Szerző: MAGYAR PÉTER
2025.04.02.
Elsősorban azért, mert az ÁSZ megállapításai alapján az elmúlt években nemcsak az MNB-alapítvány nem tudott bánni a pénzzel, de sok esetben maga az MNB sem.
- Az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházásoknál és -felújításoknál pazarló volt, vagyis ahogy a jelentés fogalmaz, „nem teljesítette a takarékos működés követelményét”. Az ÁSZ külön kiemeli a koronavírus-járvány szerepét: a pandémia után minden gazdasági szereplő és az államháztartás is igyekezett visszafogottan gazdálkodni, az MNB viszont „nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz”.
- Sőt: az MNB a saját pénzügyi helyzetét, „a rendkívül jelentős számviteli veszteségét” se vette figyelembe a döntéseikor, a beruházások hosszú távú, veszteséget növelő hatásait nem értékelte, és elmulasztotta a takarékossági intézkedéseket.
- Mindezek mellett az MNB az ingatlanberuházások és -felújítások megvalósításakor olyan döntéseket hozott, melyek gyengítették, gátolták a gazdálkodása felett kontrollt gyakorló szervezetek tevékenységét. Az ÁSZ szerint a jegybank nem volt elég transzparens, például nem mutatta be a beruházási terveket, a pénzügyi hatásokat a kontrollt gyakorló szervezeteknek.
hogy az árrésstop bevezetése után egy sarki kisboltosnak milyen esélyei vannak arra, hogy versenyezzen a vevőkért.
Ez köznapi nyelven azt jelenti, hogy a magyarországi fogyasztás és a felhalmozás is elapadt az egymást követő gazdasági sokkok hatására.