MINÉL JOBBAN ÉL VALAKI, ANNÁL JOBBAN HISZ ABBAN, HOGY EZT MAGÁNAK KÖSZÖNHETI

G7.HU
Szerző: KATONA HAJNALKA
2020.11.23.

Lehet, hogy sokszor úgy érezzük, hogy a szomszéd fűje mindig zöldebb, de egy friss tanulmány szerint az emberek meglepően jól meg tudják becsülni, hogy másokhoz képest hol helyezkednek el a társadalmi rangsorban. De vajon mennyire befolyásolja ez az igazságérzetük kialakulását?

Kristoffer B. Hvidberg és szerzőtársai dán résztvevők segítségével mérték fel, hogy mennyire pontosan becsülik meg az emberek, hogy a hozzájuk hasonlóak körében a jövedelem eloszlásban hol foglalnak helyet. Az egyértelműen látszik, ahogy korábbi kutatások is megmutatták, hogy akik az átlagnál jobban élnek, általában alulbecsülik, hogy melyik jövedelmi percentilisbe tartoznak, míg az átlagnál rosszabbul élők felülbecslik.

A szerzők szerint ez azonban csak az átlaghoz való viszonyukból fakad, hiszen minél magasabb valakinek a relatív jövedelme, annál nehezebben tudja azt felülbecsülni. Az ő adataikon viszont az is látszik, hogy ez a becsült eltérés nagyon csekély, vagyis

alapvetően jól érzékelik az emberek a jövedelmi helyzetüket.

Megnézték azt is, hogy bizonyos almintákon ez hogyan változik. Nagyjából jól becsülték meg a jövedelemeloszlást az emberek a saját korosztályukban, a környékbeliek között és az egy szektorban dolgozók vagy azonos végzettségűek egymás között is, ám az átlag alattiak mindenhol felül, míg az átlag felettiek alulbecsülték a relatív helyüket.

Az utóbbi kettőnél viszont nagyobb eltérés volt már abban is, hogy mennyire becsülik alul a legfelső 5 százalék jövedelmét: tehát azt hitték a válaszadók, hogy alacsonyabb a lehetségesen elérhető legnagyobb jövedelem a saját végzettségükkel vagy abban a szektorban, ahol dolgoznak, mint ahogy ez valójában van.

A férfiak felülbecsülték a férfiak átlagjövedelmét, míg a nők ezt alulbecsülték,

amire az lehet a magyarázat, hogy a nők “köztudottan” kevesebbet keresnek, ezért ennek tudatában még a valóságnál is nagyobb eltérést érzékelnek a nők és a férfiak egymás között.

Megnézték, hogyan hat az emberek viszonylagos helyzete az igazságérzetükre. Ezt kétféleképpen mérték: az egyik kérdés arra utalt, hogy mennyire igazságos, hogy emberek különböző jövedelmet kapnak. A másik pedig, hogy mennyire múlik a szerencsén vagy a saját erőfeszítésen az, hogy ki mekkora fizetést kap.

Az eredményekből az látszik, hogy

minél jobb helyzetben van valaki, annál kevésbé érzi igazságtalannak, hogy nem mindenki keres ugyanannyit...

ITT OLVASHATÓ