SOSEM LÁTOTT HŐHULLÁM, VÍZ- ÉS ÁRAMELLÁTÁSI PROBLÉMÁK – DE MIT CSINÁL A KORMÁNY?

TELEX
Szerző: THÜRINGER BARBARA
2026.07.01.

Melegben lassabban telik az idő, olyan érzésünk lehet, mintha már legalább egy hónapja történt volna, hogy az országos tisztifőorvos elrendelte az egész országra kiterjedő másodfokú hőségriasztást (amit aztán harmadfokúra emelt), de ez valójában alig 11 napja, június 20-án történt.

Az elhúzódó hőhullámban, ahogy napról napra emelkedik a hőmérséklet, érezhetően fogy az emberek türelme. A közösségi médiában egyre többet lehet találkozni olyan véleményekkel, hogy miért nem csinál már valamit a kormány, minek van Élő Környezetért Felelős Minisztérium, és Gajdos László ne csak állatsimogatással szerezzen lájkokat.

A türelmetlenség érthető, a 40-42 fokban az embereket napok óta arra kéri a kormány, hogy spóroljanak a vízzel, ne locsolják a füvet a kertjükben, és munka után hazaérkezve ne kapcsolják be a légkondikat. A hírek pedig arról szólnak, hogy ezrek maradtak áram nélkül, egyre több helyen van súlyos probléma a vízellátással, 120 településen pedig harmadfokú vízkorlátozást kellett bevezetni, a Tisza vízszintje rekordalacsony, a Velencei-tó kiszáradása pedig még az űrből is látszik, a Dunát a paksi erőműnél mégis engedik 31,5 fokra melegedni.

De ha beülünk egy kicsit egy hűtött helyiségbe, és elmúlik a hőséggel járó ingerlékenység, akkor politikai meggyőződéstől függetlenül könnyen belátható, hogy a Magyarországon még soha nem mért 42 fokos tetőzéssel járó hőkupoláért nem a Tisza-kormány, hanem a globális éghajlati folyamatok a felelősek – amiket tovább fokozhat, hogy visszatért, és minden idők legerősebbje lehet a melegedést fokozó El Niño. A klímaváltozás motorja pedig az emberi tevékenység, és bár azt nagyrészt a szennyező óriáscégek és iparágak okozzák, a hétköznapi, egyszerű emberek mindennapi cselekedetei is befolyásolják.

Éppen ezért, bármennyire szeretünk is ujjal mutogatni nálunk nagyobb hatalommal bírók felé, valójában áttételesen tényleg a mi tevékenységeink azok, amiknek következtében például elfogy a víz Szadán, Erdőkertesen vagy Veresegyházon. Szóval a kormány által tanácsolt víz- és áramtakarékossági tanácsok kellően megalapozottak ezekben a helyzetekben, és nem is várható el, hogy varázsütésre új vízhálózatok szülessenek az agglomerációban, vagy szélerőművek hada álljon szolgálatba. A kormány most azzal tud gazdálkodni, amit 16 év után megörökölt, a sokszor kifacsart, teljesítőképességük határán mozgó állami szolgáltatási cégek pedig minden tőlük telhetőt megtesznek.

A vízügy, a katasztrófavédelem, a mentő- és rendvédelmi szolgálatok mindennapi munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi rendkívül hosszúra nyúlt hőhullámnak eddigi tudomásunk szerint egyetlen áldozata sem volt, miközben a WHO adatai szerint Nyugat-Európában a kora nyári hőhullám már több mint 1300 többlethalálhoz vezetett...

ITT OLVASHATÓ