Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.07.26.
Így foglalta össze röviden egy cégvezető azt a szabályozást, amellyel a kormányzat az építőipari alapanyagok árának emelkedését próbálja megfékezni. Véleményével nem volt egyedül: a lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők többsége úgy látja, hogy a rendelet hatalmas adminisztratív terhet ró az exportőrökre, ami miatt sokan elgondolkodhatnak, érdemes-e egyáltalán külföldre értékesíteniük. Így bár a szabályozás hivatalosan egyelőre nem exportkorlátozás vagy -tiltás – hiszen ilyet az EU-ban nem lehet csak úgy bevezetni -, a gyakorlatban azonban mégis így működhet.
Két miniszter dönt
A kormányzat nagyjából egy hónappal ezelőtt tűzte zászlajára az elszálló építőanyag-árak elleni küzdelmet. A témában többször is megnyilatkozó miniszterelnök a kezdetektől a szokásos szabadságharcos retorikát vette elő. A politikai üzenet leegyszerűsítve az volt, hogy a kormány az otthonfelújítási támogatással 3 milliós ajándékot adott a magyar családoknak, akiktől azonban ezt elveszik az építőanyag-gyártó multik, mivel sokkal drágábban adnak mindent, mint korábban. A kormánynak ezért mindenképpen lépnie kell, hogy meggátolja ezt az – Orbán Viktor megfogalmazása szerint – „morális értelemben is bántó” folyamatot.
A témára teljesen rápörgött a GVH, a fogyasztóvédelem elkezdte ellenőrizni a kereskedőket, a kormány pedig bejelentési kötelezettséget írt elő az exportőrök számára. A legnagyobb hatást a kabinet lépéseitől várhatták a szektor szereplői és a lakosság is, ám főleg az utóbbi körnek csalódnia kellett. Ahogy ugyanis ezt előző cikkünkben bemutattuk: hiába csomagolta családvédelmi köntösbe az építőipari szabadságharcát a kormány, a meghozott intézkedések végül a családoknak segítenek a legkevésbé. Az exportőrök egy részének pedig kifejezetten ártalmasak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.