Szerző: a Miskolci Herman Ottó Gimnázium és a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestületei
2016.01.28.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Államtitkár Asszony!
Örömmel vettük a 2016. január 23-án megtartott EMMI sajtótájékoztatót, melyen az oktatás irányítói kinyilvánították változtatási szándékukat az ágazatot érintő egyes kérdésekben. Mi, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete – látván 2016. január 6-án közzétett nyílt levelünk országos támogatottságát, igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak, ezért ígéretünkhöz híven – ismételten megfogalmazzuk a nevelés-oktatás működtetését érintő rendszerszintű hibákat. Tisztelettel kérjük Önt, hogy az áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában a pedagógustársadalmat támogatni szíveskedjék! A felsorolásra kerülő problémahalmazok mindegyikével foglalkozzon a felállítandó oktatási kerekasztal, mert a részmegoldások már nem elégségesek!
1. Túlzott központosítás
Az állami fenntartást, felügyeletet jogosnak tartjuk azokban a kistérségekben, ahol a helyi önkormányzat erre nem képes.
Másutt viszont - most már a helyi tapasztalatok alapján mondhatjuk - a túlzott centralizáció kártékony, a mindennapi működést akadályozó hatású. A központosítás okozta bürokrácia miatt hiányosak vagy akadályozottak a mindennapi munkavégzéshez szükséges tárgyi és anyagi feltételek.
Kapják vissza az iskolák önálló gazdálkodási jogukat, mert a felmerülő problémákat operatív módon a keletkezés helyén lehet csak megoldani. Szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős irányítását (KLIK mint "fenntartó" – Önkormányzat mint "működtető"). Az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket mind az intézmény irányítása, mind a szakmai felügyelet szempontjából is!
2. Egymással nem koherens változtatások
Rövid idő alatt sok változtatás történt a magyarországi köznevelésben.
De ez a változássorozat – most már látható – túlterheli a rendszert, a reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Szakmai elvárásunk, hogy a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reform léphessen életbe – kizárólag felmenő rendszerben, gyakorló pedagógusok bevonásával, szakemberek által kidolgozva –, amelyet kellő alapossággal megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték. A bevezetendő változásoknak előzetesen teremtsék meg a feltételeit (pl. mindennapos testnevelés)!
A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza! A változások nem érinthetik a tanulókat hátrányosan, nem érinthetik a már 2 évvel ezelőtt befejezett tantárgyak követelményeit -– mindenkinek legyen joga a tanultak alapján letenni az érettségi vizsgát!
3. Ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés
A NAT rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett.
A kompetencia alapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli. A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. Tanárok és diákok egyaránt túlterheltek a tartalmi követelmények és a magas óraszámok miatt, miközben ezek egyike sem vezet el ahhoz a célhoz, hogy a tanulók egyéni képességeiket kibontakoztathassák, a tudás megújításának kompetenciáját elsajátíthassák.
A NAT újbóli átgondolásra szorul a fentiek szellemében, különös tekintettel a tananyag csökkentésére (elsősorban a lexikális tudásanyag és életkori sajátosságoknak nem megfelelő tartalom csökkentésével), az alaptanterv korszerűbb szemléletének kialakítására. A diákok heti óraszámát csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek kötelező munkaideje. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre, a rendszerből kikerültek számára pedig állítsák fel az integrációjukat segítő ellátórendszert.
Gyermekeink egészséges testi és lelki fejlődése, a jövő generáció sorsa függ ezektől a lépésektől!
A szabad tankönyvválasztás jogával élve kérjük vissza a magas színvonalú kompetencia alapú tankönyveket, a szakmai szempontból kifogásolható újak visszavonását!
4. Adminisztráció kontra tanítás
A pedagógus feladata a nevelés-oktatás, a gyerekekkel való foglalkozás. Erre tettünk esküt diplománk átvételekor. A jó pedagógus munkáját hivatásnak tekinti.
Ahogy a tanulás, úgy a tanítás is alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor. A megnövekedett bürokrácia, a minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere (portfólió, minősítés, tanfelügyelet, BECS stb.) – most már tapasztalatok alapján jelenthetjük ki – nem eredményez jobb minőséget az oktatásban, teremt viszont szakmai és bérfeszültséget, elvonja a pedagógus erejét és figyelmét az oktató-nevelő munkától (és nem mellékesen saját családjától is). Nem a kiégés ellen hat, hanem kiégést teremt. Az adminisztrációs terhek növelése helyett magas szintű, korszerű és a fenntartó által finanszírozott szakmai továbbképzésekre van szükség.
A bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan! Például méltatlan, hogy évtizedek óta kiválóan és eredményesen oktató, szűkebb-tágabb környezetükben elismert tanárokat Pedagógus 1-be sorolt be a rendszer, ugyanakkor a mestertanárok eddigi kiválasztásának eljárásrendje megingatta a tanárok bizalmát a minősítési rendszerrel kapcsolatosan. Hibás döntés a mestertanári cím és az ellenőrzésekben való részvételük összekapcsolása is. A mestertanár épp a tanulókkal való foglalkozásban kellene, hogy kiteljesítse küldetését.
Alapfeltételnek tartjuk, hogy a tantestületekben a kölcsönös tisztelet és segítő szándék, és ne a "fortélyos félelem" igazgasson minket!
5. Nem a pedagógusok bére a rendszer legnagyobb problémája
Ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott, az állam sokat fordít a pedagógusok bérére.
De nem újabb és újabb béremelésről van szó, hanem egy korábbi ígéret több lépcsős megvalósításáról! Ráadásul, ahogy azt Miniszter Úr is elmondta, nőttek a pedagógusok terhei is. (És sajnos az emelés mértéke épp a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb mértékű.)
Az iskolákban vannak nem pedagógus alkalmazottak is: Kérjük, hogy az oktatást segítő dolgozók bérét azonnali hatállyal rendezzék! Javasoljuk, hogy a megszüntetett NOKS-státuszokat (szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gazdasági ügyintéző) állítsák vissza!
Az egész oktatási rendszert jellemző bérfeszültséget fel kell oldani!
A bizalmatlanságot sugalló „kötelező benttartózkodási időt” és a túlórák ingyenességét el kell törölni! Elvárjuk a kötelező kontaktórák számának korábbi szintre (20-22 óra) történő visszaállítását! Kérjük a minőségi munka elismerését, jutalmazását!
6. Az előttünk álló egyeztetés
Kérjük, hogy támogassa az olyan oktatási kerekasztal létrejöttét, amely rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon, a helyi viszonyokat ismerve képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni!
Segítse elő a szakmai szervezetek, a pedagógus-érdekvédelem és a döntéshozók között folytatott valódi párbeszéd kialakítását. Az oktatási kerekasztal tárgyalópartnereként számítsanak az alulról jövő kezdeményezésként alakuló közalkalmazotti tanácsok országos szintű szervezetére is!
Egy nyílt levél csak indikátora lehet a bajoknak, nem hatolhat a mélységekbe, így a felsorolás közel sem teljes, oldalakon keresztül tudnánk folytatni. A munka java ezután következik. Kérjük Önt, támogasson bennünket abban, hogy ez a munka haladéktalanul megkezdődjön és hatékonyan elvégeztessék mindannyiunk legfőbb célja, az ország felemelkedése érdekében. Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét!
A tanitanek.com több mint húszezer csatlakozójának és a csatolt nevelési-oktatási intézmények nevében (az aláírók után kerültek felsorolásra a honlapon szereplő intézmények), támogatásában bízva,
Köszönettel:
Miskolc, 2016. január 25.
a Miskolci Herman Ottó Gimnázium és a
Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestületei
