KLIKKTV / TÍZ Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2025.03.02.
A magyar kormányt csupán annyira érdekli a hazai gazdaság helyzete, amennyire a hatalompolitikájához szükséges – mondta Katona Tamás a KlikkTV Tíz című műsorában.
A közgazdász úgy véli, hogy a magyar gazdaság zsákutcában van, és az emberek érzik, hogy csökken az életszínvonaluk.
2022-ben is volt egy jelentős osztogatás, aminek az lett az eredménye, hogy meglett megint a kétharmad a parlamentben. De ez csak a parlamentben volt így, a választáson sosem volt létharmada a Fidesznek – hangsúlyozta Katona Tamás.
A Hetes stúdió 2025. március 1-i adásában Dési János Bolgár Györggyel, Berecz Annával, valamint Magasházi Mónikával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
Teljesen érthetetlennek tartja Bódis Kriszta az ellene zajló, intenzív kormánypárti letámadást, az író-szociális szakember a Telex kérdésére úgy fogalmazott:
„A bántalmazás iskolapéldája, ami zajlik, és amit egy ideje már csak úgy hívunk: karaktergyilkosság.
Az esetemben ez különösen furcsa, mert aki ismeri a munkásságom, tudja, hogy én mindig hidakat építettem, és pont az ilyen típusú gyűlölködés ellen voltam egész életemben, és pártoktól és pártpolitikától függetlenül dolgoztam.”
A Tisza Párt munkáját társadalompolitikai szaktanácsadóként segítő Bódis Kriszta volt az egyik résztvevője annak a nőjogi szakpolitikai konferenciának, amelyet a párt a Nők a jövőért címmel tartott pénteken (tudósításunkat itt olvashatják). Az íróként, dokumentumfilmesként és a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként ismert Bódist először a Fővárosi Szociális Közalapítvány tagsága körüli helyzetről kérdeztük.
Bódis Kriszta kinevezése ugyanis heves vitát váltott ki szerdán a Fővárosi Közgyűlésben, miután a Fidesz képviselői LMBTQ-aktivistának és Soros-fiókának nevezték, Szentkirályi Alexandra frakcióvezető még egy „NO MIGRATION, NO GENDER, NO BÓDIS!” mondatot is elhelyezett egy posztjában a közösségi oldalán. Karácsony Gergely főpolgármester végül elnapolta a döntést, Bódis pedig most azt mondta, őt is meglepte ez a hangos ellenállás. Szerinte azért kérték fel a közalapítványi munkára, mert éppen olyan témákkal foglalkozik, amik megegyeznek a szakterületével, és a kuratórium tagjait is jól ismeri.
A szakember elleni hangolásba közben a Fidesz vezető arcai is beszálltak, Deutsch Tamás egy posztjában Bódist már Csipke Józsikának nevezte, valamint egy szivárványos ikon mellett sok boldogságot kívánt neki és a képen mellette álló Magyar Péternek. Bódis Kriszta szerint mindez azért is különös, mert eddig több politikai oldallal is együtt dolgozott, 2010-ben az Orbán-kormány szakpolitikusai és miniszterei is megkeresték, és sokat át is adott nekik a terepen szerzett tudásából, amikből aztán közös programok is születtek.
A Csipke Józsika egyébként Bódis egy 2006-os novellájának címe, az író szerint pedig még sok más hasonló művét is előáshatják majd, miközben azok kizárólag művészeti alkotásként értelmezhetők. Hogy valóban „meleglobbistának” tartja-e magát, mint ahogy azt kormánypárti politikusok állítják, Bódis Kriszta azt mondta: ezt a címet nem venné el az LMBTQ-aktivisták elől, az őt kritizálók inkább egy kreált karaktert próbálnak megalkotni a személyéből. „Felépítenek valakit, aztán ütik, ezt furcsa megtapasztalni. De ez nem rólam szól, és nem is a lényegről” – mondta.
Az egyébként kétgyerekes Bódis – aki később azt mondta, néha úgy érzi, hogy nőként is ezzel a ténnyel kell igazolnia magát – a kérdésre, hogy mit gondol a Pride betiltásának kormányzati tervéről, szintén azt válaszolta: azt tartja inkább gondnak, hogy
„folyton olyan dolgokról beszélgetünk, amik meg sem közelítik a súlyos, mindennapos problémákat”.
Bódis példaként itt az óvodai ellátás hiányosságait és a szabad iskolaválasztás eltörlését említette, amik szerinte nemcsak a gyerekek jövőjét határozzák meg, de a jelenét is. „Egy szorongó társadalom nyüszít”, fogalmazott, és míg szerinte a melegjogokkal kapcsolatban is fontos lenne a társadalmi párbeszéd, a kormány ehhez képest nagyra fújt látszatintézkedéseinek dőlünk be...
MÉLYVÍZ / VTV SZEGED Műsorvezető: GAVRA GÁBOR 2025.02.28.
Donald Trump és az ukrajnai béketerv, az EU és a válságba került atlanti kapcsolat, Magyarország és a recsegő-ropogó nemzetközi rend. A Mélyvíz vendége: Balázs Péter, Magyarország volt külügyminisztere.
KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR 2025.02.27.
Orbán Viktor évet értékelt. Harc, harc és harc. Elkezdődött az osztogatás. De hová tűnt Rogán Antal. Németország választott. Boszniában a TEK. Ezek voltak a február 27-i Kötöttfogás témái. Akik megvitatták őket: Csintalan Sándor, Dévényi István, Lakner Zoltán és Reichert János, a műsorvezető Pörzse Sándor volt.
A NYOMOR SZÉLE BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2025.02.28.
Az vitathatatlan tény, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. A fejlesztésükhöz nélkülözhetetlen lenne az erre fókuszáló segítség, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból.
A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása téma sok konferencián, vannak az iskolarendszerben is elindított folyamatok erre, mégis úgy érzem, az egész csak arra jó, hogy megint kipipáljunk valamit, mintha minden rendben lenne, itt is, ugyanúgy, mint a jobb társadalmi státuszú gyerekek esetében.
De azt gondolom, nagyon más egy szegregált, vagy erősen szegregálódó iskolában a tehetséggondozás, mint ott, ahol a “merítés” több lehetőséget ad erre is. Mondhatnám úgy is, hogy kevés tanulmányi versenyen tudnak eredményt felmutatni azok az iskolák, akik a társadalmi leszakadásban érintett gyerekekkel küzdenek. És persze ez magával hoz sok minden mást is, az iskola szakmai értékelését, hírnevét, a vélekedést róla a leendő elsősök szüleinek körében is, és a pedagógusok munkájának elismerését is. És lesz az egész egy öngerjesztően negatív folyamat, ami folyamatosan lejjebb tolja őket azon a listán, melynek az aljáról sosem hallani tájékoztatást, legfeljebb a tetejéről. A legsikeresebbekről, a legeredményesebbekről.
Persze erről a tehetséggondozás témájában nem esik szó, maga a kifejezés is csak az eredményekre összpontosító, magában hordozza a siker tényét, mert ugye a tehetség az adott, és a gondozása az iskola feladata, amit sikeresen végre is hajt, és ez így egy csodálatos oktatási helyzetképet fest elénk….ebből a nézőpontból.
De nézzük kicsit a másik nézőpont felől is. A szegregálódó iskolarendszerben tanuló, generációs szegénységbe született gyerekek felől.
Aki ide születik, annak a legtöbb esetben meg is határozható előre a sorsának alakulása. A traumatizáltság ténye adott, a szülők is azok voltak, a szegénységben ezer tényező traumatizál. A lakhatási szegénységben élés, a zsúfoltság, a szülői kompetenciák hiánya, az anyagi gondok, a családon belüli erőszak, stb. Leginkább azok a szocializációs minták, melyek rányomják a bélyeget a mindennapokra, az élet minden területén, és melyek leginkább az okozói is a fizikai hiányoknak.
A hátrányok pedig születéstől halmozódnak. Az intézményrendszerből jövő hatások leamortizálódnak a családokban. Ami otthon történik, sokkal meghatározóbb, mint ami az iskolában, egy olyan helyen, ami semmit sem tud az otthoni közegről. Mert az iskola nem tudja, mi van otthon. Elvárások sorát támasztja a gyerekek elé, anélkül, hogy tudná pl., hogy az ötödikes fiú egy ágyban alszik a testvérével, “lábtól”, éppúgy, mint a múlt századi regényekben, melyek a szegénységről szóltak. Ja, és hetedmagával egy szobában, ahol az ágyak mellett épp csak elfér egy szekrény, rajta az állandóan bekapcsolt televízió, no meg a sarokban a kályha. És ez az összes berendezés.
Mi a munkát a kicsiknél kezdjük, születéstől. Mutatni a szülőnek is, hogyan lehet fejleszteni. Megértetni a nagymozgások jelentőségét az idegrendszer fejlődésében. Küzdeni a cukros víz ellen a cumisüvegben, és azért is, hogy ne üvöltsön és villogjon a tv a kiságy fölött. Tudatosságot vinni a gyerekek fejlesztésébe ott, ahol erről sosem volt ilyen átörökített minta.
Az óvodásoknál már látjuk a hátrányok halmozódását. Megfeszített munkával dolgozunk tovább, hogy pótoljunk. Mozgáskotta, logopédia, figyelemkoncentráció-, finommotorika- memóriafejlesztés, számfogalmak, motiváció kiépítése, és még annyi más tölti ki a mindennapokat. Játékosan, természetesen. Közben figyelem irányul a családra, az otthoni tanulási környezetre is, mert azt is meg kell alapozni az iskola idejére.
És eljön az iskola, jönnek az SNI (sajátos nevelési igényű) igazolások, ami aztán jelzi, a mai iskolarendszerben ők már végképp távol kerülnek a tehetséggondozástól. Mégis, vannak alsóban, akiknél felcsillan valami. Pl. egy kivételes logikai készség a társasjátékokban. Na, jó…persze ebben a közegben kivételes, nem biztos, hogy máshol nem az átlag, vagy az alatti lenne. De belekapaszkodunk a felcsillanásba, örülünk, együtt szárnyalunk. Egy darabig.
Mert egyszer csak megtörik valami, visszafordulnak az ívek, felülkerekedik más, ami ellen sokkal összetettebb munka küzdeni: a nyomorúság, a maga túlélési stratégiáival. Amelyek aztán győznek. Legyőznek minket is, meg a tehetséget is.
A tanodánkban hangzott el a summás megállapítás, mikor egy programban matematikában tehetséges tíz év feletti gyerekeket kerestek nálunk: a szegregátumokban tíz éves kor fölött már nincs ilyen gyerek. Még akkor sem, ha korábban volt. Sokan nem értik. Mi azonban igen. Századjára is alulmaradva, küzdve értük, mi pontosan tudjuk, mit jelent ez.
Persze néha sikerül. Több százból egy. De ezt, az arányokat nézve méltatlan sikernek nevezni. Álságos azzal hitegetni magunkat, hogy na ugye, megy ez.
Mindig kiakadok, mikor hallok ilyen mondatokat: rajzolni tudnak, de még jobban énekelni, meg táncolni. Ebben tehetségesek (rosszabb esetben így mondják: a vérükben van), más úgysem megy nekik… akkor ezt kell próbálni velük. De ebben mindig van valami lenéző. Maguknak a készségtárgyaknak a lenézése is benne van, hiszen egyrészt ezeket “a hülye is tudja”, másrészt meg ezek úgyis teljesen felesleges és lényegtelen dolgok. És benne van a gyerekek lenézése is: “másra úgysem jók…”. Max. a “szórakoztató zenére.” És visszük tovább a tücsök és a hangya örökérvényű meséjének üzenetét. Miközben, ha ezekben kimagaslót mutatnának is, szinte képtelenség továbbtanulniuk, hiszen a többi tárgyban olyan lemaradást mutatnak, ami miatt nem jutnak el az érettségiig, ahonnan esetleg a felsőoktatásban tényleg professzionális szintre emelkedhetne a dolog.
Na és ott van a tehetséggondozásban a sport is. Vagyis a foci. Hiszen hány legendás focista érkezett a világ élvonalába nagyon mélyről! Íme egy újabb kitörési pont, és nem is fontos hozzá a tanulás. Sokan hiszik ezt, de szerintem ez sem így van. Egyrészt, mert a tanulási képességek összetettek, és éppúgy szükségesek a sikeres sportpályafutáshoz is, mint minden máshoz. Másrészt nem lehet mindenki focista, mint ahogy zenész, táncos vagy képzőművész sem. És muszáj lenne keresni valami tömegesebb megoldást, ahol a tehetségcsírák felfedezhetők, és a tehetséggondozás úgy valósulhat meg, hogy felfele húz minden területet.
Mert a tehetség képes erre…ha tudatosan építünk rá, ha a tantestületi munka fókuszában a gyerek van, és a kollégák a gyereket és egymást támogatva fejlesztenek. No meg persze, ha elindulna valami, ami a hátteret is megismeri, megérti, és kezeli. Kiépíti a szülői támogatást, elfogadtatja velük, hogy lehet más életút is, mint amit a család ismer, gyakorol.
Akkor beszélhetnénk a társadalmi leszakadásban élő gyerekek esetében is a tehetséggondozásról.
De addig, amíg a rendszer ezt a működést viszi, addig a tehetséggondozás csak növeli a társadalmi szelekciót. És nem elvenni akarom a fogalmat az oktatásból. Hanem kiterjeszteni szeretném minden gyermekre. Hogy mindenki azzá válhasson, ami lehetne.
Valószínűleg kevesen tudják, hogy az amerikai alapító atyák (Founding Fathers) legtöbbet forgatott és hivatkozott könyve nem Montesquieu A törvények szelleme c. munkája volt (ez a második helyre szorult), hanem a Tanakh, vagyis a Héber Biblia, azaz az Ószövetség. John Adams, az USA első alelnöke és második elnöke, a legfelkészültebb alapító atyák egyike, a Függetlenségi nyilatkozat egyik kidolgozója és aláírója a Héber Bibliát „a világ legrepublikánusabb könyvének” nevezte („John Adams to Benjamin Rush, February 2, 1807.”, in: The Spur of Fame. Dialogues of John Adams and Benjamin Rush, 1805-1813., 1966. 75-76.) Ugyancsak John Adams mondta azt, hogy „egy oly bonyolult és hatalmas gépezet irányítása, mint amilyen az Egyesült Gyarmatok, Mózes szelídségét, Jób türelmét és Salamon bölcsességét igényli, Dániel bátorságával kiegészülve.” (From John Adams to James Warren, April 22, 1776. A „United Colonies” az USA megnevezése volt a függetlenségi nyilatkozat megszavazása előtt.)
Szóval Mózes, Jób, Salamon, Dániel. Feltéve, de meg nem engedve, hogy Donald Trump, az USA mai elnöke életében akár csak egy könyvet is elolvasott, s az a Héber Biblia lett volna, akkor bizonyára ezt az igen egyszerű tuskót (ha valaki ebben kételkedne, már közepes angol nyelvtudásával hallgasson bele bármelyik beszédébe, megnyilatkozásába) nem Mózes, Jób, Salamon és Dániel kápráztatta el, hanem a Héber Biblia más szereplői: teszem azt a dúsgazdag Nábál (népi etimológia szerint a neve „ostobaság”-ot jelent), aki a védelmére sietett Dávidtól és embereitől megtagadta az ételt – 1Sám 25); Jehu király (2Kir 9-10), aki egész környezetét kiirtotta; Acház, aki gyávaságában saját országát tette kiszolgáltatottá (2Kir 16); Manassze (2Kir 21), aki „nagyobb gonoszságot követett el, mint előtte” bárki, s aki még saját fiát is tűzben áldozta fel (2Kir 21,11); Gechászi, a kapzsi szolga, aki pénzért a legaljasabb árulásra is kész volt (2Kir 5,20-27) vagy Hámán, a perzsa elöljáró, aki egy másik ember gyűlöletétől a népirtás magasztos tervezetéhez jutott el (Eszter könyve).
És akkor szóba sem hoznám az olvasottság szép magyar példázatát, bizonyos Szijjártó Pétert, aki a Fehér Házban történteket „az elmúlt három év legnagyszerűbb pillanatának” nevezte, hozzátéve, hogy „csak egy amerikai-orosz megállapodás hozhatja vissza a békét a mi szeretett Közép-Európánkba.”
Szijjártó a Héber Bibliát egészen biztosan nem (sem) olvasta, legfeljebb az Újszövetségnek egy kivonatát, amelyben egy bizonyos Iskarióti Júdás cselekedete mozgathatta meg leginkább a fantáziáját, ám nyilvánvalóan az árulásért járó vérdíjat, a 30 ezüstöt kevesellte.
Olyan feszült jelenetet még nem láttunk élő közvetítésben a Fehér Házból, mint Trump, J.D. Vance és Zelenszkij pénteki találkozója. A nagyok veszekedésével a békéhez nem kerültünk közelebb, de a szövetségi rendszer széteséséhez igen. Az ásványkincsekről szóló egyezményt sem írták alá, és az ukránokat kidobták a Fehér Házból.
„A legrosszabb, amit tehetsz egy üzlet nyélbeütése közben, ha látszik rajtad, hogy kétségbeesetten akarod. Ha a másik fickó vért szimatol, te halott vagy” – ez olvasható Trump „kedvenc” könyvében, a saját maga által írt Az üzletkötés művészetében, de ezúttal ő volt az, aki vért szimatolt. És ez rányomta a bélyegét az ukrán elnökkel való találkozójára a Fehér Ház Ovális Irodájában, amely kiabálásba és vádaskodásba torkollott. Talán még sosem láttunk olyan zavarbaejtően békétlen pillanatokat élő adásban, mint most: az amerikai fél olyan kegyetlenül alázta meg a hazájáért harcoló ukránok elnökét, hogy az jóérzésű embernek nem nyerhette el a tetszését, de Putyinét biztosan – meg persze azokét, akiknek nincs ellenére Putyin barátsága.
Megbeszélésük végén, amikor a média is jelen volt már, Trump ismét arról beszélt, hogy az európai NATO-tagállamoknak többet kell költeniük védekezésre – de nem Magyarországot emelte ki követendő mintaként, hanem Lengyelországot –, majd kijelentette: „Én középen állok, Ukrajnáén és Oroszországén is. Én meg akarom oldani.” Zelenszkij viszont csakhamar közbeszúrta, hogy Trumpnak nem szabad „kompromisszumokat kötni egy gyilkossal”, és „létfontosságú” garanciákat kell rendelni a fenntartható békéhez. A BBC kérdésére az amerikai fél megerősítette: „Küldünk még fegyvereket, de remélhetőleg már nem sokat, mert arra számítunk, hogy ez a háború véget ér hamarosan.”
Az ukrán elnök olyan hadifoglyok fotóit mutatta Trumpnak, akik megjárták az orosz táborokat, és azt mondta, a háború nem csak arról szól, hogy ki profitál a bányászatból. De Trumpot nem lehetett kizökkenteni. Arra az újságírói felvetésre, hogy Putyinnal megegyező nézeteket hangoztat, gúnyolódással felelt, majd leszögezte, hogy nem lehet úgy békét kötni, ha közben „szörnyű dolgokat mondunk Putyinról”. „Nem fújok egy követ senkivel, csak az Egyesült Államok pártján vagyok, és a világ jólétének pártján” – és ezután kezdődött a megbeszélés igazán rémálomba illő része. (Az egész beszélgetés az alábbi videóban látható.)...
KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS 2025.02.28.
– Azt üzenem Orbán Viktornak, hogy élvezze ki az utolsó pillanatokat. Nem tudom, hogy az évértékelő volt-e az utolsó show-ja, vagy – ha nem lesznek előre hozott választások – még előadhat-e egyet jövő februárban, de ennek vége lesz, élvezze ki az utolsó szabad hónapokat – fogalmazott műsorunkban Magyar Péter.
A műsorból kiderül még, hogy:
- Választási győzelme után megtartaná, illetve bevezetné-e a többgyermekes anyák adómentességét?
- Mit gondol az Orbán Viktor által megígért, ÁFA-visszatérítésre jogosító nyugdíjas kártyáról, és a Tisza Párt hogyan segítené az időseket?
- Készül-e nagy bejelentésre márciusban?
- Lát-e lehetőséget adócsökkentésre, lehet-e csökkenteni a személyi jövedelemadó-kulcsot minden munkavállalóra kiterjedően?
- Csökkentené-e az élelmiszerek áfáját?
- Visszaadná-e az iskolákat az önkormányzatoknak, igazságos-e az egyházi oktatási intézményeket megillető többlettámogatás?
- Mit gondol Ukrajna esetleges NATO és európai uniós tagságáról?
A műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda.
Trump egy új stratégiai vonalat nyitott meg, ami első látásra aggasztó. Felborítja azt a világrendet, ami a békét garantálta a II. világháború óta – mondta Balázs Péter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
A volt külügyminiszter és uniós biztos szerint Trump ráfordult a konfliktus utáni stabilitásból egy konfliktus felé tartó növekvő feszültség pályájára. Az amerikai elnök nem államokat lát a világtérképen, hanem ingatlanokat, fejlesztési céllal – tette hozzá Balázs Péter.
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2025.02.28.
A Fehér Házban történt szörnyű esemény, amelynek során megtámadták, kioktatták és megalázták az oroszok által megtámadott Ukrajna elnökét, még annál is szörnyűbb lehet, mint ami látható volt. A trumpista propaganda és a MAGA aktivisták reakciója alapján az körvonalazódik, hogy megrendezték a Fehár Házban a jelenetet, Zelenszkijt tőrbe csalták.
Minderre abból is lehet következtetni, ami történt, már első cikkünkben arra utaltunk, hogy ezt a botrányos helyzetet előre megfontolt szándékkal hozták létre. Ezen kívül erre utal, ahogyan odahívták a sajtót. Trump utalt is arra, hogy ez remek televíziós műsor lesz, s a botrány közepén Trump szándékosan „összefoglalta” a „tévénézőknek” a helyzetet.
Az is a megrendezett akcióra utal, hogy Trump azonnal azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy nem akar békét kötni (míg a nagyszerű Putyin akar), ezért Zelenszkij az akadálya annak, hogy béke legyen. Erre erősített rá, mint egy vezényszóra, a trumpista média, amely azt követelte azonnal, hogy a történtek után Zelenszkij mondjon le.
Zelenszkij volt a megtámadott, tőrbe csalt fél, akit azzal provokáltak, hogy a háborúról az orosz narratívát adták elő, majd az ő viselkedését állítják be elfogadhatatlannak, mint aki nem tanúsított kellő tiszteletet a Fehér Házban, s a hamis interpretációk elleni tiltakozását, a biztonsági garanciák követelését úgy állították be, mintha nem akarna békét.
Gyanús volt J. D. Vance alelnök szerepe, aki nyilvánvalóan azért volt jelen, hogy támadja és tiszteletlenséggel vádolja Zelenszkijt. Vance a diplomáciai szabályoktól eltérően szólt bele a két elnök beszélgetésébe, kioktatva és megalázva a vendéget. Majd „elmagyarázták” a nézőknek, hogy ezért nem lehet békét kötni, mert annak Zelenszkij az akadálya.
Mindez Putyin forgatókönnyve. Putyin el akarja tüntetni az útból Zelenszkijt, aki megvédte az országát, visszaszorította az orosz hadsereget, s útjában áll annak, hogy Trump révén megszerezze egész Ukrajnát, amire fegyverekkel nem volt képes. Trump és Putyin akarja eltüntetni Zelenszkijt az „orosz béke” útjából. Ezért állítottak csapdát Zelenszkijnek.
Úgy beszéltek vele, mint ellenséggel, közölték vele, hogy semmi nincs a kezében, nem diktálhat, hanem azt kell csinálnia, amit Trump (valójában Putyin) mond. Zelenszkij erre nem volt hajlandó korábban sem, ezért akarják eltüntetni. Már nemcsak Ukrajna ellen zajlik propaganda, azzal a hazugsággal, hogy ő a háború oka, hanem Zelenszkij ellen is.
A Fehér Házban megrendezett jelenet után követelni fogják Zelenszkij távozását, vagy azt, hogy fogadja el biztonsági garanciák nélkül a Trump-Putyin duó ultimátumát. Az egész világ gyűlöletét az ukránok és Zelenszkij ellen fordítják, akivel kapcsolatban újra visszajön majd a hazugság, hogy diktátor, aki nem törvényesen tölti be az elnöki tisztet, ami nem igaz.
Nyilvánvalóan Ukrajnában is megpróbálják aláásni a támogatottságát, hogy a megfáradt és kimerült ukránok a háború végének reményében forduljanak el tőle és őt hibáztassák. De a Putyin által kínált béke Ukrajna teljes elfoglalását, egy bábkormánnyal az oroszok alá való rendelését jelentené. Trump már nem Ukrajna és Európa, hanem az oroszok szövetségese.
Ami pedig a Fehér Házban történt, igazi KGB-s titkosszolgálati játszma gyanúját kelti.
Béremelést jelentett be az ELTE-n az egyetem. A közlemény szerint Darázs Lénárd leendő rektorral Hankó Balázs miniszter és Varga-Bajusz Veronika államtitkár talákozott. A megbeszélésen részt vett Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja is, aki elmondta, hogy „a fenntartó minisztériummal lefolytatott előzetes tárgyalások és számítások alapján a 2025. évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatói kiválósága megerősítése érdekében az ELTE tovább tudja bővíteni az akadémiai dolgozókra vonatkozó ún. egyetemi minimálbér programját”.
Ez azt jelenti, hogy emelik a béreket, 2025 márciusától
- egyetemi tanársegéd esetén 480 ezer Ft,
- egyetemi adjunktus esetén 530 ezer Ft,
- egyetemi docens esetén 580 ezer Ft
bérminimumot jelent az ELTE valamennyi karán.
Ezt egészítik ki az egyéb oktatással, kutatással összefüggő bérelemek.
Ezek bruttó összegek, és az ország legnagyobb egyetemén így még mindig nem érik majd el a bérek a közoktatás bértábláját, ami így néz ki:
- pedagógus I. kategóriában 653 100 forint – 1 290 800 forint, - pedagógus II. kategóriában 660 400 forint – 1 375 600 forint, - mesterpedagógus esetén 716 900 forint – 1 654 400 forint, - kutatótanár esetén pedig 840 000 forint – 1 781 600 forint között alakul,
VÁLASZ ONLINE Műsorvezető: Stumpf András 2025.02.28.
Március 8-ra tüntetést szervez a Magyar Orvosi Kamara, velük együttműködésben pedig új, egészségügyi podcastsorozatot indítunk Válasz Extra logó alatt annak feltárására, mennyiben felelős a kormányzat és mennyiben a gyógyító orvos a kialakult, gyakran áldatlan állapotokért. Álmos Péter, a kamara elnöke, valamint a sorozat műsorvezetőjeként nemsokára debütáló Élő Anita a HetiVálasz podcast eheti vendége. Hogyan tudnak fellépni az orvosok a pénzhiány miatt romló ellátás ellen? Miért kellett leállítani a magyar egészségügyet a covid idején és miért nem képes teljesen talpra állni azóta sem? Van-e haszna annak, hogy Magyar Péter kórházmustrát tartott a nyáron? Miért dühítette fel a kormányt az egészségügyi béremelés? Miért kell magánorvosnál fizetnünk, ha egyébként az állam a jövedelmünk jelentős részét elvonja az egészségügy fenntartására? Heteken keresztül járjunk majd körül ezeket a témákat a hamarosan induló egészségügyi Válasz Extrában, ízelítőnek azonban itt a friss HetiVálasz (amely persze szintén folytatódik, változatosnál változatosabb témákkal, minden csütörtökön). Ezen a héten a műsorvezető Stumpf András.
Most már tényleg úgy tűnik, összeomlóban van a neoliberális világrend. Na de mi jön utána? Vége az identitáspolitika és a hiperglobalizáció korának, vagy azért ez nem ilyen egyszerű? A politikai nyelv újrafeltalálása miért csak a jobboldalon történik, a baloldal miért nem képes erre? Ott miért nincs teremtő kreativitás? Orbán politikája tényleg előfutára a világban zajló változásoknak? Itthon előbb elkezdődtek azok a folyamatok, amik a nemzetközi színtéren most zajlanak, és ezért lehet, hogy itt majd előbb is érnek véget, és mi előbb látjuk majd azt, mi jön az orbáni világkép után?
Schultz Nóra vendégei a Belépési küszöb podcastban ezen a héten Ittzés Ambrus és Pap Szilárd István, a Partizán politikai szerkesztői.
Három évvel ezelőtt kezdődött az ukrajnai orosz invázió, amely a második világháború óta a legnagyobb katonai összecsapás a kontinensen.
Az új amerikai kormányzat megkezdte az egyeztetéseket az oroszokkal a lehetséges békekötésről – a megtámadott Ukrajna és az azt támogató európai országok részvétele nélkül.
Az Európai Unió kettészakadni látszik – míg a nyugati országok nagy része kitart Ukrajna mellett, a keleti tagállamok egy része, például Magyarország és Szlovákia, Moszkvához közeledik.
Lesz béke idén Ukrajnában? Ha lesz, milyen lesz és milyen hatása lesz a mi térségünkre? Szétszakíthatja-e az EU-t az ukrajnai háború, és mit jelentene Magyarországra és Szlovákiára nézve, ha az EU-n kívül találnánk magunkat?
Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dunaszerdahelyen Jeszenszky Géza diplomatával, volt magyar külügyminiszterrel és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel a Buena Coffee House kávézóban.
*A rendezvény társfinanszírozója az Európai Unió. A rendezvényen elhangzó vélemények és állásfoglalások a szerző(k) véleményét tükrözi, és nem feltétlen azonos az Európai Unió véleményével és állásfoglalásaival. Az Európai Unió és a támogatást nyújtó szerv nem visel ezen a téren semmilyen felelősséget.
A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete alapjaiban alakítja át az önkormányzatok pénzügyi rendszerét. A legjelentősebb változás, hogy minden önkormányzat számlavezető bankja innentől kezdve a Magyar Államkincstár (MÁK) lesz, vagyis a helyhatóságok nem tarthatnák pénzeszközeiket kereskedelmi bankoknál, kivéve a napi működéshez szükséges forrásokat. A kormány szerint ezzel az államháztartás átláthatósága és az önkormányzati gazdálkodás stabilitása is növekedhet, az ellenzék azonban az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának csorbítását látja az intézkedésben.
Az új szabályozás értelmében 2025. március 31-ig minden önkormányzatnak és azok gazdasági társaságainak
A MÁK-NÁL VEZETETT SZÁMLÁRA KELL ÁTUTALNIUK AZOKAT A
HAZAI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOKAT, AMELYEK ÖSSZEGE
MEGHALADJA AZ 50 MILLIÓ FORINTOT.
Ezen felül a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek kötelesek a költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket szintén a kincstári számlán tartani...
A mai rendezvény célja, hogy felelevenítsük az elmúlt 12 év jegybanki kihívásait, eredményeit és sikereit. Ezt időszakot a második jegybanki aranykorszaknak is nevezhetjük.
Hogy igazán méltó legyen ennek megünneplése, a legfontosabb eredményeket írásban is megörökítettük. A most bemutatásra kerülő „12 év a stabilitás szolgálatában” című könyv egy kordokumentum, egy értékelés, amely felidézi a Matolcsy György elnök úr által vezetett Magyar Nemzeti Bank 12 évének mindazon erőfeszítéseit, amelyek a hazai gazdasági és pénzügyi környezet stabilitásának megőrzése köré összpontosultak.
A gazdaság nem húz, a mögöttünk hagyott két év nagyon gyenge – mondta Bod Péter Ákos a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A közgazdász, egyetemi tanár szerint meghökkentő az a költekezési terv, amit a miniszterelnök a közelmúltban felvázolt.
Az a gyanúm, hogy improvizál. Még a saját apparátusát sem avatja be – tette hozzá az MTA doktora.
HETI EGYENLEG Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS 2025.02.27.
A kormány megszorít, az emberektől meg elvárják, hogy költsék a saját pénzüket. A kormánytagok úgy mutatnak példát, hogy ők is az emberek pénzét költik luxusszállásokra, magángépekre – mondta Kuncze Gábor, korábbi belügyminiszter, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Baka F. Zoltán, a Della podcast szerkesztője szerint az azért nem várható el, hogy hostelekben szálljanak meg a miniszterek, de persze vannak kirívó esetek.
Bő másfél éve a Szentszék lesújtott a Zirci Ciszterci Apátságra. A Róma által elrendelt átvilágítás hátteréről anno kétrészes cikket írtunk, most, a vizsgálat lezárulta után pedig eredményt hirdetünk. Két rendi csúcsvezető – felelősségvállalás helyett – lényegében kimenekült az egyházból, a szerzetesközösség vegetál, de amerikai közreműködéssel még felrázható. Az apátság által fenntartott budai, pécsi, székesfehérvári és egri gimnáziumok, iskolák működtetését stabilizálták – illetve a Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes körüli alapítványi hálózatot is sikerült leválasztani az apátsági központról. Tehát nincs már ciszterci szál a KDNP saját „MCC-projektjében”.
Az elmúlt hónapokban a szexuális visszaélési ügyek, a múltfeltárás és a megtisztulás reményének kérdései uralták a Magyar Katolikus Egyházról szóló híreket a világi sajtóban, így a Válasz Online-on is. Ám van egy ősibb téma, amely szintén rendre megjárja a szélesebb nyilvánosságot: a politika és az egyház összefonódása, illetve a széjjelebb választás esélyei. Ebből a szempontból mérföldkőnek tűnt, hogy a Vatikán 2023 közepén radikálisan beavatkozott a Zirci Ciszterci Apátság életébe. A Szentszék szerzetesekkel foglalkozó „minisztériuma” (hivatalos formában: A Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Dikasztériuma) a rend által fenntartott iskolákban dolgozó világiak panasza nyomán rendelt el vizsgálatot – döntően az intézmények „kiszárítása”, elégtelen finanszírozása miatt. Ám az átvilágítás kezdetekor már minden bennfentes gyanította, hogy ez a történet a KDNP-ig, konkrétan Rétvári Bence belügyminiszter-helyettesig, a párt alelnökéig ér majd.
Lapunk 2023-ban kétrészes anyagot szentelt a témának (cikkeink itt és itt érhetők el). Bemutattuk, hogy a Rétvári környéki alapítványi hálózat hogyan kezelte sajátjaként a ciszterci központ egyik belső „cégét” – vagyis csatornázta magához a papíron egyházi célra adott állami forrásokat, ingatlanokat. Feltételeztük, hogy a Vatikán által kezdeményezett zirci vizsgálat után az apátságot leválasztják a kereszténydemokrata politikus gazdasági holdudvarártól. Alább kiderül, hogy mára ez sikeresen megtörtént – a kormány ugyanakkor még véletlenül sem kezdte el keresni az eltérített közpénzeket. Sőt, a későbbi bekezdésekben világossá tesszük, hogy
közvetlenül 2023-as írásaink után az állam további 5,4 milliárd forintot hagyott jóvá a Rétvári-körnek,
hogy beinduljon a képzés a Mathias Corvinus Collegium (MCC) KDNP-s kistestvérénél, a Slachta Margit Kollégiumban. Melyhez persze korábban a telket és a majd’ kétmilliárdos épületfelújítási pénzt is az állam adta a fent említett belső ciszterci „cég” takarásában működő egyik alapítványnak. A kollégium kivitelezését nyilván Mészáros Lőrinc családja végezte (a Fejér-B.Á.L. Zrt. nevű érdekeltségen keresztül), aztán Rétvári Bence végérvényesen magára húzta a történetet: ő lett a Slachta tutori testületének priorja. Nem viccelünk, tényleg ez a belügyminiszter-helyettes egyik legújabb titulusa...
Megjelentek a legfrissebb adatok Magyarország államadósságáról. A közzétett adatokból kiderült, az ország eladósodottsága soha nem látott mértékű lett. Ennyi pénzzel, mint most - soha nem tartozott a magyar állam. De mennyi az annyi? Hogyan alakult a magyar államadósság Gyurcsány Ferenctől egészen napjainkig? Azt is körbejárjuk, hogy a kormány érdeke lehetett-e az, hogy magas legyen az infláció és ezzel az adósságot is elinflálja. Ahogy arra is kitérünk, hogyan segíthet - vagy egyáltalán segíthet-e az államadósság megoldásán az egyre bővülő aranytartalék.
Helyzetértékelés és kitekintés az ukrajnai háború 3. évfordulóján - Rácz András és Takácsy Dorka Oroszország-szakértők, valamint Szél Bernadett kutató, volt országgyűlési képviselő a vendégeink.
Az eseményt közönségszavazásokkal tettük interaktívvá. Vendégeink különleges, a témához kapcsolódó tárgyakat hoztak. Az alkalom végén a közönség kérdezett vendégeinktől.
A fronthelyzet elemzése, a háborús bulvárhírek és a zsigeri félelmek politikai célú felhasználása a hétköznapjaink részévé váltak. Hogy áll most a háború? Hová vezet a nyugati támogatás folytatása vagy esetleges teljes elapadása? Milyen a közhangulat Ukrajnában? Milyen az utánpótlás helyzete? Milyen opciók rajzolódnak ki a háború lezárása felé? Mik a kilátások a békére vagy akár csak a tűzszünetre?
Kitekintünk a tágabb nemzetközi összefüggésekre, különös tekintettel arra, hogy milyen hatasa lehet az európai és amerikai politikai változásoknak a háborúra. Megfordult a világ a szankciók körül - Trump kivethet, Brüsszel nem? Az egész világ, ideértve a diktátorokat és autokratákat feszülten figyeli a fejleményeket: melyek lehetnek a hosszú távú következményei annak, ha a Nyugat elismerné Oroszország területszerzéseit? Igaz-e, hogy Ukrajna sorsa az ukrán nemzet fennmaradásán túl szimbolikus jelentőséggel bír minden szuverén állam sorsára?
Nem hagyjuk ki a magyarországi viszonyrendszert sem. Milyen hatással van a konfliktus Magyarország külpolitikai stratégiájára?
SZIKE PODCAST / NÉPSZAVA Műsorvezető: DANÓ ANNA 2025.02.24.
Fontos lenne, hogy ne egy ciklusra csináljunk egészségpolitikát, hanem hosszú távú terv kerüljön az asztalra. Annál nagyobb ugyanis a válság az egészségügyben, hogy még három-négy ilyen kormányzati ciklust megengedhessen magának az ország – mondta Spányik András a Népszava Szike című, egészségügyi podcastjének első adásában.
Az orvos-pszichoterapeuta, Weltner János sebész főorvos, Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász és Danó Anna, lapunk egészségügyi szakújságírója a Tisza párt egészségügyi programpontjait is kielemezte. Megállapították: Magyar Péter a legfőbb problémákra reagált.
DELLA PODCAST / 24.HU Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN 2025.02.26.
„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni (a Pride-ot). A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.”
A fenti idézet a Della vendégétől, Gulyás Gergelytől származik, aki szerint első olvasatban már a szerdai (azaz mai) kormányülésen tárgyalnak a változásokat tartalmazó jogszabályról. Véleményéből pedig az következik, hogy a Pride betiltása helyett annak zártkörűsítését fogja előírni a kormány.
A nyitó téma jelzi, hogy ezúttal nem a megszokott tematika mentén készült a Della adása, a Miniszterelnökséget vezető minisztert a pénzügyeken kívül más ügyekről, így a szuverenitásvédelem kiterjesztéséről, a civilek és a média feltételezett külföldi befolyásolásának "leleplezésére" tervezett lépésekről is kérdeztük. Gulyás Gergely szerint "a kormányt természetesen lehet kritizálni", ami pedig az intézkedéseket illeti, szerinte „ezt nem érdemes barát-ellenség felismerő rendszerként kezelni, hanem egész egyszerűen ez egy fontos vita, amit le kell folytatni, hogy mi az a nemzetközi, külföldi pénzügyi beavatkozás, ami elfogadható, és mi az, ami nem.” Ő nem látott azonosságot az állítólagos amerikai befolyászerzés és az orosz propaganda széles körű tényleges térnyerése között a magyar médiapiacon, a hangsúly nála a külföldi finanszírozáson van.
A műsorban elhangzik továbbá, hogy a USAID amerikai dokumentumait felkutatni hivatott kormánybiztos posztjára több név is felmerült, a héten születhet döntés, s jelenleg egy olyan jelölt a legesélyesebb, aki nem tölt be kormányzati tisztséget. A mandátuma feladathoz és nem időhöz kötött lesz, de a miniszter szerint a munka néhány hónapot, legfeljebb egy évet vehet igénybe.
Az orosz-ukrán háború kapcsán figyelemre méltó megjegyzése szerint "önmagában az, hogy Ukrajna mikor és hogyan tart választásokat, az Ukrajnára tartozik és mi ebbe semmilyen formában nem szólunk bele, sőt, én azt természetesnek tartom, hogy amíg egy országban rendkívüli jogrend van háború támadás miatt...akkor ott nem lehet választást tartani". A miniszter véleménye ebben a kérdésben biztos eltér az amerikai és az orosz elnök álláspontjától.
A pénzügyi témákra áttérve Gulyás Gergely közölte, hogy a kormány nem az Európai Bizottságnak tavaly decemberben elküldött középtávú költségvetési pályában szereplő 1,2 százalékos GDP-növekedést tekinti irányadónak 2025-re. Azt szerinte a bizottság kérésére kellett szerepeltetniük, az ő adataikból kellett dolgozniuk. „Ők azt jelezték, hogy ezt fogadják el. Technikai kérdés. Az ember Brüsszelnek ezért aztán azt küldi ki, amit el is fogadnak, mert különben bizonyos gazdasági mechanizmusok nem haladnak tovább, tehát az az érdeke az országnak, hogy ezt elfogadják” - mondta erről a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország egyértelművé tette, hogy nem ez a várakozása, szerinte az 1,2 százalék egyáltalán nem megalapozott. Tehát továbbra is 3,4 százalék a terv, de tekintve a német gazdaság recesszióba hajlását (amit szerinte a távozó német kormány a választások miatt nem mert felvállalni), több a kockázat, emiatt a tervszámtól valószínűsíthetően elmarad a tényadat. „Ha nekem tippelnem kellene - mint jogász, és nem, mint gazdasági szakember -, abból, amit elolvastam, akkor ez nagyjából megfelel a valóságnak" - válaszolta felvetésünkre, hogy a gazdasági növekedés reálisan a 2-3 százalékos tartományba várható idén.
Kiderült továbbá, hogy a kormány számításai szerint a hétvégi bejelentések (adómentességek, nyugdíjas áfa-visszatérítés) költségvetési hatása egy teljes évre vetítve nem éri el a sajtóban keringő 1500 milliárd forintot. Elhangzott, hogy a nyugdíjasok áfa-visszatérítése körül még nem minden tisztázott: szavaiból az derült ki, hogy sem a bevezetésének ideje, sem a mikéntje nem volt végleges még beszélgetésünk idején. Az a cél, hogy minél könnyebben lehessen igénybe venni a lehetőséget - mondta a miniszter, aki szerint valószínűleg nem lehet elejét venni a visszaélésnek, ha egy családtag használja a kártyát a sarki boltban. „Családban marad" - reagált erre.
KLASSZIS PODCAST Szerző: KLASSZIS MÉDIA 2025.02.26.
Egy hét eltéréssel meghallgathattuk Orbán Viktor és fő kihívója, Magyar Péter évértékelőjét. Ezek apropóján beszélgetett Pogátsa Zoltán közgazdásszal lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Klasszis Podcast legfrissebb adásában. Az egyaránt a 2026-os választások megnyerését célzó ellenzéki ígéretekről, tervekről, illetve kormányzati intézkedésekről.
Az elsőként színre lépő Tisza Párt-vezető zavarba ejtően részletes gazdasági programot prezentált – benne gazdaságpolitikai, nyugdíjpolitikai, vidékfejlesztési, agrárpolitikai, egészségügyi és oktatási tematikával –, amellyel a vele szemben megfogalmazott kritikákat, miszerint nincs programja, szerelhette le. Adta magát, hogy Orbán majd építkezik Magyar javaslataiból, például abból, amely a 2022 közepén gyakorlatilag kinyírt kisvállalkozások tételes adója (kata) részleges visszahozatalára vonatkozott. Már csak azért is, mert állítólag a kata megszigorítása sok szavazót fordított el a Fidesztől, ez volt az a bizonyos utolsó csepp a pohárban. Bár ezt a magas labdát nem csapta le a miniszterelnök több olyan intézkedést is belengetett, amelyek nyilvánvalóan azt célozták, hogy a választói hangulat a kormánypárt javára javuljon. Így Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszéltünk a 100 gyár programjáról, a nyugdíjasok áfa-visszatérítéséről, a két- és háromgyermekesek adómentességéről, valamint természetesen Magyar Péter programjáról.
A NYOMOR SZÉLE BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2025.02.21.
Próbálom mindig megérteni azokat is, akik a döntéseket hozzák. De azt látom, valahogy felborult az egyensúly. Megváltozott az attitűd, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy a hatalom megtartása érdekében belemerevedett a rendszer a tévedhetetlenség álságos és veszélyes állapotába. Mert azt kell, hogy mutassák, mindenben a regnáló hatalom meglátása a jó, az ő döntéseik megkérdőjelezhetetlenek, és már ott tartunk, hogy aki ezt kritizálni meri, az ellenség.
Tudom, ez mindig a hatalom sajátja, de azt is látom, hogy folyamatosan csúsztunk ebben egyre mélyebbre. Mert azért korábban voltak szakmai szempontok…az ember jobban érzett valamiféle szakmaiságot, és abban ugye, legalábbis a normális szakmaiságban benne van az önreflexió képessége is.
Azzal is tisztában vagyok, hogy a rendszerek lassan mozdulnak. Meg azzal is, hogy a nagyon sok dolgot meghatározó attitűd megváltoztatása még nehezebb. Tudom, hogy változni kell, és azt is, hogy a világban vannak olyan modellek, amelyek meggyőzőbbek, mint a mienk, és ha egy döntéshozó ebbe az irányba szeretné vinni a dolgot, akkor azt erőlteti, olyan szabályozással, ami az általa jónak vélt irányba terel. Kötelezően. Aki a rendszert irányítja, az diktálja a szabályokat.
Ezt mind tudom. De a gyakorlatban is megéltem már ezerszer, és megélem ma is, hogy az nem úgy van, hogy a társadalmi leszakadásban élőkre megpróbáljuk ráerőltetni a mi akaratunkat. Még akkor sem megy, ha biztosan tudjuk, hogy jó az, amit akarunk. Mert ha azt látjuk, hogy nem működik, nem értik, nem látják jónak, akkor visszább kell lépnünk, vagy más utat keresni, vagy apróbb lépésekkel haladni, vagy elengedni, stb. Mindig fókuszban tartva őket, hiszen nem rólunk, hanem róluk szól ez az egész.
Talán itt van a probléma gyökere… hogy kiről szólnak az új szabályozások, intézkedések?
Itt van ez az óvoda-dolog, ami most sokaknál kiverte a biztosítékot. Korábban minden szakmai tiltakozás ellenére bevezették a hat éves iskolaköteles kort. A következménye az lett, hogy nagyon sok gyereknek meg kell ismételni az első osztályt, mert nem volt iskolaérett, mikor el kellett kezdenie. Erre viszont nem az a válasz, hogy nézzük meg még egyszer, mi történik az iskolában, és az óvodában, alkalmas-e a rendszer a természetes módon eltérő mértékben fejlődő gyerekeket rugalmasan kezelni, és jó-e a hazai rendszerben a hat éves kor iskolakezdésre.
A reakció az, hogy az óvoda nagycsoportjában el kell kezdeni a mi poroszos iskolarendszerünkbe “betörni” a gyerekeket. Mert van olyan ország, ahol öt évesen már iskolások… De az egy más rendszer, más társadalmi beágyazottsággal, más hagyományokkal.
A magyar óvodai nevelés nagyon jó volt. Nem volt rossz ötlet a kötelező beóvodáztatás sem. Az iskolarendszer ellenben nem vett jó ívet, arról a fajta múltba révedő, ismeret-és tekintélyalapú oktatásról, amit ma központilag képviselnek, mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy gyermekközpontú, esélykiegyenlítő, vagy korszerű lenne. De ez van, ez a döntéshozói elvárás, iskolarendőrrel, egyentankönyvvel, poroszosan, BM attitűddel. Érdeklődve várom az új pedagógustovábbképzési rendszer kínálatát, gondolom, sok kötelező lesz a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács számos, pedagógusoknak kidolgozott képzéseiből. Micsoda üzenet ez is!
És a megoldás nem az iskolarendszer minőségi javítása, hanem a még jó óvodába való beavatkozás. Durván, nem törődve életkori sajátosságokkal, különböző tempójú fejlődéssel, semmivel. Felteszem, az a mintázat van mögötte, amit gyakran megtalálok: a döntéshozók saját gyermekkori tapasztalatai alapján hozzák meg az új szabályokat. Életkortól függően, ezek 20-30, vagy akár 50 éves emléképfoszlányokból építkező értékrendek. De a világ 10 év alatt is rengeteget változott!
Nincs önrefelxió. Ott van pl. a szökésben levő állami gondozásba vett gyerekek esete is. Szöknek? Hát akkor a helyükre fel lehet venni mást… Azt hittem, rosszul látok, mikor ezt olvastam. Milyen viszonyulás az, hogy van egy probléma, amiben gyerekek érintettek, egy kezeletlen helyzet, és a traumatizált gyerek, ha szökik, magára vessen, mert nem lesz hova visszamenjen? Tényleg ez a megoldás? Miféle gondolkodás ez?
De nézzünk mást. Épp ma jutott eszembe, hogy meg kellene nézni, mi van azokkal a kézművességre fókuszáló szociális szövetkezetekkel, amelyekre annyi pénzt költöttek? Mérte valaki a hasznosulásukat? Akkoriban évente rendeztek térségi, régiós vásárt, bemutatót a termékekből. Itt, nálunk is. Életemben nem láttam együtt ennyi funkciótlan, értelmetlen, rossz minőségű dolgot. Tudom, akkor írtam is róla, mert hihetetlen volt nekem, hogy ezt valakik sikerként élik meg. A gyékényből font harangtól a csipkeveréssel készült bekeretezett jegesmedve-képen át, a nagyon rosszul megvarrt babákig, a giccses-csipkés nemtudommikig, széles volt a skála. Nagyon megharagudtak rám, mert én nem sikernek láttam, hanem ízlésromboló, értelmetlen pénzkidobásnak.
Jól emlékszem, hogy érdeklődtem, kik tervezik ezeket, kik irányítják a munkát? Nyilván nem szakemberek voltak, hanem “ügyeskezű” nők, akik elég tudást éreztek magukban arra, hogy irányítsanak egy ilyet. Vajon mennyi terméket sikerült értékesíteni? Nyilván nem sokat, mert egy ideje nem hallom, hogy lennének ilyen bemutató vásárok. Akkor vajon miért döntöttek ezeknek a beindítása, majd folytatása mellett? Mennyire volt előkészítve, mennyire volt fontos, és mérte-e valaki a hasznosulását? Elmaradt, vége, kész. Remélem, nem folytatódik, de könnyen lehet, elég hozzá egy lelkes döntéshozó, aki úgy gondolja, teljesen jó vonal, ha egy asszony egy szociális szövetkezetben el tud készíteni csipkeveréssel egy tenyérnyi Nagy-Magyarország térképet.
A társadalmi leszakadás bonyolult problémájának megoldására rengeteg pénzt költöttek már. De a helyzet nem javult. És senki sem akarja megmérni a programok hasznosulását, levonni a következtetéseket, és kimondani: nem voltak jók a döntések. Úgy tűnnek el sikertelen, sok pénzbe került projektek, ahogy felbukkantak. Sok a korrupció ma már korántsem kanyargós ösvényén. Erről jut eszembe, vajon a szegény munkanélküli, képzetlen emberekre fókuszáló kompetencia-tanfolyamok hasznosulásáról ki tud valami valós tapasztalati képet? Esetleg valami utánkövetést? Nem “papíron”, mert úgy tudjuk, hogy minden rendben, hanem a valóságban. Hány embernek hozott lehetőséget elmozdulásra, életstratégiaváltásra?
Tényleg olyan, mintha önjáró lenne ez az egész, és csak egy dolog hiányozna belőle: a szakmaiság. És lassan azt kell, hogy mondjam, az emberség is.
Miniszteri költések, Tiborcz Hegyvidéken, savas kamateső, USAID-üldözés, fegyverszüneti ásványkincs-üzletek, a francia sebész bűnei és minden idők bankrablása a 444 reggeli hírlevelében.
Jó reggelt és még jobb időt, főleg ami a szmogriadót illeti! Újra itt a 444 napindító hírlevele (és nem is az egyedüli), benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival. De előtte két szolgálati közlemény:
- Felfordult a világ – kövesd a 444-en, ha képben akarsz lenni!