KOLLAI ISTVÁN: AZ ERDÉLYI POLITIKAI ELITNEK IS EL KELL MONDANIA, MIÉRT OMLOTT ÖSSZE AZ ORBÁN-RENDSZER

TELEX / TRANSTELEX
Szerző: VÍG EMESE
2026.08.22.

Sokéves fideszes főszereplés után, Budapest képviseletében a Kolozsvári Magyar Napokon most a Tisza-kormány helyettes államtitkára, Kollai István mondott beszédet, aki saját rövid üdvözlete után Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter levelét olvasta fel. A tavaszi magyarországi kormányváltás óta szinte érezhető volt némi távolságtartás a Tisza-kormány és a határon túli közösségek, illetve az erdélyi politikai elit között. Bár Tarr Zoltán miniszter korábban már kilátogatott a fehéregyházi Petőfi-emlékhely átadására, a helyzet nem volt feszültségmentes: éppen akkor derült ki, hogy az RMDSZ felvásárolná az Erdélyi Médiatér Egyesület korábbi rádióhálózatát, amit a Tisza kimondottan barátságtalan lépésként értékelt.

A Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláját éppen ezért mindenki érdeklődéssel várta, ez volt az az alkalom, ahol tulajdonképpen a Tisza-kormány magyarságpolitikája debütált a Kollai István által felolvasott üzenettel. A fesztivál következő napjaiban a határon túli magyarságért felelős helyettes államtitkár kimaxolta a helyi láthatóságot Kolozsváron. A nyitógálát követő napon Grezsa Csaba főkonzullal a konzulátus által szervezett pódiumbeszélgetésen vett részt, majd volt telt házas közönségtalálkozója a Planetárium közösségi térben, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem panelbeszélgetései egyikén is látható volt, augusztus 20-át pedig Gyergyószentmiklóson, a helyi lovas ünnepen töltötte.

A sűrű programok között ültünk le a helyettes államtitkárral, akinek szakmai és politikai hátterét kinevezésekor már részletesen bemutattuk, ezúttal pedig a forrásátvilágítások valós tétjéről, az online térben dúló kommentháborúkról, az RMDSZ-hez fűződő viszonyról és a Tisza-kormány formálódó nemzetpolitikai stratégiájáról kérdeztük.

A Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján a színpadról szinte minden felszólaló a „tárt kapuk” szlogenjét hangsúlyozta, de a valóságban rég nem látott távolság és feszültség érezhető az anyaországi és az erdélyi magyarok között. A tavaszi választások után a közösségi médiában elszabadultak az indulatok, a magyarországi kommentelők jelentős része homogén fideszes szavazógépként könyveli el a határon túliakat, míg az erdélyi magyarok közül sokan árulókként bélyegzik meg a kormányváltókat. Történészként és társadalomkutatóként hogyan látja ezeknek a mélyülő árkoknak a betemetését? Megvalósítható a közeledés?

ITT NÉZHETŐ MEG