2026. július 3., péntek

MIÉRT GYŰLÖLIK EGYMÁST A MAGYAROK? FORGÁCS JÓZSEF DÖBBENETES VÁLASZA

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2026.07.03.



A politikai változás önmagában nem elég: Magyarország csak akkor tud tartósan kilépni az elmúlt évtizedek megosztottságából, ha a társadalom saját történelmi traumáit, áldozatmentalitását és kollektív önképét is újragondolja – erről beszélt a KlikkTV Miért? című műsorában Bolgár György vendégeként Forgács József szociálpszichológus, a Sydney-i University of New South Wales professzora. Az Ausztráliában élő kutató szerint a politikai rendszerváltást tudati rendszerváltásnak is követnie kell, különben a megosztó politikai technikák újra és újra sikeresek lehetnek Magyarországon.


A sérült nemzettudat táplálja a megosztottságot

Forgács József szerint minden politikai rendszer csak addig lehet sikeres, amíg képes az emberek gondolkodására és érzelmeire építeni. A magyar történelem azonban olyan kollektív önképet alakított ki, amely különösen fogékonnyá teszi a társadalmat a félelemre és az ellenségképek építésére alapozó politikai propagandára.

A professzor szerint az emberek alapvető pszichológiai igénye, hogy pozitívan gondoljanak arra a közösségre, amelyhez tartoznak. Ez lehet akár egy futballválogatott vagy egy nemzet is. Magyarország esetében azonban az elmúlt évszázadok történelme kevés sikerélményt kínált. A vesztes háborúk, levert forradalmak és történelmi traumák következtében kialakult egy sérült nemzeti identitás, amelyet az áldozatszerep és a pesszimizmus jellemez.

Ennek jelképeként említette a magyar Himnuszt is, amelynek szókincsét más országok himnuszaival összehasonlítva jól látszik a különbség: míg más nemzetek dicsőségről, győzelemről és reményről énekelnek, a magyar himnusz a szenvedés, a bűnhődés és a balsors motívumaira épül. Ez ugyan mélyen emberi és humánus érzelmi világot tükröz, mégsem ad olyan pozitív érzelmi alapot a nemzeti identitásnak, amelyre egészséges közösségi önbizalom épülhetne.

A kutató szerint ezt támasztják alá azok a felmérések is, amelyek azt mutatják: a magyarok átlagosan kevésbé bíznak a jövőben, kevésbé hisznek az intézményekben, és hajlamosabbak a tanult tehetetlenségre, valamint mások hibáztatására.

Megbékélés nélkül újratermelődnek a történelmi sérelmek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.