GÁBOR GYÖRGY: ÉRDEMES ÚJRAGONDOLNI!

FACERBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.30.

A bizalom jelentése roppant összetett, s erről már a görög filozófia gazdag szókészlete is tanúskodott. Az ἀψευδής (apszeudész) őszinteséget, igazat, a valóság és az igazság szavahihetőségét jelenti. A πεποίθησις (pepoitheszisz) a bizalomra utal, a reményre és a megbízhatóságra. A πίστις (pisztisz) az Isten szavában való bizalmat hordozza, de jelenthet meggyőződést, hűséget, hitet, hihetőséget, elhihetőt és becsületességet, továbbá értékek megőrzését, megóvását is, valamint kezességet és kezeskedést. A πιστός (pisztosz) a pisztiszhez hasonlóan hihetőt, szavahihetőt, lelkiismeretességet, őszinteséget, igazat jelent, sőt az államban uralkodó becsületességet is. A παρρησία (parrészia) bizalmat, bizakodást, bízást fejez ki, egyúttal őszinteséget. A ὑπόστασις (hiposztázis) ugyancsak bizalmat, bizakodást és reményt, de jelenthet biztosítást, biztosítékot, míg az ἐλπίς (elpisz) a remény, a várakozás, az elvárás kifejezője.

Mindezt csak azért soroltam fel, mert mai hír, hogy egy felmérés szerint a magyarok a tudósokban bíznak a legjobban (sokadmagammal köszönöm, kedves közvélemény!), aztán a tanárokban (az ő nevükben is köszönöm!) és az orvosokban, míg a legkisebb bizalmat a politikusok, a reklámszakemberek, a bankárok és az újságírók élvezik.

Akkor most kéretik újra átolvasni a görög fogalomkészletet, s a felsorolt szavak jelentését a bizalmi és bizalmatlansági indexen szereplők mellé odahelyezni.

Nos, a fentiek tükrében érdemes újragondolni azt a gyakori fordulatot, hogy az ember kitől venne és kitől nem venne használt autót. Vagy kire bízná a gyerekét és kire nem. És kiknek a híreit és beszámolóit tekintené megbízhatónak és kikét nem. Kikre bízná mondjuk a közszolgálatot és kikre biztosan nem.

És persze az államban uralkodó becsületesség reményében kikre bízna egy egész országot és kikre semmiképpen sem.

A bizalom erény ugyan, de a vak bizalom akár végzetes hiba is lehet. Lear király vakon bízik idősebb lányaiban, ám hiába erény a bizalom, morálisan jobb lett volna, ha Lear ezt nem tette volna meg.

Ahogy Lear is saját bőrén ismerhette fel, hogy nem a bizalom a baj okozója, hanem a tragikus kiábrándulás, ugyanezt előbb-utóbb akár egy egész ország lakossága is megtapasztalhatja.

ITT OLVASHATÓ