Szerző: Válasszunk
2016.06.09.
Dédapám baltájában még volt anyag, a mai napig megvan! - Hangoztatja a tervezett avulást ellenzők csoportja. Majd kiderül, hogy csak a nyelét és a fejét kellett annak a baltának kicserélni párszor. A lényeg az, hogy sosem új baltát vettünk, mindig alkatrészt cseréltünk. Az akkor öreg 60 körüli szaki aki a most felújított szerelvények átvételén, tesztelésén új korukban dolgozott, büszke volt a 40 körüli fiára, a 20 körüli unokájára és a hamarosan megszülető dédunokájára. Azóta már ükonoka született, és és a felújított járművek élettartamán belül nekik is megszülethet az utódjuk. Sőt, az ez alatt születő szépunka kis "szerencsével" ezeken a szerelvényeken viheti haza majd újszülött gyermekét.
Ha harminc év múlva nem újra felújítás mellett döntenek, hanem csere jön isten bizony eljutunk oda, hogy a Mézga család köbükije ilyen "atomókori" szerelvényekkel fog zötykölődni. Igaz, akkor a mostani forgóváz már a mágneses lebegtetéses technológia sokadik utódját használja majd, nem pedig hagyományos kerékhajtást. De az még "ősei metrója lehet". Tök jó dolog, hogy a legendás "dédapám baltája ilyen tartós". Némi köze van ehhez, hogy az egyre jobb és jobb acélnak köszönhetően ritkábban kell a fejét cserélni. A nyele persze ma is fa. Vagy éppen karbonszál erősítésű műanyag.
A tartós Szovjet technikát sem az tette tartóssá, hogy a túltervezés miatt örök élet plusz egy napig tartott. Hanem az, hogy a rendszeres generál okán minden új volt benne. És mivel a minőségbiztosítás jobb volt, mint a Dacianál, lehetett arra számolni, hogy az új eszközzel inkább megbízható lesz. A szerszámkészlet, a rövidebb élettartamú pár alkatrészből cseredarab és minden megoldódott. Az oroszoknál pedig dédapánk baltájának először kicserélték a nyelét, majd a fej kicserélése következett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.