Szerző: DANÓ ANNA
2026.06.29.
A Magyar Orvosi Kamara most gyakorlatilag naponta egyeztet az Egészségügyi Minisztériummal, de partneri viszonyuk akkor vizsgázik, amikor olyan ügyek kerülnek elő, amelyekben nem lesz egyetértés - mondta a Népszavának Álmos Péter, a MOK elnöke. Videóinterjú.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egészen az Orbán-kormány egyik legkeményebb kritikusa volt, ma pedig a kamara korábbi vezetői irányítják az önálló Egészségügyi Minisztériumot. Köztük azok az orvosok, akik mintegy 11 éve közösen hozták létre az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot, és akik alig négy év alatt a Magyar Orvosi Kamarát is „elfoglalták”. Legfontosabb követelésüket, a hálapénz megszüntetését is sikerült elérniük.
Az új helyzetben a kamara most visszakéri az etikai hatásköröket, a kötelező tagságot, és már több fontos reformjavaslatot is letett az asztalra, amelyekből kitűnik, hogy „az új ellenségnek” az orvosbárókat tartják. A MOK visszakapja az etikai jogköreit, újra kötelező lesz a tagság, a tárca pedig sorra veszi elő a kamarai reformjavaslatokat. Már-már az a kérdés: ki a valódi döntéshozó, a kamara vagy a tárca?
Most még a mézeshetek időszaka tart a két testület között – mondta Álmos Péter, a MOK elnöke a Népszava Szike podcastjében. A kamarai vezető szerint az elmúlt évekhez képest jelentős változás, hogy a tárca egyáltalán meghallgatja a szakmai köztestület javaslatait, de ez nem jelenti azt, hogy a kamara átvette volna a döntéshozó szerepét. A MOK feladata szerinte az, hogy „a betegágyak mellől” eljuttassa az orvosok tapasztalatait a döntéshozókhoz. A döntés viszont a kormányzat felelőssége. A kamara most gyakorlatilag naponta egyeztet a minisztériummal, de az elnök szerint a partneri viszonyuk akkor vizsgázik, amikor olyan ügyek kerülnek elő, amelyekben nem lesz egyetértés.
Éles konfliktus eddig nem még nem volt a MOK és a Hegedűs Zsolt vezette minisztérium között, mert most még a tárca felépítése, a „makroszint” kialakítása zajlik, ami alapvetően kormányzati irányítási feladat. A kamara ebben leginkább véleményez, de nem dönt, a köztestület inkább a szakmai és „mikroszinten” kap szerepet: minőségbiztosítás, protokollok, továbbképzések, orvos–orvos kommunikáció, mindennapi gyakorlat, attitűdök szabályozása. A makroszint (minisztérium, NEAK, ÁNTSZ, kórházrendszer) az állam dolga, a mikroszintet az állam tudatosan „kiszervezi” a köztestületeknek, mert onnan túl távol lenne – ezért most kevés az ütközés, de Álmos szerint később biztosan lesznek vitás ügyek is
Beszélt arról is, hogy az egészségügy megújításához nem elegendő a vezetőket lecserélni, a működés egészét kell átalakítani. Hangsúlyozta, „nem arról van szó, hogy mindenkit vizsgálóbizottság elé kell ültetni”, hanem olyan mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek kiszűrik a szakmailag és vezetőként alkalmatlan szereplőket.
Álmos Péter az intézményekben zajló vezetőcserékkel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte: azok, akik korábban megfélemlítéssel, jogellenes utasításokkal vagy a szakmai szabályok figyelmen kívül hagyásával irányították az intézményeiket nem méltóak arra, hogy orvoskollégák felett diszponáljanak”. A kamarához ma is érkeznek olyan jelzések, amelyek szerint egyes intézményekben továbbra is nyomás alá helyezik vagy fenyegetik az orvosokat. Ezeket az eseteket a MOK eljuttatja a minisztériumnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.