Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.10.02.
A 2026-os választások előtt és után több NER-nagyágyú is kivándorolt Magyarországról. Matolcsy Ádám például a 444 szerint konténerekben vitette ki vagyontárgyait, s egy ideje Dubajból irányítja terebélyesedő vállalatbirodalmát. Orbán Ráhel és Tiborcz István az Egyesült Államokba vonult el tavaly nyáron, majd nemrég Londonban mutatkoztak – magyar rendszámú Mercedes terepjárójukkal. Guller Zoltánról, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Szerencsejáték Zrt. volt csúcsvezetőjéről a HVG hozta a hírt, hogy családjával Németországba költözhet. Mindeközben a korábbi miniszterelnök szupertanácsadójaként jegyzett Habony Árpád – az Átlátszó észlelése szerint – észak-olasz villára cserélte budapesti lakcímét, a köreihez sorolt Tombor Andrást pedig Angliához köti a lovaspóló iránti szenvedélye.
A Válasz Online úgy értesült, hogy a közelmúltban Nagy Márton is csatlakozott az emigrálók csapatához:
nyár óta Svájcban él családjával, és egy zürichi befektetési banknak dolgozik.
Telefonon elértük a volt nemzetgazdasági minisztert, ő nem kommentálta információinkat, szűk környezetéből viszont minden kétséget kizáróan igazolták lapunknak a kiköltözés tényét. Sőt, forrásaink szerint Nagy „nemcsak elment, hanem végleg szakított a magyar politikával”, nincs is élő kapcsolata a Fidesz-felvilággal. Mindez azért különös, mert Orbán Viktor a legutóbbi kötcsei beszédében kifejezetten az ő eszével példálózott (a makrogazdasághoz szerinte semmit sem értő Kapitány Istvánnal szemben), és ezt úgy is lehetett érteni, hogy Nagy Márton még része az exminiszterelnök körüli stratégiai stábnak.
Háttérbeszélgetéseink során az is világossá vált, hogy a volt tárcavezető Svájcba vonulásának voltak előzményei. Ugyan tavaly júliusban – tehát még bőven a választások előtt – pimf ügyként írt saját kórházi kezeléséről, a valóság az, hogy közvetlen életveszélyben volt, és komoly műtéten esett át a városmajori szívklinikán. Egyik távoli rokona szerint „már ekkor ki akart csekkolni a politikából, de a körülmények nem engedték”. A családi legendáriumban az a mondat is szerepel, hogy „Marci ugyan a végletekig lojális volt Orbánhoz, ám az akkugyárak ügyében például próbált szembehelyezkedni a kormányzati főárammal”. (A Telex emlékezetes Samsung-anyagában szintén van szó arról, hogy Nagy bírálgatta a dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak Magyarországra telepedését.) Egyik informátorunk még azt is tudni véli, hogy Nagy már a Tisza-győzelem előtt álláslehetőségek után érdeklődött frankfurti, londoni és zürichi elemzőházaknál, befektetési társaságoknál – a jelek szerint végül ez utóbbi helyszín lett a megoldás a választások után.
A „régóta belülről bomlasztó” kormánytag képét némileg árnyalja viszont, hogy a NER-korszak utolsó évei leginkább
a Tiborcz-kör és a Nagy család szövetségének kiteljesedéséről szóltak
– már ami a háttérben zajló magántőkealapos, állami pénzes ügyleteket, egyéb bizniszeket illeti. Olyan fideszes gigavállalkozóval is beszéltünk, aki egy újabb Orbán-győzelem után „a Mészáros Lőrincek és Jászai Gellértek letörésére, ezzel párhuzamosan pedig a totális Tiborcz-világ eljövetelére” számított, s ennek kormányzati oldalról szerinte Nagy Márton lett volna a garanciája...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.