TÖBBEN SZÁLLNAK BUSZRA, AHOL ELLENZÉKI A POLGÁRMESTER, ÉS LECSERÉLTÉK AZ ÁLLAMI VOLÁNT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.04.17.

Az országos vasúti és buszközlekedésről gyakran esik szó, ahogy a fővárosi közösségi közlekedésről is, a vidéki városok helyi közlekedéséről viszont alig-alig lehet hallani, főként nem ezek összehasonlító elemzéséről. Pedig ezek hatékonyabb szervezése nagyon sokat tehetne azért, hogy jelentősen csökkenjen az autózás, ezáltal a károsanyag-kibocsátás.

Összességében a közösségi közlekedés utaskilométerben számított teljesítményének 74 százalékát a városközi buszos és vonatos forgalom adja, 20 százalékát a fővárosi helyi forgalom, a vidéki nagyvárosok helyi közlekedése a teljes utasforgalom 6 százaléka.

A kötött pályás közlekedés (villamos, vasút, troli, HÉV) adja az összes közösségi közlekedési teljesítmény 39 százalékát, a fővárosban 54 százalék az arány, a helyközi közlekedésben 37, a megyei jogú városokban azonban csak 10 százalék.

Igaz, ezek az adatok alapvetően még 2021-esek*, amikor a koronavírus-járvány a vidéki városokban is alaposan elvette az utasok kedvét a közösségi közlekedéstől. 2019-hez képest 2021-ben az utasok száma 38, az általuk megtett távolság pedig 39 százalékkal csökkent. Mindez még kicsit nagyobb visszaesés is, mint a fővárosban regisztrált 41 százalékos visszaesés.

Bár a megyei jogú városok átlaga nagyon közel áll a budapesti adatokhoz, elég nagy a szórás. (Az elemzésben a megyei jogú címet tavaly visszaszerző Baja és Esztergom nem szerepel.) Az alábbi térképen látható, hogy Tatabányán volt a járvány alatt a legkisebb visszaesés 13 százalékkal, míg a legnagyobb 72 százalékkal Hódmezővásárhelyen. Mindkét városban szolgáltatóváltás is kapcsolódott az eseményekhez.

Tatabányán a városi tulajdonú TBusz Tatabányai Közlekedési Kft. 2018-ban főként új buszokkal váltotta a korábbi elaggott flottát üzemeltető volán céget. Emellett a vidéki városok közül elsőként vezették be a mobiljegyet...

ITT OLVASHATÓ