EZER SEBBŐL VÉRZIK AZ EZERMILLIÁRDBÓL FELÚJÍTOTT BUDAPEST–BELGRÁD-VASÚT, ÉS SZÉPSÉGTAPASZRA IS ALIG FUTJA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.03.02.

Február 27-én ment végig az első tehervonat a négy év alatt átépített 150-es számú, Budapest–Kelebia-vasútvonalon, amely a Budapest–Belgrád-vasút magyar szakasza. A cikk nyitóképén is látható szerelvény azonban csak PR-vonat volt, az első valódi tehervonat pár órával később indult el, és a kazincbarcikai Borsodchemből Újvidékre szállított árut.

A tehervasúti közlekedés elindulása nem jelenti azt, hogy lezárult a vonal felújítása: egyelőre nem lehet tudni, hogy tényleg el tudnak-e indulni március 14-én a személyvonatok is. Meglepő lenne, ha sikerülne, legalábbis erős korlátozások nélkül.

A vasúti pálya, az állomások, a felsővezeték mind elkészültek, de a vasúti infrastruktúra legösszetettebb része, a vonatbefolyásoló rendszer nemcsak nem működik, hanem még nem is kapott engedélyt.

A Budapest–Belgrád projekt a Fidesz-kormányzat működésének tipikus jegyeit hordozza magán:

- A fejlesztésről politikai alapon döntöttek, miközben nem volt szükség a vonal ilyen szintű átépítésre, messze túlzó a végig két vágány a forgalomhoz, máshol sokkal nagyobb szükség lett volna vasútfejlesztésre. A mindennel együtt durván ezermilliárd forintos beruházás megtérülése kilátástalan, ezer év is kellene hozzá.

- Titkos kormányközi megállapodásban döntöttek a fejlesztésről, kellő szakmai előkészítés nélkül, a projektben érintett szakembereket sem engedték a döntések közelébe.

- Mészáros Lőrinc cége lett a kínai partnerrel a kiválasztott kivitelező, a költségek érthetetlenül magasak.

- A projektet ködösítés és titkosítás lengi be, és műszaki hiányosságok jellemzik.

Ebben a cikkben az átadást nehezítő technológiai problémákra koncentrálunk...

ITT OLVASHATÓ