Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.05.16.
1.
A valaha élt leggazdagabb magyar Weiss Manfréd volt, a csepeli gyáróriás létrehozója. Vagyonát elsősorban az első világháború hadimegrendelései emelték csillagászati magasságokba, becslések szerint 750 millió koronás vagyona mai áron kb. 1500 milliárd forintnak felelne meg.
Weiss Manfréd 1857. április 11-én született Pesten. A kereskedelmi akadémia elvégzése után Hamburgba került, ahol egy gyarmatáru-nagykereskedésben töltötte négy inasévét. Azután a kereskedőház cégvezetője lett, s csak apja egyre súlyosbodó betegsége miatt tért haza, 1877-ben.
Fívérével engedélyt kért „szelencében eltartható” húskonzervek készítésére. Az 1882. december 28-án kapott engedély alapján alakult meg Weiss Berthold és Manfréd „Első Magyar Conserv Gyára” a Lövölde téren. Főleg a hadsereg megrendelésére gyártottak Globus márkanéven húskészítményeket, az idénymunka szabad kapacitását pedig gyalogsági töltények szétszerelésével és újratöltésével hidalták át. 1890-ben, tölténygyártás közben a húsüzemben súlyos baleset történt. Mivel a hatóság a továbbiakban nem engedélyezte a konzervgyárban töltények tűz- és robbanásveszélyes élesítését, a Weiss Manfréd-lőszergyár az akkor szinte kietlen Csepel-szigetre költözött, ahol a következő két évtizedben gyáróriássá fejlődött.
Noha a gyárat 1919-ban a magyar kommunisták, majd a megszálló románok is kifosztották, az örökösök újult erővel megacéget hoztak létre. A családi kapcsolatokon keresztül összefonódó Weiss, Chorin, Kornfeld és Mauthner családok a 20-as, 30-as években a magyar GDP 10%-át állították elő.
Amikor Ferenc József 1896-ban nemesi címet adományozott a csepeli iparmágnásnak, a hagyományoknak megfelelően előnevet és jelmondatot is választhatott magának. Ő az üzemére utalva, és apró fricskaként a nemesség felé, a „csepeli” előnevet vette fel, míg jelszava ekképp hangzott: labor omnia vincit, vagyis a munka mindent legyőz. Noha cseppet sem szenvedett rangkórságban, a család az első világháború utolsó évében a bárói címet is megkapta.
2.
Herceg galántai Esterházy Pál Antal 1786. március 11-én született Bécsben. Diplomata, a király személye körüli miniszter, Sopron vármegye örökös főispánja, az Aranygyapjas rend lovagja, a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztese, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás.
Herceg galántai Esterházy Pál Antal 1786. március 11-én született Bécsben. Diplomata, a király személye körüli miniszter, Sopron vármegye örökös főispánja, az Aranygyapjas rend lovagja, a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztese, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás.
Fiatalkorában származásának megfelelően alapos nevelésben részesült. 1806-ban Londonban a nagykövetség titkára lett, majd a következő évben ugyanebben a minőségben Párizsba helyezték át. 1810 és 1813 között Drezdában folytatott tárgyalásokat a szász herceggel, igyekezve megnyerni Bécs számára Napóleonnal szemben. Bár próbálkozásai nem jártak sikerrel, mégis említésre méltóak, mert Esterházy jelentős tapasztalatokat szerzett ezek során és Ausztria szerte ismert, és elismert politikussá vált ezen évek alatt.
1848-ban az első felelős magyar kormányban elvállalta az őfelsége a király személye körüli miniszteri címet, ami ma a külügyminiszteri tisztségnek felel meg. Így ő is tagja lett a Batthyány-kormánynak. Amikor 1848 nyarán Bécs és a Batthyány-kormány viszonya megromlott, Esterházy igyekezett elsimítani az ellentéteket, de békítőkísérletei kudarcba fulladtak. Látva a helyzet elmérgesedését 1848 szeptemberének elején lemondott a miniszterségről és visszavonult a politikától.
Az arisztokrata családok között az Esterházyak voltak évszázadokon keresztül a leggazdagabbak. III. Esterházy Pál családjának összes birtokát 700 ezer kataszteri holdra becsülték, a vagyon bruttó értékét pedig 110 millió osztrák értékű forintra, ami mai áron 1200 milliárd forintnak felel meg a napszámok szerint arányosítva.
3.
Mészáros Lőrinc Székesfehérváron született 1966. február 24-én. Pályáját a kilencvenes évek elején kezdte el, amikor az állami gázprogram kapcsán egy alcsúti, gépészettel foglalkozó társával elkezdték bekötni a faluban élőknek a gázt. A vállalkozás fejlődésnek indult, de 2007-ben már alig volt bevételük, a cég veszteséges lett, pedig korábban több mint tízmilliós nagyságrendű eredményt is el tudott érni.
Mészáros Lőrinc Székesfehérváron született 1966. február 24-én. Pályáját a kilencvenes évek elején kezdte el, amikor az állami gázprogram kapcsán egy alcsúti, gépészettel foglalkozó társával elkezdték bekötni a faluban élőknek a gázt. A vállalkozás fejlődésnek indult, de 2007-ben már alig volt bevételük, a cég veszteséges lett, pedig korábban több mint tízmilliós nagyságrendű eredményt is el tudott érni.
2008-ban vette át az FC Felcsút focicsapatot, majd Felcsút polgármestereként indult a gazdagodása. Bár már 2013-ban a 88. leggazdagabb magyar volt (7 milliárd), igazán a G-nap után gyorsult fel a vagyonának növekedése. Miután a miniszterelnök a "Ne mi nyerjük a legtöbbet" jelszót a "Más nem nyerhet"-re cserélte, közbeszerzések (amíg el nem zárták, főleg uniós támogatások) állandó nyerteseként exponenciális lett a növekedés, 2019-re ő a leggazdagabb magyar. Vagyongyarapodását még az sem akasztotta meg, hogy 2020-ban elvált feleségétől, és a vagyonosztozkodás is lezajlott (nem fele-fele arányban).
A tavalyi 660 milliárdját 50%-kal tudta növelni (csak az idei nyeresége 183 ezer évnyi átlagfizetés), így 990 milliárd forinttal vezeti az idei listát. Napi 1 milliárd plusszal számolva azóta tehát ő lett az elmúlt két évszázad harmadik billiomosa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.