KLIKKTV / NAPI POL Műsorvezető. NÉMETH PÉTER, BATKA ZOLTÁN 2026.10.27.
Matolcsy György, Orbán Viktor és Varga Mihály felelőssége is szóba kerül a Klikk TV Napipol című műsorában. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója az MNB-alapítványok milliárdjairól és a Matolcsy-ügy nyomozásáról beszél. Tudhatott-e Orbán a pénzek sorsáról? Miért merül fel Varga Mihály politikai felelőssége? Eljuthat-e az elszámoltatás a NER legfelsőbb köreiig? A beszélgetésben Mészáros Lőrinc vagyona, az autópálya-koncessziók és az állami vagyon visszaszerzésének nehézségei is terítékre kerülnek. Mi lesz a NER hatalmas céghálóival?
Nagy Márton luxusutazásai miatt feljelentést tettek – vajon Matolcsy György után ő lehet a következő, akit elvisznek? A KlikkTV beszélgetésében a feljelentés hátterét és a volt miniszter ügyének lehetséges következményeit járjuk körül.
INFORÁDIÓ, ARÉNA Műsorvezető: KOCSONYA ZOLTÁN 2026.10.27.
Megvannak a jövő évi költségvetés számai és ennek tükrében a nyugdíjakkal kapcsolatos változások is.
Mit jelent a nyugdíjminimum emelése 120 ezer forintra és az alacsonyabb nyugdíjak sávos emelése?
A pénzügyminiszter elmondása szerint a nyugdíjminimum korrekciója és a sávos nyugdíjemelés szervesen illeszkedik majd a nyugdíjrendszerbe, pontosabban a nyugdíjemelések rendszerébe?
Követve évről évre a nyugdíjkorrekció mértékét?
További felzárkóztatás jön a nyugdíjak esetében 2027-tól a nyugdíjas SZÉP kártya révén.
Mivel számolhatnak a havi 500 ezer forint alatti nyugellátásban részesülők? 13. és 14. havi nyugdíj - kifizeti jövőre a kormány a 13. havi nyugdíj teljes összegét és a 14. havi nyugdíj első heti összegét, nem lesz tehát második heti összeg.
Szervesen kapcsolódik mindez a nyugdíjrendszerhez és a nyugdíjemelés rendszeréhez?
Alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők - mondhatni, hogy most ők vannak fókuszban, főként rájuk irányul a kormány figyelme? Vagyis a nyugdíjrendszerben a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a szolidaritás elve?
Ha azt mondjuk, hogy kisnyugdíjak felzárkóztatása és a legnehezebb körülmények között élők segítése - akkor itt még nagyon sok teendő lenne?
Magyarországon a GDP 6 százaléka jut nyugellátásokra, az uniós átlag 9 százalék felett van.
A 27 uniós tagállamban Magyarország a 25. helyen áll nyugdíjak tekintetében. Vagyis jóval kevesebbet költünk nyugdíjasokra mint az uniós átlag?
Nyugdíjak emelése - az év elejei nyugdíjemelés rendre az infláció mértékéhez igazodik. Ez az előrejelzések szerint 3 százalék lesz jövőre. Tehát 3 százalékos lehet a jövő évi nyugdíjemelés?
Elegendő ez a nyugdíjak úgymond karbantartásához?
Óhatatlanul a nyugdíjak értékvesztését, leértékelődését hozza, ha a nyugellátások - hol lassan, hol gyorsabban - de elszakadnak a reálbérektől?
Másutt, más országok (közép-kelet-európai országok) nyugdíjrendszereiben ez hogy van? Jellemzően milyen típusú nyugdíjrendszerek vannak Európában?
Nyugdíjak megállapításánál alapvető a valorizációs szorzó. Ez értékkövetési szorzóként meghatározza a következő évben nyugdíjba vonulók juttatását.
Lehet már tudni a jövő évre vonatkozó szorzót?
Vannak vagy lehetnek évek, amikor a nyugdíjba menők történetesen rosszabbul járnak ezzel a szorzóval, mint a más években nyugdíjba menők - függetlenül a maguk szolgálati idejétől és befizetett járulékaiktól?
Felvetődhet-e a nyugdíjkorhatár emelése Magyarországon?
Van egy erős demográfiai nyomás, nő a várható élettartam - mindez feszegeti, feszegetheti a nyugdíjkorhatárt - az esetleges emelés irányába?
Nyugdíjreform és fenntarthatóság - számos anyag készült az elmúlt években egy lehetséges magyarországi nyugdíjreformhoz kapcsolódóan.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: DÉSI JÁNOS 2026.10.27.
Szél Bernadett szerint a kormányváltás még csak a kezdet: a demokrácia helyreállítása, az elszámoltatás és az Orbán-rendszer örökségének felszámolása hosszú és összetett folyamat lesz. De vajon kiknek kell felelősséget vállalniuk az elmúlt évek döntéseiért, és miért nem lehet mindent egyik napról a másikra rendbe tenni?
Szél Bernadett az interjúban az elszámoltatás nehézségeiről, az intézményrendszer átalakításáról, a korábbi ellenzék felelősségéről és a társadalom önvizsgálatának szükségességéről is beszélt. Kiemelt téma volt a gyermekvédelem helyzete, a szociális területen dolgozók megbecsülése, valamint a környezetvédelem és a természet megóvásának kérdése.
Szél Bernadett szerint nem elég leváltani egy rendszert: olyan demokratikus működést kell kialakítani, amely megakadályozza a korábbi hibák és visszaélések megismétlődését.
A kérdés tehát nemcsak az, mi következik az Orbán-rendszer után, hanem az is, hogyan lehet valódi változást elérni Magyarországon.
KLIKKTV / FORRÓ VONAL Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.10.26.
Kéri László politológus a Klikk TV műsorában kemény kritikát fogalmaz meg Orbán Viktorról és a Fidesz jövőjéről. Szerinte a párt képtelen feldolgozni választási vereségét, miközben a Digitális Polgári Körök csak az erő látszatát próbálják fenntartani. Orbán már a saját politikai közösségét sem veszi komolyan? Miért tűntek el a milliárdos támogatók, és miért nem képes megújulni a Fidesz? Kéri az elszámoltatásról, Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyéről, valamint a média felelősségéről is beszél. Szerinte a Fidesz még mindig úgy viselkedik, mintha hatalmon lenne.
KLUBDÉLELŐTT / KLUBRÁDIÓ Műsorvezető: KUN ZSUZSA 2026.10.27.
Hogyan működött a korrupció az Orbán-rendszerben, és valóban eljöhet a felelősségre vonás ideje? Ligeti Miklós alkotmánybíró, a Transparency International Magyarország korábbi jogi igazgatója a NER bukásának okairól, a közpénzek eltűnéséről és az elszámoltatás lehetőségeiről beszél. Szóba kerülnek az MNB-botrány, a letelepedési kötvények, a lélegeztetőgép-beszerzések és az Uzsoki utcai kórház ügye is. Miért maradhattak éveken át következmények nélkül a visszaélések? Mikor kerülhetnek sorra a korrupciós ügyek nagy szereplői? És hogyan lehet megakadályozni, hogy a NER helyén egy újabb korrupt rendszer épüljön ki?
00:00 - 06:18 Ligeti Miklós új szerepe és a legfőbb ügyész feladata
A kampányban átfogó lakhatási programot ígért a Tisza Párt, az elmúlt hetek bejelentéseiből pedig fokozatosan kirajzolódott, milyen eszközökkel váltanák ezt valóra. Kedden Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bemutatta a részleteket: a Wekerle-program több pilléren álló rendszerében a lakásvásárlás mellett az önerő összegyűjtése, az új otthonok építése és a meglévők korszerűsítése is támogatást kap.
Az egyik legfontosabb újítás, hogy a vásárlási hitel egyes feltételei szigorodnak az Otthon Starthoz képest: korhatárt és ötéves bentlakási kötelezettséget vezetnek be, a használt lakásokra pedig 3 helyett 5 százalékos kamatot kell fizetni. Más pontokon viszont engedékenyebb lesz a rendszer, nem várnak el többéves tb-jogviszonyt, és magasabb értékű meglévő lakástulajdon mellett is elérhető maradhat a kedvezményes kölcsön. A kormány alapvetően az új lakások kínálatának bővítésére és a rossz energetikai állapotú ingatlanok felújítására helyezi a hangsúlyt, miközben a lakástakarékkal a későbbi vásárláshoz szükséges önerő előteremtését is segítené.
A program elemei több lépcsőben indulnak:
- 2026. október 28-án az Otthon Startot felváltó vásárlási és építési hitel,
- 2027 januárjában az államilag támogatott lakástakarék,
- 2027 februárjában a Családi Ház Program,
- 2027 márciusában a Társasházi és Panel Program.
A vásárlási hitelről szóló kormányrendelet Kármán szerint kedden jelenik meg, a bankoknak azonban néhány nap felkészülésre szükségük lehet, ezért a kölcsön nem feltétlenül lesz minden pénzintézetnél már szerdán igényelhető...
Az óellenzék elutasítása, civilek beemelése a politikába, intenzív terepmunka és egy-két üzenet középpontba állítása: a vasárnap Aleksandar Vučićot legyőző szerb ellenzék stratégiája sok ponton emlékeztetett a Tisza áprilisi győzelmére. Az egyetemista listát bázisdemokrata módszerekkel állították össze, alighanem övék a világ legképzettebb politikusi garnitúrája: a 250 jelöltből 160-nak van doktori fokozata. Kérdés ugyanakkor, hogy miként valósítja meg a politikában zöldfülű csapat a kedves közhelyeket tartalmazó programot, miközben párt és állam határai Szerbiában még a Magyarországinál is jobban elmosódtak. Hogy mást ne mondjunk: Aleksandar Vučić pártjának papíron 700 ezer tagja van. Egy valószínűtlen választási győzelem anatómiája...
KOSSUTH RÁDIÓ / FELKELŐ Műsorvezető: BENYÓ RITA 2026.10.23.
Hetven éve tört ki az 1956-os forradalom. De vajon közelebb kerültünk-e ahhoz, hogy a közös múltunkról egymással is tudjunk beszélni? Novemberben újabb állambiztonsági adatok válnak nyilvánossá: családokban, baráti közösségekben derülhet fény évtizedek óta őrzött titkokra. Mitől lesz a leleplezésből megértés, a múlt feltárásából feldolgozás? Hogyan emlékezhetünk együtt, ha ugyanaz a korszak az egyik családnak biztonságot, a másiknak üldöztetést jelentett? Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akadémikus a vendégünk.