Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.01.12.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy a december közepén a jogállami feltételrendszer keretében elfogadott tanácsi döntés előtt az Erasmus+-programban való részvételről aláírt megállapodásokat nem érinti az a döntés, amely uniós szinten megtilt bármilyen jogi és pénzügyi kötelezettségvállalást a közhasznú alapítványok formájában működő magyar egyetemekkel. „Ugyanez vonatkozik a Horizont hétéves uniós kutatási keretprogram keretében megkötött szerződésekre” – tette hozzá Ujvári Balázs.
Legkésőbb nyárig kell lezárni a vitát
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az EU Tanácsa által december közepén elfogadott uniós pénzügyi intézkedés csak a döntés után aláírandó új jogi kötelezettségvállalásokat érinti majd. Ugyanakkor brüsszeli forrásaink szerint ez sem kell hogy szükségszerűen az érintett magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak a csereprogramból való kimaradását eredményezze. Az új generációs, 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó szerződések ugyanis várhatóan idén június és július tájékán lépnek majd az aláírás fázisába a sikeres pályázókkal. Ha addig sikerülne elsimítani a vitát a magyar kormánnyal, akkor a Magyarországon nagy port kavaró kizárás is elkerülhetővé válik – közölték lapunkkal bennfentes források.
A nyáron esedékes szerződéskötések előtt az Erasmus+-program keretében február 22. a jelentkezési határidő. Úgy tudjuk, hogy a bizottságnál is úgy értelmezik a decemberi tanácsi döntést, hogy az csak az új jogi kötelezettségvállalásokat zárja ki az alapítványi formában működő magyar egyetemekkel, a jelentkezéseket és a nyertesek kiválasztását viszont nem. Tehát ha a nyáron esedékes aláírások előtt sikerül megoldást találni a problémára, akkor az érintett felső oktatási intézményeket sem éri majd hátrány.
Ennek ugyanakkor a tanácsi döntés értelmében az az előfeltétele, hogy a kormány addig megnyugtatóan rendezze azt a problémát, ami a közhasznú alapítványi működés alá helyezett egyetemek politikai irányításával függ össze. A Brüsszel és a kormány által megállapított 17 korrekciós intézkedés egyike, konkrétan a 4-es számú volt a közhasznú alapítványok működése. A bizottság november 30-i értékelésében aláhúzta, hogy Magyarország a törvénymódosítások révén orvosolta az alapítványokkal kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi problémákat, és a közbeszerzési szabályok alkalmazását is kiterjesztette ezekre az egyetemekre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.