Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.01.25.
Két órán át bombázták kérdéseikkel szerda délután az Európai Parlament költségvetési és költségvetés-ellenőrzési bizottságának tagjai a magyar pénzesdossziéban érdekelt három biztost: Didier Reynderst, aki az igazságügyért, Nicolas Schmitet, aki a szociális politikáért és a horizontális feljogosító feltételekért, valamint Johannes Hahnt, aki a költségvetésért felel a bizottságban. A képviselőket – akik politikai alkut szimatolnak az uniós pénzcsap Magyarországnak való részleges megnyitása mögött – láthatóan a kétórás, rendkívül intenzív kérdezz-felelek sem győzte meg.
Nem értik, mi volt az oka a bizottság nagy sietségének
A meghallgatás nyilvánvalóan része az EP hivatalosan bejelentett tervének, hogy az Európai Bírósághoz fordul a bizottság által a képviselők szerint indokolatlanul és jogtalanul az Orbán-kormány számára az igazságszolgáltatási reformokért cserébe hozzáférhetővé tett 10,2 milliárd euró miatt. A meghallgatáson a két szakbizottság tagjai egymásra licitálva a legrázósabb kérdéseket firtatták, és gyakran voltak elégedetlenek a válasszal.
Az egyik visszatérő kérdés, hogy az Európai Bizottságnak miért volt olyan sietős a magyar igazságszolgáltatási dosszié lezárása azon az alapon, hogy az Orbán-kormány maradéktalanul teljesített minden horizontális feljogosító feltételt, így jogot formálhatott a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai kifizetések más ügyek által nem blokkolt részére, jelenleg 10,2 milliárd euróra.
Mint Eider Gardiazabal, a jogállami feltételrendszerről készült parlamenti jelentés társszerzője rámutatott: a bizottság alig tizenkét órával a magyar válaszok beérkezése után már ki is állította a pozitív értékelést.
Pedig – csatlakoztak hozzá más képviselők: a finn néppárti Petri Sarvamaa, a német liberális Moritz Körner és a magyar Cseh Katalin – a testületnek az eljárásrend szerint még kilenc nap állt rendelkezésére a döntésre, mégsem várt december 21-ig, hanem nagy igyekezettel éppen a decemberi EU-csúcs előtt döntött a keret felszabadításáról. A képviselők közül jó néhányan azt gyanítják, hogy a bizottság és az Orbán-kormány közötti politikai alku állhat a háttérben, amely félretolta a jogi és a szakmai szempontokat.
„A nagy kérdés az, hogy a bizottság valódi értékelést hajtott-e végre, vagy politikai alku történt közvetlenül az Európai Tanács ülése előtt. Számos jel a politikai megállapodásra utal” – jelentette ki Daniel Freund, az európai zöldek szakpolitikusa, aki furcsállotta, hogy a bizottság 35 perccel a két utolsó magyar intézkedés bejelentése után már elindította a jóváhagyáshoz szükséges írásos eljárást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.