AZ ÁTLAGJÖVEDELEM A BELÉPŐ A MAGYAR TÁRSADALOM FELSŐ HARMADÁBA

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2025.02.11.

Ha Magyarország összes lakosát sorba állítjuk a háztartásában rá eső jövedelem alapján, akkor a legszegényebbek felől a magasabb keresetűek felé haladva nagyjából a rangsor kétharmadától következnek azok, akik jobban élnek az országos átlagnál. Körülbelül tehát egyharmad az aránya azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akik háztartásában az egy főre jutó (nem kizárólag a munkabérekből, hanem például a tőkejövedelmekből is álló) bevételek összege meghaladja az átlagot.

Ez az arány lényegében változatlan a kétezres évek óta, vagyis a közbeszédben sokszor hivatkozott átlagos életszínvonal viszonylag stabil választóvonal, noha a háztartások egy főre jutó jövedelmének átlaga a 2005 és 2023 közötti időszakban – amire vonatkozóan az adatok a rendelkezésünkre állnak – jócskán megemelkedett.

Itt persze érdemes feleleveníteni, hogy az átlagjövedelmet viszonylag kevés magas kereset is felhúzhatja, ezért válhat el érdemben a mediántól, amely azt mutatja meg, hogy mennyi pénzhez jut az, akinél ugyanannyian visznek haza többet, mint amennyien kevesebbet tesznek zsebre.

Az átlagos szint tehát bebetonozottnak tűnik, ráadásul a mediánhoz viszonyított jövedelmi rétegek aránya is lényegében változatlanul alakult, ám az átlag és a medián alakulása mellett érdemes a jövedelmek szóródását is megfigyelni, mert a szegényebb és a gazdagabb rétegek közötti különbségek más mutatók alapján mégis mélyültek.

Ez jól látszik abból, ahogy az egyes jövedelmi századok jellemző jövedelmei alakultak. Az alábbi ábrán látható pontok azonosítják a századokat – az első a legszegényebb egy százalék, a századik a leggazdagabb egy százalék –, ám a rendkívül alacsony és magas jövedelmek eseteiben a statisztikák sokkal bizonytalanabbak, mint a társadalom közepét nézve, érdemes ezért a 25. és a 75. percentilisek közötti rétegekre vonatkozó téglalapok évenkénti változását nézni (az ezek közepén látható vonalak a mediánok)...

ITT OLVASHATÓ