Hogyan papírozzák le a minisztériumokban a beruházók érdekében elkövetett törvénysértéseket, hogy elmondhassák, mindent törvényt betartottak? És hogyan nem sikerült mégsem mindent lepapírozni? A kiemelten védett műemlékek lebontásához vezető hatósági eljárásokról, a hatósági szakembereket csicskáztató beruházókról és a szakapparátus feje felett átnyúló minisztériumi vezetőkről, valamint mindennek a szaktárcán belüli visszhangjáról mesél és mutat dokumentumokat Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium kormányfőtanácsosa.
Az összes kifogásukat elfogadta a kormány, ez tehát így már egyáltalán nem „kekvásítás” – állítja a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Válasz Online-nak. Kiss Lászlót azért kerestük meg, mert szerettünk volna tisztán látni az egykori akadémiai kutatóhálózat újabb átalakítását követő politikai purparlé közepette. A főigazgató elismeri, hogy két hete elfogadhatatlan kormányjavaslattal találták szemben magukat, és most először vázolja, hogyan következett be a radikális fordulat. Amely szerinte így már akár jót, a hat éve tartó exlex állapot megszűnését hozhatja és normális munkafeltételeket is teremthet a kutatók számára. Ha azonban a Magyar Tudományos Akadémia ellenállásán megbukna a terv, „könnyen egy százmilliárdos játszma sakktáblájára kerülünk – egérpiszokként valamelyik paraszt alá”. Interjú...
Az újabb kétharmados Fidesz-győzelemmel végződő 2022-es választás után Orbán Viktor eltávolodott a belpolitikától, egyre inkább a külpolitikai folyamatok kötötték le a figyelmét. A közvélemény előtt is próbálta magát nemzetközi szinten is meghatározó vezetőként pozicionálni, aki már olyan nagykutyákkal játszik egy ligában, mint Donald Trump és Vlagyimir Putyin.
Ebben az is segítségére volt, hogy oroszbarát húzásai és az Európai Unióval folytatott „szabadságharca” miatt sokszor tőle volt a hangos a nemzetközi sajtó. Tusványosi beszédeiben is visszaköszönt, hogy Orbán már évszázados távlatokban gondolkodik. Idén például „világrendszerváltásról” értekezett, nem ragadt le olyan csip-csup ügyeknél, mint hogy a kórházakban nincs elég klíma, vagy hogy romokban van a vasút.
Csakhogy amíg Orbán a külpolitikával volt elfoglalva, egyre több jele volt annak, hogy a Fidesz kezd belekényelmesedni a 14 éve tartó kétharmados kormányzásba. A kegyelmi botrány és a vártnál gyengébben sikerült június 9-i választás után a Fidesz környékén is felerősödtek a változást sürgető hangok, ami persze összefügg Magyar Péter megjelenésével és növekvő népszerűségével is.
„A miniszterelnök úr az európai politikával van jelenleg elfoglalva, de lehet, hogy vissza kellene jönnie a magyar politikába, és rendet tenni a Fideszen belül” – summázta a megváltozott belpolitikai helyzetet Tusványoson Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere. Úgy látszik, Orbánhoz is eljutottak ezek a vélemények, mert az elmúlt hetekben újból belevetette magát a belpolitikai csatározásokba, pedig még bő másfél év van a 2026-os országgyűlési választásig...
TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT Szerző: TASZ 2023-2024
Szóltak a családsegítőnek az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeked? A gyámhatóság tárgyalásra idézett? Becsöngetett a családgondozó? Ki akarják szakítani a gyerekedet a családból? Ebben a tájékoztatóban azzal foglalkozunk, hogy mi a teendő, ha hatóságok szerint egy családban veszélyeztetik a gyerekeket, és hogyan kerüld el, hogy kiemeljék őket.
Veszélyeztetés minden olyasmi, ami árt a gyerek testi vagy lelki fejlődésének. Lehet veszélyeztető, ha a szülő csinál valamit, amit nem kellene, vagy nem csinál valamit, amit kellene. A testi fejlődést veszélyezteti például a verés, a lelki fejlődését pedig, ha szavakkal bántják a gyereket vagy rendszeresen megalázzák.
Nem kell, hogy a családban direkt ártsanak a gyereknek, az elhanyagolás is lehet veszélyeztetés. Elhanyagolásnak azt nevezzük, ha a gyerek nem kap elég figyelmet, gondoskodást. Például nem viszik iskolába vagy nem foglalkoznak azzal, hogy beteg.
Nemcsak a szülő cselekedetei okozhatják a veszélyeztetést, hanem a környezet is, ahol a gyerek él (például hajléktalanság). Ha veszélyben van a gyerek, akkor mindenképp meg kell keresnie a családot a családgondozónak...
Mai tudásával már nem indulna a polgármester-választáson Manninger Jenő. A Fidesz veterán politikusa 2022-ben húsz év és öt egyéni győzelem után köszönt el önként az országgyűlési képviselőségtől, és vállalt egy csonka ciklust polgármesterként Keszthelyen. Az újrázása júniusban nem sikerült, amiért szerinte a helyi kórház ügyén túl főként a „Magyar Péter-hatás” a felelős. Nagyinterjúnkban Manninger beszél az MDF-es idők naivitásáról, a századvéges mérések működéséről, a Balaton beépítése körüli vitákról és arról, miért számít ő „fanyalgó értelmiséginek” a Fideszben.
A 2024. júniusi kettős választás sok meglepetése közül a keszthelyi volt az egyik legnagyobb: a Fidesz 2006 óta szakadatlanul tartotta a várost, sőt a Balaton-parti település egy négyéves kitérőt leszámítva 1994 óta mindig „narancs” volt. Most mégis egy, a politikában nullkilométeres civil ellenzéki jelölt, Tóth Gergely közgazdász tudott nyerni. A választás után nem sokkal portréinterjút készítettünk vele, mely után kormánypárti ellenfele, a várost két évig vezető Manninger Jenő olvasói levéllel fordult lapunkhoz, néhány pontosítást kérve. Mivel Manninger a Fidesz igazi veteránja, aki több évtized után köszönt el a nagypolitikától, interjút kértünk tőle is, de nyáron abban maradtunk, hogy majd az átadás-átvétel után térjünk vissza Keszthelyre.
Így hát november közepén visszatértünk, hogy a megválasztott után a leköszönő polgármesterről is elkészülhessen a porté...
KÉRI KÉRDI PODCAST Szerző: KÉRI LÁSZLÓ 2024.11.26.
A kontroll.hu KÉRI KÉRDI című műsorában Kéri László politológus vendége ezúttal Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, korábbi gazdasági miniszter.
Az adásban Chikán Attila felidézi, hogy milyen várakozásokkal vállalt szerepet az első Orbán-kormányban, és elmondja a véleményét arról is, hogy az elmúlt évtizedekben miért csökkent a magyar gazdaság versenyképessége. Ennek kapcsán kijelenti azt is, hogy akkumulátorgyárakkal nem lehet jövőt építeni. Emellett a magyarországi szakkollégiumi rendszer kialakulásáról is részletesen beszél a műsorban Chikán Attila, aki 1970-ben az alapítója volt, és a mai napig részt vesz a tudományos munkájában a budapesti közgazdasági egyetemen működő Rajk Szakkollégiumnak.
A Republikon Intézet konferenciáján a gazdasági folyamatok szakértőivel és hazai politikai pártok képviselőivel vitatjuk meg, hogy milyenek is valójában Magyarország jelenlegi gazdasági kilátásai és mit tehetnek az egyes politikai szereplők ebben a helyzetben.
A panel résztvevői:
- Fidesz – Bánki Erik, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke
- Momentum – Bedő Dávid, frakcióvezető
- Budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselője – Csárdi Antal, a Parlament Gazdasági Bizottságának tagja
- KDNP – Hargitai János, országgyűlési képviselő
- Tisza – Kollár Kinga, a Tisza Párt Európai Parlementi képviselője
- Párbeszéd – Mellár Tamás, a Parlament Gazdasági Bizottságának alelnöke
- MSZP – Vajda Zoltán, a Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke
- Jobbik – Z. Kárpát Dániel, a Parlament Gazdasági Bizottságának tagja
A Republikon Intézet konferenciáján a gazdasági folyamatok szakértőivel és hazai politikai pártok képviselőivel vitatjuk meg, hogy milyenek is valójában Magyarország jelenlegi gazdasági kilátásai és mit tehetnek az egyes politikai szereplők ebben a helyzetben.
ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNAI EGON 2024.11.26.
Elfogadta a parlament a jövő évi adócsomagot, ennek részeként számos adónemnél 2025-től bevezetik az inflációkövető emelést. Közben megszületett a három évre szóló minimálbér-megállapodás. Orbán Viktor történelminek nevezte a megállapodást, amely európai mértékben is oda helyezi a minimálbért, „ami méltó hozzánk”.
Az Egyenes Beszéd vendége Pogátsa Zoltán közgazdász.
INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST Műsorvezető: EXTERDE TIBOR 2024.11.26.
Milyen mértékben emelik a minimálbért és a garantált bérminimumot jövő januártól? Milyen feltételekkel folytatódhat a béremelés 2026 és 27-ben? Milyen gazdasági környezettel és milyen mutatókkal számol a gazdasági kormányzat a következő években? Hogyan segít kormány a vállalkozásoknak a munkabér terhék csökkentésében? Milyen hatása lesz a béremelésnek a fogyasztásra? Milyen külső gazdasági környezettel tervezte a Kormány a gazdaságpolitikáját? Milyennek látja a magyar gazdaság szempontjából kiemelkedően fontos Németország gazdasági kilátásait? Milyen döntéseket hoztak eddig az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében?
Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.11.25-én. A műsorvezető Exterde Tibor. Podcast.
TÉMA / TELEX PODCAST Műsorvezető: BRUCKNER GERGELY 2024.11.26.
A Téma legújabb adásában a befektetési szakemberrel arról beszélgettünk, Magyarország felzárkózik-e még Európához, mennyiben függ a magyar gazdaság sorsa Trump vámjaitól és mit jelez, hogy egyre többen teszik át euróba a pénzüket.
A román elit egy része hamis elit - véli Emilia Șercan, román oknyomozó újságíró, aki az elmúlt években több mint 50 magas rangú tisztviselőt leplezett le plágium miatt. Viszont felfedezései nyomán a hatóságok nem a plagizálókat vették célba, hanem lejáratókampányt indítottak az újságíró ellen. A romániai parlamenti és elnökválasztások apropóján Emilia Șercant a plágiumbotrányokról, a korrupcióellenes harc megfenekléséről, a sajtószabadság helyzetéről és a szélsőjobb megerősödéséről kérdeztük.
KONTROLL / NEREN TÚL PODCAST Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON 2024.11.20.
A központosítás hatása a közoktatásban, a tanári pálya átalakulása, a tananyagok mennyisége és a tanórák száma, valamint az osztályozás megváltoztatása. A többi között ezek a kérdéskörök is szóba kerültek a NEREN TÚL című műsorunk újabb adásában, amelynek témája ezúttal a magyar oktatás jelenlegi helyzete és reménybeli jövője. A kontroll.hu stúdiójában Nahalka István oktatáskutató és Pléh Csaba nyelvész, pszichológus válaszolt Magyar Márton műsorvezető kérdéseire, köztük arra is, hogy mit tartanak az Orbán-kormány legnagyobb bűnének az oktatáspolitikában az elmúlt 14 év során.
A NYOMOR SZÉLE BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2024.11.22.
A változásokhoz igazodás mindig nehezebben megy a társadalmi leszakadásban élőknél. Sokat gondolkodom ennek az okán, és pl. nem találtam azonosságokat, vagy inkább túl zavaros képet a generációs különbségek értelmezésében a társadalom más csoportjaival történő összevetésekor.
Ilyen pl. a televízió szerepe. Míg sokaknál, főleg a fiataloknál ez fokozatosan kivezetődik, átveszik a helyét az interneten elérhető szolgáltatások, filmek, hírforrásrok, sőt, vannak, akik egyszerűen a készülékeket sem tartják már fontosnak, a generációs szegénységben még ennek nyoma sincs. A legfontosabb a televízió, ezért nagyon fontos az áram is, ez ad mindent, szórakozást és hírt, és még mindig él a tökéletes elfogadása is annak, ami onnan információként jön. Afféle státuszszimbólum is. A típusa is, az adományba kapott régi típusok helyett a nagy síkképernyős a vágyott, a trendi.
Abban találtam meg az okot, többek között, hogy a generációs szegénységbe a televízió később érkezett meg, mint a jobb társadalmi státuszúaknál, és egyszerűen idő kell mindenhez. Hiába van jelen az internet is sok családban ebben a furcsa 21.századi szegénységben, ami ötvözi a 19.századi túlélési technikákat és a digitális kort, a televízió helyettesítésétől még nagyon távol vannak. Azt gondolom, a szegregátumokban a videokazettás-dvd-s időszak sem épült be általánosan, mire meg oda is elért volna, már el is söpörte az internet világa. Ami a szórakozási és a digitális közösségi tér élményeivel, no meg az online vásárlással egyre erősebb, de információszerzésben, ügyintézésben jellemzően gyenge.
Persze ehhez hozzájön az is, hogy az alapkészségek milyen szinten vannak. Nyilván nem fog bele egy hosszabb cikk elolvasásába az, akinek olvasási-szövegértési problémái vannak. Nem tudnak értelmezni is kitölteni űrlapokat. És ugyanígy nincs tudás arra sem, hogy különbséget tudjanak tenni valós és álhírek között, mert ehhez valamiféle tájékozottság szükséges.
De furcsa mód, a digitális térben történő jelenlét villámgyorsan nő náluk is, ma már szinte minden családban több mobiltelefon is van, a Facebook és a TikTok, mint kommunikációs színtér épült be, változatosan, képekkel, “élőzésekkel”, szubkulturális jegyekkel.
No igen, a telefon… ez is elképesztően gyorsan változik. Vonalas készülékről nem volt megtapasztalás, nagy szám volt az első mobiltelefon náluk is. Akkoriban csak feltöltős, dominós telefonok voltak, és visszahívós sms-t küldtek, ha beszélni akartak velem, de ma már ez is a múlté. Jobb csomagok vannak, előfizetéssel. A mobilok elterjedtek, sőt, egyre több az okostelefon, de jellemzően gyorsan cserélnek gazdát, néha alig tudjuk követni a telefonszámokat. Mert ha nincs más, ez gyorsan pénzzé tehető, és mindig van rá kereslet is, mélyen áron alul persze, figyelmen kívül hagyva a hűségnyilatkozatokat, amelyekből behajtócéges tartozás lesz.
Hihetetlen fontos beavatkozási pontnak érzem a digitális teret… Mi is használjuk, pillanatok alatt elérünk bárkit, a kapcsolati hálónk kiterjedt. Nagy segítség ez az iskoláknak is, ha valamelyik gyerek beteg lesz, mi tudjuk a leggyorsabban értesíteni a szülőket. No meg, mi is itt tartjuk a kapcsolatot a legtöbbjükkel.
A covid óta erősebb lett ez a színtér a kommunikációban, csoportokat szervezünk mi is, amiben egyszerre értesíthetjük őket, és ők is látják egymás visszajelzését. Szóval, afféle közösségszervező színtér lett…És már ők is szerveznek csoportokat, önállóan, az önszerveződés részeként, amibe bevesznek tőlünk is egy-két embert, aki a területen dolgozik.
Ami örömteli, hogy a jelenléti közösségi eseményeken eredménynek felmutatható, megfelelő kommunikációt már természetesnek, beépültnek vehetjük. A 15 évvel ezelőtti indulatvezérelt, konfliktuskereső viszonyulásokat már nem látjuk. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy ez nekünk szól, ahol mi jelen vagyunk, “maguk között” még korántsem ez a helyzet. Ám most rálátunk a saját szervezésű csoportokra is, ahol ráadásul konfliktus is kialakul, nézeteltérés, de nincs durva, egymást sértő szó, mondat. Próbálják megfelelő stílusban tisztázni a konfliktusokat, a másik alázása nélkül.
Szóval, haladunk…
A telefonhasználat is sokat alakult, a kapcsolatrendszerükben érzem itt is a változást. Ahogy felveszik….vagy ahogy hívnak, már nem olyan, mint régen. Udvariasabb.
De gyakran utazok vonaton, és látom, hallom, mennyire máshol tartanak még mások. Akik még nem szoktak hozzá az állandó eléréshez, akiknek még az újdonság varázsa mindent felülír, akiknél a telefon birtoklása a fontos, a magukról alkotott, kifelé mutatott képhez hozzátartozó státusz-szimbólum. És nincs meg annak a kultúrája, hogy mondjuk nyilvános helyen hogyan telefonálunk. Mert a lényeg, hogy mindenki lássa, hallja, hogy telefonálunk…mert van telefonunk. A “mi is ehhez a világhoz tartozunk” kihangosítása ez.
Minden úton végighallgatok ilyen beszélgetéseket. Kihangosítva, vagy nem, de akkor is túl hangosan, szinte kiabálva. Mindannyian, akik a vonaton utazunk megismerjük a családi helyzeteket (mit csinálsz most?), ki, kinek, mit mondott, mit fog vele csinálni, a poénkodásokat, tulajdonképpen tartalom nélküli “töltelék-beszélgetések”, a “megtehetem” magabiztosságával. Nemrég egy fiatalember két órán át beszélt, folyamatosan új számot hívott, és csak azt kérdezte: mit csinálsz? És persze elmondta, hogy ő meg a vonaton ül. Nem volt más infó nála, akiket hívott, ott több, a telefonálás csak az elérésért történt.
Még azt is hiszem, hogy bele sem gondolnak, mást ez zavarhat. Mi, akik már ezen túl vagyunk (mert sokan átéltük talán ugyanígy) próbálunk példát mutatni, hiszen útközben mi is kapunk telefonokat, ilyenkor a fülünkhöz tesszük a készüléket, én még a szám elé teszem a kezem is, hogy a hang a telefonba menjen, és így halkan is megérti, akivel épp beszélek.
Olvastam valahol nemrég, hogy Japánban a vonaton külön hangszigetelt plexi-fülke van a telefonok lebonyolítására, hogy az emberek ne zavarják egymást. Tudom, ez egy teljesen más kultúra, no meg teljesen más vasút. Összehasonlíthatatlan feltételekkel.
De talán oktatnunk kellene az iskolában ezt is. A kultúrált telefonálási szokásokat. És akkor párhuzamosan a megszokással, amiben az élet, a kommunikáció természetes részévé válik a mobiltelefon, változhat a helyzet. Mert így csak a kirekesztés erősödik, mert érzem ezt is, a szemekből, a fejcsóválásokból, vagy a gúnyos mosolyokból…meg az összenézésekből. Ami azt mutatja, hogy vagyunk “mi”, meg a “ők”. Ők, akik nem tudnak viselkedni…
És nekem mindig fáj, ha ez a többségi viszonyulás a társadalmi leszakadásban éléshez kapcsolódik. De nagyon sokszor ahhoz, és ezt nem lehet cáfolni. De tenni ellene lehetne.
Az olcsó orosz műtrágya tönkreteszi az európai gyártókat. Az olcsó gázt használó orosz gyárak termékei miatt veszteségessé vált az európai termelés, és ha ez így marad, akkor az európai mezőgazdaság súlyosan kiszolgáltatottá válik. A magyar kormány mégis ellenzi, hogy vámokkal kiszorítsák az oroszokat, és az egyetlen hazai gyárat még különadókkal is sújtja.
Múlt csütörtökön az EU-s tagállamok külkereskedelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozása után két vezető tartott sajtótájékoztatót, és nagyon más megközelítéssel idézték fel a nap egyik fontos vitáját. Valdis Dombrovskis biztos lelkesen üdvözölte, hogy egyes tagállamok felvetették: büntetővámmal kellene sújtani bizonyos orosz és belarusz termékeket. A soros tanácsi elnökséget az ülésen képviselő Szijjártó Péter viszont felháborodottan beszélt arról, hogy néhány tagállam a vámok emelésével akarja kijátszani a szankciós politikát. Szijjártó azért volt dühös, mert az oroszok elleni gazdasági szankciók megszavazásakor minden országnak vétójoga van, a vámokról viszont minősített többséggel is lehet dönteni. Szijjártó szerint így akarják a magyar ellenállást kikerülni egyes kormányok.
„Nagyra értékelem, hogy a tagállamok készek további nyomást gyakorolni Oroszországra, ahogy ez az októberben elfogadott tanácsi következtetésekben is szerepel [ezt a dokumentumot Orbán Viktor is jóváhagyta – szerk.] A Bizottság minden követ megmozgat az ügy érdekében. Ennek megfelelően nagyra értékelem azt is, hogy néhány tagállam kérte, hogy a lehető legszélesebb körben vessünk ki vámokat az orosz és belarusz termékek importjára” – mondta Dombrovskis.
„Szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi magyarok ezt aggályosnak és veszélyesnek is tartjuk (…). Veszélyes a nyolc tagállam kezdeményezése: egyértelmű kísérlet az egyhangúság megkerülésére, és ezzel a véleményünkkel nem vagyunk egyedül” – mondta Szijjártó.
A nyolc tagállam többek között az orosz műtrágyát szorítaná ki az EU területéről. Jelenleg az EU szinte összes műtrágyagyára veszteséges, az egyetlen magyarországi is. Közben az oroszországi behozatal gyorsan növekszik.
A műtrágya nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelésben. A büntetővámot szorgalmazók többek között azzal érvelnek, hogy nem szabad Putyintól függővé tenni az európai élelmiszertermelést: ha az EU saját gyárai bezárnak, és a piacot teljesen uralja majd az orosz műtrágya, akkor az óriási kitettség. Ha az orosz állam politikai okok miatt megtiltja az EU felé az exportot a piac átvétele után, akkor veszélybe kerül a következő évi termés Európában.
Márpedig a mostani folyamatok alapján az oroszok elég gyorsan átvehetik az európai piacot. Évente az európai földeken mintegy 16 millió tonna műtrágyát szórnak ki, és 2024-ben az orosz import már augusztus végére elérte a 3,3 millió tonnát. Ez 52 százalékos mennyiségi növekedés 2023-hoz képest az év első nyolc hónapjában a lengyel kormány összesítése szerint. Októberben az orosz kormány megemelte az exportálható mennyiséget, az új kvóta jövő májusig érvényes. Az orosz áru azért ilyen kelendő, mert olcsó.
A szélsőjobb kétségkívül megerősödött az Európai Parlamentben, de ott és az Európai Bizottságban változatlanul a középpártok: a Néppárt, a liberálisok és a szociáldemokraták vannak többségben. Erről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke.
A súlyosbodó nemzetközi helyzet egyértelműen az együttműködés megerősítésére, a közös védelem megteremtésére ösztönzi az Unió tagjait, így arra is, hogy Orbán Viktornak ne legyen módja a közös döntések megvétózására. Hegedűs szerint Orbán azt reméli, a szélsőjobb „szuverenisták” annyira megerősödnek, hogy többséget szereznek az Európai Parlamentben és majd ők alakíthatják az Európai Bizottságot. Úgy vélte, a magyar kormányfő elgondolásaiban az is szerepel, hogy ha ez nem sikerül, személye (vélt) politikai jelentőségének hangsúlyozására kilépteti országát az Unióból.
Hegedűs szerint a világhelyzet sokkal rosszabb, mint 8 évvel ezelőtt, amikor Donald Trump először lett elnök. Nem tudható, mennyire fog eltávolodni Európától, de valószínűtlen, hogy az elnök kilépne a NATO-ból. Ehhez egyébként a Kongresszus jóváhagyása is szükséges lenne.
SZABAD EURÓPA VIDEÓ Szerző: BÁTHORY RÓBERT 2024.11.26.
Mit adtak nekünk az ázsiaiak? Legutóbb akkumulátor- és katódgyárakat, a magyar kormány meg milliárdokat fizetett nekik azért, hogy idejöjjenek és magyarokat foglalkoztassanak. Mindezek ellenére nincs elég magyar melós, ezért tömegével jönnek az ázsiai vendégmunkások. De akkor mi ebben az üzlet, és kinek? Ezt még az országgyűlési képviselő sem tudja. A gazdasági elemzőnek viszont van egy sejtése, mégpedig az, hogy ha kedves és türelmes az ország vezetése az ázsiai mogulokkal, akkor előbb-utóbb nemcsak gyártósorokat, hanem tudást, fejlesztést és sok-sok pénzt is hoznak az országba. Azt, hogy ez így lesz-e, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy a legfrissebb számok szerint a munkanélküliség csupán 4,5 százalék Magyarországon. Mármint a nagy képet tekintve; Nógrádban már 11 százalék. Ebben a vármegyében az egyik a legnagyobb a munkanélküliség az egész országban, és ugyanitt a legnagyobb a munkaerőhiány is. Hogy lehet ez? Úgy, hogy a kereslet nem találkozik a kínálattal.
Báthory Róbert a Szabadonban nemcsak gyári munkásokat keresett meg, hanem például a Heves vármegyei agrárkamara alelnökét is, akinek gombaüzemében háromszáz filippínó munkás dolgozik, azonban elzárkózott az interjútól, ahogy az a nigériai pap is félt nyilatkozni stábunknak, aki évek óta Békésben hullatja a mannát a magyaroknak.
KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG Szerző: KLUBRÁDIÓ 2024.11.26.
Téma: Post truth, fake news, hazugság, Trump és a gyűlölet győzelme. Van-e kiút abból a világból, amelyben az emberek tudják, mégis elfogadják, hogy becsapják őket?
Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.
ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNAI EGON 2024.11.26.
Továbbra sem fogadták el a főváros új szervezeti és működési szabályzatát, és nem sikerült megállapodni a főpolgármester-helyettesek személyéről sem. Karácsony Gergely a holnapi közgyűlésen Kiss Ambrust és Vitézy Dávidot jelölné a posztra, de őket jó eséllyel nem szavazzák meg.
Az Egyenes Beszéd vendége Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere.
BELVÁROSI SZABADEGYETEM Moderátor: KARDOS PÉTER 2024.11.26.
Elkezdte munkáját az új összetételű Fővárosi Közgyűlés
A rendezvényen szó volt a főpolgármester legfontosabb céljairól, arról, hogy milyen típusú együttműködésre számít a közgyűlésben, és hogyan kívánja biztosítani az önkormányzat működőképességét.
Az itt látható videó az élő adás 2024.11.26 22:15-kor utólagosan szerkesztett változata.
A 2023-as bírósági reform és a visszatartott uniós milliárdok felszabadítása után egy évvel a kormányoldal most visszavág. A bírósági fizetések befagyasztásával méltatlan helyzetbe hozott bírókat képviselő testületet, az Országos Bírói Tanácsot az emelés ígéretével rávették, hogy olyan törvényjavaslatra bólintson rá, ami cserébe szakmailag teremt nehéz helyzetet a bíróknak. Először erről beszélgetünk Matusik Tamás bíróval, az OBT előző elnökével. A második blokkban arról lesz szó, hogy az ítélkezési csúcsszerv, a Kúria milyen adminisztratív módszerekkel korlátozza a bírók ítélkezési szabadságát, és hogyan bünteti azokat, akik felemelik a hangjukat ez ellen. A vendégeink Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa és Tóth Balázs ügyvéd.
Sulyok Tamás ismertsége, Szájer József rehabilitációja, Donald Trump kormánya, Orbán Viktor fantasztikus éve és a Mi Hazánk agyhalála a reggeli hírlevélben.
Jó reggelt! Ismét itt a napindító (egyben nem az egyedüli) hírlevél az elmúlt nap legfőbb híreivel.
MÉLTÓSÁG
Kicsoda Magyarország köztársasági elnöke? A Sándor-palota stábja után mi is arról érdeklődtünk az utcán, tudják-e az emberek a választ erre a nem is olyan egyszerű kérdésre.
A Sándor-palota egyébként sajnálja, hogy engedély nélkül reklámozták Sulyok Tamást egy 12 éves gyerekkel: egyrészt szülői hozzájárulás kellett volna hozzá, másrészt a lány nem is tudta, hogy hívják az államfőt, de a felvétel előtt elárulták neki, hogy a videóban már úgy szerepeljen, mintha tudta volna.
AGYHALÁL
A Mi Hazánk addig küzd a magyar vidékért, amíg be nem áll az agyhalál: a szélsőjobbos párt megpróbálja feléleszteni a 30 éve sikerre vitt MDF-piacokat, ahol a termelők közvetlenül találkozhatnak a vásárlókkal, csakhogy azóta bejöttek a multik, és a termelőknek esélyük sincs versenyre kelni a bolti árakkal.
ÁRKÁDIA
Maga Lévai Anikó fogadta vissza Szájer Józsefet a fideszes panteonba: a Terror Házában bizarr ceremónia keretében emelték magasba az ősfideszest, aki nem is olyan régen egy ereszen csúszott le a mélybe – de erről már nem beszélünk.
Újabb hangfelvétel érkezett, Vogel Evelin és Radnai Márk arról beszélnek, hogy ki nem tud kontrollálni kit, Magyar Péter reagált: a Tisza Párt szerint „a rogáni propaganda ismét terelésbe kezdett”.
Lázár János Kőbánya-Kispesten találkozott a hétköznapi valósággal, a DK-s Arató Gergellyel tekintette meg a helyszínt, aminek a fejlesztését korábban maga a miniszter akadályozta meg.Kiadatási egyezményt köthet Magyarország és Kína, Tuzson Bence és Szijjártó Péter tett erre előterjesztést, Orbán Viktor leokézta.
TANYA
Az egyházon belüli visszaélések többet érdemelnek Semjén és Vadai süket vitájánál: nem azt kellene méregetni, hogy hány deka pap van egy kiló pedofil között, hanem a katolikus egyházzal közösen dolgozni a gyermekvédelem fejlesztésén – írja Urfi Péter kollégánk. A kegyelmi botrány megrázkódtatása miatt a református egyház megújulásáról tartanak konferenciát.
- A DK nem szavazza meg Vitézyt főpolgármester-helyettesnek, inkább Kiss Ambrust támogatják.
- Már közel 29 milliárd forintba kerül az MTK sportközpontja, ahová többek között a sakk-bridzs szakosztály is költözik.
- Az Iparkamara után újabb pozíciót bukott Parragh László, a kisvállalatokat hitelező KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zrt. éléről is leváltották.
ÖLDÖKLÉS
Moszkva megtorló intézkedéseket készít elő Ukrajna ellen: Oroszország szerint az ukránok az elmúlt három napban kétszer is amerikai rakétákkal támadták a területét, ráadásul sikeresen.
Volodimir Klicsko elmenne Joe Rogan műsorába vitázni a háborúról, mert a népszerű amerikai podcaster az ukrán bokszoló szerint orosz propagandát terjeszt.
- Összesen 188 drónnal támadták Ukrajnát az oroszok, ez az eddigi legtöbb egy éjszaka alatt.
Donald Trump már az első napján új vámokat vetne ki Kínára, Mexikóra és Kanadára, hogy így kényszerítse őket az illegális bevándorlás és a kábítószer-csempészet visszaszorítására.
Nagyon úgy néz ki, hogy Trumpnak a tévés múlt fontosabb, mint a hozzáértés, amikor az új kormányát rakja össze, a szexuális visszaélés vádja viszont egyáltalán nem kizáró tényező.
SZEKTOROK
Az új grúz parlament elkezdte a munkát, és gyorsan ki is írta az államfőválasztást december közepére: most először nem közvetlen elnökválasztás lesz, az ellenzéknek Szalome Zurabisvili utódlásában sem osztanak lapot, Tbilisziben vasárnap óta tüntetnek.
20 évet kértek a feleségét rendszeresen elkábító és más férfiakkal megerőszakoló Dominique Pelicot-ra: ez a maximálisan kiszabható büntetés, de a helyettes államügyész szerint „nem elég hosszú az elkövetett bűncselekmények súlyosságához képest”.
ÚJ ÉVEZRED KRÓNIKÁK Szerző: KÉRI LÁSZLÓ - PETSCHNIG MÁRIA ZITA 2000 óta
Mi történt Magyarországon 2000 óta? És miért ÚGY történt, ahogy? Folyamatosan erre kerestük a válaszokat elemző munkánk során az elmúlt két évtizedben. Szinte megállás nélkül. Tények, események végtelen tömegét próbáltuk meg folyamatokká értelmezni úgy, hogy mindvégig tartottuk magunkat a kronologikus sorrendhez.
Az IDŐ nyújtotta kézenfekvő rendezési elvhez. Politikai, gazdasági és szociológiai megközelítések segítségével próbáltuk bemutatni és elemezni mindazt, amit az új évezred beköszönte óta honfitársainkkal együtt éltünk meg és át.
Ezen a portálon mintegy 4500 gépelt oldalnyi anyag olvasható.
Túlnyomó többségükben-kilencven százalékban - olyan elemzések, amelyek eleddig sehol sem jelentek még meg. Néha negyedévenkénti bontásokban (a 2006 és 2021 közötti évekről), néha évenkénti bemutatásokat követve. A közelmúltra kíváncsi érdeklődő viszonylag könnyen fog eligazodni mindabban, amit mi - több mint húsz éven keresztül - feljegyeztünk.
Radó Péter oktatáskutató, aki elsősorban az oktatás minősége, a pedagógiai innovációk és az oktatáspolitikai elemzések területén végzett kutatásairól ismert. Munkáiban a társadalmi egyenlőtlenségek és az iskolai teljesítmény közötti összefüggéseket is vizsgálja. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda, a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, milyen volt az oktatás 50 éve és ma, és hogy szükség van-e radikális reformokra.
A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.
„Olyan elképesztő tehetetlenségi ereje van azoknak a megszokott működési módoknak, hagyományoknak, rituáléknak, irányítási módszereknek, kommunikációs mintáknak, a pedagógusok és a vezetők fejében lévő gyerekképnek, hogy borzasztó nehéz ebbe a rendszerbe bármit belevinni.”
Radó szerint azóta, hogy ő maga is általános iskolába járt, nem igazán figyelhető meg fejlődés a magyar közoktatásban. A Fekete pontot nézve is saját gyermekkori szorongásai köszöntek vissza. Az iskolai dolgozók beidegződései pedig nagyon megnehezítik az oktatási rendszer fejlesztését. Ennek az első lépése az lenne, hogy az iskolák visszakapják az autonómiájukat.
„A generációváltások hatásának beszűrődése az iskolák belső világába normális körülmények között egy egyszerű folyamat, merthogy folyamatosan cserélődnek a pedagógusok, és nagyjából legalább akkora arányban vannak a fiatalok, mint amekkora arányban mondjuk a nyugdíj előtti évtizedben lévő pedagógusok.” Radó elmondja, az oktatási rendszer fejlődése normális esetben organikus módon is megtörténhetne, pusztán azért, mert egy folyamatos generációváltás zajlik a tanári körben. Jelenleg Magyarországon viszont az átlagéletkor nagyon magas a pedagógusok között, és alig érkeznek pályakezdők az iskolákba.
„Az iskolának semmi köze nincs manapság a gyerekek valóságos életéhez, mert a gyerekek legnagyobb része még ma is úgy éli meg az iskolát, hogy vége az utolsó órának, kijön az iskolából, és elkezdhet élni, akármit is jelentsen ez.”
Az iskola szerepének a relevanciája a gyerekek életében Radó szerint egyre kisebb, ennek a pozícióvesztésnek az oka pedig az, hogy nem az intézmények elég nyitottak az alternatív pedagógiára, aminek a segítségével a gyerekek értelmes módon, aktívan be tudnának kapcsolódni a saját tanulásukba.
„A mai iskolarendszerben senkinek sem jó. Tehát nem jó a pedagógusoknak, nem jó egyetlen iskolai alkalmazottnak, még a portásnak se jó, és nagyon rossz a gyerekeknek. Hogyha a szülők tényleg tudnák, hogy mit tesz az iskola a gyerekeikkel, szerintem már felgyújtották volna az összes állami iskolát, de nem tudják.”
A Fekete pont már a mozikban! A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
KÉTFARKÚ KUTYA PÁRT Moderátor: KAZINCZY KRISZTINA 2024.11.21.
Kéri László politológus, szociológus a Bibó István szakkollégium elődjének alapítója, számtalan politológiai-szociológiai könyv és tanulmány szerzője, egyetemi tanár, jelenleg a Kontroll.hu szerzője. Előadásában az országos folyamatokról kapunk áttekintést, kiemelten az átalakuló politikai erőteret, a kifáradó társadalmat és sokasodó válságjeleket vesszük nagyító alá.
A felvétel a nagytétényi Art Quarter Budapestben készült november 12-én.
AMERIKA VÁLASZT Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN 2024.11.22.
Békeszándékról szóló üzenetet és rakétafenyegetést egyaránt küldött a nyugatnak ezen a héten Putyin, amivel már legfőképpen a leendő Trump-adminisztrációt teszteli, hogy az vajon hol húzná meg a határt az orosz elnök számára. Kérdés az is, hogy a Kínával szembeni előzetes fenyegetések hogyan jutnak érvényre a gyakorlatban, ha a Trump-kormányzatban több kínai érdekeltségekkel rendelkező üzletember is helyet kap majd. Közülük a legmeghatározóbb Elon Musk, aki kezd Trump Simicskájává válni, de az még kérdés, hogy az ő történetükben is eljön-e majd egy G-nap.
Lakner Zoltán és Kaló Máté podcastja az amerikai választásokról.
ERDÉLYI FIGYELŐ Szerző: ErdélyiFigyelő 2024.11.22.
Világgazdasági kontextusban vázolta Románia és Magyarország helyzetét Bokros Lajos közgazdász, a bécsi Közép-Európai Egyetem és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2024.11.21.
Az orosz állam csődjét mutatja, hogy Észak-Koreából kell segítséget kérnie, Ukrajnát kilátástalannak látom, a válasz nyugatról túl későn jött és túl kevés volt. Ez érvényes Amerikára, az uniós és a NATO tagállamokra is, ráadásul ez felbátorította az orosz agresszort – mondta Paul Lendvai, író, akinek most jelent meg új könyve, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Az oroszok étvágya minden nehézség ellenére egyre nagyobb lesz, Ukrajna bármilyen hősiesen próbál helyt állni, nem tud ebből győztesen kijönni.
Trump kiszámíthatatlan, nem lehet tudni, hogy mit fog lépni: egyben egy színész, egyben egy diktátor is. E pillanatban a kilátások elég rémisztőek, hogy kiket nevezett ki miniszternek, az nem megnyugtató.
Paul Lendvai szerint Magyar Péter tehetséges politikus, kérdés, hogy fenn tudja-e tartani a lelkesedést, és önmagát tudja-e stabilizálni, ha igen, akkor legyőzheti Orbánt. De az biztos, hogy Orbán Viktor nem fogja könnyen adni a hatalmát. Az a kérdés, hogy meddig megy el a Fidesz, ha elveszíti a hatalmat, ebben azonban Trump nem fogja segíteni Orbánt.
1. Az óvodák/iskolák szakmai autonómiájának biztosítéka az általuk önállóan megalkotott és periodikusan felülvizsgált intézményi pedagógiai program és intézményi iskolafejlesztési terv. Mivel mindkét dokumentumhoz finanszírozási következmények kapcsolódnak, azokat az intézmények tulajdonosai hagyják jóvá.
2. Az intézmények szervezeti autonómiájuk körében, a jogszabályok által kijelölt keretek között, a tantestületek bevonásával a vezetők önállóan hoznak meg a tanulásszervezéssel, az intézményi szintű értékeléssel és egyéb szervezeti folyamatokkal kapcsolatos döntéseket.
3. A gazdálkodási autonómia tekintetében az intézmények számára megállapított költségvetések keretei között a vezetők önállóan hoznak a pénzügyi gazdálkodás és a humánerőforrás gazdálkodás körébe tartozó döntéseket.
4. A szükséges változtatások előfeltételeként biztosítani kell a közoktatás – iskolarendszerű szakképzésre is kiterjedő – egységes ágazati irányítását és a döntés-előkészítésben közreműködő, a legfontosabb érdekcsoportok és az oktatási szakma képviseletét biztosító testületek helyreállítását.
5. Az intézményi autonómia biztosítása automatikusan maga után vonja a tulajdonosi irányítás, a helyi hálózatirányítás és a finanszírozás rendszereinek decentralizációját. A központi kormányzat ennek megfelelően nem gyakorolhat tulajdonosi döntési jogokat, e szerepet az önkormányzatok helyi kötelező társulásainak kell ellátnia.
6. Mivel az decentralizált irányítási rendszer létrehozása egy hosszabb, jelentős mértékben ma még nem kidolgozott közigazgatási és közfinanszírozási reform kereteitől függő folyamat, szükség van egy átmeneti, a jelenlegi tankerületi irányítási rendszer társadalmasításán (az önkormányzatok és iskolahasználók döntéshozatalban való részvételének és az iskolák intézményi autonómiájának biztosításán) alapuló rendszer létrehozására.
7. Mivel az óvodák és az iskolák autonómiájának helyreállítása a jelenleginél sokkal nagyobb keresletet generál a tanulók, pedagógusok és oktatási intézmények számára nyújtott szakmai támogatások iránt, tudatos és aktív kormányzati politikákra van szükség egy keresletvezérelt szolgáltató rendszer kapacitásainak gyors növelése érdekében.
8. Szükséges pénzügyi források: a gazdálkodási autonómia első lépése az egyes oktatási intézmények költségvetésének elkülönítése, amely csak a visszatérő működési kiadások több száz millió forintos „felbruttósítása” után történhet meg. Hasonló nagyságrendben igényel pluszforrást a szakmai szolgáltató rendszer (tankönyvkiadás, pedagógus-továbbképzés stb.) kapacitásainak bővítése is. Mindemellett forrásokat igényel az intézményi pedagógiai programok és az iskolafejlesztési tervek elkészítésének szakmai támogatása is.
A kudarcot valló tanulók számának csökkentése
9. A rugalmas, az egyes gyermekek eltérő fejlődési üteméhez alkalmazkodó iskolakezdés rendszerének helyreállítása, valamint az ezzel kapcsolatos szülői döntések támogatását szolgáló hálózat megerősítése.
10. A tankötelezettség korhatárának 18 évre emelése minden a középfokú oktatásba belépő tanuló számára, a lemorzsolódás megelőzését szolgáló jelzőrendszer kötelező létrehozása minden középfokú iskolában.
11. Differenciált fejlődésvizsgáló értékelési rendszerek alkalmazásának általánossá tétele az első hat évfolyamon, egyéni tanulási tervek készítése minden, a tanulásban kudarcot valló, a fejlődésben lemaradó gyermek számára.
12. Tanítási-tanulási idő felszabadítása az első hat évfolyamon a differenciált és személyre szabott fejlesztés számára a három alapvető kompetenciaterületen.
13. Egységes és minimális kompetenciakövetelmények (standardok) rögzítése és ezen alapuló összegző célú, minden tanuló számára kötelező központi kompetenciatesztek az általános oktatás nyolcadik évfolyamának végére.
14. Diagnosztikus célú kompetenciatesztek a hatodik évfolyamon, ezen alapuló kötelező iskolafejlesztési tervek megalkotása és megvalósítása.
15. Alapvetően a diagnosztikus és összegző tesztek eredményein alapuló intézményi önértékelés, külső intézményértékelés és az iskolavezetők tulajdonosi egyéni teljesítményértékelésének bevezetése.
16. Szükséges pénzügyi források: a pedagógiai értékelési rendszerek fejlesztését és használatba vételét szolgáló fejlesztések finanszírozása, az egyéni tanulási terveken alapuló fejlesztés és az iskolafejlesztési tervek megvalósításhoz szükséges szakmai feltételek megteremtését szolgáló finanszírozás.
A szociális szelekció mértékének erőteljes csökkentése
17. Mivel a szociális szelekció és az etnikai szegregáció számára a helyi iskolahálózatok szétaprózottsága biztosít tág teret, az ideiglenes helyi fenntartó szervezeteknek helyi-kistérségi intézményhálózat átalakítási programot kell készíteniük, amely tulajdonosi háttértől függetlenül kiterjed minden, az adott területen működő közoktatási intézményre.
18. A tervek elkészítése során kiemelt szempontokként kell érvényesíteni a kapacitások és a tanulólétszámok közötti egyensúly biztosítását, a szelekció csökkentését, a közösségi kontroll biztosítását, a megfelelő pedagógusellátottság biztosítását, az ideológiai szempontból semleges oktatáshoz való hozzáférés lehetőségének biztosítását, valamint a többcélú intézmények létesítésének lehetőségét.
19. Központi kormányzati programot kell indítani a helyi-területi intézményhálózat átalakítási programok költségeinek finanszírozására és szakmai támogatására, valamint a tervek és azok megvalósítása értékelésére. A központi oktatásirányítás számára biztosítani kell azokat az eszközöket, melyek segítségével kikényszeríthetik az átalakítás alapjául szolgáló szempontok érvényesítését.
20. Az egyházi és nem egyházi magánintézményekre – amennyiben a közoktatási feladatellátás alapján normatív költségvetési támogatásban részesülnek – nem vonatkozhatnak más működési és finanszírozási szabályok, mint a helyi fenntartó szervezetek, illetve később az önkormányzati társulások által működtetett intézményekre.
21. Helyre kell állítani a beiskolázási körzetek 2007-ben érvényes szabályozását. Normatív költségvetési támogatásban csak olyan oktatási intézmény tulajdonosa részesülhet, amely rendelkezik megállapított, más intézményekét nem átfedő beiskolázási körzettel.
22. A központi költségvetés a megszűnő iskolák tulajdonosai számára csak a felmenő rendszerű kivezetés idejére biztosíthat tanulólétszám alapú finanszírozást. Központi fejlesztési forrásokból kizárólag olyan iskolák részesülhetnek, melyek a helyi intézményhálózat racionalizálási programjában befogadó iskolaként szerepelnek.
23. A korai szelekciós pontok számának csökkentése érdekében a nyolc évfolyamos szerkezetváltó iskolákat át kell alakítani hat évfolyamossá.
24. Törvényben meghatározott kivételektől eltekintve az általános iskolák első hat évfolyamán nem lehet tagozatokat indítani.
25. A szociális szelekció visszaszorítását szolgáló változtatásokhoz szorosan kapcsoló roma deszegregációs program elindítása, a roma tanulók számára célzott megerősítő intézkedések alkalmazása.
26. Szükséges pénzügyi források: a befogadó iskolaközpontok célzott fejlesztését szolgáló program stabil finanszírozása, valamint a deszegregációs program és a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációját/rehabilitációját szolgáló szakmai szolgáltató rendszer helyreállításának finanszírozása...
