Szerző: KETTŐS MÉRCE
Huszonhat éves vagyok, egy éve született meg a kislányom. Az édesapja utólag (értsd: a szülést követően) úgy döntött, hogy semmilyen formában nem vesz részt a gyermeke életében, egyszer sem látta őt, és a költségekhez nem járul hozzá egyáltalán. Úgy viselkedik, mintha nem léteznénk, nem vesz tudomást róla, és nem is ismerte/ismeri el a gyereket. Kénytelen voltam végül apasági pert indíttatni, de ez a folyamat csak nemrég kezdődött el, és nem lehet tudni, hogy ha lesz is, mikor lesz érdemi változás az apai felelősség-, illetve kötelességvállalást illetően. Megjegyzem, amikor állapotos lettem, biztatott rá, hogy vállaljam a babát.
Nem biztonságos és stabil, sőt meglehetősen nehéz és kilátástalan élethelyzetben voltam a gyermekvállalás idején, és ez még a mai napig nem rendeződött. Az utolsó félévem volt hátra a mesterszakból, mielőtt a kislányom megszületett, és az egyetemet azóta sem tudtam befejezni. A hallgatói jogviszonyomnak köszönhetően egy évig járt nekem a hallgatói GYED, amiből nagyon nehezen tudtunk megélni albérletfizetés mellett, de mégis biztos jövedelemnek számított. Innentől számítva már csak GYES-ben részesülök, aminek az összege a 30 ezer forintot sem éri el.
Nem biztonságos és stabil, sőt meglehetősen nehéz és kilátástalan élethelyzetben voltam a gyermekvállalás idején, és ez még a mai napig nem rendeződött. Az utolsó félévem volt hátra a mesterszakból, mielőtt a kislányom megszületett, és az egyetemet azóta sem tudtam befejezni. A hallgatói jogviszonyomnak köszönhetően egy évig járt nekem a hallgatói GYED, amiből nagyon nehezen tudtunk megélni albérletfizetés mellett, de mégis biztos jövedelemnek számított. Innentől számítva már csak GYES-ben részesülök, aminek az összege a 30 ezer forintot sem éri el.
