Szerző: MIKLÓS LÁSZLÓ
2023.04.14.
A kormány az infláció megfékezésére hivatkozva, a 2022-es választási felkészülés jegyében, a háztartások kiadásainak növekedését fékezendő, három termékkörben – az energia-, az üzemanyagárak és hat (majd később még kettő) alapvető élelmiszer esetében – a piacinál lényegesen alacsonyabb hatósági árakat írt elő, amit a közbeszédben ársapkáknak neveznek.
A piacitól elmaradó energiaárak inflációt csökkentő hatása nem vitatott, az üzemanyagok árbefagyasztásáról és az élelmiszer-ársapkáról ezzel szemben az a közvélekedés alakult ki, hogy inflációnövelő hatásúak. Írásomban részletesen áttekintem az ezen álláspont hivatkozási alapjául szolgáló MNB-számítást, és arra is választ keresek, hogy mivel magyarázható az európai szinten is kiugróan magas élelmiszer-drágulás.
Az ársapkák inflációnövelő hatásáról először Matolcsy György beszélt az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában 2022. december 5-én. Bár a bizottsági ülésen a gazdaságpolitikáról sok fontos megállapítást tett a jegybank elnöke, mégis „Az ársapkák inflációs többletet okoznak” címmel jelent meg a meghallgatásról írás egy gazdasági lapban. Az MNB december 16-án közzétette „Az élelmiszerek és üzemanyagok inflációja Magyarországon” című hivatalos ábrakészletét, és megjelent Balatoni András írása az MNB elemzőinek blogján, amely magyarázza az ábrakészletet. Az elemzési igazgató írását még gazdasági lapok is annak bizonyítékaként értékelték, hogy az ársapkák végső soron emelték az árakat. Ezt az érvelést átvették egyes pártok és vezető közgazdászok is.
A jegybank elnöke az MNB 2021. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának országgyűlési tárgyalásakor újra kijelentette, hogy „…az élelmiszeripari ársapkák rontották a helyzetet, az inflációt 3-4 százalékkal mesterségesen és feleslegesen feltornázták.”* Továbbá „…az egyensúly eleresztése az egyik műhiba, a másik pedig az ársapkákkal megnövelt infláció, amit már régen… – hát, nem kellett volna bevezetni, de ha bevezetik, már régen, január 1-jén ki kellett volna vezetni”.*
Az az állítás, hogy a piaci árnál olcsóbb hatósági áras termékek növelik az inflációt, ellentmond a formális logikának
is, mert ha valaminek az ára változatlan, akkor az nem növelheti az inflációt. Ezért érdemes alaposabban megnézni, hogy mivel bizonyítja az ársapkák inflációnövelő hatását az MNB.
Az infláció meglódulása nem magyar jelenség, az EU átlagát és a más tagállamokban mértet jelentősen meghaladó hazai inflációnak azonban nyilván sajátos, speciális okai vannak. 2021 novemberében – a kormány gazdaságpolitikájának irányváltását szorgalmazva – Matolcsy György a magas költségvetési hiányt jelölte meg az inflációt növelő hazai tényezőnek.
Nem az ársapkák okozzák a 40 százalék feletti élelmiszer-inflációt
A kiugróan magas, közel ötven százalékos élelmiszer-inflációra sokáig nem találtak magyarázatot. Az MNB márciusi inflációs jelentése szerint „önmagában az élelmiszerek áremelkedése okozza a Csehországgal és Lengyelországgal szemben fennálló hazai többletinfláció körülbelül kétharmadát, a régiós átlaggal szemben pedig közel 50 százalékát. A különbözet túlnyomó része nem a nyers, hanem az élelmiszeripar által feldolgozott élelmiszerekből származik.” Továbbá rögzíti azt is, hogy „a hazai élelmiszerár-emelkedés annak ellenére magas nemzetközi összevetésben, hogy kormányzati intézkedések rögzítették bizonyos alapvető élelmiszerek (a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó étolaj, a sertéscomb, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell és a csirke far-hát, a friss tojás és az étkezési burgonya) árát.
Matolcsy és az MNB szerint azonban nem a hatósági árak ellenére, hanem éppen azok miatt magas a hazai élelmiszer-infláció...
A kiugróan magas, közel ötven százalékos élelmiszer-inflációra sokáig nem találtak magyarázatot. Az MNB márciusi inflációs jelentése szerint „önmagában az élelmiszerek áremelkedése okozza a Csehországgal és Lengyelországgal szemben fennálló hazai többletinfláció körülbelül kétharmadát, a régiós átlaggal szemben pedig közel 50 százalékát. A különbözet túlnyomó része nem a nyers, hanem az élelmiszeripar által feldolgozott élelmiszerekből származik.” Továbbá rögzíti azt is, hogy „a hazai élelmiszerár-emelkedés annak ellenére magas nemzetközi összevetésben, hogy kormányzati intézkedések rögzítették bizonyos alapvető élelmiszerek (a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó étolaj, a sertéscomb, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell és a csirke far-hát, a friss tojás és az étkezési burgonya) árát.
Matolcsy és az MNB szerint azonban nem a hatósági árak ellenére, hanem éppen azok miatt magas a hazai élelmiszer-infláció...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.