DIGITÁLIS DÉZSMA, AVAGY A REJTETT ADÓZÁS TOVÁBBI TERÜLETEI

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: JULIUS FRONTINUS
2026.07.11.

A bankrablás ma már elavult szakma. Ha valaki igazán nagy pénzt akar szerezni, annak nem kirabolnia kell a bankot, hanem alapítania. De még a legnagyobb bankár sem ér semmit a megfelelő partner nélkül. Ez a partner pedig maga az állam. Az elmúlt évtizedekben a szemünk előtt épült ki egy olyan szoros kapcsolat a politika és a pénzvilág között, amely teljesen átírja a magántulajdon szabályait. A polgárok pénzét ma már nem fegyverrel veszik el. Egy sokkal tisztább, csendesebb és hatékonyabb módszert használnak: a digitális kényszert és a rejtett adóztatást. Erről már esett szó egy korábbi cikkben, az élethelyzet, a státusz alapján. Jelen írás témája modern korunk további új adója, a digitális dézsma.

Még harminc évvel ezelőtt is a bankok versenyeztek az emberek pénzéért. Ha betetted a fizetésed a bankba, kamatot kaptál érte. Ha lekötötted, akkor többet. Ma a helyzet a visszájára fordult. A bankok szinte nulla százalék kamatot fizetnek a számládon lévő, általuk forgatott pénzre. Ezzel egy időben számlavezetési díjak, utalási költségek, kényelmi jutalékok és a pénzügyi lelemény változatos termékei jelentek meg.

Hogyan tehetik meg ezt a bankok anélkül, hogy elveszítenék az ügyfeleiket? A válasz egyszerű: az állam segítségével. A törvények és a szabályozások szép lassan a bankrendszerbe kényszerítették a lakosságot. A fizetéseket számlára kapjuk, a rezsit és az adókat digitálisan fizetjük, a befizetési utalványért külön díjat számítanak fel. A készpénzhasználatot pedig egyre szigorúbb korlátok közé szorítják. Ezek a korlátozások a vállalkozói szférára fokozottan vonatkoznak...

ITT OLVASHATÓ

„Örülök, hogy vége a hazugsággyárnak” – Magyar Hang-ajánló