Szerző: BÁNÁTI ANNA
2025.04.08.
- Azóta elindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények, és ha igen, kikre szólhat a „kilövési engedély”.
- Az ügy kipattanása óta a kormány folyamatosan hárít, de közben nemcsak azoknak a felelőssége merül fel, akik részt vettek az alapítványi vagyont érintő döntésekben, hanem azoké is, akik tudhattak arról, hogy mi folyik az MNB környékén. Márpedig ezt a sajtó folyamatosan dokumentálta.
- A magyar viszonyok között nehéz abból kiindulni, hogy a jogállami logika érvényesül, de a kormánynak és a kormánypártoknak informálisan és formálisan is lett volna lehetőségük arra, hogy közbeavatkozzanak.
„Az a kérdés, hogy kié a felelősség, erről folyik most a nyomozás” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón az MNB-alapítvány(ok) körüli pénzügyi botrányról. Gulyás szerint a jegybankkal kapcsolatban a kormánynak semmilyen felelőssége nincs, mert az MNB független a kormánytól, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi. A kormányinfón Gulyás többször felhozta azt is, hogy az ÁSZ 2018-ban is elvégzett egy ellenőrzést, akkor mindent rendben talált az alapítványok körül.
A számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról, a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről. Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, bár azt, hogy az alapítvány működése problémás, már évek óta lehetett tudni. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.
Az ÁSZ az alapítványok gazdálkodása miatt feljelentést tett az ügyészségnél, a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, így a Direkt36 cikke és a számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények – és ha igen, milyen magas szintre jut az érintettek felelősségre vonása, kikre van „kilövési engedély”.
Ebben a cikkben azt járjuk körbe, mit állapított meg a számvevőszék a 2018-as ellenőrzésekor, milyen felelősségük lehet a különböző szereplőknek, és mennyiben állja meg a helyét Gulyásnak az a kijelentése, hogy a kormánynak semmilyen felelőssége nincs az ügyben...
„Az a kérdés, hogy kié a felelősség, erről folyik most a nyomozás” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón az MNB-alapítvány(ok) körüli pénzügyi botrányról. Gulyás szerint a jegybankkal kapcsolatban a kormánynak semmilyen felelőssége nincs, mert az MNB független a kormánytól, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi. A kormányinfón Gulyás többször felhozta azt is, hogy az ÁSZ 2018-ban is elvégzett egy ellenőrzést, akkor mindent rendben talált az alapítványok körül.
A számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról, a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről. Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, bár azt, hogy az alapítvány működése problémás, már évek óta lehetett tudni. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.
Az ÁSZ az alapítványok gazdálkodása miatt feljelentést tett az ügyészségnél, a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, így a Direkt36 cikke és a számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények – és ha igen, milyen magas szintre jut az érintettek felelősségre vonása, kikre van „kilövési engedély”.
Ebben a cikkben azt járjuk körbe, mit állapított meg a számvevőszék a 2018-as ellenőrzésekor, milyen felelősségük lehet a különböző szereplőknek, és mennyiben állja meg a helyét Gulyásnak az a kijelentése, hogy a kormánynak semmilyen felelőssége nincs az ügyben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.