Szerző: MUHARI JUDIT
2024.05.30.
Szerinte az a baj, hogy míg korábban a jogszabályhoz kapcsolódó mellékletek részletesen tartalmazták azokat a konkrét szempontokat, amelyek alapján a hatóságok minősítették a betegeket, május 1-től ezt drasztikusan szűkítették, a három mellékletből egy maradt. Pedig ez alapján dől el, hogy egy megváltozott munkaképességű felnőttet
rehabilitálhatónak, azaz az egészségi és környezeti állapota alapján kisebb-nagyobb mértékben foglalkoztathatónak, esetleg rokkantnak, munkavégzésre alkalmatlannak minősít a szakértői bizottság.
A besorolás a havi juttatást is meghatározza – tette hozzá.
A besorolás egy bonyolult pontrendszer alapján történik, és a szakértő szerint 12 – többek között az érzelmi, családi és közösségi kapcsolatokat érintő – vizsgálatnál nem egyértelmű, hogyan kellene értékelni. Márpedig ezeken a vizsgálatokon annyi pontról döntenek, amennyi erősen befolyásolja a végeredményt, ami alapján például arról határoznak: elvehető, csökkenthető az illető a rokkantsági ellátása vagy továbbra is jogosult marad arra?
A Belügyminisztérium lapunk kérdésére állította:
csak racionalizáltak, „az összevont értékelési rendszer korábbi szempontjai nem, kizárólag az átfedések szűntek meg.”
Az eljárás során először az egészségi állapot százalékos mértékét állapítja meg egy orvosbizottság. A jogszabály a megmaradt, egyetlen mellékletében pontosan leírja, hogy például a pszichiátriai, mozgásszervi károsodást miként kell értékelni. Ez alapján rokkantsági ellátás jár annak, akinek az egészségkárosodása legalább 70 százalékos, egy ilyen beteget a D vagy E kategóriába sorolnak. Rendszeres felülvizsgálatra akár neki is mennie kell,
de amíg ebben a kategóriában marad, nem nézik a rehabilitálhatóságát, foglakoztathatóságát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.