„A BÁNTALMAZÓ INTÉZET AZT TANÍTJA, HOGY NEM A JOG, HANEM AZ ERŐ DÖNT”

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2026.07.17.

Az a kijelentés, hogy „ők nem gyermekek, hanem bűnözők”, szakmailag és emberileg is elfogadhatatlan szembeállítás, a bűnelkövetői státusz nem írja felül a gyermeki státuszt. Erről is beszélt lapunknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanszékvezetője, Hegedűs Judit, miután megszüntették a Szőlő utcai bántalmazás két gyanúsítottjának letartóztatását.

– Törvényszerű volt, hogy Juhász Péter Pál vezetése alatt hatalmi koncentráció és személyes függések alakuljanak ki?

– Nem, de egy zárt intézményben kifejezetten magas ennek a kockázata. Különösen akkor, ha ugyanaz a vezető hosszú időn keresztül meghatározza a kinevezéseket, az előmenetelt, a jutalmazást, a fegyelmezést, az információáramlást, valamint azt is, hogy milyen problémák kerülhetnek ki az intézmény falain kívülre. Ilyen helyzetben a dolgozók egy része úgy érezheti, hogy a munkahelye, az előmenetele vagy akár a mindennapi munkahelyi helyzete a vezető személyes jóindulatától függ. Fokozatosan létrejöhet egy olyan lojalitási rendszer, amelyben már nem elsősorban a szakmai normákhoz és a gyermekek érdekeihez, hanem egy személyhez kell alkalmazkodni. Ennek figyelmeztető jele lehet, ha a vezetőhöz közel állók kedvezőbb helyzetbe kerülnek, a kritikus munkatársakat félreállítják, a problémák felvetését pedig nem szakmai kérdésként, hanem személyes támadásként kezelik. Komplex vizsgálat nélkül nem állíthatom, hogy pontosan ez történt. De egy hosszú időn keresztül fennálló, erősen centralizált vezetői rendszerben különösen nagy szükség van külső szakmai és szervezeti ellensúlyokra, a vezetői működés rendszeres és érdemi értékelésére, valamint több, egymástól független jelzési csatornára.

– Milyen körülmények és hiányok játszhattak szerepet a Szőlő utcára jellemző működés kialakulásában?

– Egyetlen tényező ritkán magyaráz meg ilyen súlyú eseményeket. Általában több kockázat kapcsolódik össze. Ilyen lehet a zárt intézményi működés; a fiatalok és a dolgozók közötti jelentős hatalmi aszimmetria; a hosszú ideje változatlan és erősen centralizált vezetés; a szakemberhiány; a nagy fluktuáció; a dolgozók túlterheltsége; a nevelési és rendészeti szerepek összecsúszása; a gyenge vagy túlságosan formalizált külső ellenőrzés; a szakmai esetmegbeszélés és a szupervízió hiánya; valamint a következmények nélkül maradó korábbi határátlépések. Kockázati tényező az is, ha a fiatalok panaszait eleve hiteltelennek tekintik, mert bűnelkövetőként, problémás vagy manipulatív személyként kezelik őket...

ITT OLVASHATÓ