból és rettegésből.

A párhuzamos valóság kiépítéséhez sok minden más mellett szükség volt egy óriási nyelvpolitikai hadműveletre is. A nyelvvel mégiscsak a gondolatainkat fejezzük ki, így ha a nyelvet sikerül megváltoztatni, az már egy nagyon fontos lépés a gondolkodás megváltoztatása felé.

Mitikus lények a valóságshow-ban

Így született meg a migráns, ami véletlenül sem azonos a tényleges, hús-vér bevándorlókkal, sőt, még a szociológiában valóban létező migráns szóval sem. A NER migránsa egy idegen, ránk szinte semmiben sem hasonlító, arctalan, hordákban közlekedő lény, ami semmiképp sem emberi.

És így született meg a Soros-ügynök is, ami véletlenül sem azonos azzal az emberrel, aki napközben elmegy olyanok ügyét képviselni, akit senki más nem fogja, munka után pedig ott áll melletted a közértben: a Soros-ügynök is idegen, háttérhatalmi áruló, aki azon dolgozik, hogy a nyakunkra hozza a migránst.

Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy a bevándorlási válság ne lenne igazi, vagy hogy a civil szervezetek működését és tevékenységét ne lehetne kritizálni. De azok a migránsok és ügynökök, akikről a kormány beszél, azok inkább egy valóságshow-ban szereplő mitikus lények, és ezt a műsort a magyar társadalom egy jelentős része két éve megbűvölten nézi. Mivel több százmilliárd forint van arra, hogy a show a lehető legélethűbb és legizgalmasabb legyen, érthető a nézettségbeli siker...

EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, VAGY UNALMAS, KIS LÉPÉSES REFORMOK? ARATÓ KRISZTINA EGYETEMI TANÁR EMMANUEL MACRON UNIÓS MOZGÁSTERÉRŐL


FRANCIA POLITIKA BLOG
Szerző: SOÓS ESZTER PETRONELLA
2018.01.18.


Mire juthat Emmanuel Macron Európában? Miben segíthet neki Angela Merkel? Mik ezen a téren a francia érdekek? És mik a német érdekek? Hogy befolyásolhatja az unió jövőjét a német koalíciós egyezkedések kimenetele?

Racionális-e az Európa Egyesült Államok Martin Schulz által felvetett ötlete? Ez a reálisabb, vagy hogy az unió kis lépésekkel reformálja magát? Ki lehet-e nyitna az alapszerződések ügyét, vagy az egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal?

A Franciapolitika ezúttal szélesebb kontextusba helyezte a francia uniós politikát.

Vendégem volt Arató Krisztina egyetemi tanár, akivel tulajdonképpen arról beszélgettünk, hogy mire juthat Emmanuel Macron Európában, Európával.

Nézzétek, fogadjátok szeretettel, hiszen fontos és izgalmas beszélgetés volt!

"ÜDV A VALÓSÁGBAN, BALOG ÚR" -SOKKOLÓ KÉPEKEN MUTATJA BE A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYET A MOMENTUM


168 ÓRA ONLINE
Szerző: KÖKÉNYESI GÁBOR
2018.01.22.


„A magyar egészségügy súlyos problémáktól szenved: hálapénz, embertelen körülmények, kritikus orvos-, nővér- és műszerhiány, miközben Balog Zoltán miniszter úr szerint az egészségügy tragikus állapotáról szóló hírek csak álhírek.

A régi politikai elit hajlamos a valódi problémákat félresöpörni, és helyette kamuintézkedésekkel húzni az időt. A Momentum ezért körbejárta az ország néhány egészségügyi intézményét, és egy fotókiállításon mutatjuk be a tapasztalatainkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, hogy Balog Zoltán és minden döntéshozó kénytelen legyen szembenézni a valósággal.

Ha pedig meghoztuk a miniszter úr kedvét a munkához, ajánljuk neki a Momentum egészségügyi programját, amiből kaphat pár tippet, hogyan építhet egy modern, emberközpontú egészségügyet" – írta a Facebookon a Momentum.

Az Üdv a valóságban, Balog Úr! című kiállítás megnyitóján a párt elnökségi tagja, Cseh Katalin – aki orvosként testközelből tapasztalhatta a magyar egészségügy mélyrepülését – ekképp összegzett:

a rendszer mind a beteg, mind az egészségügyi dolgozók számára embertelen
...

JÖTTMAGYAROK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2018.01.23.


Németh Szilárd, ez a tenyérbemászó-lángosképű, sehonnai mitugrász már megint beleszaladt a kifent rohamkésbe, de nem fél a büntetéstől. Az történt, drágáim, mint bizonyára értesültetek róla, hogy a permanens kampány bódító lázában vért hugyozott, hogy fogást találjon Szél Bernadetten, amit meg is lelt ugyan, de minek.

Szóval, rövidre zárva, kitiltotta az LMP frissen facsart nagyasszonyát a nemzetbiztonsági őrsi gyűlésről, mert ő magyarságunk kockázata, mer’ olyan migráncsos. Ezt azzal vélte alátámasztani a rezsibirkózó, hogy az LMP-nek egy bizonyos Janan Mirwais dolgozik, aki a lángosképű szerint turbános manus, afgán terrorista, aki tojásgránátot vacsorál, csak rá kell nézni.

Megtörtént az öntökön-lövés minősített esete, ugyanis ez a Janan úgy gondolta, ne szórakozzanak már vele, és udvariasan bemutatkozott. Levette a polgári kalapját, és tudatta a megjelentekkel, hogy ő magyar állampolgár, itt járt oviba meg isibe, és itt lett jogi doktor, akárcsak a zOrbán, azzal a módosítással, hogy ő dolgozik is.

Sőt, annyira dolgozik, hogy volt már neki a főnöke Martonyi János, de Schmidt Mária, és még Balog Embertelen Páter is, Bin Laden viszont nem. Szóval katyvasz van, meg bukovári, ez azonban egyáltalán nem zavarja a fijúkat, engemet viszont igen, hogy utána is gondoltam, mi lehet a baj a nemzethy oldalon. Mér’ fáj nekik ez a Janan.

Antall tekintetes úr kezdte az egészet, aki áldatlan működése nyomán előkerültek a ládák mélyéről a bocskaik, újra csattogtak a bokák, és Zsírtáltosunk – ha van, aki emlékszik még Csurka böcsületes nevére – delirálása után vissza is zuhantunk a Horthy érába, és nekiláttak népiesezni meg urbánusozni, hogy eljussunk mára a kietlen sivatagunkba.

Máma ezt védelmezi a zOrbán, mint kultúrát és kereszténységet, amibe lehet bármennyire magyar, ilyen Janan nem fér bele, mert nem érintette meg őt születésekor Szűz Mária és a pilisi szívcsakra. Ő, meg az ilyenek csak olyan jöttmagyarok, akik ugyan nem erőszakolják meg az asszonyainkat, de a globális agyukkal nincs igazi helyük a gémeskút mellett...

AZ OSZTRÁK SZABADSÁGPÁRT IS HELYESLI, HOGY A KURZ-KABINET MEG AKARJA TORPEDÓZNI PAKS-2-ŐT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.01.23.


- Nem ígérkezik sétmenetnek Orbán Viktor egy hét múlva esedékes bécsi útja, csak kérdés lehet-e a szél (Brüsszel) ellen pisilni 

- A Bizottság is amellett van, hogy vonják meg a támogatásokat, ha valamely ország magasan tesz a jogállamra, a német törvényhozásban vastaps fogadta, hogy a francia parlament elnöke kiállt a populizmus ellen

- Walesa polgárháborútól tart Lengyelországban

Die Presse


1. Az osztrák környezetvédelmi miniszter megerősítette, hogy országa el akarja érni: az Európai Bíróság Paks-2 ügyében állítsa tilosra a Bizottság által adott zöld jelzést. Köstinger kifejtette, hogy még egyszer igen alaposan elemezték a benyújtandó panaszt és arra jutottak, hogy az teljesen megalapozott. Mert abszolút téves, hogy Brüsszel semmilyen gondot nem lát abban, ha egy kormány igencsak nagy pénzekkel támogatja atomreaktorok építését. Arra ugyanis csak akkor van mód, ha a szubvenció közérdeket szolgál az EU-n belül, márpedig egy sor ország úgy döntött, hogy nem kíván atomenergiát előállítani, illetve bezárja a meglévő reaktorait. Az osztrák fél abban is kételkedik, miszerint megállja a helyét a Bizottság indoklása, tehát hogy piaci zavar állna elő, ha a két blokk nem kezdené meg működését. Bécs szerint Magyarország más forrásokból is fedezni tudja áramigényét. További kifogás, hogy nem volt közbeszerzési eljárás.

2. Az atomvita beárnyékolja a magyar kormányfő éppen egy hét múlva esedékes bécsi látogatását, azaz nem lesz Paks vobiscum. Pedig a tárgyalások célja, hogy kihangsúlyozza a közös álláspontot az illegális bevándorlás elleni harc, illetve Európa jövője ügyében. A régóta tervezett út csillagzata azonban nem szerencsés, mert az új osztrák kabinet ugyan békés gesztusokat tesz a Brüsszelben rossz szemmel nézett illiberális szomszéd felé, ám közben Bécs igencsak keresztezi a magyar gazdasági érdekeket. Lásd az Európai Bíróságnál benyújtandó paksi keresetet. A Bizottság szóvivője úgy reagált a tegnapi bejelentésre, hogy meg fogják védeni álláspontjukat az ítélőszék előtt. A Global 2000, valamint a Greenpeace ugyanakkor üdvözölte az osztrák lépést. A kétoldalú kapcsolatokban vita van annak kapcsán is, hogy Ausztria korlátozni akarja a családi pótlékot a keleti uniós államokból érkezett vendégmunkások számára, ha azok gyerekei odahaza maradtak. Hivatalos adatok szerint tavaly több mint 86 ezer magyar dolgozott legálisan osztrák földön...

2018. január 22., hétfő

ORBÁN VIKTOR MEGBOTLOTT PÁVATÁNC KÖZBEN, ÉS HA NEM VIGYÁZ, MÉG HASRA IS ESHET

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.01.22.


A lehető legrosszabbkor botlott meg legendás pávatánca közben az Orbán-kabinet, hiszen a választásokig hátralévő hetekben magyarázkodásra szorulhat, ha az ellenzék ügyesen használja ki azt a bakit, melyet a külügyminisztérium helyettes államtitkára követett el néhány napja. Altusz Kristóf elszólására az 1300 befogadott és védelem alá helyezett menekültről épp annak köszönhető, hogy a magyar kormány a színfalak mögött gesztusokat gyakorolt az EU intézményei felé, hogy komolyabb szankciók nélkül kihúzza a választásokig. Nem jött össze, és ennek következményei még átírhatják az áprilisi voksolás erőviszonyait.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy meggyőzheti saját híveit arról, vannak illedelmes migránsok, és olyanok, akik ajtóstul rontanak a házba. Szokásos péntek reggeli rádiómonológjában ugyanis azzal mentegette saját kormányát a befogadott 1300 menekült ügyében, hogy akik oltalmazott státuszt kapva Magyarország kormányának védelmét élvezik, azok illedelmesen bekopogtattak az ajtónkon, és segítséget kértek tőlünk, és mi ezt a nemzetközi szerződések értelmében nem tagadhattuk meg tőlük.

Nos, ez olyan szemfényvesztés, amivel csak a legvadabb kormánypárti szavazókat lehet elkábítani. A magyar kormány ugyanis számtalanszor kinyilvánította, hogy egyetlen menekültet sem enged be az országba, így próbálkozhatnak kerítésen átmászva, a tranzitzónában kopogtatva vagy csempészautó csomagtartójában kucorogva, Magyarország nem enged az Európai Unió nyomásának, és nem fogad be senkit. Már az őcsényi eset után azonban világos lett, hogy csak porhintés a teljes elutasítás, hiszen akik ellen a Tolna megyei település lakói tüntettek a magyar állam által befogadott, oltalmazotti státusszal rendelkező menekült asszonyok és gyerekek voltak.

Már akkor le kellett volna csapnia az ellenzéki pártoknak erre az ellentmondásra, és szembesítenie Orbán Viktort azzal a ténnyel, hogy az általa megdicsért őcsényiek olyanok ellen gyűlölködtek, akiket a magyar állam hivatalosan befogadott, és elvben védelemben részesített. Az igazi áttöréshez azonban az kellett, hogy egy helyettes államtitkár egy máltai lapnak elmondja azt, amiről egyébként az EU illetékeseit is tájékoztatták már korábban. Az alku röviden annyi lehetett, hogy Magyarország titokban teljesíti a menekültkvóta rá eső részét, így a nemzetközi elszigetelődése nem lesz olyan látványos, mintha ezt nem tette volna meg. Altusz hibája az volt, hogy ezúttal nem egy uniós vezetőnél magyarázta a bizonyítvány titkos részét, hanem egy máltai lapnál...

SKIZOFRÉNIA: ORBÁNÉK A CIVILEK ÉS MENEKÜLTEK ELLEN USZÍTANAK, DE KÖZBEN EGYÜTTMŰKÖDNEK VELÜK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: MR FLYNN RIDER
2018.01.22.


Teljes az ellentmondás aközött, amit Orbánék mondanak, meg amit csinálnak. Ilyenkor kérdőjeleződik meg igazán az egész propagandakampány hitelessége. 

Emlékszik még valaki, hogy a Wikileaks-botrányban Orbán Viktorról is derültek ki csúnya dolgok? Ez volt az az eset, amikor Orbán a nagyköveteknek, a 2006-os választások előtt azt mondta: "Hagyják figyelmen kívül, amit mond" a kampányban. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratokból kiderül, Orbán arra gondolt, hogy az amerikai diplomaták által populistának nevezett választási ígéretei nem feltétlenül esnek egybe teljesen pártja terveivel. Orbán kijelentéseit a versenyképesség fontosságáról, az adórendszer megreformálásáról és a költségvetési fegyelem fenntartásáról akkor üdvözölték a befektetők, de különösen a vállalati vezetők aggódva emlékeztettek a 2006-os választás előtti kijelentéseire, amikor a választási ígéreteit firtató kérdésekre válaszolva biztosította őket arról, hogy 'hagyják figyelmen kívül, amit mondok' [ignore what I say]" – volt olvasható egy kiszivárgott táviratban.

Nos, Orbán Viktor tényleg máshogy cselekszik, mint amit mond (vagyis, hazudik): miközben a kormánya és a Fidesz ezerrel uszít a menekültek és a civilek ellen, Soros-ügynöközi és a nemzet ellenségeinek állítja be őket – egészen elképesztően primitív, náci módon egyébként - ugyanakkor ugyanaz az Orbán-kormány szigorúan együttműködik az Európai Unióval és pályázati pénzeket oszt a menekülteknek segítő civileknek.
Ugyanaz a menekülteket segítő civil szervezet éppen kaphat milliárdos támogatást a menekültek lakhatási helyzetének, integrációjának segítésére a kormányon keresztül az EU-tól és ugyanakkor a másik oldalon lehet céltáblája a kormány gyűlöletpropagandájának.

Skizofrén helyzet.


Ezerrel dübörög a Stop Soros-kampány, amiben a menekültek, illetve a menekülteket segítő civilek a „Soros-terv részeként” éppen „elözönlik Magyarországot” – mindenki ismeri a sztorit, vagy hallotta legalább egyszer ezeket a „társadalmi célú hirdetésnek” beállított politikai kampányszöveget.

Ám a helyzet a háttérben nem ilyen egyszerű: mióta a máltai lapnak elkotyogta Altusz Miklós helyettes államtitkár, hogy befogadtunk 1300 menekültet, újabb és újabb információk jelennek meg arról, mi is történik a valóságban. A 444 pl hosszasan írt arról, hogy mi történik igazából a menekültekkel: a kormány ugyan eltörölte a támogatásaik nagy részét, de azért valamit kapnak:

„A két határmenti táborban a kormány valóban biztosít a menedékkérőknek egy alapellátást: ruhát, tisztálkodó felszerelést, napi háromszori étkezést és orvost. Sőt, az ezeket a szolgáltatásokat a honlapján külön részletező menekültügyi hivatal külön kiemeli, hogy a menedékkérők temetését is megtérítik, ha nincs más, aki ki tudná fizetni.”...

MI LESZ ITT, HA KIDERÜL, HOGY NEM ARANY EZ, HANEM SZAR?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: TOMPA IMRE
2018.01.21.



Vér és szarany. Vélemény.

Én nem tudom (…), hogy van az, hogy valaki

egyfelől tündéri, tevékeny és vicces egyén, másfelől virtigli, obskurus f@szfej kriptonáci, mint oly sok kedves rokonom.

Hogy ez hogy a manóba működ? Nem megy ez a fejembe. Tompa vagyok ehhez, muhaha. Ha vakarászni próbálja az ember a kérdés gyökerét, olyas feltevésekre juthat, hogy mindez alapvetően kulturális kérdés, hogy azok a gyerekkori mémek, melyek a vérébe ivódnak kvázi az embernek (bár rühellem ezt a vérükben van az erőszak-dumát,

szinte semmi nincs a vérünkben a szexen, a filhalláson, a muzikalitáson, a labdaérzéken, egyszóval a testi talentumon és a humoron kívül,

persze ez a lényeg, ez az x-tengely, ami ezen fölül van és egy ember morális és mentális szféráját alkotja, mind kulturális, felvett, nem hozott anyag, a körülmények alkotta térből jön, abból az ökológiai fülkéből, amibe a véletlen tojt minket ide, Kárpátiába, szal a gyerekkori mémek meghatározóak, olyan erősek, mint a gének, gének és mémek tengelyen rajzolgatjuk életgörbénket, ach, hogy költői legyek. Ilyen mém a vallás is...

FREE BUDAHÁZY 650 EZER FORINTÉRT - SNEIDER TAMÁS EDDIG 11 TANULMÁNYT RENDELT A PARLAMENT ALELNÖKEKÉNT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.01.22.


Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke 2014 óta összesen 2,8 millió forintért rendelt 11 tanulmányt különböző témákban. A legolcsóbb dolgozat 100 ezer forint volt, a témakörök pedig főként szociális jellegűek, de készült egy Budaházy Györgyöt mosdató esszé is 650 ezer forintért.

November végén számoltunk be arról, hogy összesen 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt különböző témákról az elmúlt 3 évben az Országgyűlés fideszes alelnöke, Lezsák Sándor. Földi László például 350 ezer adóforintért írta meg a “Gondolatok az Európát ért invázióval összefüggésben” című 15 oldalas dolgozatot, amelyben egyebek mellett fegyveres önvédelemre és a kaszárnyák M-zárolt készleteinek kifosztására buzdít:

A kaszárnyák kifosztását, fegyveres önvédelmet indítványoz Földi László az Országgyűlés alelnökének készült tanulmányában

Azóta egy újabb igénylésben kikértük az Országgyűlés másik, jobbikos alelnöke, Sneider Tamás által rendelt tanulmányok listáját is.

A válasz szerint Sneider 2014 óta összesen 2,8 millió forintért rendelt 11 tanulmányt különböző témákban. A legolcsóbb dolgozat 100 ezer, a legdrágább 650 ezer forint volt, a témakörök pedig főként szociális jellegűek: népesedés, leszakadó térségek, közoktatás, nyugdíj:...

AZ ÁLLAMPÁRT ÁLTAL MŰKÖDTETETT ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL SZIVÁROGTATOTT A PROPAGANDAMÉDIÁNAK EGY ELLENZÉKI KÉPVISELŐVEL SZEMBEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.01.22.


A hirado.hu féligazságokat kezdett el terjeszteni Németh Szilárd nyomán Szél Bernadettről és a szakértőjéről. A titkos információkhoz az Alkotmányvédelmi Hivataltól jutottak hozzá. 

Akárhogy is, a Fidesz már nem csak az ügyészséget és az ÁSZ-t használta fel a politikai propagandájához és választási győzelméhez, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.

Sokáig „vicc kategóriaként” lehetett emlegetni Németh Szilárd, a beszélő krumpli kirohanását Szél Bernadettel szemben, de az ügy egy újabb fordulata rávilágít, hogy a Fidesz tényleg beindította a titkosszolgálatokat is az ellenzék ellen.

És így a történet már vérkomoly és azokat az időket idézi, amikor a ballonkabátos emberek a fekete autóval mentek az "állam ellenségeiért".

A történet ráadásul több fázison ment keresztül, mire elnyerte a végső állapotát. Először Németh Szilárdot az MTI idézte. A Fidesz szerint Szél Bernadett és pártja, az LMP „Soros György érdekeit szolgálja” (implicit kijelentették egy egész pártól, hogy hazaáruló), ezért az ellenzéki képviselő nem vehet részt egy olyan nemzetbiztonsági bizottsági ülésen, amely a Soros-tervvel foglalkozna. Mindezt az MTI szerint Németh Szilárd jelentette be, aki a testület fideszes alelnöke. A beszélő krumpli azt állította, hogy mindezek miatt az LMP-s képviselő „nemzetbiztonsági kockázatot” jelent.

Ekkor jött az első magyarázkodás az ügyben, nyilvánvalóan a beszélő krumplinak is feltették a kérdést: mégis, hogyan képzeli az egészet, odaáll a bizottság ajtaja elé, hogy a testével tartóztassa fel az LMP-s hölgyet? Vagy hívatja a kopaszokat, mint a Választási Irodánál?

A Fidesz alelnöke erre megcáfolta a saját maga által adott korábbi nyilatkozatát és az alábbiakat válaszolta:

nincs kitiltva senki, de azon az ülésen, amelyen a Soros-terv téma lesz, az LMP-s tag nem vehet részt, mert egészen mást képvisel, mint a magyar érdek.”

Szóval, Szél Bernadett először ki volt tiltva, aztán mégsem.

Eközben a kormányzati propagandának kiadták, hogy gyártsanak érveket a beszélő krumplinak, mert érezték, hogy ez így kínos handabandázás. A gépezet pedig beindult...

A BETEGEKNEK VAN IGAZUK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.01.22.


A kórházfenntartó friss listája szerint mégis nagyon sokat, akár 3 és fél évet várnak a betegek az endometriózis miatt szükséges bélműtétre, bár ezt az egészségügyi kormányzat nemrég még cáfolta.

Vizsgálat indult a Semmelweis Egyetemen annak tisztázásra, hogy az intézmény nőgyógyászati klinikáján miként ítélhettek négy-öt éves várakozásra súlyos fájdalommal élő endometriózisos betegeket. Néhány napja pedig nyilvánossá tették a számukra nyitott várólistát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján. Eszerint most 136-an várnak a szükséges bélműtétre, a sor végén állók három és fél évig. Nagy lépés ez, ahhoz képest, hogy január 9-én még kormányzati közlemény cáfolta, hogy két hónapnál tovább bárkinek is várnia kellene erre a beavatkozásra.

Krámli Kinga énekesnő nemcsak hogy átszakította a „hallgatás falát”, de igazított kicsit a hazai kezelések szervezésén. A 34 éves nő január hetedikén a közösségi portálon azt írta: annak ellenére, hogy a bélendometriózisa állandó szenvedést, nem csillapítható fájdalmakat okoz, csak négy év múlva, 2022-re kapott kapott időpontot a műtétre. Orvosa alternatívaként azt ajánlotta: 2 millió forintért magánellátásban szinte azonnal műtőasztalra kerülhet, és nem kell várnia.

A poszt után trollok sora rontott Krámli Kingára, azzal is vádolva őt, hogy hazudik. Voltak, akik azt is követelték: valótlan rémhírkeltése miatt kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A NEAK pedig a bejegyzés másnapján azonnal közleményben igyekezett cáfolni az énekesnőt, mint írták: átlagosan csak egy-két hónapot kell várni Magyarországon a szülőkorú nők 10 százalékát érintő betegség műtétjeire. A „hiteles és tényszerű tájékoztatás érdekében” azt is hozzátették: a történetét közzétevő énekesnő esete több szempontból egyedi. A bélendometriózis-műtétje komplikált, több szakorvos kell hozzá, ezt pedig kevesen végzik az országban, ha pedig valaki ezt választott orvosánál szeretné elvégeztetni, valóban hosszú lehet a várakozási idő. A közlemény kitért arra is, hogy miután a kórházaknak csak akkor kell várólistát nyitniuk, ha kapacitáshiány miatt a várakozási idő hatvan napnál hosszabb, így az endometriózis-műtétek nem tartoznak a kötelező nyilvántartásra elrendelt várólisták körébe, ezért nem is találhatók meg a nyilvános listán.

Az egészségbiztosító közleménye és a trollok támadása olaj lett a tűzre. Beszterczey Judit újságíró, aki maga is érintett, a közösségi portálon feltett Mi hazudunk? - kérdésére néhány óra alatt több tucatnyian írták le a saját történetüket. Valamint azt is, hogy hiába súlyos az állapotuk: éppoly választás elé kerültek, mint Krámli Kinga, amelyikük nem tudott a magánellátásért azonnal fizetni, azok egyike sem kapott műtéti időpontot 2020 előttre. A posztolók szinte valamennyien a Semmelweis Egyetem orvosához, dr. Bokor Attilához vártak a beavatkozásra. Az orvos az egyik legelismertebb specialistája a betegségnek. A posztokból kiderült az is, hogy a több éves várólista egyik indoka az, hogy a súlyosabb, bélérintettségű betegségek operációjához szükség van egyszer használatos bélvarró gépre. Ám ezt szigorú kvóta szerint osztják, és darabonként finanszírozza a biztosító. A klinika, ahol ezt a műtétet végzik, heti egy darabot kap.

A Népszava más forrásból úgy tudja: ha az egészségbiztosító jelzést kap extra-igényről, azt rendszerint teljesíti, de a Semmelweis Egyetem nem kérte, hogy többet kapjon. Sőt, az utóbb nyilvánosságra került várólistán is az látszik, 2021-ig is heti egy műtétet terveznek.

Lapunk azonban hiába kereste az intézményt, ahol előbb (tíz napja) még gyors választ ígértek, majd egy-két nap múlva hírzárlatra hivatkozva visszakoztak. Bár hallgatnak, de intenzív kármentésbe kezdtek: vizsgálatot indítottak. Egyebek közt azt is kutatva, hogy a klinika orvosai, akiket több magánintézmény is foglakoztat: gyakoroltak-e nyomást a betegekre, hogy azok inkább a fizetős ellátást válasszák. Sorra hívják be a klinikára Facebookon panaszkodó betegeiket, hogy „tárgyaljanak” a műtét várható idejének rövidítéséről. Akik benn jártak, azok közül van olyan, akit már január 17-én meg is operáltak, a többieket, akik nem mentek magánműtétre, újrasorolják. A NEAK honlapján is feltűnt egy új műtét típus a várólisták között – „a bélrendszer nagyobb műtétei laparoszkóppal, nem malignus folyamatokban”, – amit azonban egyelőre csak a Semmelweis Egyetem vezet. Ők január 15. és 16.-án összesen 137 betegről közöltek adatot...

HAZAI KÖRKÉP, AHOGY ÉN LÁTOM

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: HOLLÓSY GERTI
2018.01.21.



Lassan egy éve, hogy nem írok rendszeresen, de azért még követem az eseményeket és gondolkozom. Shakespeare tette fel az elhíresült kérdést, Hamlet szájába adva a szavakat: “To be, or not tobe”, azaz lenni, vagy nem lenni? Az én esetemre vonatkoztatva a kérdés: Írni, vagy nem írni? Ha nem írok, azaz látszólag nincs véleményem, szerintem már nem is vagyok. Ha van véleményem és ezáltal jelen vagyok, akkor a legjobban (?) teszem, hogy azt kimondom, közzé teszem. A másik lehetőség magamban tartani, de az is nehéz, ráadásul akkor magamat tagadom. A jelenlegi magyarországi gazdasági és politikai helyzet stagnál. Ha mozdul is, akkor számunkra, “keményen dolgozó emberek” (már, akik dolgozhatnak) számára egyre kilátástalanabb. Erről véleményt mondani naponta szinte már unalmas, hiszen alig változik (számunkra semmit), de ha egyszer elmondom a véleményemet, az talán kibírható.

Félni, vagy nem félni? Ez lenne a következő fontos kérdés. Félni lehet, akár jogosan is, de nem szabad! Félni van mitől a dolgozó kisembereknek, mert a sikeres gyűlöletkampányok mellett a Fidesz leghatékonyabb eszköze az egzisztenciális ellehetetlenítés. Aki nem fél és beszél, vagy ír és az nem tetszik a jelenlegi hatalmasoknak, az, bizony, könnyen elveszítheti a munkáját, az otthonát, a barátait, és így tovább, végül talán az emberi méltóságát is. Aki fél és nem szól, csak tűr, az viszont az utóbbit máris elveszítette. Nem szabad félni! A világot mindig az olyan emberek vitték előre, akik nem féltek az újtól, a mástól, attól, hogy tenni kell.

A 2018-as tavaszi választás eredménye nem csupán a politikusokon múlik (rajtuk is), hanem főképpen rajtunk, választókon. Éppen ezért próbálnak minket folyamatosan manipulálni. A képlet egyszerű, csak jól kell szavazni április 8-án és azzal mindent meg lehet változtatni. Végre vége lehetne az ország tönkretételének. Mégis szinte megoldhatatlannak látszik ez a feladat. Éppenséggel az egymás közt parlamenti mandátumokért vetélkedő (és azokon – fejben vagy talán szóban is – előre osztozkodó) politikusaink miatt. Miért is? Vajon akarják-e igazán az ellenzéki pártok, hogy végre vége legyen a Fidesz ámokfutásának? Hiába remélem, hogy ez a kérdés csak rémálmomban merült fel, mert vannak jelei annak, mintha nem is igazán akarnák. Talán a változtatás lehetőségére felhatalmazott politikusok még mindig fontosabbnak tartják pártjuk helyét és saját helyüket a politikai palettán, mint az együttműködést. Akar-e itt valaki valóban nyerni? Ha többen akarnak, akkor miért nem sikerül együttműködniük?...


BARTUS LÁSZLÓ: "STOP ZSIDÓ!" TÖRVÉNY

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.01.22.


A címen nincs mit csodálkozni. A Soros Györgyről készült gigaplakátokat hamar azonosítani lehetett a náci “nevető zsidó” plakátokkal. Ha pedig Soros a “nevető zsidó”, akkor a “Stop Soros!” törvény a “Stop zsidó!” törvény.

A “Stop Soros!” törvény arról szól, hogy meg kell állítani a zsidókat, a keresztény nemzetek elleni világ-összeesküvésüket. Meg kell állítani a zsidókat kiszolgálókat is, a zsidók fizetett ügynökeit. A bevándorlás a keresztény nemzetek önazonosságát fenyegeti, és ezt a zsidók szervezik, finanszírozzák. Hálózatot működtetnek erre, az útban álló nemzeti kormányokat le akarják váltani.

Ezt a gondolatmenetet nem maguktól találták ki. 1882. június 9-én Istóczy Győző, ismert antiszemita, a Nemzsidók Szövetsége, majd az Országos Antiszemita Párt alapítója, egy veretes beszédben a parlamentben ugyanezt előadta. A különbség annyi, hogy a nemzetet akkor a galíciai zsidók bevándorlása, az akkori népvándorlás fenyegette. Az orosz zsidókat ugyanúgy írja le Istóczy, mint most a muszlim bevándorlókat “szervező” zsidókat, “Sorost”.

Arról van szó, hogy a zsidók újabb praktikája a muszlim bevándorlás “szervezése”, melyet ugyanúgy inváziónak neveznek, mint Istóczy, és amelynek a bevándorlást szervező zsidók által ugyanaz a célja: a zsidó faj terjeszkedése és a keresztény nemzetek leigázása. Ennek eszközei a muszlim bevándorlók, mert velük a keresztény nemzetek identitása feloldható. A nyitott társadalom eszméje a keresztény nemzetek öntudatának felszámolása.

Ha ez sikerrel jár, a nemzetközi zsidóság, amely nemzetek fölötti láthatatlan államot képez, zavartalanul foszthatja ki a nemzeteket, ronthatja meg azok erkölcseit. Ebben használják ezúttal nem a Galíciából menekülő szegény zsidókat, hanem a menekülő muszlimokat. A liberalizmus, a pluralizmus, mind zsidó célokat szolgál. Akik pedig ezek mellett állnak, azok a zsidók (“Soros”) hálózatának tagjai. A “Soros-terv” végrehajtói (copyright: Rogán Antal).

A “Soros-terv” abban a formában, amiről Orbán beszél, soha nem létezett. Ez valójában a zsidó világ-összeesküvés. Ez ugyanaz a “zsidó terv”, amiről Istóczy, Prohászka, Hitler és az összes antiszemita és náci beszélt. Ezt kell érteni “Soros-terv” alatt: a keresztény Európa, a keresztény nemzetek, é a keresztény Magyarország vallási-nemzeti azonosságának direkt felszámolását. A nemzeti kormány ezt védi. Ha nincs nemzeti kormány, jönnek a zsidók és az általuk felbérelt ügynökeik, akik nem magyar országot csinálnak Magyarországból...

KIVÉTELES ÁLLAPOTBAN

ÚJ EGYENLŐSÉG BLOG
Szerző: ANTAL ATTILA
2018.01.21.


Az Orbán-kormány által alkalmazott permanens kivételes állapot a társadalom demokratikus immunrendszerét károsította, és csírájában fojt el minden társadalmi önvédelmi mechanizmust. Az Orbán-rendszer egyre inkább elszakad a jogtól és az önmaga által gyártott válságokat menedzseli úgy, hogy közben a lehető legnagyobb mértékben uralkodni akar az életünkön.


Elmúlt 2017 lehetőséget kínálva a számvetésre. Számomra leginkább az határozta meg az évet, hogy a 2016-ban az Alaptörvénybe emelt új kivételes állapot, a terrorveszélyhelyzet – bármilyen formális jogi eljárás nélkül – állandó valósággá vált a gyűlöletkampányok segítségével. 2017 decemberének végén még erre a hiszterizált hangulatra is ráerősített a kormányzat: terrorellenes intézkedési tervet kért az óvodáktól és az iskoláktól. Ennek kapcsán pedig már nyíltan beismerték: fel kell készülni egy “esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”. Vagyis az Orbán-rendszer egyre inkább elszakad a jogtól és az önmaga által gyártott válságokat menedzseli úgy, hogy közben a lehető legnagyobb mértékben uralkodni akar az életünkön. Ez pedig igen komoly veszélyeket hordoz.

Az Orbán-rendszer kapcsán gyakran fellángolnak a „minek nevezzük”-típusú viták: hibrid rendszernek, illiberális demokráciának hívjuk, vagy esetleg már mindezeken túl vagyunk, és autokráciáról beszélhetünk? Ezúttal nem nevezéktani kérdésekhez szólok hozzá (ugyanakkor az írás végén visszatérek röviden erre a kérdésre is), hanem a rendszer egyik alapvető (és szerintem az egyik legveszélyesebb) sajátosságával foglalkozom, mégpedig azzal, amely összekapcsolja az elmúlt „hosszú hét évet” – bármilyen névvel is illessük azt. Ez pedig nem más, mint a folyamatos kivételes állapotban való kormányzás és ennek a „kivételességnek” a folyamatos előállítása.1 A következőkben bemutatom a kivételes állapot mögötti elméleti kiindulópontokat és azt, hogy egyrészt mindez hogyan alkalmazható a 2010 utáni rendszerre, másrészt pedig utalok az ebből eredő szörnyűségekre is.

Jogi állapot jog nélkül

Giorgio Agamben, olasz filozófus szerint a kivételes állapot sem a jogrendszeren belül, sem azon kívül nem helyezhető el. Vagyis a fő kérdés, hogy e jognélküliség hogyan ragadható meg a jog eszközeivel. A 20. századi jog- és politikai fejlődés egyik fő vívmánya – a totalitárius diktatúrák tapasztalatai alapján – a politikai hatalomnak „a jog alá vetése”, a politikának a joguralommal való korlátozása. E főáramú gondolkodás mellett – amelynek egyébként Hans Kelsen az egyik legjelentősebb teoretikusa, aki lefektette azokat az elveket, amelyek mentén a liberális demokráciák a joguralmat főszabállyá tették és ennek legfőbb garantálójává magát az alkotmánybíráskodást emelték – mindig létezett egy olyan „szürke zóna” amely a politikát akarja rehabilitálni és a politika alá szeretné a jogot rendelni: ez az áramlat jogi erőre emelné magának a jogrendszernek a felfüggesztését. Ennek a második világháború óta elnyomott, a populista korszak beköszönte óta azonban igencsak népszerű irányzatnak az egyik legnagyobb óriása Carl Schmitt, aki a Politikai teológia (1992) című művében a szuverént akként definiálja, mint aki a rendkívüli helyzet kérdését illetően dönt, vagyis a politikai (telj)hatalom elválaszthatatlan a kivételes helyzetekről való döntés állandó képességével. Ily módon a kivételes állapot nem bizonyít mást, mint azt, hogy politika a jog feletti uralkodásra született. Ugyanakkor a szükségállapot a közjogi és a politikai tények között egyensúlytalanságot eredményez, s egyébként is, ez a köztesség egy homályos, bizonytalan határvonalon helyezkedik el a jogi és a politikai (minőségek) kereszteződésében (Agamben, 2005: 1.). A határmegvonódások kérdése különösen akkor válik fontossá, ha egy politikai krízis során kivételes intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyeket nem a jogi-alkotmányos, hanem a politikai keretrendszerekben kell megérteni. Ezek miatt a politikai elsődlegességéből kiinduló nézetek – ahogyan az Orbán-rendszer is – előszeretettel alkalmazhatják a szükségállapotok politikai gyakorlatát...

MAGYARORSZÁGNAK NINCS KEDVE HOZZÁ? KI KELL BELŐLE HAGYNI

INDEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2018.01.22.


Olivier Blanchard, a világ egyik legbefolyásosabb, legtöbbet idézett közgazdásza Kornai János 90. születésnapja alkalmából a Budapesti Corvinus Egyetem meghívására járt Magyarországon. A gazdasági világválság időszakában az IMF vezető közgazdászaként dolgozó Blanchard interjúnkban elmondja, mit tanult ebből a válságból, mit lehetett volna másképp csinálni. És hogy szerinte jelen pillanatban az egyenlőtlenség és a populizmus jelenti a legnagyobb veszélyt a gazdaságra.

Ön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza volt nyolc évig, 2007 és 2015 között, vagyis pont a válság és a válságkezelés évei alatt. Visszatekintve, változott a világról és a gazdaságról alkotott képe, tudása ez alatt a nyolc év alatt?

Természetesen változott. Abban biztosan, hogy másokkal együtt én is abban a tudatban éltem, hogy a pénzügyi rendszerrel nem kell foglalkozni, hogy azzal minden rendben van. Hát, nem volt. Rá kellett jönnünk, hogy a pénzügyi rendszer milyen fontos a gazdaságban, és hogy mennyire félre tud siklani. Ez egy nagy lecke volt, amit nagyon gyorsan meg kellett tanulnunk, és eléggé megváltoztatta azt is, ahogy a makroökonómiáról gondolkodunk.

Korábban azt gondoltuk, hogy vannak sokkok, amelyek befolyásolják a rendszert, de annyira nem kell megértenünk, hogy ezek honnan jönnek, és miért, elég azt megérteni, hogy ettől hogyan alakulnak a beruházások, a fogyasztás, hasonló makrotényezők. Viszont anélkül, hogy megértenénk, a pénzügyi rendszerben ki mit csinál és kivel, nem érthetjük meg, milyen hatással lesz a rendszerre. Fontos tudnunk, hogy ha az egyik befektetési bank sokat elad valamilyen eszközből, akkor annak az ára lemegy, és egy másik bank, amelyik szintén rendelkezik ilyen eszközökkel, bajba kerülhet. Mi ezzel korábban nem foglalkoztunk, nem így gondolkodtunk a gazdaságról...

MIÉRT (NEM) JÓ MAGYARNAK LENNI?

TÉNYGYÁR
Szerző: TÉNYGYÁR
2018.01.20.


Ezért jó Magyarországon élni

A magyarok nem dolgoznak igazán sokat, azaz a munkaterhelés nem feltétlenül megy az életünk rovására, legalábbis nemzetközi összehasonlításban. Az OECD-tagállamokban az emberek 13 százaléka dolgozik nagyon sokat egy nap, nálunk ez az arány csupán 3 százalék. Az elmúlt évek lakáspiaci változásait látva talán meglepő lehet, de a magyarok relatíve keveset költenek lakhatásra – ami sajnos előrevetítheti azt is, hogy az elkövetkező években folytatódhat a drágulás, hiszen ez a piac is globalizálódik. Szintén pozitívnak tekinthető, hogy a háztartások elkölthető jövedelme visszaért a válság előtti szintre, most adózás után annyi pénz marad egy háztartásnál, amennyi 2005-ben.

Ha valami nagyot változott az elmúlt években, az a munkanélküliség, ami csaknem 10 százaléknyit csökkent Magyarországon. Sajnos ezt a képet némileg árnyalhatja, hogy a magyar kormány megváltoztatta a statisztikai számítás módját, így a külföldön dolgozók és a közmunkások is javítják a hivatalos számokat – ennek ellenére a növekedés egyértelmű. Csökkent a hosszú távú munkanélküliség aránya is. Komoly büszkeségre ad okot a magyarok iskolázottsága, nálunk ugyanis az emberek 83,5 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, ami kiemelkedően jó eredménynek számít az OECD-országok között. Kérdés, hogy a tankötelezettség korhatárának csökkentése hogyan befolyásolja majd ezt az eredményt.

És ezért nem jó magyarnak lenni


Sajnálatos, de nincs érdemi változás abban, hogy a fejlett országok közül a magyarok keresik a legkevesebbet. Ettől nyilván nem független, hogy nagyon kevés elkölthető jövedelme is marad egy-egy háztartásnak adózás és a lakbér (hitel), illetve rezsiköltségek kifizetése után. A magyarok szenvednek a legjobban a munkahelyi stressztől és kiszolgáltatottságtól. Nem élünk nagy lakásokban és házakban, az egy emberre jutó szobák száma igen alacsony.

Azt már korábban kimutatták OECD-kutatások, hogy a szegényekre rendkívül keveset költ a magyar állam, és az elmúlt években e tekintetben komoly visszaesés volt tapasztalható, a szegényebbek kiszolgáltatottsága pedig nyilván nem tesz jót „jóllét-érzékelésünknek” sem. 

Az pedig szinte közhelynek számít, hogy a magyarok nem elégedettek az életükkel – továbbra is búsuló nemzet vagyunk tehát. Jó hír ugyanakkor, hogy az elmúlt évtizedhez képest valamelyest jobban érezzük magunkat, amit indokolhat, hogy az egészségügyi állapotunkat és a biztonságot is jobbnak tartjuk, mint néhány évvel ezelőtt. Sajnos ezzel is az OECD-átlag alatt végeztünk.
Összességében tehát a válság után helyreálló gazdaság, a magas iskolázottság és a normálisnak mondható munka–élet egyensúly, ami miatt jobb ma magyarnak lenni, mint más ország polgárának. A legfontosabb kockázat pedig az alacsony kereset, a munkahelyi stressz és a szegénység...

SÍELNI MENNE? MUTATJUK, MELYIK BANKNÁL JÁR JOBBAN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.01.22.


Kigyűjtöttük, hogy melyik banknál jár a legjobban és a legrosszabbul az, aki eurót vált, illetve kártyát használ külföldön. Meglepő módon az eltérés a bankok között egyetlen pillanatban akkorára rúghat, amennyire a forint árfolyama az egész eddigi szezon alatt mozgott.

Sokan panaszkodnak, hogy az elmúlt években mennyire megdrágult a síelés (különösen Ausztria kerül a korábbinál többe). A magyarok kiadásait a kinti árak mellett elég jelentősen befolyásolhatja az is, hogy miként és persze mikor szerzik be téli üdülésükhöz az eurót. Az idei szezonban eddig a hivatalos jegybanki adatok szerint eurónként körülbelül 6,5 forint volt az eltérés. Ezt azonban akár el is törpülhet ahhoz képest, ha valaki rosszul választja meg, hol váltja át forintját.

Valutához a bankfiókokban (a részletes táblázatot itt találja, de elrettentő példáról is írunk) átlagosan eurónként több mint 10 forinttal drágábban juthatnak az ügyfelek, mint a pénzváltóknál – derült ki az Azénpénzem.hu gyűjtéséből. A kártyás költést kedvezőbben számolják el a pénzintézetek (nem valuta, hanem devizaárfolyamot alkalmaznak), de a külföldön használt plasztikpénz így is többe kerül, mint a valutaváltónál beszerzett euróbankók. A különbözet átlagosan 4,3 forint eurónként. Érdemes felidézni (ahogy azt tettük már többször is), hogy a tranzakciós illeték bevezetése előtt, 2012 nyarán még – logikusan – százezer forintonként nyolc eurót lehetett spórolni, ha valaki inkább kártyával fizetett külföldön...

MEE TOO UTÁN TIME'S UP - AVAGY A HALLGATÁS IDEJE LEJÁRT

CIVILHETES BLOG
Szerző: NAGY ZSÓFIA
2018.01.21.


„A munkahelyeken tapasztalható egyenlőtlenségek és szexuális zaklatások ideje lejárt. Itt az ideje hogy tegyünk valamit!”

Tavaly éppen hogy csak elért a Metoo kampány szele bennünket is, a tengerentúlon már egy új forradalmi kezdeményezés látott napvilágot az Új esztendőben a Time’s Up.
Mielőtt azonban kifejtenénk ennek az új és korszakalkotó kampánynak a lényegi részét, feltétlenül ismernünk kell a súlyos tényeket, amik jogot formáltak arra, hogy létrejöhessen a kezdeményezés. Ezek az információk a hivatalos oldalon is megtalálhatóak
  • Háromból 1 nőt, (18-34 éves között) szexuálisan zaklattak már a munkahelyén. Ezen nők közül 71% -uk nem jelentette be
  • Az Egyesült Államokban dolgozó nők közel fele mondja azt, hogy zaklatást tapasztaltak a munkahelyükön
  • A szexuális zaklatás jelen van minden iparágban, de különösen az alacsony bérű munkahelyeken. Például az elmúlt évtizedben az EEOC-nál benyújtott szexuális zaklatások több mint 25%-a szolgáltatói iparágakból származik.
  • A fehér, nem-spanyol asszonyok 81 centet kapnak a dollárral összehasonlítva a fehér nem-spanyol férfiakkal szemben. Az ázsiai nők csak 88 centet kapnak a dollárért. A fekete és a spanyol nők csak 65 centet, 59 centet kapnak, amíg a fehér férfiak 1 dollárt.
  • A világ országainak több mint 1/3-a nem rendelkezik olyan törvényekkel, amelyek tiltják a szexuális zaklatásokat a munkahelyeken - így közel 235 millió dolgozó nő szenved a munkahelyeken.
  • A világon dolgozó munkaképes nőknek csak a fele vesz részt a munkahelyeken, szemben a férfi társaik mintegy háromnegyedével. Ez a szakadék 2025-re becslések szerint elérheti a 12 billió dollárt
A Me too kampány hatására nők ezrei nyíltak meg és beszéltek az őket ért sérelmekről, szexuális zaklatásokról, és visszaélésekről nem csak Hollywooodi hírességek, de talán a média szerepének is köszönhető, hogy a nők szakmai csoportjai egymást bátorítva összefognak, együtt éreznek és szolidarítanak egymás mellett oda -vissza. Az Egységben az erő, ezúttal pedig valóban megvalósulni látszik a tengerentúlon.
A kezdeményezés egy Nyílt Szolidarítási levéllel indult, amit 300 híres ember fogalmazott meg, melyben köszönetet mondtak mindazoknak akik támogatták az igazságok napvilágra hozatalát....

A DEVIÁNS LETT NORMÁLIS, ÉS MEGTANULTUNK EZZEL EGYÜTT ÉLNI. HÁT EZ A TRAGÉDIA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.01.22.



Csodaszép hideg téli napot, hétfőt, hetet kívánok minden kedves olvasónknak! Meg azoknak az önkéntes rezsimrajongóknak (a szaporodó trollokra gondolok) is, akik pont ugyanazt csinálják, mint a gazdáik: idejönnek, nem érvelnek, nem érdekli őket, amit leírtál, hanem minősítenek, csicskáznak, sorosoznak, gyurcsányoznak, eszdéeszeznek, kommunistáznak és nem értik, hogy a véleményszabadság nem pont erről szól. Aztán amikor a legocsmányabb személyeskedés után letiltod őket, visszamásznak valami hasonlóan kamu profillal és kezdik onnan, ahol abbahagyták. Igaz, hogy a hétfő reggel felmentő körülmény, de nem fogom fel – és ez már így is marad -, hogy fajult idáig ez az egész. Hogy akkor is köpködnek, amikor azt magyarázod nekik, hogy nem 10 évvel ezelőtt élünk, hanem most, tehát szimplán azért, mert akkor is voltak, akik hülyének nézték őket, nem válik igazzá, hogy ezután bármikor bárki hülyének nézheti. Ha a múltban valakik meglopták, az nem jogosít fel valaki másokat arra, hogy a jelenben meglopják. Ezerszeres nagyságrendben. Hogy ha valakik hazudtak nekik, az nem jelenti azt, hogy most is kötelességük eltűrni, hogy belehazudjanak az arcukba. Nem, nem értem. Elnézést kérek, időről időre előjön ez az értetlenség belőlem, pedig a válasz sokkal egyszerűbb, mint amennyire számomra felfoghatatlan.

Itt van például a legaktuálisabb átverés, ami nem ingatta meg kicsit sem a vakhit betonoszlopait. Miközben a salakmédia, azaz lejáratógépezet egyik része az LMP társelnökeivel van elfoglalva, úgy értem Szél Bernadett nemzetbiztonságilag veszélyes szakértő-jelöltjével (a MigSzol világossá tette, hogy a Némethszilárdok vádjai hamisak) és Hadházy Ákos Simicska Lajossal történt titkos, hétvégi egyeztetésével, miközben a salakmédia, azaz a lejáratógépezet másik része próbálja Simicska Lajosra kenni Orbán vejének mocskos ügyleteit, sajtóértesülések szerint egészen pontosan 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a miniszterelnöki vej, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán. A bűnlajstrom csinos: összeférhetetlenség, közbeszerzési szabálytalanságok, eljárási manipulációk és csalás gyanúja. Legalább ennyire súlyos, hogy kormányközeli források úgy tudják: az OLAF-ot vezető Nicholas John Ilett által még karácsony előtt ellenjegyzett dokumentumok rég megérkeztek a Miniszterelnökségre. Remélem, senkit nem kell emlékeztetnem arra, hogy Lázár János kancelláriaminiszter sűrű csúsztatások kíséretében annak ellenére sem hajlandó beszámolni a megállapításokról, hogy ezt már megtehette volna. És sőt, kötelessége lett volna megtenni, hát hiszen az átláthatóság kormányával állunk szemben. Ha a miniszterelnök vejének mocskos ügyleteit el lehet sikálni, akkor milyen jogkövető magatartást lehet elvárni az állampolgároktól és milyen alapon? Azt hiszem, a legtragikusabb ebben nyolc éve tartó rémálomban az, hogy belekerültünk egy lefele mutató erkölcsi spirálba, és már nincsenek szilárd alapvetések és olyan természetesnek számító morális minimumok, amelyek jeleznék, hogy mennyire el vagyunk tévedve. A deviáns lett a normális, és megtanultunk ezzel együtt élni.

Miután évek óta mossák az agyunkat a migránshisztijükkel, és arra kényszerítenek, vetkőzzünk ki minden emberi mivoltunkból ahhoz, hogy igaz magyarok legyünk a szemükben, miután kormányprogrammá avanzsált az, hogy főműsoridőben hergelnek, uszítanak embertársaink ellen, nem csak az derült ki, hogy közben ők titokban befogadtak egy kisebb felcsútnyi embert (olyanokat akik ellen bármiféle agressziót legitimként értékelt a korrupt miniszterek elnöke), most újabb ordas hazugságra derült fény:...


TIMEO DANAOS

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.20.


Az egyházi iskolákról olvasok mostanában egyre többször, minthogy szaporodnak. Osztódással. Ha egyházi iskoláról hallok, az mindig olyasféle reakciót vált ki belőlem, mint amilyet például egy csúnya balesetről érkező hír.
Próbálom megmagyarázni.
A családi hagyomány szerint a bencésekhez kellett volna járnom, de az ő gimnáziumuk megszűnt a fővárosban, maradtak a piaristák.
A családi hagyomány esetemben azért nem érvényesülhetett a maga teljességében, mert a családom atomjaira hullott nem sokkal a születésem után, apámról és anyámról főképp hallomásból tudtam. Néha jelentkeztek ugyan, de én nem foglalkoztam velük, 16 éves koromig ők sem velem, legalábbis azt hittem. Csak jóval később kezdtem gondolkodni azon, hogyan szabadulhattam '57 nyarán, hónapokkal azután, hogy a különféle őrök mindennap azzal biztattak, másnap visznek kivégezni (azt a legendát nyugodtan tessék elfelejteni, hogy a jog szerint kiskorút nem lehet kivégezni, mert a jog előírásaira akkortájt nem voltak olyan nagyon kényesek, és nincs ugyan bizonyítékom, de a smasszerek - bár nem kérdeztem - mindig Dorn Jóskát emlegették, mint akivel már végeztek, ő velem volt egyidős). Soha nem fogom megtudni, anyám nem volt hajlandó beszélni róla. Az mindenesetre tény, hogy anyámat az arisztokrata bálon 17 éves korában szépségkirálynőnek választották. És hogy '57-ben 35 éves volt. És nem lett csúnyább. Még 75 évesen is szép volt. Nem tudom, na.
Vissza a családi hagyományhoz.
Apám élete végéig úgy vélekedett (kissé sarkosan fogalmazva), hogy ember az, aki a bencéseknél érettségizett, és utána az orvosi egyetemre járt. Úgyhogy az ő nézete szerint - ha félmegoldás is - maradnak a piaristák. Ezt üzente a nagyszüleimnek. Akiknél laktam. Anyám meg azt üzente, hogy nagyobb ostobaságot nem tud elképzelni, menjek beiratkozni a Cukor utcába. Tényleg nehéz elképzelni nagyobb marhaságot, mint az én "múltammal" a piaristákhoz járni. Azt megint csak nem tudom, hogyan kerülhettem be az Apáczaiba, az ország akkor első gimnáziumába, de az most mindegy is.
Mindenesetre tény, megúsztam az egyházi iskolát. Így módom volt elgondolkodni a vallásomon, amit mindenki istenhitnek nevezett (és nevez azóta is), holott minden többé-kevésbé értelmes ember tudja, hogy a vallásnak jóformán semmi köze nincs az istenhithez.
Sietek megmagyarázni, miért írom azt, hogy "így módom volt elgondolkodni a vallásomon".
Jónéhány nagyon okos embert ismerek, akik egyházi iskolába jártak. De egyet sem közülük, aki valaha elgondolkodott volna a vallásán. Nem tudom, mit tesz az ottani légkör vagy mit tesznek a tanárok, de a vallás úgy beleivódik az ott végzett diákokba, hogy még a kérdést sem tűrik, miért maradt meg bennük ilyen makacsul, és legnagyobb részük még azt is az én ostobaságomnak tartja, hogy különbséget teszek vallás és istenhit között. Egyetlen egy olyan vallásost ismertem, aki ki bírta mondani, ne beszéljünk róla. Van és kész. Pedig elég sokat beszélgettünk, elég soká, bizonyos szempontból a legközelebb állt hozzám és mégis. Mindenki másnak adott volna mindenféle, nyilvánvalóan remek magyarázatot, matematikus volt és író, mindkettőnek kiváló, ez így együtt az én nézetem szerint az emberi lét csúcsa, bármit mondott és írt, az úgy volt nagyszerű és tökéletes, ahogyan kimondta, különösen ha le is írta. De a vallásról sosem beszéltünk többet annál, hogy van és kész. Van elképzelésem róla, miért, de nem írom le - egy bizonyos, nem azért, mert úgy vélte, olyan hülye vagyok, hogy úgy sem érteném.
Csak azt akarom mondani, lehet, ha egyházi iskolába járok, engem is magához láncolt volna a vallás, és ha az élet minden területén képes lettem volna is értelmesen gondolkodni és cselekedni, kételkedni és kérdéseket föltenni, maradt volna bennem egy betokosodott, eltávolíthatatlan fogalomhalmaz, ami korlátoz abban a kevés szabadságban is, ami az emberlétben egyáltalán elképzelhető. Mert időről időre ez a burok fölreped és kisugárzik belőle az elmét bénító méreg, az egyházak által a "hívők" köré húzott gúzs, a számtalan tiltás és kötelesség, ami mind egy irányba mutat, úgy hívják, istenfélelem...

BÖDŐCS TIBOR: "A HUMORT NYITOTTSÁGNAK IS NEVEZHETJÜK"

HVG ONLINE - KULT
Szerző: KŐHALMI ZOLTÁN
2018.01.20.


Nem vicc, eljött az ideje, hogy humorista kérdezze a humoristát. Bödőcs Tibort interjúvolva Kőhalmi Zoltán a tőzegbányászattól a pálinkafőzésen, a
politikán és a demagógián át saját készülő könyvéig jutott. HVG-portré.


Bödőcs Tibor humorista

Még egyszerű kabaréhallgatóként született 1982-ben. Gyermekkorát a műsoraiban gyakran megénekelt Búcsúszentlászlón töltötte, ahol iskolaigazgató anyja és tőzeggyári telepvezető apja mellett hamar magába szívta az olvasás és a cefre szeretetét. Általánosban szamárpadba ültették, hogy ne tudja a padtársát szórakoztatni, ezért az egész osztályt szórakoztatta. Tehetsége tanárparódiákban tört felszínre, tanárai azonban nem bátorították, csendre intették. A komolyzenész bátyjától átszűrődő Bartók-concertók mellett hallgatott Hofit, és miután a gyerekszobában Hrabal és Bereményi találkozott Tarantinóval, olyan robbanóelegy keletkezett, ami színpadra kívánkozott. Első fellépésére gimnáziumában, a zalaegerszegi Zrínyiben került sor az alapítványi bálon, ami után elragadta a falunapok és cipőboltavatók világa. Jelentkezett a Rádiókabaréba, egyszer adásba is került, de többé nem hívták. Utóbb ezt a főszerkesztő, Farkasházy Tivadar élete legnagyobb szakmai tévedésének mondta.

Érettségi után bejutott az ELTE „magyar–büfé szakára”, 2004-ben pedig a Godot kávézóban talált színpadot az induló Dumaszínháznál, majd a következő évben fellépett Fábry Sándor show-jában, ami meghozta neki az országos ismertséget. 2010-ben Karinthy-gyűrűt kapott, az átadóra különbusz vitte az érdeklődőket a szülőfaluból.

Úttörő alkat, négy év szereplés után otthagyta állandó tévéműsorát, a Showder Klubot, kilépett a színházból is, ahová szólókarrierje mellett utóbb vendégművészként tért vissza.

Nem szalaszt el egy poént sem – csak hogy a násznépet megnevettesse, még a boldogító igent is képes volt pár másodperces gondolkodás után kimondani. Építész feleségével és két gyerekével Zuglóban él, és fenntart egy balatoni kiskertet, amelynek gyümölcseiből a családi hagyományokat folytatva, de immár a jogszabályoknak megfelelően pálinkát főz.

Nemrég jelent meg Addig se iszik című irodalmi paródiakötete. A munkát sétálással piheni ki, ez a szokása Guszti kutyája elvesztése után is megmaradt, de „mint akinek meghalt a teniszpartnere”, úgy érzi magát...


ITT OLVASHATÓ