Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.10.25.
Mindez kivételesen nem csak a hazug fősodorbeli nyugati média fabrikációja, amivel el akarják terelni a figyelmet a fontos ügyekről.
A konfliktusok és a szervezett fegyveres erőszak halálos áldozatainak száma két, relatíve nyugodtabb évtized után valóban növekvő tendenciát mutat. Emiatt pedig természetesen megindult a spekuláció a politológusok, a statisztikusok, a magukat mindenbe beleártó történészek, valamint a geopolitika művészetének táltosai, médiumai és vajákosai között, hogy milyen tágabb jelenségek állhatnak az egymástól távoli és látszólag eltérő tőről fakadó epizódokból álló erőszakhullám mögött.
A potenciális okok között természetesen kiemelt szerepet tölt be az ukrajnai háború, amely Oroszország és a nyugati országok figyelmét és erőforrásait is elvonta, és így nagyobb instabilitást szült a világban. A még tágabb merítés szerint az amerikai hatalom hanyatlása és az alakuló „többpólusú” világrend a fő ok: az egymásnak feszülő nagyhatalmak egyre kevésbé képesek és hajlandók kézben tartani, hogy mi folyik a világban.
Mások szerint az utóbbi egy-két évtized relatíve alacsony számai illúzióba ringatták a nyugati politikusokat és a közvéleményt: a világ az ezredforduló óta nem lett kevésbé erőszakos, a most folyó harcok között számos évtizedes konfliktus húzódik, amelyek csak átmenetileg csendesedtek el korábban. Sőt, az is lehet, hogy csupán a világtörténelem egyenetlen hullámainak egyikét látjuk: a konfliktusok kitörése, eszkalációja és hossza a történelmi példák alapján nagyon erős statisztikai bizonytalanságot mutat, más szóval van, amikor rövid időn belül számos konfliktus robban be különösebb strukturális magyarázat nélkül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.