Szerző: VORÁK ATTILA
2026.08.17.
...Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén az Alaptörvény-módosítás három legvitatottabb intézkedését vizsgálta a Fidesz-KDNP beadványából:
- Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését;
- a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását;
- az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozást.
A Sulyok Tamás megbízásának megszűnéséről szóló döntéshez több alkotmánybíró, többek között Polt Péter és Handó Tünde is ellenvéleményt fűzött. Polt Péter azt írta, hogy nem támogatta a döntést, mert álláspontja szerint az indítványt érdemben el kellett volna bírálnia az Alkotmánybíróságnak. Ezt hosszasan meg is indokolta, majd a végén azt írta, hogy az Alaptörvény módosítása George Orwell 1984 című regényét juttatta eszébe.
„Orwell vizionált társadalmában egy újfajta nyelv, az ún. ”újbeszél„ (newspeak) bevezetésével ellehetetlenítették a hatalomnak nem tetsző gondolatok kifejezését, illetve az ún. ”duplagondolkodás„ (doublethink) megkövetelésével elérték, hogy valaki egyszerre tartson fenn két, egymásnak ellentmondó meggyőződést, és mindkettőt igaznak fogadja el. A jelen ügyben alkalmazott, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései közé beékelt, a köztársasági elnök mandátumát bármiféle közjogi felelősségi mechanizmus alkalmazása nélküli megszüntetése sokkal inkább illik az ”újbeszél„ nyelven megfogalmazott ”duplagondolkodás„ logikájába, mint egy több mint ezeréves alkotmányos jogfejlődés eredményeként létrejött jogállam Alaptörvényébe” – írta.
A fenti indokok miatt a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását sem vizsgálta érdemben az Alkotmánybíróság. Az erről szóló döntésben azt írták, a fennálló alkotmány berendezkedés, azaz a hatályos Alaptörvény értelmében az Alaptörvény tartamának meghatározása és módosítása kizárólagosan az Országgyűlés feladata, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére és felülvizsgálatára. Ha valamit a képviselők kétharmaddal megszavaztak, és ezzel az Alaptörvény részévé vált, „fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. Ellenkező esetben ugyanis az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át, és a felülvizsgálat során az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené” – írták...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.