NAGY ELVÁRÁSOK MELLETT, KEVÉS ÉRDEMI JOGOSÍTVÁNNYAL, DE KONFLIKTUSRA KÉSZEN LÉP HIVATALBA AZ ÚJ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.08.19.

Az alkotmányosság védelmét, a társadalmi párbeszéd ösztönzését, a nemzetközi kapcsolatok helyreállításának segítését és a határon túli magyar közösségekkel való törődést tekinti fő feladatának Baka András, Magyarország szerdán hivatalba lépő, új köztársasági elnöke. Az Országgyűlés múlt kedden 140 szavazattal választotta meg a Tisza Párt jelöltjét, aki korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. Az eskütétele után arról beszélt, hogy államfőként azon szeretne dolgozni, hogy a különböző érdekű és meggyőződésű emberek békésen tudjanak együtt élni, és a vitáikat ne erővel, hanem szabályozott keretek között rendezzék.

Az egészen biztos, hogy nehéz feladat vár rá. Az elemzők és a választók széles tömegei azt várják tőle, hogy állítsa helyre az elmúlt tizenhat évben teljesen kiüresített köztársasági elnöki intézményt, és a kormánytól független szereplőként féket képezzen a kétharmados tiszás többséggel szemben. A jelenlegi Alaptörvény azonban nem sok érdemi jogosítványt biztosít ehhez neki, szinte minden döntéséhez miniszteri ellenjegyzés vagy parlamenti szavazás szükséges.

„A magyar közjogi rendszerben a köztársasági elnök inkább egy szimbolikus szereplő, a nemzet egységének jelképe, a nemzeti szuverenitás egyszemélyi megtestesítője”

– mondta a Telexnek Stánicz Péter alkotmányjogász, aki szerint a magyar alkotmányos rendszerben a köztársasági elnök nem tudja fékként vagy ellensúlyként meghatározni a szerepét, mint például Franciaországban. Itthon sokkal inkább együttműködő és kezdeményező szerep hárul az államfőre.

Nagyon sok múlik azonban azon Stánicz szerint, hogy köztársasági elnökként milyen szerepfelfogást választ Baka, és milyen ügyekben kíván megszólalni. A múlt keddi beszédében erre ő maga is kitért. Úgy fogalmazott, hogy egy demokratikus intézmény tekintélyét nem az adja, hogy konfliktusmentesen működik, hanem az, hogy konfliktushelyzetekben is képes saját feladatához hű maradni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz által megválasztott elődeivel ellentétben kész lesz akár konfliktusokba is beleállni, és felszólalni, ha nem ért egyet a kormány vagy az Országgyűlés valamely döntésével.

A jelenlegi alkotmányos rendszerben ugyan nem tud érdemben beavatkozni, de annak politikai súlya és tétje lehet, ha köztársasági elnökként nyilvánosan is elmondja a véleményét. Ehhez minden adott: bármikor felszólalhat napirend előtt az Országgyűlésben, interjúkban, közleményekben, egyéb nyilvános szereplésekben is nyomást gyakorolhat a kormányra vagy a parlamentre, hogy változtassák meg a döntésüket. Az első beszédében azt is mondta: köztársasági elnökként nem tud minden társadalmi problémát megoldani, de lehetősége lesz arra, hogy olyan ügyekre és társadalmi csoportokra irányítsa a figyelmet, amiknek a hangja kevésbé hallatszik...

ITT OLVASHATÓ