MAGYAR PÉTER MA REGGEL A KOSSUTH RÁDIÓBAN FOLYTATTA A HÉTFŐN MEGKEZDETT KÖLTSÉGVETÉSI ISMERTETŐ

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2026.10.20.

Na, gyermekeim, Magyar Péter ma reggel a Kossuth Rádióban folytatta a hétfőn megkezdett költségvetési ismertetőt. A 2027-es büdzsét az „igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezte. Adócsökkentést, béremeléseket, magasabb családi pótlékot, nyugdíjemelést és olcsóbb állami működést ígért. De beszélt a hiányról, az uniós pénzekről, az euróról és arról is, miért nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni az előző évek elmaradásait.

KIK JÁRHATNAK JÓL A 2027-ES KÖLTSÉGVETÉSSEL?
Magyar Péter szerint elsősorban a családok, a munkából élők és a nyugdíjasok. Kiemelte az egészségügyet és a szociális szférát is, amelyek szerinte különösen nagy figyelmet kapnak majd.

A tervek között szerepel, hogy mintegy 2,5 millió munkavállaló kevesebb személyi 

jövedelemadót fizessen. A minimálbér adókulcsa 9 százalékra csökkenhet, ami az érintetteknél havi 20 ezer forinttal növelheti a nettó jövedelmet.
A családi pótlékot 2027-től egy lépésben megdupláznák, a minimálnyugdíjat pedig 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék. A kormány megtartaná a 13. havi nyugdíjat, és kifizetné a 14. havi juttatás első részletét is.

A közszférában több mint 600 ezer dolgozó béremelésére terveznek forrást. Az egészségügyi szakdolgozók 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozók 17,8, a rendvédelmi alkalmazottak pedig 15 százalékos emelést kaphatnak. Az állami egészségügy további 510 milliárd forintot kaphat.

Magyar Péter ugyanakkor elismerte: sokan nagyobb emelést szeretnének, és érthető, ha a mostani ajánlat nem mindenkinek elég. Szerinte azonban a költségvetésnek a lehetőségekhez kell igazodnia. Ahogy fogalmazott, nem lehet tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takaró ér.

A HIÁNYT IS CSÖKKENTENÉK, NEM CSAK KÖLTENÉNEK
A miniszterelnök elmondása szerint a kormány 8,3 százalékos költségvetési hiánnyal vette át az országot. Ezt 2027-ben 4,9 százalékra, 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig 2,8 százalékra szorítanák le.
A gazdasági növekedés az idei 1,7–1,8 százalék után jövőre 2,4 százalék lehet, a kormány pedig 3 százalék körüli inflációval számol. A cél az, hogy 2030-ra már 3 százalék feletti növekedést érjen el az ország.
Az államadósság jelenleg 77,5 százalék körül van, ezt 2027-re 77,2 százalékra mérsékelnék, majd fokozatosan tovább csökkentenék. Magyar Péter arról is beszélt, hogy Magyarország korábban rendkívül magas kamatokkal finanszírozta az államadósságát. A kötvényhozamok a kormányváltás után mérséklődtek, de szerinte még mindig van hová javulni.

HONNAN LESZ PÉNZ A VÁLLALÁSOKRA?
A kormányfő szerint a fedezet egyik legfontosabb forrása az állami pazarlás visszaszorítása. Állítása szerint már 700 milliárd forintnyi felesleges vagy túlárazott kiadást sikerült megfogniuk, és a Pénzügyminisztérium további megtakarítási lehetőségeket keres.
Magyar Péter szerint a korábbi rendszerben rengeteg pénz ment el olyan kiadásokra, amelyek nem szolgálták megfelelően az ország érdekeit. Azt is hangsúlyozta, hogy nem lehet korlátlanul faragni a költségekből: meg kell őrizni az állami szolgáltatások megfelelő színvonalát, és a digitalizációval kell hatékonyabbá tenni a működést.
A közmédiát sem hagyta ki a felsorolásból: szerinte a takarékosságból mindenkinek ki kell vennie a részét, a Kossuth Rádiónak is.

EURÓ, UNIÓS PÉNZEK ÉS NAGYBERUHÁZÁSOK
Az euró bevezetéséről konkrét céldátumot nem mondott. Úgy fogalmazott, előbb stabil gazdasági pályára kell állítani az országot, betartani a költségvetési vállalásokat, és ha ennek eredményeként eljutnak az ERM II árfolyam-mechanizmusba, az már további előrelépést jelenthet.
Az uniós források hazahozatalát kulcsfontosságúnak nevezte. Lengyelország példáját hozta fel, amely szerinte az európai pénzek felhasználásával jelentős fejlődésen ment keresztül. Magyar Péter úgy látja, hogy a következő 6–7 évben Magyarország is látványosan átalakulhat.
A növekedést többek között vízmegtartási beruházásokkal, vasútfejlesztéssel és lakásépítési programmal ösztönöznék. Szóba került a 300 milliárd forintos Baross Gábor vasútfejlesztési terv, valamint a Wekerle+ program is.
Utóbbi a kormányfő szerint a korábbi Otthon Startnál célzottabban segítené a lakhatást. A tervek szerint a 18–41 évesek új lakásra fix 3 százalékos, használt ingatlanra fix 5 százalékos kamatozású hitelt kaphatnának. Emellett energiahatékonysági felújításokat is támogatnának kedvezményes, fix 3 százalékos konstrukcióval.

NEM MINDEN ÍGÉRET VALÓSUL MEG EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a béremelések mértékéről nehéz dönteni, mert egyszerre kell figyelembe venni az emberek jogos elvárásait és az ország pénzügyi lehetőségeit. Szerinte az előző években felhalmozódott elmaradásokat nem lehet egyetlen költségvetéssel teljesen ledolgozni, de el kell indulni a felzárkózás felé.
Az interjú végén a lengyel külügyminiszter azon állításáról is kérdezték, hogy bizonyítékaik vannak az orosz beavatkozásra és Orbán Viktor korábbi kormányának támogatására. Magyar Péter azt mondta, erről nincs további információja, és ha Lengyelországnak vannak bizonyítékai, azokat átadhatják.
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójáról szólva pedig azt hangsúlyozta, hogy szabad, demokratikus és valóban szuverén Magyarországon szeretnének ünnepelni, éppen azokért az értékekért, amelyekért 1956-ban az emberek küzdöttek.
Bözsi néni szerint most már nem a szép szavakból lesz hiány. A nagy kérdés az, hogy a költségvetési tervezet számai, a megígért béremelések és támogatások a mindennapokban is érezhető változást hoznak-e. Mert a családoknak nem százalékokkal kell befűteniük a lakást, a nyugdíjasoknak nem ígéretekkel kell kifizetniük a gyógyszert, a dolgozóknak pedig nem sajtótájékoztatóval kell megtölteniük a hűtőt. A következő években a számoknak kell majd bizonyítaniuk, hogy a bejelentésekből valóban lesz valami.

ITT OLVASHATÓ