EZ A HŐHULLÁM AZ UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS: TÖRD A BETONT, TARTSD MEG A VIZET, VESS ÁRNYÉKOT!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.30.

A Magyarországon most tetőző európai hőhullám nemcsak történelmi hőmérsékleti rekordokat, hanem közszolgáltatások részleges leállását, lokális vízhiányt és sok halálesetet okozott. Vagyis kiderült, hogy sebezhetőbbek vagyunk a felmelegedéssel szemben, mint gondoltuk. Pedig a klímamodellek szerint a most még extrémnek tartott hőség gyakoribbá válhat a jövőben, ezért az alkalmazkodást sürgősen fel kell gyorsítani. Mint az alábbi összeállításból kiderül, mindenekelőtt öt területen: közműbiztonság, passzív hűtés, tájhasználatváltás, vízmegtartás, betontalanítás. Mielőtt ezeket részleteiben tárgyalnánk, Európa eddig utolsó létfenntartási válságán keresztül mutatjuk be, hogy néz ki a sikeres megküzdés egy éghajlatváltozással. A tét, ahogy kétszáz évvel ezelőtt, most is civilizációs léptékű.

Két évszázaddal ezelőtt, 1816-ban rengeteg ember halt meg Európában egy klímaváltozás következtében. A kontinens nagy része felett ijesztően hosszú ideig felhős maradt az ég, Írország síkvidékein, Franciaország keleti tartományaiban, Németországban és Németalföldön folyamatos, ugyanakkor nem különösebben nagy mennyiségű esőktől, jégesőktől szenvedtek. Itt a szokatlan hideg és a napfényhiány tette tönkre a gabona- és burgonyatermést, míg Rigában, Gdańskban és Szentpéterváron pusztító aszály volt, esőért imádkoztak a templomokban. A terméskiesés halálos éhínségeket, járványokat és zavargásokat okozott. Sankt Gallen városának híres lelkésze, Peter Scheitlin feljegyezte, hogy volt olyan anya, aki félig főtt füvet porciózott szét három csontsoványra fogyott fiának vacsorára, egy csipet sóval ízesítve. A gyerekek pedig puszta kézzel ették a gőzölgő füvet. Szerte Európában megtámadtak és kifosztottak gabonakereskedőket, csavargó banditák tartottak rettegésben egész vidékeket.

Egy évvel korábban apokaliptikus földrengés rázta meg az Indonéziához tartozó Sumbawa szigetét. Perzselő tűz és lángoszlopok törtek elő a térség legnagyobb vulkánjából, a Tamborából. Később a kutatók úgy rekonstruálták, hogy több mint 100 km3 törmelék hagyhatta el a kürtőt, a kitöréssel kezdődött hamueső pedig akkora volt, hogy a Brit Kelet-indiai Társaság egyik, a vulkántól 350 km-re hajózó cirkálóját is beterítette. A természeti katasztrófában mintegy 71 ezer ember vesztette életét.

Csak a 20. század második felében jöttek rá légkörkutatók, hogy a két esemény között összefüggés van. A Tambora miatt ment tönkre a termés Európában, és kezdtek éhezni az emberek. A kitörésnek ugyanis bolygóléptékű következményei lettek: a vulkán 60-80 megatonna kén-dioxidot bocsátott a sztratoszférába, füstfelhőjének legnagyobb magassága elérhette a 43 km-t. A vulkáni aeroszolok elhomályosították a napot, melynek eredménye egy néhány évig tartó globális klímaváltozás lett. 1816-ot és részben 1817-et „nyár nélküli évként” jegyzi a környezettörténet. A Föld átlaghőmérséklete ebben az időszakban 0,4–0,7 Celsius-fokkal csökkent, Európán kívül Észak-Amerikában, Kínában és Indiában is rendkívüli időjárási eseményeket jegyeztek fel...

ITT OLVASHATÓ