VTV SZEGED / MÉLYVÍZ Műsorvezető: GAVRA GÁBOR 2024.12.05.
Nagyon másképp alakult a magyar gazdaság 2024-es éve, mint ahogy azt a kormány tervezte és ígérte. Belső vagy külső okai vannak-e a magyar gazdaság problémáinak? A Mélyvízben Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszél a problémák okairól.
A bűnbakképzés a politikailag motivált történeti diskurzusok olyan mechanizmusa, amely a múlt tragikus eseményeit nem racionális okokkal, hanem az ellenérdekelt társadalmi csoportok vagy személyek árulásával és/vagy inkompetenciájukkal magyarázza. Az 1920-as trianoni békeszerződés drasztikus döntéseivel kapcsolatban az elmúlt száz évben született magyarázatok állatorvosi lóként demonstrálják ezt a gondolkodásmódot. Előadásunkban ezekkel a többnyire emocionálisan túlfűtött áltudományos interpretációkkal foglalkozunk Tormay Cécile 1921-es Bujdosó könyvétől Andics Erzsébet 1945 utáni brosúráin át a napjainkban dívó konteókig.
Az előadás a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett "Történelem és emlékezet" című szimpóziumon hangzott el 2024. november 15-én.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim.
Szerinted van-e suttyóbb Menczer Tamásnál? A nemzeti konzultáció eredménye szerint nincs. Helyes-e, ha egy bűnöző oktatja ki az újságírót, hogy mi a bűn? Teljesen mindegy te hogy gondolod. Ez van. Szerinted van még mit leépíteni a magyar jogállamiságból? Orbán szerint van. Szeretnéd a szenteste előkészületeit szeretteiddel tölteni? Menjél dolgozni! -----------
Megint megpróbálkozott a magyarok átverésével a Nagy Márton-féle társaság, pardon, minisztérium: egy, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott grafikon kapcsán állított olyant, ami nem állja ki az igazság próbáját. Nem mentség, hogy feltehetően elborította az agyukat a vörös köd egy nekik nem tetsző adat miatt.
„2021 ugyanis speciális év volt, a koronavírus járványt követő felpattanás éve. Ekkor a családok kiszabadulva a járvány okozta bezártságból, bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat. A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést, a volumen ugrásszerű bővülését okozta. Ezért a 2021-gyel történő összevetés egy torz bázist ad” – ezt volt képes leírni a Nemzetgazdasági Minisztérium, ráadásul egy hivatalos közleményben, holott nekik azután tudniuk kell, hogy nem mondanak igazat. (Illetve, ha azt hiszik, hogy igazak a fentiek, akkor a szakmai tudásuk a béka feneke alatt van, életveszélyes a működésük, azonnal ki kell rúgni őket.)
Egy grafikon volt az, amely kiborította a lassan a teljes gazdaságirányítást (Orbán után és az ő felhatalmazásával) maga alá söprő Nagy Márton fémjelezte tárcát. A Központi Statisztikai Hivatal által a kiskereskedelmi forgalom októberi adatait tartalmazó csütörtöki gyorstájékoztató tartalmazza az alábbi grafikont, amelyen azt láthatjuk, hogyan változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma, mégpedig egy kiválasztott év, 2021 hasonló időszakához képest...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Szerző: NÉMETH PÉTER 2024.12.05.
Gazdaságilag vége a rendszernek, mindig csak jövőre lesz jobb, ebből már nincsen fölfelé, már a kommunikáció sem fog lábra állni és maga a rezsim sem – mondta Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Az ilyen rezsimekben az igazságszolgáltatás, a bírói munkásság hal meg utoljára, ezt látjuk most, a jog és az igazgatás teljes szétesését. Az Országos Bírói Tanács elnöke leköszönt, a bírák végzik tovább a munkájukat, mert egy bíró dekoratív módon nem tud tiltakozni, nem vonulhat az utcára, nem tud sztrájkolni. Szabó Péter tisztességes ember, tisztességes bíró volt, bevallottan azért távozott, mert hibázott, ez precedensértékű, ahogy az is, hogy mások is csatlakoznak hozzá – mondta Bárándy Péter.
Magyar Péter és Menczer Tamás összecsapásáról azt gondolja, hogy egy ilyen iszap birkózásban mindenki koszos lesz, kocsmai stílus, amit Menczer megengedett magának. A legnagyobb elismerés Magyar Péter felé, hogy impulzív ember létére, visszafogta magát. Bárándy Péter kizártnak tartja, hogy Orbán demokratikus úton átadja a hatalmat.
Magyari Péter kitűnő írásához – ezzel a megjegyzéssel külde el lapunknak az alábbi sorokat Lányi András. Az író, filozófus nem vitatkozik kollégánk Menczer-ügyben szerdán megfogalmazott soraival, inkább kiegészíti azt néhány szemponttal. Szerinte a Fidesz rettenetes helyzetbe hozta saját szavazóinak százezreit, a magyar társadalom előtt pedig fontos vizsga áll. A 2026-os választások e hét keddjétől sokkal egyszerűbb dologról szólnak, mint a szakpolitikák és a felkészültség. Lányi még azelőtt küldte meg írását a Válasz Online-nak, hogy december 6-án, pénteken Orbán Viktor teljes mellszélességgel Menczer Tamás akciója mögé állt. Ez a fejlemény semmit nem vesz el vendégszerzőnk sorainak érvényességéből, azokat még tovább erősíti. Vélemény.
Miért került sor a pécsi gyermekotthon előtt erre a szégyenletes jelenetre? Azért, mert Menczer Tamás megbízói feltételezték, hogy lenne rá igény. Nem tegnap óta létezik ugyanis ez a politikai stílus, amelyet a Fidesz kommunikációs igazgatója nem rögtönzésképpen, hanem gondos mérlegelés után, kiszámított kíméletlenséggel vágott az arcunkba. Éppen ezzel a kocsmai stílussal szerzett magának parlamenti többséget 1933-ban a német nemzetiszocialista párt is, először és nem utoljára a történelemben, demokratikus választásokon. A példán okulva latin-amerikai diktátorok, eurázsiai bolsevik terroristák sora dolgozik rajta azóta is, hogy a közéletben meghonosítsák ezt a hangnemet. Ahol ez polgárjogot nyer, ott többé semmit nem lehet értelmesen megvitatni...
Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) munkatársait, akik a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios-projektet vizsgálták – írja a Direkt36. Az OLAF nyomozói 2015 és 17 között több tényfeltáró misszión gyűjtötték be az információkat. A lap forrásai szerint ekkor figyelték meg őket, ami nemcsak az érintetteknek tűnt fel, de Brüsszelbe is eljutott. A cikk szerint az IH Lázár alatt kezdett el egyre komolyabb forrásokat fektetni az uniós intézmények elleni kémkedésbe. Egy volt titkosszolga azt állította, az IH megfigyelés alá vont szinte minden Magyarországra beutazó uniós delegációt.
Az OLAF-vizsgálat követése Lázár Jánosnak személyesen is fontos lehetett, hiszen a projekt Hódmezővásárhelyen indult, ahol akkor ő volt a polgármester. Később a hódmezővásárhelyi beruházás volt a referencia. Az OLAF a vizsgálat végén megállapította, hogy sok szabálytalanság történt az eliosos pályázatoknál, így azt javasolta, 13 milliárd forintnyi uniós pénzt vonjanak le. A kormány kimentette a projektet azzal, hogy magyar költségvetésből fizettek, így az OLAF fennhatósága megszűnt.
A 2018-as választás után Lázár János kiszorult a kormányból, az IH pedig Szijjártó Péterhez került. Az átadás-átvételkor Szijjártó berendelte az IH főigazgatóját és két helyettesét, és miközben leváltotta őket, a hivatalba megérkezett egy 30 fős különítmény, akik minden iratot átvizsgálhattak.
Az OLAF-os megfigyelések aktái után kutató különítmény tagjai a Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt nemzetbiztonsági szervektől érkeztek, de a lap egyik forrása szerint nem Pintér állt az akció mögött. Szerinte valójában Orbán Viktor környezetéből érkezhetett az utasítás az IH átkutatására. Más úgy fogalmazott, állítólag Orbán szentesítette az akciót.
Az eljárás hetekig zajlott, és a lap forrásai szerint a csapat konkrét információkat keresett, például olyanokat, melyek kormányközeli gazdasági szereplők gazdasági ügyeihez kapcsolódtak.
A lap szerint kiemelt figyelmet szenteltek az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. A belügyes csapat nem találta meg, amit keresett, aminek az is lehet az oka, hogy az érzékeny ügyekben gyűjtött információkat nem rögzítették hivatalosan az IH-nál...
Egyelőre még csak tervezet, mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a magyar sport, mert a költségvetésről majd december 17-én szavaz az Országgyűlés, de a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám felvázolta, nagyságrendileg milyen összegekkel kalkulálnak. Mivel a sport stratégiai ágazat, ezeket a terveket vélhetően meg is szavazza a parlament.
„A magyar sport nyolcszázalékos pluszt kap jövőre az idei évhez képest. A szövetségek például 17,72 milliárd forintot” – jelentette be Schmidt. Összesen több mint 81 milliárd forintra számíthat a terület. A hazai élsport támogatási rendszere Európában is az élvonalban van, a britek sem költenek ennyit rá, mint kiderült egy tanulmányból.
A sportegyesületeket tömörítő ernyőszervezet, a Deutsch Tamás vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) ugyancsak 17 milliárdot oszthat majd szét a kiemelt egyesületek közt. Az akadémiai rendszer működtetésére 32,55 milliárd forint jut. Ide tartoznak a kiemelt fociakadémiák (tíz van szerte az országban, Győrtől Felcsúton át Kisvárdáig), a hat kézilabdás és a négy kosaras intézmény, valamint a csepeli, Kozma Istvánról elnevezett birkózóakadémia, és a nemrég a Velencei-tó partján átadott, a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalinról elnevezett kajakosakadémia.
Sportesemények rendezésére 4,55 milliárdot különít el a kormány, hogy pontosan mely rendezvényekre, nem tudni, de a futball-BL-döntőt 2026-ban rendezhetik a Puskás Arénában, míg az atlétikai világdöntőt szintén 2026-ban a Nemzeti Atlétikai Központban.
A kiemelt edzőket 2,07 milliárd forintból fizetik, a nevelőedzőknek kétmilliárdos a keret – ezt Schmidt irányítása alatt hozták létre –, egyénenként így nettó 200 ezer forintot kapnak ebből a programból havonta...
FÜLKE EXTRA / HVG PODCAST Műsorvezető: GERGELY ZSÓFIA 2024.12.06.
„Bajszos fasz”-nak nevezte az akkori államfőt, Áder Jánost, a Fideszt pedig „ocsmány és fertőző járvány”-nak – így robbant be az országos nyilvánosságba a kecskeméti gimnazista, Nagy Blanka pont hat évvel ezelőtt decemberben egy túlóratörvény elleni tüntetésen elmondott beszédével. A kormánypárti média azonnal össztűz alá vette: Trágárkának csúfolták, befotóztak a szoknyája alá, Bayer Zsolt „ócska prolinak”, míg Bencsik András „útszéli ribanc”-nak hívta. Az akkori ellenzéki pártok hiába álltak mellé, utólag már úgy érzi, csak használták, „mint egy kabalafigurát”. Megbánta a hírhedt beszédet, vagy újra elmondaná? Hogyan él, mit csinál most, érdeklik még a közéleti kérdések? Vajon visszatérne-e a politikai életbe Magyar Péter zászlója alatt? Még csak most tölti be a 25. évét, de továbbra is sarkos véleménye van például a magyar lombik programokról, a gyerekvédelemről és Menczer Tamás tragikomikus performanszáról. Hallgasd meg a Fülke Extrában Gergely Zsófia interjúját!
December másodikán jelent meg a hír az Óbudai Árpád Gimnázium honlapján, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem venné át az iskola fenntartását. Az egyetem jövő szeptembertől venné át a fenntartói jogokat az Észak-Budapesti Tankerületi Központtól, és az újonnan indított pedagógusképzéséhez kapcsolódóan gyakorlóiskolaként működtetné tovább a gimnáziumot.
A nevelőtestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat nemrég értesült a fenntartóváltás lehetőségéről, és az általunk megkérdezett szülők egyelőre szkeptikusak a változással kapcsolatban. Az egyeztetési folyamat jelenleg is zajlik, a szülők – az általunk megismert dokumentum szerint – két napig küldhették be véleményüket egy Google-űrlapon keresztül.
„Az Óbudai Árpád Gimnázium kiemelkedő pedagógiai kultúrával rendelkezik, kiváló közösség jellemzi, tanárai valamennyien nagy tapasztalattal bíró, példaértékű pedagógusok. A gimnáziumban magas szakmai színvonalú oktatói, nevelői munka folyik, ami a középiskolák rangsorában elért figyelemreméltó helyen és a diákok által elért kiemelkedő eredményekben is megmutatkozik” – áll az NKE hozzánk eljuttatott válaszában, mely szerint a fenti indokok alapján ajánlottak fel gyakorlóiskolai státuszt a gimnáziumnak..
„A gimis modellváltással nekünk az a legfőbb problémánk, hogy mi az Árpádba iratkoztunk be, nem pedig a Közszolgálati Egyetem gyakorló iskolájába. Ha eleve az lett volna, nem is jelentkeztünk volna oda” – mondta a lehetséges fenntartóváltásról az egyik általunk megkérdezett szülő.
Jövő szeptembertől venné át az egyetem
Az iskola honlapján megjelent közlemény szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2025 szeptemberétől a Nemeskürty István nevét viselő karon tanárképzést indít. Az NKE ehhez gyakorlóiskolai intézményrendszer kiépítését tervezi, s ezzel az ajánlattal kereste meg a gimnáziumot...
Kicsit még nem tudjuk elengedni Menczer kommunikációs igazgató kezét. Nem széles jókedvünkben vagy szerelmes vonzódások miatt, hanem, mert az ordenáré hangzavar mellett, amit mostanában kavar, mintegy fű alatt olyan alapvetéseket fogalmazott meg, amelyek nagyon messzire mutatnak. Mint tudjuk, a Fidesz országot jár éppen, szorgosan kábítja az ő gombáit, és bármerre is járnak meg kelnek mindeközben, kinyilatkoztatások is születnek a házisajtó számára miheztartás végett.
Amikor igazgató elvtárs Kecskeméten járta az országot, és nem Pécsen ordította le Magyar Péter fejét a jobboldali szellemi és morális fölény nevében, olyat sikerült mondania, ami megmutatja az elmúlt tizenöt évünket, és a hátra lévő mintegy százat is, ha 2026-ban megint győznek. Eddig sem volt jó nekünk, ezután meg még ennyire sem szabad számítanunk. Most is kuss van mindenkinek, de még inkább az lesz, mert mint igazgató elvtárs kijelentette: „Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről csak mi dönthetünk”.
Delikát. Főleg azután, hogyha belegondolunk abba, amúgy mit jelent az ezerszer sárba taposott demokrácia választással és népképviselettel, ami ezzel az egy mondattal fényesen suhogva szállt olyan messzire, hogy a nyomát sem leljük. Eddig sem voltak kétségeink, hogyan képzeli a Fidesz az ország irányítását, de mint látjuk, éppen így. Csak ők dönthetnek, és mindenki másnak kuss van. Viszont az az újdonság ebben a megfogalmazásban, hogy ezek szerint nem csak az ellenzéknek, hanem senkinek nem osztanak lapot ebben a játszmában ezek szerint.
Ebben a kontextusban a választó is arra való, hogy a szavazatával hatalomba segítse – vagy ott tartsa – a galerit, utána pedig csak annyi a szerepe, hogy elviselje, amit a sorsáról a Fidesz határoz. Illetve belegondolva a Párt működésébe, hogy még arról is maga Orbán Viktor dönt, ki finghat a mancsaftban és ki nem, itt áll előttünk feketén-fehéren a diktatúra maga, amelyben „Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről” ő dönt. Menczer részéről ez egy szerelmetes vallomás volt, de senki még csak föl sem kapta a fejét.
Bár miért is tette volna, amikor tizenöt év köznapjai támasztják alá a hatalom efféle gyakorlását, amire Menczer elvtárs, mivel költői kedvében volt, még egy képet is alkotott nekünk. Ugyan a Magyarral folytatott vita kapcsán sikerült ez neki, de kiterjeszthető általános érvényűvé is, amikor igazgató elvtárs arról ábrándozott, hogy „a mi buldózerünk az erősebb”. És máris itt áll előttünk feketén-fehéren a lehangoló kép, midőn a Fidesz gépezete mindent és mindenkit takarít el az útjából, simára gyalulva a világot.
Ezen a ponton pedig teszünk egy kis kitérőt Szijjártó helikopterezéséhez. Nem öncélúan, hanem nagyon is a történetbe illőn, mikor is arra utalunk, megint napvilágra került, hogy a külügyesünk nyolcmillió forintét röpködött kies hazánkban egy olyan úton, amit biciklivel is be lehetett volna járni. Ez önmagában nem érdekes és nem nagy újság, hanem az igen, milyen diagnózis fakad ebből arra nézvést, mire tartják ezek az országot és benne önmagukat, hogy miről döntenek ők csakis és kizárólag teljesen nélküled. Maguknak...
PARTIZÁN / PÉNTEK REGGEL Szerző: PARTIZÁN 2024.12.06.
Öt évvel a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése után megint megkavarja a kormány a kutatóhálózatot. Sokan alapítványszerű működéstől, erősebb politikai befolyástól, a gazdasági érdekek eluralkodásától tartanak. Vendégünk Pléh Csaba pszichológus és nyelvész professzor, valamint Péter László vegyész, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Irsik Bence (sound design), Kocsis András (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.
PARTIZÁN / VÉTÓ PODCAST Műsorvezető: VIDA KAMILLA 2024.12.05.
Csunderlik Péter történész volt a Vétó vendége, akivel arról beszélgettünk, mit épített be Tisza István, Horthy Miklós és Kádár János politikai örökségéből Orbán Viktor a maga politikájába, és hogy mit lehet tenni, ha az egyik fél ki akarja zárni ellenfeleit a nemzetből.
Március 12-én, hétfőn este dr. Herczog Mária családszociológus, gyermekvédelmi szakember tartott nagysikerű előadást Pedagógiai esték c. sorozatunkban 270 fős közönség előtt.
Dr. Herczog Mária rendkívüli felkészültsége, elkötelezettsége, szakmai alázata az este minden egyes pillanatában tapintható volt. Mint ahogyan az is, hogy gyermekeink védelme, minden gyermek védelme - születésük pillanatától felnőtté válásuk napjáig - milyen összetett, sokszereplős történet, melyben a szülők/család és a társadalom felelőssége lépésről lépésre meghatározható.
Bár az előadás témája nem tartozott a könnyed, szórakoztató esti témák közé, a nagyszámú közönség visszajelzései szerint most is egy rendkívül tanulságos, elgondolkodtató előadáson vehettünk részt, melyen ismét rengeteget tanulhattunk, ezúttal dr. Herczog Máriától.
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR Szerző: BÓDIS ANDRÁS 2024.12.05.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye friss közleménye szerint gyermek- és ifjúságvédelmi ügyben eljárást folytatnak egy plébános ellen. Fővárosi papi körökből és az áldozatoktól úgy értesültünk: a vizsgálat terheltje nem akárki. A politikai kereszténység (és az orosz propaganda) egyik arcáról, a zuglói Kassai téri templom plébánosáról, a kormány által tavaly kitüntetett Pajor Andrásról van szó. Három hónappal Bese Gergő felfüggesztése után tehát újabb NER-sztárpap „pörög ki” az egyházi szervezetrendszerből. Úgy tudjuk, az áldozatok a Válasz Online korábbi podcastadása után döntötték el, hogy nem hallgatnak tovább.
Ma délelőtt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közleményt jelentetett meg a Magyar Kurír katolikus hírportálon – melynek tartalma nagyon hasonlít a Kalocsa-Kecskeméti Érsekség közelmúltbeli nyilatkozataihoz. A szöveget betűhíven közöljük, majd a mondatok mögé nézünk.
„Bejelentés érkezett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szolgálatához egy fővárosi plébános ellen. Az ügyben az ordinárius előzetes vizsgálatot rendelt el. Ennek során szükségesnek bizonyult, hogy az érintett személyt minden papi tevékenység gyakorlásától eltiltsa. Ezt követően az illető plébánost saját kérésére, korára és egészségi állapotára tekintettel felmentette egyházi beosztásai alól és nyugállományba helyezte. Az előzetes vizsgálat tovább folyik, az ezzel kapcsolatos tilalmak továbbra is érvényben maradnak. Az ügyben rendőrségi bejelentés is történt.”
Noha a közleményben a terhelt neve nem szerepel, a fővárosi papság körében futótűzként terjed a hír, hogy belső egyházi vizsgálat zajlik Pajor András, a zuglói Kassai téri templom plébánosa ellen. Sokaknak feltűnt, hogy az érintett pap az elmúlt napokban már nem misézhetett, bő két hete nem rukkolt elő új poszttal a Facebookon, noha eddig rendületlenül osztott meg kormánypárti tartalmakat, például Szijjártó Péter-videókat, illetve szidta a liberális katolikusokat meg Magyar Pétert – utóbbinak még terápiát is javasolt a PestiSrácok.hu csatornáján. Korábban Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szúrta ki, hogy Pajor a rendelkezésére álló internetes felületeken putyinista propagandát terjeszt, például „nyugati pedofiloknak szánt 35 ezer orosz gyerekről” regél. A Keresztény Kulturális Akadémia nevű alapítványt jegyző plébános akkor is hallatta hangját a Hír Tv-ben az „igaz” katolikusok nevében, amikor tavaly a Budai Szent Imre Ciszterci Gimnáziumban egy tanár beszélgetést mert kezdeményezni Molnár (noÁr) Áronnal.
Pajor András már 2010-ben egyszerre propagálta a bérmálkozást és a Fideszt, az aktuális választások előtt később is rendre megmondta a híveknek, kire kell szavazni – 2022-ben például a „most nem lehet libikókázni azzal, hogy a kereszténység ellenségeit támogatja valaki” mottóval hozakodott elő. Kormányzati körökben ennek megfelelően különös becsben tartották a papot, olyannyira, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2023-ban – a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából – a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével honorálta munkáját. Az indoklásban külön kiemelték Pajor ifjúságnevelésben vállalt szerepét – amely az alábbiak fényében különösen pikáns...
Ebben a rendhagyó évadzáró epizódban megfordulnak a szerepek: Krizsó Szilvia készít Oszkó Péterrel interjút. Péter pedig kendőzetlenül beszél az elmúlt évtized sikereiről és tanulságairól, illetve az is kiderül, hogy mik a cégcsoport jelenlegi tervei. Hallgass bele a beszélgetésbe, ha érdekel az OXO csoport elmúlt 10 éves története.
HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: VÖRÖS SZABOLCS, ABLONCZY BÁLINT 2024.12.05.
Nemrég magyarul is megjelent a februárban elhunyt orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij Hazafi című önéletrajzi könyve. A korai emlékekből és a börtönnaplóból álló kötet mögött a szerzőnek nemcsak a politikai érzéke, hanem írói vénája is megcsillan – még a legutolsó időkben is. HetiVálasz podcastunkban Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt Navalnij emlékezete mellett a későszovjet időszakról, a birodalom bukásáról és a keményedő Putyin-rezsimről is kérdezi Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Milyen volt leningrádi egyetemistaként a késő-brezsneyevi Szovjetunió, amelyről Navalnij az első emlékeit leírja?
„Még a ’70-es évek kádári Magyarországa is nagyon jelentős mértékben eltért attól, ami a brezsnyevi kor utolsó öt évét jellemezte. Ezt a különbséget mindazok, akik oda kijöttek, és egy kicsit is volt receptoruk arra, hogy ezt az összehasonlítást megtegyék, nyilván érzékelték. (…) Ha bement az ember a boltba – még egy akkora nagyvárosban is, mint Szentpétervár –, akkor nagy valószínűséggel talált vajat, egy-két fajta felvágottat, krumplit, tojást, ömlesztett sajtot, és többé-kevésbé ezzel leírta a teljes repertoárt. De például ahhoz, hogy tejet vagy kefirt kapj – nagyon finomak voltak egyébként –, ahhoz ritmusérzék kellett: el kellett körülbelül találni, hogy melyik az a 2,5 óra, amikor éppen hozzák a tejet, és még kapsz. És ez ugyanúgy egy tejboltra is igaz volt. Tehát a hétköznapi élet jóval szerényebb volt és zordabb volt, mint Magyarországon, de mondjuk 20-22 éves fiatalemberként azért ez annyira nem foglalkoztatott. Két nyomasztó dolog volt azonban: nem volt szabad a későszovjet közgyógyellátásba bekerülni, másfelől pedig a szovjet hatóságokkal bármilyen bürokratikus ügyben kapcsolatba lépni – az »adminisztrálás szenvedélye« hihetetlen volt.”
Mi volt Navalnij: naiv, idealista, megszállott?
„Megszállott biztosan. Zsigereiben is politikus volt, ugyanakkor intelligens politikus. A hatalomakarása azzal, hogy »megváltoztatom Oroszországot, valami olyasmit teszek vele, aminek következtében az emberek jobban és méltóságtelibben tudnak élni« – szenvedély nélkül ilyen vállalást nem lehet tenni. A megszállottság mellett ugyanakkor volt folyamatos önreflexiója. Persze nem tudjuk, hogy ha hatalomra került volna, ez az önreflexió és önkorlátozás ott marad-e mellette.” Van-e esély arra, hogy férje politikai örökségét Julija Navalnaja továbbvigye?
„Oroszország politikai változásait nem az emigráció fogja kezdeményezni. Sajnos lehet, hogy bár van néhány nagyon tehetséges, erkölcsileg is intakt és kifogástalan ember, de szerintem Oroszországban csak belülről lehet komoly változásokat elérni. Ráadásul gyakran felesleges viták osztják meg ezt az emigrációban lévő ellenzéket, ezért – nem a személyes adottságok vagy képességek hiánya, hanem – a történelmi szituáció és az Oroszországban kialakult rendszer természetéből fakadóan azt gondolom, hogy nemcsak Navalnajának, hanem a többi emigrációba kényszerültnek sem lesz ebben meghatározó szerepe.”
„A bírók számára hatalmas érték, sőt, szent dolog a bírói függetlenség, ebbe a kormány nem piszkíthat bele, pénzzel pedig különösen nem – ezzel magyarázza Szentpéteri Nagy Richard azt, hogy forrong a bírói kar, mintegy 200-an tiltakoztak az ellen, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) alkut kötött a kormánnyal. Az alkotmányjogász, politológus szerint tévesen gondolta azt az OBT azóta már lemondott elnöke, hogy az embereket mégiscsak elsősorban a pénz érdekli. Hozzátette, nem lehet megjósolni, mi lesz, „hiszen még egy forradalom közepén sem lehet tudni, hogy az vajon megindítja a tömegeket vagy ellenkezőleg, elrémiszti az embereket”. Ugyanakkor most talán mindenki érzi már, hogy valami van a levegőben...
Az Országos Bírói Tanács (OBT) keddi, rendkívüli – egyébként zárt – ülésén már azelőtt lemondott Szabó Péter, az OBT elnöke, hogy szavaztak volna a személyéről – számolt be a Népszava. Mint a lap írja, a példátlan lépés előzménye, hogy Szabó – a november 20-i tanácsbeli szavazás után – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökével, valamint az igazságügyi miniszterrel aláírta azt a négyoldalú megállapodást, amely a bírói bérek régóta szorgalmazott emelését a kormány igazságszolgáltatási „reformjának” támogatásától teszi függővé. Az egyezség rég nem látott tiltakozást váltott ki a bírói karból, mondván: a bírói szervezet nem nyújthat a béremelésért cserébe „ellenszolgáltatást”, mert az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. Ráadásul a kormány módosítási javaslatai egyelőre csak vázlatosan ismertek. A lemondástól függetlenül Szabó tagja marad az OBT-nek.
A megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak majd béremelést. Ez ugyanakkor visszalépést jelent az OBH-elnök korábbi – minden bírói szervezet által támogatott – javaslatához képest, amely a bírói illetményalap 35 százalékos, visszamenőleges emelését, illetve az előző évi bruttó átlagkeresethez (annak 150 százalékához) való kötését, vagyis évről-évre automatikus béremelést tett volna lehetővé...
Múlt héten Robert Fico miniszterelnökkel tárgyalt Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség nemrég megválasztott elnöke, aki 2011-ben a magyar állampolgárság felvétele miatt veszítette el szlovák állampolgárságát – a büntető jogszabályt pedig az akkor is hatalmon lévő kormányfő kezdeményezte. A politikus azt mondja, Fico ígérete szerint nem szigorítják a szlovákiai nyelvtörvényt. A „szuverenista” retorikát használó Szövetség-politikus, Gyimesi György szerinte nem a magyar közösségnek motorozik, és a közeljövőben eldől, tolerálható-e különútja. Húsz évvel a kettős állampolgárságról szóló december ötödikei népszavazás után Gubík László szerint a sebek már gyógyulnak, ám úgy látja, a határontúli egyéni választókerületek kialakítása újabb törést okozhatna a viszonyban. Nagyinterjú...
Pintér „rendőri nyelven” lázadásnak nevezete a Madách igazgatója nyár eleji döntését a mobiltelefonok iskolai használatáról. Mászáros Csaba „nem rendőri nyelven” válaszolt a belügyminiszternek.
Pintér Sándor a parlament kulturális bizottságának keddi meghallgatásán kérdésre válaszolva megerősítette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Madách Imre Gimnázium igazgatójának felmentését.
Mint mondta, becsüli, hogy az igazgató „karakánul kiállt”, de ezt rendőri nyelven úgy mondják: lázadás. „Ha nem lesz rend az iskolákban, akkor nem tudnak a diákok tanulni.”
E kijelentésre válaszolt azt érintett, az állásából felmentett Mészáros Csaba a Facebook-oldalán.
„Tisztelt Pintér Sándor Vezérezredes Úr! Parancsát végrehajtották: kiiktattak” – kezdi egy Márai-idézet után a bejegyzést a volt igazgató. Mint írja, a „Madáchban rend van, az iskola 6. helyezést ért el a középiskolák idei rangsorában, és az okoseszközöket sem vesszük el, ahogy erről augusztusban döntöttünk. Nem rendőri nyelven úgy mondjuk, hogy kiállunk az értékrendünk mellett. Hiszen ez egy iskola” – írja.
Majd emlékeztet arra, hogy a Kölcsey gimnázium (szintén kirúgott) tanárainak ügyében a bíróság első fokon kimondta „az Ön elleni ítéletet. (Senki sem gondolja, hogy Marosi Beatrix magától bevállal egy ilyen politikai súlyú ügyet.) Majd az enyémben is kimondja.”
Végül azzal zárja bejegyzését: „Legyen Ön is karakán, hogy becsülhesse önmagát.”
A Madách igazgatóját augusztus végén azonnali hatállyal felmentették, miután kiderült, az intézményben az okostelefonok leadásáról szóló rendeletből egyébként kiolvasható lehetőséget alkalmazzák. Mészáros Csaba 2000 óta volt az iskola igazgatója, és 1993 óta dolgozik az intézményben.
A múlt héten fogadta el a parlament azt a pénzügyi salátatörvényt, amely eredeti formájában – az Európai Unió nyomására és az uniós jog elvárásai szerint – már jövő év elejétől némileg átláthatóvá tette volna Magyarországon bejegyzett magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét és az alapokba fektetett (rejtett) vagyon mértékét.
Ám a végszavazás előtt a kormány saját, 50 oldalas törvényjavaslatához egy 45 oldalas kiegészítő módosítást nyújtott be, amit a fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság (TB), majd a szintén kormánytöbbségű parlament habozás nélkül megszavazott. Ennek eredményeként
csak a 2026-os választások után ismerhetjük meg a magántőkealapok végső tulajdonosait.
A módosító javaslatokat formailag ugyan a TB nyújtja be, ám a paragrafusok 99,99 százalékát valamely minisztériumban írják, a bizottsági tagok sokszor az ülés előtti éjszaka kapják meg a több száz oldalas szöveget. A kormány számára azért kényelmes a TB-n keresztül, végszavazás előtt módosítani egy már megvitatott törvényt, mert ezekről a pontokról újabb vita már nem lesz, így a nyilvánosság minimalizálható. Ez a megfontolás vezethette a kormányt amikor benyújtotta azt a módosítást, hogy a magántőke alapokra vonatkozó adatokat első ízben csak 2026. július elsején kell feltölteni a NAV adatbázisába.
Az indoklás szerint azért van szükség halasztásra, hogy a magántőkelapoknak „megfelelő felkészülési időt biztosítsanak” az új kötelezettségre
– derül ki a módosító javaslat 111. pontjából. A javaslatot a parlament elfogadta, a törvényt a köztársasági elnök alá is írta és már ki is hirdették.
A törvénymódosításra azért kényszerült a kormány, mert a Transparency International Magyarország (TI) az Európai Bizottsághoz fordult azt kifogásolva, hogy a magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó magántőkealapok valódi tulajdonosai ismeretlenek a nyilvánosság és sokszor a hatóságok előtt is...
Amikor ez embernek begyulladnak az izmok a hátán, és alig viselhető fájdalom mellett úgy húzódnak össze, hogy levegőt is alig kap, akkor egészen más szemmel nézegeti a kajla világot. Azért is, mert ülni ettől nem tud, hanyatt feküdni sem, csak oldalvást, hogy ne nyüszítsen és jusson valami éltető oxigén a tüdejébe. Ez az az állapot, amikor a test készül legyőzni a lelket és a tudatot, következésképp a szenvedő megismeri a gombák nézőpontját és beszűkült tudatállapotát, így tanulmányútnak is nevezhető a saját kis Golgota.
Nincsenek jó hírek róla. Másfelől, ha Örkény a groteszk látásmód lényegét abban mutatta meg, hogy mintegy fejre állva szemléljük a világot, ez az oldalsó nézőpont nem hoz derűt a kiábrándító valóságba, hanem inkább felerősíti azt, hogy csak a leghangosabbak szűrődjenek át a szenvedés ködén. Most jelesül Menczer és Kocsis Máté elvtársak. Azon tűnődik az ember, hogy szintet léptek-e, s velük együtt a Fidesz, vagy csupán a mélyben eddig meghúzódó ős-fideszösztön tört belőlük felszínre most kiábrándító-veszélyesen.
Az emlegetett két úr a köztörvényesség határát súrolva, vagy már át is lépve azt méregeti, meddig tűr az ember, mikor pattan el a húr Magyarban és úgy általában mibennünk, hogy aztán, ha ez megtörténik, két kézzel mutogassanak ránk, és teli pofával ordítsák az agresszív baloldalt, mint akik veszélyt jelentenek a nemzetre, Mária nénire és a NER-re. Egészen egyszerűen gyalázva cukkolnak minket, s hiába tartjuk magunkat Störr kapitány apukájának intelmeihez (Füst M.: A feleségem története), miszerint „légy nagyvonalú”.
Illetve nem is hiába, hanem nagyon nehezen. Mert hogyan is lehetne viszonyulni Kocsis Máté felméréséhez, amelyben a híveit arról szavaztatja, ha „libsi” újságíró vetődik valamely rendezvényére, vagy menne rá, akkor egyszerűen tiltsa ki, verőemberekkel dobassa ki, vagy elég lesz simán lincshangulatot teremteni, hogy maguktól meneküljenek. Ez utóbbi amúgy a Fidesz egész, mostani másfél évtizedes működésére jellemző, tehát ezért nem olyan nagy nóvum, de így szó szerint nem mondta ki a sok utcai harcos. Ám most ez is megtörtént.
Túl azon viszont, hogy Kocsis hangulatot kelt és gyűlölködik szokás szerint, ebben a szavazósdiban, mintegy felhívásként benne van az uszítás a csőcselék számára, akárha 2006, hogy az öklükkel – nem mint akkor megszerezzék -, hanem mint most, megvédjék a hatalmat. Ilyképp Kocsis nem tesz egyebet, mint sunnyogva és göcögve (mert azt hiszi humoros) ágyaz meg egy lehetséges polgárháborúnak. Vagy, ha annak nem is, mert magyarok vagyunk, egy jófajta utcai zavargásnak, amikor a karhatalom most majd az ő oldalán áll.
Viszont az egész azért elképesztően és kiábrándítóan aljas, mert olyan, mint amikor a rab állatot a ketrecben bottal böködik, cukkolják mintegy, tudva azt, hogy a rács védi őket. Menczer viszont ennél is sokkal tovább megy, ő egyszerűen azt akarja Magyar Péterből kiprovokálni, hogy üsse meg, fejelje le, boruljon el teljesen az agya, amit aztán szintén teli pofával ordítva lehetne mutogtani, hogy lám, ez a Magyar milyen agresszív, a Jucus is elmesélte Hajdú Péternél, s íme, itt a bizonyság reá. Lehangolóan átlátszó ez egész...
„Te egy hazug gazember vagy. 43 évesen mint egy suttyót, a nyakánál fogva dobtak ki a diszkóból, kicsi. Amikor a kidobó kolléga olyan erotikusan átölelte a nyakadat, kicsi, kaptál levegőt?” (Menczer Tamás)
„Habzik a szája, államtitkár úr, (…) mosson fogat, mert tiszta büdös a szája” (Magyar Péter)
Szokatlan stílusban esett egymásnak Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, országgyűlési képviselője és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, EP-képviselője a pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthon épülete előtt kedden. Török Gábor politikai elemző szerint politikatörténeti pillanat lett Menczer akciójából, „ilyen kocsmai szintű, »gyere ki a hóra« fellépést szándékosan még soha nem produkált magyar politikus.”
A múlt héten a kegyelmi botrány helyszínén, a bicskei gyermekotthon előtt Csizi Péter szociális ügyekért felelős helyettes államtitkárral vitatkozott Magyar. Keddre emelte a tétet a Fidesz: Pécsen már Csizi felettese, Fülöp Attila gondoskodásért felelős államtitkár várta a Tisza Párt elnökét. Még mielőtt azonban egy szót is válthattak volna, messziről üvöltözve megjelent a helyszínen Menczer Tamás, és nagyjából húsz percig veszekedett Magyarral élő adásban, a kamerák gyűrűjében.
A magyar politikában eddig szokatlan, kocsmai stílusú vita legsúlyosabb pillanatait itt lehet visszanézni:...
MOST JÖVÖK PODCAST / TELEX Riporter: FÁBIÁN TAMÁS 2024.12.03.
Sokat fejlődött a magyarok humorérzéke, viszont az elmúlt harminc évben nagyon rossz idegállapotba kerültünk. Fontos, hogy tudjunk nevetni magunkon, ha pedig egyszer Magyar Péter lesz a miniszterelnök, vele fognak többet viccelni. A Dumaszínház alapítóját a klímaváltozás lehetséges megoldásairól is kérdeztük. Litkai Gergely humorista a Most jövökben.
0:00 A klímaváltozás egy lassú összeomlás, amihez sajnos most még folyamatosan alkalmazkodunk
8:30 Aki a nyertese akar lenni a világnak, az zöldül
Miért dönt valaki úgy, hogy egész addigi karrierjét és a gyerekkori álmait félredobva lemond inkább a bírói tisztségről? Mi az, ami egy bírónak az évek óta elmaradó fizetésemelésnél is sérelmesebb? Meg lehet-e venni a bírókat? És miért nem sikerült emberközelibbé, felhasználóbarátabbá tenni a magyar bíróságokat? Vendégünk Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető büntetőbírója, akinél betelt a pohár.
A kontroll.hu NEREN TÚL című műsorának vendégei: Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája, valamint Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója és Tóth Balázs ügyvéd a Magyar Helsinki Bizottságtól.
A műsor témája, hogy eddig példátlan módon ezernél is több bírósági dolgozó tiltakozott az őket és a bírói függetlenséget érintő megállapodás miatt. Szóba kerül az is, hogy az elmúlt 14 év alatt milyen politikai nyomás nehezedett a magyarországi igazságszolgáltatása, és hogy mi múlik azon, ha a kormányzat megzsarolja a fizetésükkel a bírákat.
MÉLYVÍZ / KLIKKTV Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2024.12.04.
Az ügyészségen a rendszer Polt Pétertől függetlenül is működik, hiszen aki az utóbbi 10-15 évben szocializálódott, abban már ezek a mechanizmusok automatikusan működnek. Ha azonban 2026-ban bukna a kormány, vagy nem kétharmaddal győzne felértékelődne a szerepe – mondta Ihász Sándor, egykori fellebbviteli főügyész a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Ez most már jogállamilag is az egész szervezet megcsúfolása, korábban ezt egy garanciának mondták, nem baj, ha valaki ért ahhoz, amit csinál, hatalmas visszalépés ez – így kommentálta azt a kormányjavaslatot, mely szerint a jövőben nem kellene ügyészi végzettség a Legfelsőbb Ügyész betöltéséhez.
Polt Péter jelenleg élet és halál ura, korlátlan hatalma van, a működés nem transzparens, nem átlátható, kiszolgálója a kormánynak. Ihász Sándor szerint egyáltalán nem tapasztalni, hogy elégedetlenek lennének vele. Ha azonban a Fidesz veszít, akkor csatatér lesz, ahhoz a harchoz lehet, hogy már nem lenne ereje Polt Péternek. A Fidesz érdeke az is, hogy meghosszabbodjon az általa bebetonozott ember ebben a pozícióban. Ihász Sándor konkrét neveket nem mondott, de annyit igen, hogy erős casting lehet majd a Legfelsőbb Ügyész pozíciójára, hiszen több politikus, gyakorló jogász, ügyvéd évek óta ácsingózik a pozícióra.
Trump győzelem vagy demokrata vereség? Az Elnöki ügy e heti adásában Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával, valamint Sebők Miklóssal, a Politikatudományi Intézet munkatársával boncoljuk az amerikai választási eredményeket, valamint a leendő Trump-kabinet kilátásait. Meghívott szakértőnkkel, Papp Gergővel pedig a kampányhajrában szerzett tapasztalatairól, valamint a demokraták stratégiai lehetőségeiről, a félidős választásokhoz vezető két év kihívásairól, valamint potenciális új demokrata vezetőkről beszélgetünk.
SZTORIBAN PODCAST / SZABAD EURÓPA Szerző: FAZEKAS PÁLMA 2024.12.04.
Miniszterelnöksége alatt születtek meg a békés rendszerváltozást biztosító törvények Magyarországon. Bár ő maga 1991-ben távozott a hazai politikai közéletből, neve rendre felbukkant mint az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltje. Németh Miklós ritkán ad interjút; Kerényi Györggyel kivételt tett.
„Ha minden jól alakul, bárki elérheti a negyven-pluszt, sőt, az ötven- és hatvan- és hetven pluszt. Gyűlik a tapasztalat, okosodunk és át kellene adni a tudásunkat a felnövekvőknek. Hogyan maradjunk hitelesek „ebben a korban”, hogyan nevelhetjük a fiatalabbakat? A hallgatóság 40 év alatti része bespeizolhatja a hallottakat a „majd később jó lesz” fiókba, az idősebbek meg jókat nevethetnek saját magukon (az előadóval együtt.
Készült az SZTE JGYPK Mentor(h)áló Központ és az IH Rendezvényközpont megbízásából.
A felvételt a Szeged Televízió készítette Szegeden, az IH Rendezvényközpontban 2024. november 15-én.
Az elmúlt években a magyar olimpiai pályázat melletti egyik legerősebb érvvé vált, hogy mostanra a kormány lényegében minden szükséges sportinfrastruktúrát megépített a fővárosban. Így az olimpiához nincs szükség felesleges beruházásokra, csak olyan dolgok épülnének, amelyek tényleg Budapest és az ország hasznát szolgálják.
Ez a narratíva azért zseniális, mert a Fidesz a 2024-es pályázat bukása óta (illetve részben már azt megelőzően) tényleg szinte minden olyan létesítményt kialakított, ami egy mostani olimpiához kellene. A gond csak az, hogy a játékokat, amire Budapest pályázna, nem most kellene megrendezni, hanem legkorábban 12 év múlva. Az előző tíz évben felhúzott stadionok és csarnokok pedig akkor már finoman szólva sem lesznek újak. Ez azért probléma, mert a potenciális konkurenseink többsége jó eséllyel modernebb épületekkel pályázik majd...
Vezetőik azt mondják, azért maradhattak fenn, mert a tagoknak ez a forma ad gazdasági és lelki stabilitást.
1989-ben 5113 téesz létezett hazánkban. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint mostanra 340 agrárszövetkezet maradt. Ismert, hogy a rendszerváltás utáni kormányok a magángazdálkodókat preferálták, ehhez teremtették meg a jogi és támogatási feltételeket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a még működő szövetkezetek miért tudtak fennmaradni a barátságtalan gazdasági környezetben, illetve miért nem alakultak át gazdasági társasággá.
Féltucat a múlt rendszerből itt maradt mezőgazdasági szövetkezetet kerestünk meg, kettő nem vállalta a megszólalást, háromnak az elnöke csak név nélkül nyilatkozott. Óvatosságukat azzal magyarázták, hogy nem szeretnék magukra irányítani a hatalom figyelmét,
„nem akarják kihúzni a gyufát”.
A Derekegyházi Aranykalász Szövetkezet elnöke, Guti Imre viszont nem kért névtelenséget. Az 1968-ban alapított szövetkezetnek 81 tagja van, egykor több mint 200 volt. Jelenleg 1150 hektárt művelnek, ennek csaknem fele a tagok tulajdona, a többit bérlik. Emellett további 600 hektáron külső gazdálkodónak vállalnak munkát a gépeikkel és embereikkel. Főképp gabonaféléket, repcét és napraforgót termelnek, de próbálkoznak cirokkal és mákkal is. Van egy marhatelepük, ami ettől az évtől átállt tejről, hústermelésre. Ennek oka az volt, hogy már nem találtak a 150 tehénre fejőket, mivel azok kiöregedtek, és a szakmának nincs hazai utánpótlása. Gondoltak arra, hogy – mint számos európai tehenészet, ők is – indiai munkaerőt szerződtetnek, aztán a bizonytalanságokat mérlegelve lemondtak róla. Jelenleg 140 húsmarhát tartanak, az állományt a duplájára akarják szaporítani. Van még 40 juhuk is, de azokat fűnyíró helyett tartják a telepeiken, a bárányokat pedig értékesítik...
• Történelem és emlékezet 
