Szerző: BIHARI TAMÁS
2021.02.17.
Kormányzati megszólalók szerint legkésőbb nyárra jelentősen enyhíthetők a járványügyi korlátozások, és az emberek – akár a megtakarításaikból is költve – a fogyasztáson keresztül lendíthetnek a gazdaságon. Megalapozott ez a remény?
Egy bizonyos kör valószínűleg valóban jelentős megtakarításokat könyvelhet el, de erre aligha volt lehetősége a társadalom egyötödét alkotó szegény vagy az elmúlt években gyorsan elszegényedő rétegeknek, benne a több százezer, munkáját, vállalkozását vesztő embernek. Ők, ha volt is megtakarításuk, lásd például a turisztikai, vendéglátó ágazat szereplőit, ezt a pénzt már felélték vagy az utolsó forintjaikból próbálnak a felszínen maradni. Nyugat-Európában a munkavállalók és a munkáltatók valódi támogatást kaptak a túléléshez, sikerült a munkaerő és a vállalkozások többségét megtartani, miközben jelentős összegeket költöttek oktatásra, továbbképzésre, a jövőben is versenyképes munkahelyekre. Így ott könnyebb lesz az újrakezdés. Magyarországon legfeljebb szavakban kaptak „segítséget” a bajba jutott dolgozók, kis- és közepes vállalkozók. Már a statisztikákból is kiesett a becslések szerint több mint százezer ember, ők semmilyen ellátásban nem részesülnek. Ők fognak itt fogyasztani, a gazdaságnak lendületet adni?.
Egy szűk kört leszámítva senki nem tudja, hogyan használta föl a kormány az euró százmilliókat, de biztos, hogy minden kormányzati propaganda ellenére nem a társadalmi kohézió erősítésére, munkahelyek, a magyar vállalatok megsegítésére költötték. Szinte semmi nem jutott innovatív versenyképes vállalati formák támogatására, oktatásra, egészségügyre, környezetvédelemre. Ehelyett tovább mélyítették a társadalmi rétegek közötti szakadékot, a kormány a járvány ürügyén folytatta, sőt fel is gyorsította a saját gazdasági oligarchiája megerősítésének évtizedes folyamatát.
Eközben hatalmasra nőtt a költségvetési hiány és az államadósság is. Meddig nőhet még a hiány?
Az unió a járványra tekintettel ideiglenesen feloldotta a költségvetési korlátozást, ami a költségvetési hiány és az államadósság növekedésével járt. Magyarországon rendkívül gyorsan és drámai mértékben emelkedett mindkét mutató. A legderűlátóbb előrejelzések szerint sem bővül az első félévben a magyar gazdaság, így az állami támogatások miatt is, a hiány éves szinten szerintem akár 14-15 százalékra is növekedhet. Sajnos ezzel párhuzamosan drámai mértékben emelkedett az ország eladósodottsága már nemcsak forintban, hanem devizában is. Az igazi és a pénzügyi mozgásteret hosszú távon bekorlátozó probléma azonban mégsem ez, hanem a felelőtlen pénzszórás, aminek semmi köze a járványügyi intézkedésekhez, vagy a fenntartható versenyképességhez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.