Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.02.24.
Magyarország azonban részben más utat választott: a leginkább sújtott vendéglátósok és szállodások jelentős része szinte semmilyen támogatást nem kap. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint mégis 1200 milliárd forintot költöttek többlettámogatásokra 2020-ban.
Ebben csak egészen fura logika szerint lehetne ésszerűség, amennyiben elfogadjuk, hogy sok piaci szereplőt nem akar segélyezni az állam. Akár az is lehet a megfontolás, hogy a turizmus még biztosan jó ideig nem fog visszatérni a korábbi szintjére, és azokat a cégeket érdemes most támogatni, amelyek a koronavírus-járvány ellenére is növekedési pályán vannak, mert így lehet majd gyorsítani a gazdasági talpra állást.
Ehhez azonban az kellene, hogy a jól teljesítő magyar kkv-khoz jussanak el a támogatások, és ne olyan cégek kapjanak most extra forrásokat, amelyek támogatás nélkül is elvégezték volna a beruházásokat. Ám ebből a szempontból már az is beszédes, hogy a feladatot nem hazai gazdaságért felelős PM, de nem is a vállalati uniós támogatásokat kezelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg.
A KKM a hazai gazdasági szereplők közül elsősorban a külföldi tulajdonban lévőkkel foglalkozik, a külföldi befektetőknek nyújt jelentős támogatásokat, általában az országba csábításuk érdekében, a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy minden magyar tulajdonú kkv-nak is a HIPA-hoz kellett fordulni támogatásért.
A Világgazdaságnak úgy nyilatkozott tavaly év végén a szervezet, hogy 904 cég jelentkezett a pályázatokra, összesen 424 milliárd forint beruházási igénnyel, és ezzel 155 ezer munkahelyet “sikerült megmenteni”. Az állami támogatás mértékéről azonban akkor nem beszéltek, azt csak a közérdekű adatként közzétett támogatási listából lehet megismerni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.