Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője, valamint Katus Eszter és Tálos Lőrinc, az Átlátszó komlói, illetve perbáli újságírói beszélgettek a magyar vidék mindennapjairól.
MESSZIRŐL JÖTT EMBER PODCAST Szerző: SZABAD EURÓPA 2024.12.12.
Az uniós vezetők szerint a magyar kormány kilépett a konszenzus keresés európai normáljából és a pénzügyi szankciók sem térítették jó útra. Ezért, mondja Gyéva Zoltán brüsszeli tudósítónk, újabb jogállami tervekkel szűkítenék Orbán mozgásterét.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Szerző: NÉMETH PÉTER 2024.12.13.
Évek óta érzem, hogy a hazai igazságszolgáltatásban egyre több dolog van, amivel nehéz azonosulni. Ameddig láttam a reményt, hogy ez a folyamat megfordul, igyekeztem mindent megtenni, most azt gondolom, hogy erre belátható időn belül nincs remény – mondta Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék távozó tanácsvezető büntetőbírója a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Laczó Adrienn arról beszélt, az utóbbi évek változtatásai mind arra voltak alkalmasak, hogy a bírói döntések befolyásolhatók legyenek, ez pedig számos bírónak nem tetszik. A bírói karban régóta van feszültség, csak a bírók igyekeztek elfojtani magukban ezt, mert a bíróknak semlegesnek kell maradniuk, és a közéletben sem szabad állást foglalniuk. A bírók régóta érzik, hogy veszélyben van a függetlenségük, ami a legfontosabb a számukra, nehezen mozdulnak, de a közelmúltban történtek nem hagytak más megoldást számukra.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) korábbi elnöke mondta azt, hogy a négyoldalas megállapodás aláírásával biankó csekket adtak a kormánynak, amely ezt most váltja be, hiszen máris törvényjavaslat lett belőle. Véleményezés a szakmával nem történt, de már parlamenti bizottság előtt van a javaslat.
Laczó Adrienn szerint Pecsenye Csaba, az OBT új elnöke lesöpörte az asztalról többszáz bíró véleményét, érveket nem is sorolt. Ez pedig azt erősíti, hogy az igazságügyi reformot a bírák teljes kihagyásával végig fogják vinni.
Enyhe szavakkal föstve le a dolgokat, úgy fogalmazhatnánk, Orbán aktuális békemissziója egyre zavarosabb. Legfőképp az a fejezete, hogy kivel beszélt karácsonyi tűzszünetről, s erre ki mit válaszolt neki, természetesen nem az ő, tegnap is idézett előadásában, miszerint: „A magyar EU-elnökség végén újabb erőfeszítéseket tettünk a béke érdekében. Javaslatot tettünk egy karácsonyi tűzszünetre és egy nagyszabású fogolycserére. Milyen szomorú, hogy ezt Zelenszkij elnök a mai nap során egyértelműen elutasította és kizárta. Mi megtettük, amit lehetett!”
Ebben csupán az a csont, illetve a zavaró tényező, hogy az ukránok is olvassák miniszterelnökünk Facebook-oldalát, ahol közölni szokta, ami a fejében gőzölög, következésképp válaszolnak is rá, ami azonban a magyar sajtó túlnyomó rezsimpárti részében meg soha nem jelenik. Ez bevett szokás, de ma már szinte azt sem mondhatjuk, hogy az egész alávaló cirkusz a gombáknak szól, hiszen ők rég túlvannak már ezeken (is), és legfőképpen azzal foglalatoskodnak, hogy életben maradjanak a nekik hazudott Kánaánban.
A bolti akciókat nézik, és nem kegyelmes urunk közösségi oldalát olvasgatják. Így nagy valószínűséggel, ahogyan ma már az sem jut el a tudatukig, hogy Orbán Viktor békegalamb jelmezben szarik a sakktábla közepére, így azzal sem foglalkoznak, hogy az ukránok csípőből cáfolják mindazt, amit Orbán és decens csapata róluk és a nevükben elmondott. Pedig éppen ez történt. „Ukrajna nem is mondhatott nemet a magyar javaslatra, ami karácsonyi tűzszünetet kezdeményezett, ugyanis egyáltalán nem kaptak ilyen javaslatot.” – Így az ukrán reakció.
Mindemellett a mimagyarok a magyar kormány kommunikációjából azt sem tudhatták meg, holott talán fontos lehetne, hogy amikor a mi békegalambunk Putyin cimborájával diskurált telefonon, ott az hangzott el, hogy a Kreml „továbbra is kizárja a konfliktus békés rendezésének lehetőségét”. Ezek után talán érdekesnek mondható, hogy az ebben a kontextusban fölbugyogó összes szart az ukránokra igyekszik kenni doktorminiszter urunk, és bár annyiszor föltettük már a kérdést ennek kapcsán válasz nélkül, miért, most megint meg kell tennünk.
Több aspektusból is. Mert és ugyanis az oroszok kihasználva Orbán bődületes hazugságát, az ő nyomán két kézzel mutogatnak az ukránokra: „Zelenszkijnek a közösségi médiában megjelent reakciójából, valamint környezetéből ítélve az ukrán fél elutasította Orbán minden javaslatát” – mondta Peszkov, Kreml szóvivő, amiben az is érdekes, hogy diplomáciában nem nagyon szoktak a Facebookra hivatkozni, mert ott sok minden megjelenhet, aminek köze sincs a valósághoz. Mint ahogyan a sánta kutya most is elszaladt, miniszterelnökünk pedig itt maradt.
Vizsgálandó lehetne Orbán és az oroszok fura szimbiózisa önös érdekből már csak azért is, mert ez az országnak sem a múltat nézegetve, sem a jelent vizsgálva, a jövőre pedig szinte gondolni sem merve egyáltalán nem jó, mi több, csak kára származhat belőle. Mint ahogyan már most is, de a jelek szerint ez sem doktorminiszter urunkat, sem a Fideszt nem érdekli, az okok azonban mindaddig ismeretlenek maradnak, amíg a Kreml nem borítja ki a gusztustalan tartalmú bilit. Amíg azonban Orbán olyan jó fiú, mint most is, ilyen nem történik meg...
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG Műsorvezető: FICSOR BENEDEK 2024.12.11.
Akár 10 ezer eurós (4 milliós forintos) büntetést is kaphatnának a szlovákiai magyarok, ha nem szlovákul szólalnak meg a postán vagy a vasúton. Orbán és Fico szándékosan kerülik a kényes kérdéseket. A szlovákiai magyar politika egyik legismertebb alakját, Bugár Bélát kérdeztük. • Miért nem lehetett összebékíteni a szlovákiai magyar pártokat? • Hogyan akart beavatkozni Orbán Viktor a szlovákiai politikába? • Ki a felelős Ján Kuciak újságíró meggyilkolásáért? • Miért léptek koalícióra Robert Ficóval, és miért nem léptek ki a szövetségből a Kuciak-gyilkosság után? • Hogyan durvult el a politika, és hová vehet az egyre agresszívabb politizálás?
A Reggeli személy 2024 december 11-i adásában Para-Kovács Imre vendége Gordon István Lengyelország-szakértő, a varsói Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója volt.
Jövőre már csak kerületenként néhány gyűjtőponton, egy évben néhány napon át lesz lehetőség a lakossági hulladék lerakására Budapesten, legalábbis, ha megvalósul a MOHU terve – tudta meg a Szabad Európa. A kerületi polgármesterek párthovatartozástól függetlenül felháborodtak.
Úgy tűnik, jövőre a budapestiek búcsút mondhatnak annak a kényelmes gyakorlatnak, hogy évente egyszer a házuk, lakásuk elé tehetik ki a fölöslegessé vált (és nem veszélyes) hulladékot, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársai kukásautókba pakolnak és elszállítanak. Az utcán – akár a belvárosban, idegenforgalmi szempontból frekventált részen – felhalmozott lomkupacok persze kelthettek visszatetszést, de nagy kérdés, hogy az állami hulladékkezelő, a MOHU tervezett, új gyakorlata javít-e bármit a helyzeten.
A Szabad Európa több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a Molhoz tartozó társaság jövőre alapvető változást vezetne be a lomtalanításban: 2025-től már kerületenként csak néhány gyűjtőponton folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot. Ez praktikusan úgy nézne ki, hogy a MOHU előre értesítené egy-egy kerület lakóit, hogy egy adott időszakban (forrásaink szerint ez valószínűleg egy hét lesz) a kerület néhány közterületén (jellemzően parkolókban) áll majd néhány kukásautó, amelyekbe a kukások bepakolják és elszállítják. Ha valaki nem képes megoldani, hogy elszállítson vagy elszállíttasson mondjuk egy kitört lábú asztalt vagy elnyűtt kanapét, annak a jelek szerint a nyakán fog maradni...
Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot választhatják Magyarország helyett a befektetők, ha azt látják, hogy a kormány megbízhatatlan, a gazdaság pedig instabil – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Hozzátette, az Európai Bizottság gazdasági ajánlásaira egyelőre vállat lehet vonni, de 2028-tól már kötelező lesz a magyar kormánynak is a szabályok szerint játszani, ha uniós forrásokat szeretne.
A magyar kormány 2025-ös költségvetési tervei több ponton különböznek az Európai Bizottság előrejelzéseitől és elvárásaitól is. Például, Brüsszelben jövőre a magyar gazdaság 1,8 százalékos GDP-növekedésére számítanak, illetve 4,6 százalékos költségvetési hiányra. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelez előre, a költségvetési hiánycélt pedig 3,7 százalékban állapította meg.
Az Európai Unió országspecifikus gazdasági ajánlásai csak az eurozóna tagjai számára kötelező érvényűek 2027-ig. A magyar gazdaságot érintő uniós bírálatok most még inkább a befektetőknek szólnak, akiknek elveheti a kedvét Magyarországtól a kedvezőtlen vélemény. „Ha a befektetők azt látják, hogy az Európai Unió is szóvá teszi, hogy a költségvetés megbízhatatlan, nem látja megalapozottnak a kormány terveit, annak lehet következménye, hiszen a költségvetés az államadósság fizetésének alapja is. A kormány politikájának hitelessége kerül veszélybe: a befektetők számára, akik Magyarországra piaci alapon jönnének, negatívum, hogy nem tudhatják, mire számíthatnak egy kormánytól. Inkább Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot választják: például, a lengyel gazdaság sokkal stabilabb a magyarnál, ott növekedés van” – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója...
– Nagyon nagy gond a likviditási nehézségekkel küszködő patikáknak, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) november óta nem utal gyógyszertámogatást – mondta lapunknak egy közepes méretűnek számító Bács-Kiskun megyei gyógyszertár tulajdonosa. Ő úgy tudja, hogy a patikák egyharmada már több hete, a többiek pedig november vége óta nem jutnak a betegeknek már kiadott orvosságok utáni áru árkiegészítéséhez. „Ahol nincs tartalék, és sok ilyen gyógyszertár van, ott alig várják az elszámolást, hiszen az az összeg a fedezete az újabb rendelésének.”
Elsőként a 444 számolt be arról, hogy a NEAK felfüggesztette a tb-támogatott gyógyszerek utáni, egyébként hetente szokásos kifizetést. Így a patikák hetek óta kényszerűen hitelezik ezt az összeget az államnak.
Egy budai gyógyszertár tulajdonosa arról számolt be, hogy miután nem tudni meddig tart ez a helyzet, nem is mernek nagyobb értékű gyógyszereket megrendelni, mert ezek árát nem tudnák hosszan hitelezni. Példaként említette, hogy van olyan koleszterinszint-csökkentő, amelynek az ára 803 ezer forint, és ezért a betegtől ő csak 300 forintos térítési díjat kap, a többit a gyógyszertár állja, amíg a NEAK-kal el nem számolnak. Hasonló a helyzet az egyes hormonokkal-, az emlőrák vagy a pulmonális hipertónia terápiáival, ráadásul ezeket a készítményeket rendszeresen és hosszan kell szedniük a betegeknek. Volt olyan kistelepülésen üzemelő, pénztartalék nélküli gyógyszertár-tulajdonos, aki arról beszélt lapunknak: jönnek az ünnepek és miután ilyenkor sokak váltják ki előre három havi gyógyszereiket, a polcok gyorsan ürülnek, viszont nincs miből után rendelni. Ha a beteg azt tapasztalja, hogy egyik patikában nem jut hozzá a megszokott gyógyszerihez, addig megy, míg valahol oda nem tudják neki adni. Viszont azért, hogy bebiztosítsa magát, próbál egyúttal tartalékot is beszerezni. Mindez veszélyezteti a gyógyszerellátási biztonságot, mert olyan szerekből is hiány alakulhat ki, amelyekből egyébként képesek lennének a patikák ellátni a piacot – mondta végül a patikus.
– Kifeszítve dolgozunk, mert jelen pillanatban a nagykereskedők finanszíroznak egy tetemes kórházi gyógyszeradósságot is, de abban bízom, hogy legkésőbb kedden a gyógyszertárak ki tudják fizetni a tartozásaikat és addig természetesen a gyógyszerellátás biztonsága érdekében szállítunk a patikáknak – közölte Kaló Tamás, a PHOENIX Pharma Zrt. gyógyszer nagykereskedelmi vállalat vezérigazgatója. – Utolsó információm, hogy hétfőn a NEAK utalhatja az elmaradt gyógyszertámogatást – tette hozzá...
VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ / TELEX Szerző: KOVALCSIK TAMÁS, CSEKE BALÁZS 2024.12.12.
"Ez egyértelműen egy pártpolitikai célokat szolgáló rajzolgatás. Ennél klasszikusabb gerrymandering a világon nincs szerintem” – mondta Szabó Szabolcs, Csepel–Soroksár országgyűlési képviselője a Telexnek az új választókerületi beosztásról. A Momentum frakciójában politizáló képviselő 2014 óta már háromszor is legyőzte a Fidesz alelnökét, a rezsicsökkentés arcát, Németh Szilárdot Budapest 17. egyéni választókerületében. A következő választás nemcsak azért lesz nehezebb, mert a Fidesz mellett a Tisza Párt eddig ismeretlen jelöltjével is meg kell küzdenie, hanem mert jelentős mértékben átrajzolják a körzetét is.
Az Országgyűlés jövő héten szavaz a választási törvény módosításáról, amely teljesen átalakítja a főváros választókerületi beosztását. A budapesti lakosságszám csökkenésére hivatkozva az eddigi 18 helyett csak 16 országgyűlési képviselője lesz a fővárosnak, és ezzel párhuzamosan minden egyes választókerület határait átszabják. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan rajzolják át a csepeli–soroksári választókerületet, ahol még soha nem tudott nyerni a Fidesz a jelenlegi beosztás 2012-es megalkotása óta. Lakóparkok és ipari területek
Tíz év után szétválasztják Csepelt (XXI.) és Soroksárt (XXIII.). A 2026-os országgyűlési választáson Csepel már Budapest 9. választókerületének központja lesz, míg Soroksár az új 16-os számú OEVK-ba (országgyűlési egyéni választókerület) kerül. A következő térképen kék színekkel jelzett területek alkották az elmúlt három választáson azt a választókerületet, amelyben a geográfus végzettségű Szabó Szabolcs minden alkalommal legyőzte a fideszes Németh Szilárdot...
24.HU / EXTRA Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS 2024.12.12.
Hónapok óta mintha két országban élnénk a hazai közvélemény-kutatásokat elnézve. Az egyikben a Tisza Párt már a Fidesz előtt van, a másik valóságban épp fordítva áll a dolog. Miért ekkorák a különbségek? Van-e rá szakmai magyarázat? Buherált adatokat látunk? Závecz Tibor, Mráz Ágoston Sámuel, Róna Dániel, Tóka Gábor, Szabó Andrea és Böcskei Balázs mondja el, hogy miért ez a helyzet.
Eddig nem tapasztalt jelenség ütötte fel a fejét a magyar közvélemény-kutatások világában, nem csoda, ha az ember kapkodja a fejét, és értetlenkedik. Kinek van a legnagyobb tábora? Magyar Péter előnye tényleg egyre nagyobb? Vagy az az igazság, hogy a Fidesz fölénye továbbra is meggyőző, és simán vezet a kormánypárt?
Az természetes, hogy a közvélemény-kutatók más és más számokat közölnek: különbözőek a módszerek, a minták. Ennek ellenére a becslésekben és mérésekben (akár 2018-ig visszamenőleg) több volt a közös jegy, mint a különbség, függetlenül attól, hogy a nyilvánosságban az adott közvélemény-kutató céget kormánypártinak vagy nem kormánypártinak címkézik.
- 2018-ban és 2022-ben a parlamenti választás előtt alulmérték a Fideszt, és ezzel együtt erősebbnek jósolták az ellenzéket, mint amilyen eredményt az elért. A két és fél évvel ezelőtti parlamenti választás előtt a minimális és a 9 százalékpont közti Fidesz-előnyt jeleztek előre, végül a különbség csaknem 20 százalékpontos lett (54–34) a listás végeredményt tekintve, de a belföldi szavazatok esetében is jóval nagyobb volt a különbség a vártnál (52–36 a Fidesz javára).
- Abban is megegyeztek a kutatások 2019-ben, hogy Tarlós István győz, a mértékben volt különbség – hogy végül aztán Karácsony Gergely sima győzelemmel legyen főpolgármester.
- A 2024-es EP-választás eredményét a 21 Kutatóközpont az exit polljában rendkívül pontosan mérte, de a többi kutató sem tévedett nagyot, noha új szereplőként tűnt fel a Tisza Párt.
Ehhez képest most amíg a Századvég a biztos szavazók közt 6 százalékpontos kormánypárti előnyt mér, addig ebben a kategóriában a Medián 11 pontos Tisza-fórt. Ez 17 százalékpontos különbség, ha pedig a Nézőpont 12 pontos Fidesz-előnyét vesszük, az 23 százalékpontos differencia a mediános adathoz képest, ami túlmegy minden hibahatáron, és jól mutatja azt a pár hónapja tartó új korszakot, amikor a közvélemény-kutatók mintha két különböző világban mérnének.
Az egyikben stabil a kormány, a másikban bukásra áll...
Az idősek „lelkiismeretes” téli felkészüléséhez öt oltást ajánlanak a járványügyi szakemberek: az influenza, a Covid, a szamárköhögés, a Pneumococcus- és az RSV (óriás sejtes vírus) ellenit.
Az influenza- és a Covid-oltás térítésmentesen elérhető a háziorvosoknál. A többi háromért viszont fizetni kell: a szamárköhögés elleniért 15 ezret, a jelenleg kapható Pneumococcus vakcináért 25 ezret, az RSV ellen védőért 98 ezret. A lapunknak megszólaló szakember szerint egy-egy család akár még ki is fizetheti a biztonság árát,
de az idősotthonokban, ahol leginkább szűkség lenne ezekre az oltásokra reménytelen, hogy az ott élők megkapják ezeket.
A többféle oltás azért lenne fontos, mert az idősekre nemcsak az influenza-, a Covid-vírusa, vagy a szamárköhögés veszélyes, hanem a tüdőgyulladás, illetve az úgynevezett óriás sejtes légúti vírus (RSV) is. Ezért az utóbbiak ellen is ajánlott a védőoltás. Az RSV gyakori, és általában enyhe megfázásos tüneteket okozó vírus, a fertőzöttek többsége alig egy hét alatt akár meggyógyulhat. Ám a hat hónapnál fiatalabb csecsemőket, valamint a 65 év feletti vagy károsodott immunrendszerű embereket a vírus súlyosan megbetegítheti, halálukat is okozhatja. A súlyos RSV-fertőzés szövődményei közé tartozik a bronchiolitis – a tüdő kis légutainak gyulladása – és a tüdőgyulladás.
Hazai adat nincs az RSV vírus okozta betegségek gyakoriságáról. Az európai vakcinázási portál adatai szerint az Unióban Norvégiában és az Egyesült Királyságban az RSV a felelős az évente körülbelül 213 000, esetenként intenzív ellátásra szoruló öt év alatti gyermek, valamint körülbelül 158 000 felnőtt kórházba kerüléséért.
Magyarországon a koraszülöttek kapnak térítésmentes védőoltást az RSV megelőzésére, de az időseknek nincs oltási programja. Így aki biztosra akar menni, annak magának kell megvásárolnia a vakcinát.
Ezzel az öt vakcinával sem garantálható, hogy egyetlen köhintés, vagy tüsszentés nélkül vészelik át a 65 éven felüliek a telet, de bizonyosan nem légúti kórokozók miatt kerülnek súlyos, vagy életveszélyes állapotba – mondta lapunknak a járványügyi szakember...
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2024.12.11.
A jövő év a visszapattanás és a gazdasági helyreállítás éve lesz, amit a békeköltségvetés támogat – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán a parlament gazdasági bizottságának ülésén.
Azt tekintettük át, hogy a különböző makrogazdasági előrejelzéseket (https://www.portfolio.hu/gazdasag/202...) készítő intézetek milyen gazdasági növekedéssel számolnak a következő két évben, és hogy ezek alapján közeledünk vagy távolodunk az Európai Uniótól. Erről Zsoldos Ákost (https://www.portfolio.hu/szerzo/zsold...) , a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A műsor második részében azt tekintettük át, mi várható Szíriában azután, hogy az Aszad-rezsim megbukott és Bassár el-Aszad elhagyta az országot. A témáról Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát és a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.
JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2024.12.11.
Közkívánatra: Nagy Márton a csatornán. Minden évben meghallgathatjuk, hogy jövőre végre növekedés lesz. Így volt ez tavaly is, és így volt ez tavaly előtt is. Sőt, így van ez idén is, egy apró különbséggel, hogy most végigkommentálom. Bár Kádárt még nem sikerült utolérniük, hisz akkor teljes volt a foglalkoztatottság, most pedig csak 81%. De ami nem lett akkor pártlózung, mára az lett. Szóval van amiben mégis jobbak. De egy biztos: ezek ugyanazok.
A magyar gazdaság helyzete és megítélése már régóta bizalmatlanságot vált ki az állampolgárok körében. Ez most a Moody’s hitelminősítő részéről is megerősítést nyert azzal, hogy negatívra módosította Magyarország hitelminősítési kilátásait. Bár az ország továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában maradt, a döntés növekvő kockázatot jelez, és figyelmeztet a gazdaságpolitika jelenlegi kedvezőtlen irányára. Összességében pedig hatással lehet az államadósság költségeire és a forint árfolyamára. A befektetők számára ilyen időszakban kiemelten fontos a gazdasági kockázatok alapos felmérése.
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban áttekintettük a hitelminősítés mechanizmusát, Magyarország helyzetét globális kontextusban, és gyakorlati tanácsokat adtunk a kockázatok kezelésére.
Az adásban szól lesz arról, hogy:
- milyen szempontból érdekes egy ország hitelminősítése?
- mit jelent valójában Magyarország jelenlegi besorolása?
- mik a szempontjai a hitelminősítésnek?
- konkrétan hogyan lesz érzékelhető az állampolgárok számára a döntés hatása?
- van visszaút? Vagy következik az államcsőd?
- mit tehet a befektető ebben a helyzetben?
A sikeres befektetés alapja a tájékozottság. A töretlen népszerűségnek örvendő Érthetően a befektetésről című könyv kiváló útmutató az eredményes befektetéshez: https://inwestmentors.hu/erthetoen-a-...
A jelen bejegyzésben/műsorban elhangzottak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, ajánlattételre való felhívásnak, bármely pénzügyi eszköz, így különösen értékpapír jegyzésére, vételére, eladására, vonatkozó felhívásnak, arra vonatkozó ajánlattételnek. Az elhangzottak/leírtak példaként kerülnek említésre az Inwestmentors Hungary Kft, mint közvetítő, függő ügynök piaci tapasztalatai alapján.
A közölt információk, azok elemei nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást a befektetésekhez vagy egyéb döntések meghozatalához, kizárólag a befektetési döntést megelőző előzetes tájékozódást szolgálják, bármely hozamgarancia, vagy konkrét eredmény nélkül. Az itt közölt egyéb, további információk kizárólag tájékoztató jellegűek, elemzések esetében az elemzők saját véleményét tükrözik.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS Szerző: Klubrádió 2024.12.11.
Az egy dolog, hogy a kormányzati szereplők mindig optimistábbak mint az elemzők, de 4 százalékos növekedést vizionálni 2025-re ezen már túl van a volt MNB-elnök szerint. Bod Péter Ákos a Reggeli gyorsban elmondta, az egyik legnagyobb probléma, hogy hiányoznak a beruházások: az állam nem tud, a cégek pedig nem akarnak beruházni.
Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert kedden két parlamenti bizottság, a gazdasági és a költségvetési is meghallgatta: elismerte, hogy idén nem jött össze a várt növekedés, ugyanakkor erősödő belső fogyasztásban bízva a jövő évre 4 százalék körüli GDP-növekedést vizionált.
Az rendben van, hogy a kormány mindig optimistább, mint az elemzők, akik kockázatokat latolgatnak, de amit Nagy mond, az nagyon elszakad a valóságtól – véli Bod Péter Ákos közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Reggeli gyorsban elmondta, nem igazán érti, kinek szól az üzenet, hiszen az ellenzék aggályaira nem reagál, az üzletemberek úgysem tudnak erre alapozva tervezni, a szavazókat meg valószínűleg kevéssé érdekli egy-egy makrogazdasági szám. Bod szerint talán egy embernek szól, felfele és azt mondja, itt minden rendben lesz.
Második éve nincs érdemi növekedés, totyorog a gazdaság, -1 és +1 között mozgunk negyedévről-negyedévre. Alapvetően a beruházások hiányoznak: az állam nem akar, a cégek pedig nem akarnak. A kisvállalkozások közben a túlélésért küzdenek, nekik piacra lenne szükségük, de az nincs – világított rá a volt MNB-elnök. Miközben 2019-ig az emberek által is átélhető növekedés, haladás volt az egész térségben, aztán jöttek a hullámzó évek és a kanyarokat rendre a magyar gazdaság vette a legrosszabbul – tette hozzá.
A gazdasági realitás elég cudar, de ha valaki nem hasonlítja össze azzal, hogy máshol milyenek a viszonyok, akkor egy ideig még elmondhatja a kormány, hogy bár vannak gondok, minden rendben lesz.
BELVÁROSI SZABADEGYETEM Moderátor: KARDOS PÉTER 2024.12.10.
Külpolitikai helyzetkép az amerikai választások után.
A rendezvény témája az amerikai választások eredményének várható hatása Amerika és a világpolitika legfontosabb kérdéseire, a háborús konfliktusokra, Kínával és Oroszországgal várható kapcsolatára, az Európai Unióval való együttműködésre és a magyar külpolitikára. Előadóink: Balázs Péter és Jeszenszky Géza volt külügyminiszterek.
A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, de ebben nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Annyi szerepel benne, hogy lehetne egy felső határa a 13. havi juttatásnak, de ez csak az egyik ötlet arra, mit kezdhetne a kormány a költségvetésben ketyegő nyugdíjbombával.
„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.”
Ez az állítás is megjelenik a kormány legújabb, az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultációjában. „Brüsszel”, vagyis az Európai Bizottság visszautasítja a kormány vádját: november közepén a Népszava kérdésére azt írták, egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények a 13. havi nyugdíj eltörlését kérték.
A kormány ennek ellenére kitart az állítás mellett. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nemrég arról beszélt a Telexnek, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlését nem közvetlenül a Bizottság követeli, hanem a Bizottság kérésére alkalmazott szakértők javasolták a kormánynak.
„Az Európai Bizottság kérésére kellett fölvennünk olyan szakértőket, akik a nyugdíjrendszer állapotát és a magyar nyugdíjrendszert elemezték. Ezek a szakértők javaslatokat is tettek, amelyekben szerepel a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Az Európai Bizottság pedig azt mondta nekünk, hogy a szakértők javaslatait vegyük komolyan”
- mondta Rogán december 2-án, a parlamenti meghallgatása utáni rögtönzött sajtótájékoztatón.
Rogán nem nevezte meg, milyen szakértőkre gondol. Hidvéghi Balázs, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára viszont egy korábbi megszólalásában az OECD-nek tulajdonította a 13. havi nyugdíj eltörlésének tervét.
„A brüsszeli Bizottság által megbízott OECD-szakértő, több más intézkedés mellett, feketén-fehéren a 13. havi nyugdíj eltörlését vetette fel” – mondta Hidvéghi novemberi Facebook-videójában...
Az OECD szakértőinek nyugdíjjelentésében azonban nem szerepel a 13. havi nyugdíj eltörlése.
A jelentés összesen tíz szakpolitikai opciót sorol fel a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételére. Ezek közül kettőben van szó a 13. havi nyugdíjról, de az extra juttatás eltörlése nem merül fel, csak az, hogy lehetne egy felső plafonja a 13. havi nyugdíjnak. Plafonnak a mindenkori átlagnyugdíj szintjét ajánlják, vagyis az elképzelés szerint az átlagosnál magasabb nyugdíjban részesülők kapnának kevesebb 13. havi nyugdíjat, mint eddig.
A kormány kijelentette, hogy elutasítja a megoldást, ahogy az OECD-jelentésben szereplő többi szakpolitikai opciót is. Pedig ha nem változik semmi, akkor a társadalom elöregedése miatt egyre inkább fenntarthatatlan nyugdíjrendszer komoly eladósodásba sodorhatja az országot...
Történelmi bűnt készül elkövetni Lázár János a magyar vasút és Budapest ellen: 99 évre magánkézbe adná egy sebtében kiírt, összecsapott pályázattal a főváros négy nagy pályaudvarát, a Nyugatit, a Keletit, a Délit és Kelenföldet, valamint a kapcsolódó barnamezős területeket, összesen 89 hektárt.
Szinte nem akar hinni az ember a szemének. Egy európai főváros legértékesebb fejlesztési tartalékterületeit lehet most elvinni egyben, némi felújítási ígéret fejében. És nem kell érte konkrétan vállalni szinte semmit. Se vasútfejlesztést, se zöldterületet, se a történelmi épületállomány valódi rehabilitációját, se új gyalogos és kerékpáros összeköttetéseket, esetleg autóutak, kötöttpályás kapcsolatok megépítését. Semmit: csak azt, amit maguk a pályázók akarnak.
Cserébe lehet építeni szabadon bármit, például irodaházat vagy bevásárlóközpontot. Faltól falig, zsúfoltan, ahogy azt tették a Bosnyák tér mögött vagy az Ajtósi Dürer soron. Papíron a terület állami tulajdonban marad, de csak papíron, mert az újonnan létrejött projektcégek földhasználati jogot szereznek a fejleszthető részekre, és az ott felépülő építményeknek már a tulajdonosai lesznek.
Kínálkozik a párhuzam a kastélyvagyon elherdálásával, hiszen a módszer igen hasonló: a közvagyon szemérmetlen elajándékozása. De mégis lényegesek a különbségek. Látogatható kastélymúzeumot fenntartani valóban nem nagy bolt, inkább teher, ezért is lenne állami feladat...
DERA-TISZA SZIGET, POMÁZ Előadó: KÉRI LÁSZLÓ 2024.12.06.
Kéri László tanár úr előadást tartott a Pomázi Művelődési házban, ahol szó esett a magyar politikai közgondolkodásról, politikatörténetről, gazdaságról, és a jelenkori politikai turbulenciáról.
Magyar politikus, aki háborúpártizza az ellenzéket és Donald Trump győzelmének látványosan örül. Nem a magyar kormánypárt egyik politikusáról van szó, hanem Gyimesi Györgyről, aki nagy felháborodást keltve Moszkvában nyaralt az idén. A nyelvtörvény és a felvidéki politika jövőjéről beszéltünk vele.
„Beszélgetnek arról, hogy engem ki küldött. Na most el tudom önöknek árulni, hogy senki. A Fidesz szóvivőjeként nem volt más választásom, mint hogy odamegyek. Én akartam odamenni, sőt, nemhogy nem küldtek, ettől igyekeztek távol tartani” – nyilatkozta a pécsi gyermekotthon előtt Magyar Péterrel vívott kocsmai ízű december 3-ikai szócsatájáról Menczer Tamás. Az emlékezetes utcai jelenet hullámai azóta sem csitulnak, a napokban garázdaság miatt érkezett egy feljelentés a kommunikációs igazgató ellen a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Több elemző is értékelte a két politikus csörtéjét, Török Gábor politológus szerint a Fidesz kommunikációs igazgatójának célja egyértelmű volt: provokálni Magyar Pétert. Zsiga Bulcsúval, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójával azt boncolgattuk: a fideszes politikus valóban saját intenciói alapján kötött bele a Tisza Párt elnökébe, vagy a háttérben mégis kaphatott ehhez némi biztatást?
Ment vagy küldték Menczer Tamást? Egy „középkategóriás” pártembernek lehet ekkora önállósága a fideszes csapatban?
Mennyire dönthetnek önállóan a politikusok a kormánypárt soraiban egy ilyen várhatóan nagy port kavaró lépés előtt? Ez nagyon összetett kérdés. A kommunikációs igazgatótól nem szokatlanok az ilyen „kemény” kiszólások, akár még úgy is felfoghatjuk, hogy olyan mértékben lojális a saját politikai közössége iránt, ami alapján valóban a feladatának, a felelősségének érezhette, hogy megpróbálja megszégyeníteni a pártjára egyre nagyobb fenyegetettséget jelentő politikai ellenségét. Mert minden szavából ez az ellenségtudat sütött. Van ennek az összecsapásnak egy másik olvasata is, miszerint a világ abba az irányba halad, amikor tudomásul kell vennünk, hogy át kell értelmeznünk bizonyos nézeteinket a politikai kommunikáció hagyományos értelmezéséről. Nem biztos, hogy ezeket a jelenségeket a hétköznapokon elvárt moralitás szemüvegén át kell megítélnünk...
Az emberek (és csoportjaik) olykor váratlanul és érthetetlenül sokáig képesek követni egy-egy karizmatikus vezetőt. Van, amikor amerikai és szovjet felszabadító csapatok állítják meg őket, már a betonfal és a világháború után (61 millió áldozat). De nem kellenek diktátorok a tömegek megfogásához: Trumpot ismert bűntettei, határtalan lódításai és visszatetsző alpárisága ellenére választották másodszor is elnökké egy érett demokráciában. Orbán takargatott gazdagodásával, autokratikus rezsimjével, orosz fűtőanyagért eladott becsületével és egy ország felének leradírozásával együtt is vonzza milliók voksait. Magyar Péter nem hasonlítható hozzájuk, hisz országvezetőként még elszámoltathatatlan, közhatalmat EP-képviselőként csak néhány hónapja gyakorol. De az szembeötlő, hogy vele is mily elnézőek a követői. Trump és Orbán migráns-, meleg- és liberálismentes fehér-heteró-keresztény közeggel édesgeti híveit, Magyarban az ország felszabadításának a reménye csillog. Egyelőre csak hinni lehet benne is.
Mi veszi rá a tömegeket arra, hogy egyre kínosabb dolgokat is elfogadjanak a politikusaiktól, és ne remegjen meg a szavazatuk? Mi veszi rá egy kormány támogatóit arra, hogy elnézzék a gyermekotthonok rémes állapotát milliárdos propagandával, az egyházi emberek szexuális visszaéléseit sűrű hallgatással, a korrupt rezsim dúlását civilek elleni támadással, az orosz elnök agresszióját békepárti mellébeszéléssel kezelő hatalom packázásait? Melyik az a pont, amikor leszakad egy ember vagy emberek csoportja a pártállami pszichózisról?
És hogy Magyar Pétert se hagyjuk említés nélkül: mit kellene magnóra venniük a titkosszolgálatoknak ahhoz, hogy a Tisza elnökének tetszési indexét letérítse a felívelő pályáról?
Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter lesz. Ha nem lenne Orbán, akié mindig a végső szó, azt mondhatnánk, hogy ezen a területen élet-halál ura, akihez és aki alá minden tartozik a gyáralapításról a gyárbezárásig, így Nagy Márton nagy valószínűséggel elérte élete ormait. Régóta tudvalévő volt már ez, s amennyire elborzasztotta azokat, akik értenek is valamit hozzá, úgyannyira kiábrándító is a NER lényegéből fakadó kontraszelekciós-csinovnyik politika eme újabb kis színese. Pötit szivárvány.
Mert Nagy miniszter eddig nem sokat mutatott a nagyhangú jóslásokon és a rossz döntések során túl, de most majd még jobban kiteljesedhet álmaiban. Mert visszanézve tevékenységét és irányításának eredményeit, sok jó nem mondható el a magyar gazdaság állapotáról, a bezuhanó ipari termelésről, a GDP megrogyásáról, inflációról és költségvetésről, amiért eddig ugyan nem felelt, de ezután majd igen, tehát isten legyen irgalmas az országnak. Igaz, hogy még jobban elcseszni mindent már művészet lesz.
Nagy azonban már színezi az ecsetet, mártogatja a föstékbe. Eddig azt láthattuk tőle, hogy a gazdasági folyamatokról, várható eredményekről úgy adott meg számokat, mintha a hasát püfölte volna, s ezek olyanok is voltak. Azzal a végeredménnyel, hogy soha semmit nem sikerült eltalálnia, ebből fakadólag pedig semmit nem értett. Miért nincs fogyasztás, hol bujdokol az ÁFA, mennyi lesz a növekedés, ami aztán semennyi nem lett, permanens küzdelmet folytatott a valósággal, ami kívül esik a horizontján, és ez nem igazán szerencsés.
Van ez a magyar kormányzati-parlamenti hagyomány, hogy a leendő minisztereket mindenféle bizottságok hallgatják meg, mielőtt a manus megkapja a magas hivatalt, és így történt most ez Nagy jelenlegi és leendő miniszterrel is. Alkalom ez arra, hogy a delikvens előadja terveit, ami alapján a majdan hozzá tartozó területet felvirágoztatja az ország és mindahányunk legnagyobb gyönyörűségére. S hiába mondták Nagynak az egyik bizottságban, hogy ő nem egyéb, mint „gazdaságvisszafejlesztési miniszter”, de ez egyáltalán nem hatotta meg.
Mi több, álmainak sorolását ott folytatta, ahol eddig abba sem hagyta, így csak néhány sziporkát teszünk ide tőle, amelyek mindent megmutatnak gondolkodásáról, habitusáról és talán arról is, miért kapott ajándékba egy kötetet „Közgazdaságtan tökfejeknek” címmel. Nem biztos, hogy haszonnal forgatta, mert különben most nem mondott volna olyat: „hagyjuk a statisztikáikat, összevissza hazudnak”, ami figyelemre méltó viszonyt mutat a valóság számokkal leírható részével, s innentől voltaképp mindent lehet...
Vannak olyan neves üzletemberek, akikkel egy cégvezetőnek elég csak találkozni, és már fel is robbant a részvénytársaságának a tőzsdei árfolyama. A magyar 4iG Nyrt. infokommunikációs cég részvénye a december 10-i kereskedésben az OTP és a Mol után a harmadik legnagyobb forgalmat produkálta, és az amúgy végül pozitív tőzsdenapon, amikor a Bux-index újra átlépte a 80 ezer pontot, az átlagot messze meghaladó mértékben 7-8 százalékos pluszban forgott.
A piac azt honorálhatta, amit a 4iG tőzsdei közleményben is megerősített. Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Elon Musk Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain Jászai Gellért, a 4iG elnöke is részt vett a floridai Mar-a-Lagóban, és szóba kerültek a magyar űripari fejlesztések, valamint a globális technológiai együttműködés lehetősége.
Amennyire tájékozódni tudtunk, a találkozó ténye még a 4iG-csoporton belül is meglepte a konkrét űripari szakterülettől kicsit arrébb dolgozó kollégákat:
„Mi is a sajtóban olvastuk”
– mondták ketten is a Telexnek, ugyanakkor azt megerősítették, hogy a műholdas üzlet nagyon fontos a cégvezetésnek. Sok szó esik róla a társaságban, sokat is költ rá a csoport, és mint hallottuk, a cégben közkeletű vélekedés az, hogy „mivel a régióban nem annyira fókuszál senki erre, ez a fejlesztési irány, bár rendkívül sok buktatóval terhelt, még akár be is jöhet.”
A 4iG üzleti-kereskedelmi tevékenységét és infrastruktúra üzletágát tavaly novemberben választották ketté. Arról, hogy hogy lett a 4iG az Orbán-rendszer csúcsvállalata, a Direkt36 korábbi cikkében olvashatnak részletesen.
A találkozó
Magáról a találkozóról egyetlen forrásunknak sem volt közvetlen visszacsatolása, annyit lehet tudni, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnöke, kísérték el Orbánt, míg a másik oldalon Donald Trump mellett Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapító-vezérigazgatója, a kormányzati hatékonyságért felelős új minisztérium vezetésére kijelölt üzletember és Mike Waltz, a Trump-kabinet jövőbeli nemzetbiztonsági tanácsadója is részt vett.
A hivatalos egyeztetésen a felek érintették a 4iG Csoport műholdprogramját, ennek mentén a SpaceX felbocsátási szolgáltatásait, valamint további kereskedelmi és technológiai partnerségi lehetőségeket.
A találkozóról Jászai Gellért, a cégcsoport elnöke azt mondta, hogy a baráti légkörben folytatott megbeszélés az első fontos lépés a felek közötti együttműködés kiterjesztésében, amely jótékony hatással lehet az új technológiák meghonosításában, illetve a tengerentúli gazdasági kapcsolatok fejlesztésében...
KLIKKTV / TÍZ KÉRDÉS - TÍZ VÁLASZ Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2024.12.10.
Az uniós pénzek bizonyos követelményekkel járnak, egyrészt be kell tartani a demokratikus játékszabályokat, másrészt nem lehet ezeket a pénzeket ipari módszerekkel áttolni Orbán Viktor holdudvarának gazdasági érdekeltségeibe – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Heil Péter, a Demokratikus Koalíció uniós szakértője. „Ezt hívják jogállami eljárásnak és ennek a következményeit látjuk.”
Heil Péter szerint, ha akarná az Orbán-kormány, meg tudná csinálni és hozzájutna az uniós pénzekhez, és nem lenne meglepve, ha előbb-utóbb ezt meglépnék, de a politikai szándék a jelek szerint magyar oldalról még mindig hiányzik, és a legutolsó hírek arról szólnak, hogy még mindig nem tartunk sehol – összegezte az uniós pénzekről szóló tárgyalások állását. „A tervről semmi nem derül ki, a héten kint volt a felelős magyar miniszter, és amit az újságok megírtak, azok nem a megoldás irányába mutattak, hanem arra, hogy még mindig fennállnak a nézetkülönbségek.”
Az európai uniós pénzek körüli helyzet kísértetiesen hasonít arra, mint amikor 2012 környékén kipateroltuk az IMF-et, akkor is az történt, hogy sokkal drágább pénzből kezdték el finanszírozni az országot, ettől függetlenül a narratíva az volt, hogy a szocialisták adósították el az országot és vannak, akik ezt még most is elhiszik – tette hozzá Heil Péter. Úgy fogalmazott, akkor is és most is arról volt szó, hogy Orbán Viktor kizárólag olyan pénzeket hiteleket akar elfogadni, ami nem csökkenti az ő politikai-hatalmi mozgásterét.
Ez az előadásom a brit-francia Appeasement-politika alternatíváiról, ezen alternatívák meg nem valósulásának okáról illetve Magyarország hadbalépéséről szól.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV Magyarország 2024.12.10.
2024. június 26-a óta, egy forint európai uniós forrást nem kapott Magyarországra – tudta meg az Index. Az ATV Start vendége Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
Sem a kormány, sem az államelnök nem tudott arról, hogy folyik egy radar alatti kampány a háttérben – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában csütörtökön Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke arról, ami azóta hivatalosan is kiderült, hogy Călin Georgescu román elnökjelölt kampányát vélhetően Oroszország, manipulációs technikákkal támogatta. Emiatt - a beszélgetés időpontját követően - pénteken Románia alkotmánybírósága történelmi döntést hozott: érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és elrendelte az egész választási folyamat újraindítását.
Markó Béla szerint nem csak a külvilágot, a románokat is meglepte a szélsőjobb előretörése, miközben az ország beilleszkedett a NATO-ba és az Európai Unióba, és a számok is az életszínvonal növekedését mutatták. A politikus beszélt arról is, hogy a román demokráciának számos nyűge van, nem mindig működnek jól az intézmények, nem mindig jó a viszony a kormány, a parlament és az államelnök között, de válsághelyzetet nem érzett senki. „A vezető román pártok, a szociáldemokrata párt és a nemzeti liberális párt is nagyon gyenge, ha nem is támogatottságban, mert velük áll össze a kormánykoalíció, de nem tudtak jövőképet nyújtani, programot kínálni, az kifulladt azzal, hogy be kell lépni az unióba és a NATO-ba.”
Ha olyan elnök lesz, aki szét akarja verni a demokratikus berendezkedést, arra nincsenek meg az eszközei, de a parlament dolgát meg tudja nehezíteni, lassítani – tette hozzá. „Az államelnöktől függ, hogy ki lesz a titkosszolgálatok vezetője, ki a főügyész és kik az ügyészek, és nem köteles pártok által javasolt elnökjelöltet megbízni kormányalakítással, csak ha valaki abszolút többséget szerez.”...
Az arzénmentesített dekantált víz és a szennyvíztisztításból keletkező szürke víz hatalmas kiaknázatlan lehetőség a kiszáradás elleni küzdelemben – derül ki egy kis alföldi község példájából. A Csongrád-Csanád megyei Ruzsán évek óta kísérleteznek a vízmegtartás alternatív módszereivel. Piciben nemcsak az ökoszisztéma javítása vizsgázott jól, hanem az önkormányzat, a vízügy és a civilek együttműködése is. Riport a déli határ közeléből, ahol azt mondják: a sivatagosodást jórészt helyben okozták, ezért helyben is kell tenni ellene.
A Válasz Online októberben nagy cikket közölt az alföldi vízpótlás és vízvisszatartás gigantikus állami stratégiájáról. A hivatalos tervek szerint a következő években mind a Duna-Tisza-közi Homokhátságon, mind a Felső-Tiszán érdemi beavatkozások várhatók a sivatagosodás jeleinek enyhítésére. Hogy a helyi megküzdési stratégiák és jó példák minél láthatóbbak legyenek, riportsorozatot indítunk az érintett térségekről. Ennek első része következik...
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2024.12.07.
Magyar Péter hívei, az ellenzéki értelmiség és a magát függetlennek álcázó ellenzéki sajtó igyekszik megvédeni Magyart Menczer Tamás verbális támadása óta, próbálják eljátszani, mintha egy ellenzéki politikust ért volna egy államtitkár, a Fidesz kommunikációs igazgatója részéről kocsmai szintű támadás, ami sérti a demokratikus és emberi normákat.
Az erőlködés tévesen interpretálja a helyzetet, s nem kapcsol össze bizonyos eseményeket. A NER-ben nincsenek demokratikus, emberi normák, minden csak látszat és díszlet, ennek megfelelően nem közéleti szereplők vitájáról, hanem egy sötét bűnszervezeten belüli nyílt összecsapásról, maffialeszámolásról van szó, méghozzá két sötét maffiózó között.
A történtek kapcsán pedig (talán) szándékosan elhallgatják az ok-okozati összefüggéseket. Megfeledkezve arról, mi előzte meg Menczer fellépését, ami kiváltotta, hogy Orbán álarcát levéve, elküldte Menczert, hogy adja át Magyarnak a maffiafőnök üzenetét, hogy neki vége. Ez az előzmény pedig az volt, hogy Magyar ocsmány módon beleszállt Orbán családjába.
Most Orbán mondja Magyarnak, hogy neki vége. Orbán eddig is tudta, hogy Magyar Péter kicsoda, de nem tudott vele szemben ennek megfelelően fellépni, mert az ellenzék mögé bújt, tömeget szervezett maga mögé, s politikusnak álcázta magát. Ezért nem használt vele szemben olyan eszközöket és fegyvereket, amelyek Magyarhoz illőek. De ennek vége.
Minden maffiában „szent” a család. Ha valakinek a családjába rondítanak, az vérbosszút követel. Orbánról tudható, hogy akiket élni hagy, azokkal szemben egyetlen kérése van, a családját hagyják békén. Erre Magyar Péter, mint egy vadbarom, nekiment Orbánnak, és ország-világ elé tárta a régi pletykát Orbán házasságon kívüli kapcsolatáról és gyerekéről.
Vége annak, hogy Magyar Péter egy politikus, az ellenzék vezetője, akivel szemben a legitim politikai eszközök megengedettek. Ezt a helyzetet pedig Magyar idézte elő.
Magyarral szemben Orbán már nem játssza el a politikai színjátékot. Magyar egy „köcsög”, oszt jónapot. Ez a Menczer-jelenet üzenete, amit Orbán nyilvánosan megerősített. Magyar hiába próbálja tovább erőltetni, hogy ő egy politikus. Sokáig lebénította a Fideszt, hogy a személyes bosszúhadjáratát ellenzéki politikus álarca mögé rejtette. Ám ennek vége.
Maga Magyar volt az, aki kilépett ebből a szerepből, és kesztyűt dobott Orbánnak, aki azt felvette. Magyar hatalmazta fel arra, hogy ne tartsa be a politikusi játékszabályokat. Most már más szabályok érvényesek. Magyar volt a kihívó, de nem a politikai kihívó, hanem a maffiózó, aki a maffiacsalád fejét támadta meg, méghozzá a legérzékenyebb pontján.
Orbán ezt nem hagyhatja megtorlás nélkül, mert akkor elveszíti a „tiszteletet”. Márpedig a maffiában a tisztelet a legfontosabb. Ha Orbán most nem vágja miszlikbe Magyart, ha nem vágja le az ujjait, nem nyom egy halat a szájába, és nem dobja az autópálya mellé a bűzlő hulláját (természetesen jelképes értelemben), akkor a maffiában a fejére nőnek.
Ezért Magyar és hívei tegyenek le arról, hogy itt az Orbán-rendszer és az ellenzék megvív egymással. Ennek a harcnak, legalábbis Magyar vezetésével, vége. Ez mostantól kőkemény bandaháború és maffialeszámolás. Magyar átlépett egy határt, a vonalon túl viszont mások a törvények. Ott nem mutogathat arra, hogy ő egy politikus. A vonalon túl ő egy bűnöző.
Az ellenzéki véleményvezérek vakságára jellemző, hogy nem ismerték fel a végzetes hibát, amit Magyar elkövetett. Még az Orbán-rendszert maffiaként leíró egykori politikus sem, aki maffiamódszereket ismer (esetenként közelről), de a maffiát és a maffiatörvényeket nem. Miután Magyar kitette az ominózus szöveget, azonnal ordítani kellett volna, hogy vége.
Magyar ezzel kilőtte magát, mint potenciális politikus és ellenzéki kihívó. Már nem ő az, aki bosszút áll, hanem Orbán. Innentől nincs kegyelem, nincsenek korlátok, véres leszámolásra kell számítani. Magyar árulóként beszaladt az ellenzéki szavazók mögé, ezért nem találtak rajta fogást a legitim keretek között, most viszont kilépett a szerepéből, már nem védett.
Magyar ezzel idő előtt bebizonyította az alkalmatlanságát. Elöntötte a vér a sötét agyát, a sakkasztalt feldöntötte, mert kiborította Vogel Evelin legutóbbi felvétele. Ezek után ellenfele nem a sakkfigurákkal lép, hanem szétveri a fején a sakktáblát, és megeteti vele az összes bábut. Mindezt azért, mert képtelen uralkodni magán. Egy ökör, aki lerombolt mindent...
