OFOE FILMKLUB

OFOE BLOG
Szerző: OFOE
2017.10.06.

1945

Indul az OFOE és a Budapest Film Zrt közös szervezésében szervezett filmklub új évada. Az idei első alkalommal Török Ferenc több nemzetközi díjat nyert alkotása, az 1945 kerül a programba.

Időpont: október 9., 16.00 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

A vetítés utáni beszélgetés vendégei a film rendezője: Török Ferenc és a film alapjául szolgáló novella szerzője Szántó T. Gábor. a beszélgetést Gáspár Sarolta vezeti. (A szerző részvételét a Szépírók Társasága támogatja.)

Részletek a filmről írt kritikákból

Török Ferenc pályájának kiemelkedő darabja, mostanra érett meg rá nemcsak filmszakmai, de talán emberi szempontból is, és nagyon jó, hogy megcsinálta. Ezzel a témával eddig csak érintőlegesen, más megközelítésből találkoztunk magyar filmben, mint például Fábri Zoltán Ötödik pecsét-jében vagy Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadásában, az 1945 mondandója mégis fájdalmasan újnak és egyenesnek hat, olyan, mint egy vádbeszéd (Gyárfás Dóra: Hol voltak a nagyszüleink, amikor a zsidókat elvitték? Origo).

Török filmje szinte thrillerhez méltó kíméletlen következetességgel adagolja a feszültséget: az első percektől a dolgok sűrűjébe kerülünk, és nincs megállás, az egész, néhány óra alatt lejátszódó történet egyfajta versenyfutás az idővel – és a lelkiismerettel. Mindez úgy, hogy egyetlen felesleges, redundáns, a központi történetszálhoz szorosan nem kapcsolódó képkockát sem látunk a filmben, ami azért is figyelemre méltó teljesítmény, mert Török Ferenc és Szántó T. Gábor (az ő elbeszéléséből készült a film) forgatókönyve „szétszórja” a cselekményt, apró mozaikkockából áll össze a „nagykép”, Ragályi Elemér kamerája előtt, háttérben Szemző Tibor disszonáns, nyomasztó zörejzenéjével, amely egyetlen percre sem hagy nyugodni. (Papp Attila Zsolt: Az emberek, akik ott sem voltak, Filmtett)...

ITT OLVASHATÓ

MIT TEHET, ÉS MIT NEM KATALÓNIA KAPCSÁN AZ EURÓPAI UNIÓ?

BRÜSSZELBŐL NÉZVE BLOG
Szerző: FÓRIS GYÖRGY
2017.10.07.

A katalán helyzet kapcsán EU-szempontból három különböző problémát kell megkülönböztetni: a jogállamiság, a népek önrendelkezési joga, és a rendőri brutalitás kérdését. Ma sokan összemossák a hármat, vagy az egyikről alkotott véleményt vetítik a másikra. Pedig teljesen külön alapokon álló dolgokról van szó.

Brüsszelben, amennyire tudni lehet, ma e hármat mérlegelik, a szerint, hogy melyik kapcsán létezik olyan európai uniós kompetencia - európai uniós mandátum és azt megalapozó, meghivatkozható jogi háttér -, amely alapján felléphetnek, (esetleg fel is kell lépniük). Erre jön rá az ilyen szintű és jellegű kérdéseknél óhatatlanul szintén és szükségszerűen figyelembe veendő másik szempont: milyen mozgásteret hagy a politikai kontextus? Mi lehet a várható következmény, az esetleges – tagállamok körében és uniós szinten jelentkező - tovagyűrűző hatás, ha valamilyen irányban a kérdés kapcsán „Brüsszel” is megszólal?

Ami a jogállamiságot illeti, uniós intézmények főként akkor illetékesek valamilyen fokig alapszerződésre hivatkozva véleményt nyilvánítani, ha vélelmezhető a jogállamisági normák kirívó megsértése (Ezt a vélelmezést értelemszerűen bizonyítani is kell: egy másik ügyben - az EU-lengyel vitában - jelenleg a bizonyítás körül folyik a vita.) A katalán kérdés kapcsán a jogállamisági vetület első reflexként a népszavazás megtartása kapcsán merült fel, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság már előzetesen is, majd a referendum másnapján is ilyen oldalról reagált először.

A másik tehát a népek önrendelkezési joga. Itt már alapvetően nem EU-kompetenciáról, hanem tágabb összefüggésekről, ENSZ-alapokmányra mutató, meghivatkozható háttérről van szó, és több, mint kérdéses, hogy ilyenkor az Európai Unió – jellemzően a szerződés őrének tekintett Európai Bizottság – illetékes-e egyáltalán abban, hogy ez ügyben bármilyen véleményt mondjon? Van-e hozzá felhatalmazása, bármilyen jogi hivatkozási alapja.

A harmadik pedig a rendfenntartó erők közbelépésének esetleges brutalitása, amire a hétvégén Katalóniában bőven volt példa. Mi az a tartomány, mi az a fokozat, amin túl ez már nem minősíthető egyszerűen belpolitikának, adott tagállam illetékességében tartozó problémának, hanem az uniótól is elvárható a reagálás...

ITT OLVASHATÓ

EZRELÉKBEN SEM MÉRHETŐ MÁR A KAMAT - SOKAN ÉRZIK CSAPDÁBAN MAGUKAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2017.10.06.

A betétek és hitelek többségét meghatározó kamatszint mostanra már csak tized ezrelékben mérhető, miközben a jegybanki alapkamat az utóbbi egy évben egyáltalán nem változott. Végigvettük, hogy ez pénzben mit jelent, és hogy a folyamatra miként reagált a lakosság.

A jegybank sorozatos, nem konvencionális (erről korábban részletesebben is írtunk) lépéseinek következtében mostanra már szinte teljesen eltűntek a pénzpiaci kamatok. A háromhavonta átárazódó kölcsönök (devizahiteleket ilyen forintkölcsönökre váltották át) esetében a pénzpiaci irányadó kamat már mindössze 0,03 százalék. Féléves kamatfordulónál is csak 0,07 százalék a kamat, de még az évente változó feltételeket választók sem fizetnek többet egyetlen ezreléknél.

A vicc kedvéért kiszámoltuk, hogy egy ötmillió forintos, 10 éves futamidőre felvett hitelnél a mostani néhány ezrelékes kamat azt jelenti, hogy a kölcsönre összesen nem egészen 8 ezer forintnyi plusz rakódik. Az adós tehát 5007600 forintot fizet ki havi 41,7 ezer forintos terhet vállalva. Pontosabban persze ennyit fizetne ki, ha nem létezne felár. De persze létezik (ezért vicc a 8 ezer forint).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint az idén augusztusban az éven belüli kamatfixálású lakáshitelek átlagos költsége 3,41 százalék volt. A 12 hónapnál hosszabb időszakra rögzített kamat (ez azt jelenti, hogy bármi történjék a pénzpiacon, az adós abból semmit sem érzékelhet) átlagosan 5,6 százalékot tett ki. Az előbbi hitelnél a gyorsabban változtatható kölcsön havi terhe 49,1 ezer forint, a végszámláló pedig körülbelül 5,9 millió forinton áll meg. Pontosabban állna, ha a következő tíz évben nem változna semmi...

ITT OLVASHATÓ

MOST VAN AZ, HOGY AKI IGAZI BALOS, ALÁÍRJA A JOBBIK NÉPSZAVAZÁSI ÍVÉT?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: FARKAS ATTILA MÁRTON
2017.10.06.

Szerzőnk lement a Nyugati aluljárójába és aláírta a béruniós papírt. Itt és most elárulja, miért. Meg azt is elmondja, miért itt és most van vége az MSZP-nek. Vélemény.

Botka teátrális lemondásával és azt ezt kísérő balhéval semmi egyéb nem történt, mint hogy az öreg, ócska villamos döcögve beérkezett a remízbe. Egy hosszú, kiszámítható folyamat most véget ért.

Nem kell belső ellenséget, Fidesz-ügynököket okolni, akkor se, ha léteznek is beépített figurák.

Botka lemondása után megint felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a DK-nak és az MSZP-nek el kéne tűnnie, mert csak a helyet foglalják el a baloldalon egy fiatalabb és hitelesebb erő elől. Amikor nem egészen két évtizede csatlakoztam a hazai alterglob baloldalhoz, ugyanezt vallottam szóban és írásban: a neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát kiszolgáló elvtelen ál-baloldalnak el kéne tűnnie, és át kéne adnia a helyét egy „igazi” baloldalnak, ami a globalizáció áldozatai és nem annak nyertesei mellé áll.

Volt olyan vélemény is, hogy Botka jót akart, hiszen végre hagyományos balos programmal rukkolt elő, de az MSZP megreformálhatatlan, miként a német, holland, francia, illetve általában az európai szocdem pártok. Ez a folyamat már 1959-ben Bad Godesbergben elkezdődött, ahol a német szociáldemokraták lemondtak az osztályharcról, helyette valami általános humanizmusról, szociális politikáról és emberi méltóságról beszéltek.

A nyugati szocialista, illetve szociáldemokrata pártok osztálypártokból néppártokká váltak, akik úgymond „nyitottak” más társadalmi csoportok és más világnézetűek felé. Ennek az önmagában valóban nem rossz fordulatnak prózai okai voltak: a jóléti állam létrejöttével és a technológiai fejlődéssel megcsappant a hagyományos ipari munkásság, vagyis a klasszikus proletariátus.

Egyre több lett a fehérgalléros, egyre kevesebb a kékgalléros.

A „nyitás” elkerülhetetlen volt.

Aztán ennek a folyamatnak a csúcspontja (balos szempontból mélypontja) Toni („Tory”) Blair giddensi „harmadik utas” – valójában neoliberális – politikája volt, voltaképp a baloldaliság teljes feladása.

Ez került át hozzánk tipikus provinciális import formájában Gyurcsány országlásának ideológiai dúcaként. Ez volt a menő nyugati eszme és példa a nem-baloldali baloldali politikára. Amit nem véletlenül üdvözöltek a honi neoliberális, sőt neokon értelmiségiek, s amit Gyurcsány nevezetes cikkében még képes volt úgy eladni, hogy „merjünk baloldaliak lenni”.

Ami most zajlik nálunk a baloldalon, érthető folyamat, amit nem annyira a nyugati szocdemek evolúciója, sokkal inkább a rendszerváltás magyaráz...

ITT OLVASHATÓ

BREXIT-PÁRTI HATÁRÁTKELŐK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.10.07.

A világ mindig sokkal bonyolultabb, mint gondolná az ember (napi Coelho letudva…), ennek egyik ékes példáját adják azok az uniós állampolgárok, akik Londonban élve, és élvezve a tagsággal járó minden előnyt mégis azt mondják, hogy ha tehették volna, ők bizony a Brexitre szavaznak. Vajon miért?

Bár felmérést és adatokat nem tudok mondani (ha találtok, osszátok meg velem), de aligha kell nagy bátorság azt állítani, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok nagy része aligha tartozik a kilépés támogatói közé.

Vannak azonban olyanok, akik igen. Az ő véleményük, motivációjuk már csak azért is érdekes, mert olyasvalamit támogatnak, ami a döntés pillanatában beláthatatlan hátrányokkal fenyegetett, és a kép ma sem sokkal tisztább (bár az már elég egyértelmű, hogy a brit kormánynak esze ágában sincs megszabadulni az ott élő külföldi munkaerőtől).

Az El País napilap kérdezett meg olyan, Londonban élő spanyolokat, akik a fent leírtak ellenére is úgy gondolják, a Brexit jó dolog, és ha tehették volna (mondjuk lett volna brit választójoguk), akkor ők is a kilépés mellett tették volna le a voksot...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY ENGEDD EL A KEDVESED, HA VÉGE A SZERELEMNEK

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzabóElvira
2017.10.05.

Szakítani nemcsak annyit tesz, hogy azt mondjuk, vége, majd hátat fordítunk, megvonjuk a vállunkat, és megyünk tovább… Ha csak ennyiből állna egy istenhozzád, nem lenne annyi visszatáncolás és csiki-csuki kapcsolat sem. Hogyan lépjünk tovább, hogyan zárjuk le a múltat, ha már eldöntöttük, ennyi volt? Erre keressük a választ a továbbiakban.

Fájjon, ha fájnia kell

Egy tönkrement párkapcsolathoz nem jó ragaszkodni; de azzal, ha kilépünk belőle, nem kerülünk azonnal jobb lelkiállapotba. A szakítással ugyanis elveszítünk valamit, ami egykor szép volt, és még most is sokat jelent; mintha kihasítanák belőlünk egy testrészünket. A veszteség – fájdalom: belehasít, sajog, fojtogat, megbénít. Olyan erős lehet, hogy úgy érezzük, elviselhetetlen… Sokan elmenekülnek a fájdalom elől – vissza elhagyott kedvesükhöz, vagy valaki más karjaiba.

A fájdalommal együtt ránk szakad az egyedüllét is – nincs kit megölelni, egyedül töltjük az estéket. Űr keletkezik bennünk, mintha ágyúgolyó lyukasztotta volna át az életünket. Magunk maradunk az egyetlen társaság, nincs kibe kapaszkodni – sokak számára félelmetes élmény, kitaszíttatás a zord bizonytalanba. A fájdalom mellett a ránk nehezedő magány a másik oka a sok félbemaradt elválásnak...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBBRA IS ÓRIÁSI A SZAKADÉK A RÉGIÓK KÖZÖTT

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: BODACZ PÉTER
2017.10.07.

KSH: Szabolcsban 112 ezer forinttal alacsonyabb az átlagkereset, mint Budapesten – Északnyugaton alig akad állástalan

Több tekintetben is csökkent az ország keleti és nyugati fele közötti különbség, a jövedelmek terén ugyanakkor továbbra is hatalmas szakadék tátong az ország különböző részei között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című online kiadványából. A KSH weboldalán elérhető interaktív térkép megyei bontásban ismerteti 2017 első féléves átlagos foglalkoztatási, kereseti és ipari statisztikáit, de a demográfiai helyzetre és néhány gazdasági alágazatra vonatkozóan is található adat.

Az összefoglaló szerint a nyugat-magyarországi megyékben, valamint Budapesten voltak a legmagasabbak az átlagos havi nettó keresetek 2017 első fél évében; a fővárosban ennek szintje meghaladta a 246 ezer forintot, míg Győr-Moson-Sopron megyében 200 ezer, Komárom-Esztergomban és Fejérben pedig 189, illetve 184 ezer forint körül alakultak az átlagos fizetések. Az északkeleti megyékben és Békésben ugyanakkor még a 150 ezer forintot sem érték el a bérek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet, ahol mindössze 134 ezer forintból kénytelen kijönni havonta egy átlagos munkavállaló, ez 112 ezerrel kevesebb, mint amennyit Budapesten lehet megkeresni. A különbség ráadásul növekszik, hiszen 2016 első felében a fővárosi 222 ezres átlagos kereset „csak” 106 ezerrel volt több, mint a legkeletibb megyében. Vas, Veszprém, Pest és Heves megyében 170 és 178 ezer forint között vitt haza egy átlagos dolgozó, míg a déli megyékben a bevételek nem érték el a 160 ezer forintot. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 10–13 ezer forinttal nőttek a havi átlagos keresetek...

ITT OLVASHATÓ

BAJNAI MEGFÚRÁSA ÉS MESTERHÁZY JELÖLÉSE MIATT LETT 2014-BEN KÉTHARMADA A FIDESZNEK

SZTÁRKLUKK BLOG
Szerző: Sztárklikk
2017.10.07.

Kovács László volt MSZP-elnök szerint nincs vége az MSZP-nek, de egyértelmű kudarc Botka László visszalépése. A volt külügyminiszter a Hetek című országos közéleti hetilapnak nyilatkozott a szocialistáknál eluralkodott zűrzavarról.

Kovács szerint a jobboldal Botka bukása feletti megkönnyebbült öröme is azt jelzi, hogy jelölése helyes döntés volt, de erre utalt szerinte az is, hogy a jelölését követően azonnal megindult a Fidesz karaktergyilkos gépezete, záporoztak rá az alaptalan rágalmak.

Kovács szerint az is tény, hogy az Orbán Viktor kormánya és rendszere leváltásához nélkülözhetetlen összefogás kiépítésében Botka nem tudott előrelépni, ami a volt pártelnök szerint nemcsak rajta múlott, hanem a demokratikus pártokon is, amelyek lényegében minden javaslatát elutasították...

ITT OLVASHATÓ

CAFE BUDAPEST - KORTÁRS MŰVÉSZET TIZENHÉT NAPON ÁT

GÉPNARANCS - KULT BLOG
Szerző: Gépnarancs
2017.10.06.

Péntektől tizenhét napon át számtalan műfajban - jazz, klasszikus, pop- és világzene, irodalom, táncművészet, színház, képzőművészet, design és divat - több mint száz programmal várja a közönséget csaknem negyven helyszínen a 26. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. Kiállítás nyílik Robert Capa izraeli fotóiból.

A régió egyik legfontosabb összművészeti seregszemléje ebben az évben is a kortárs művészet nemzetközi és hazai világsztárjaival, premierekkel és rendhagyó köztéri programokkal hívja Budapestre az érdeklődőket – közölték az MTI-vel pénteken a szervezők.

Mint kiemelték, idén a fesztivál vendége lesz az Oscar-díjas Tan Dun és a világ egyik legjobb szimfonikus zenekara, a Royal Concertgebouw Orchestra Amsterdam, akik Eötvös Péter új kompozíciójával érkeznek a fesztiválra néhány nappal a világpremier után. Rendhagyó jazzkoncertet ad Thomas Quatshoff bariton, legújabb lemezével érkezik Markus Stockhausen trombitaművész és formációja, a Quadrivium, de itt lesz a Grammy-jelölt elektronikus zenei ikon, Carl Craig is. A nigériai zenész, komponista, emberjogi aktivista, Fela Kutinak, az afrobeat meghatározó személyiségének a Felabration-est állít emléket.

A CAFe Budapest minden évben kiemelt figyelmet szentel egy-egy ország kultúrájának. 2017-ben az izraeli művészet és kultúra áll fókuszban a maga sokszínűségével: az Izrael Balett társulata például két különböző Hattyúk tava-interpretációval tér vissza Magyarországra hosszú idő után.

Bartók Béla munkássága mellett Kodály Zoltán művészete is kiemelt szerepet kap a fesztiválon: Galántai táncok című művére Bozsik Yvette és társulata készít új táncelőadást, Oláh Kálmán Kodály Impressions című estjén pedig ismét hallható az Oláh Kálmán Sextet. A Nemzeti Énekkar Bartók és Kodály szerzeményeivel, illetve Orbán György kórusciklusával áll színpadra a Pesti Vigadóban. Az Új Magyar Zenei Fórum Zeneszerzőverseny kompozíciói szintén Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulójára reflektálnak, megmutatva, hogyan hat Kodály páratlan életműve a zeneszerzők legújabb generációjára...

ITT OLVASHATÓ

SZÉKELYFÖLD NEM LESZ A KÖVETKEZŐ KATALÓNIA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: CHRISTOPHER ADAM
2017.10.06.

Spanyolországban egyre súlyosabb válság kezd kibontakozni. A spanyol rendőri erőszak sem tudta megállítani azt, hogy Katalónia lakosságának körülbelül 42 százaléka az urnák elé vonuljon és körülbelül kilencven százaléknyian a függetlenségre szavazzon. A spanyol Legfelsőbb Bíróság megtiltotta, hogy hétfőn összegyűljön Katalónia regionális parlamentje, de a regionális törvényhozás ennek ellenére ezt meg fogja tenni és elképzelhető, hogy már itt ki is hirdetik a térség függetlenségét. Közben spanyol hatóságok államcsíny gyanúja miatt indítottak vizsgálatot a katalán rendőr főkapitány ellen.

Magyar körökben természetes, hogy felmerül: Vajon Székelyföld lehet a következő Katalónia? Bár az elmúlt években lecsendesültek a székelyföldi autonómiát követelő hangok, mégis ott van Romániában két és fél egymással szomszédos megye, ahol a magyar anyanyelvűek vannak többségben. Hargita megye 83 százaléka magyar anyanyelvű, Kovászna megyében pedig ez az arány 74 százalék. Maros megye esete már bonyolultabb, itt a magyar anyanyelvűek aránya már csak 39 százalék, ugyanakkor a megye Székelyföld nyugati kapújának számít, olyan településeket találunk itt mint a fontos turista desztinációnak számít Szováta, ahol a magyar anyanyelvűek aránya 78 százalék.

Tehát mit mondanak az erdélyi magyar politikusok, amikor a Katalónia és Székelyföld közötti vélt párhuzamokról kérdezik őket? (Elsősorban a román újságírók teszik ezt.) Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke határozottan kijelentette: nincs semmilyen párhuzam és az RMDSZ kizárólag kulturális, vagy legfeljebb regionális autonómiát szeretne Székelyföld számára Románia területén belül...

ITT OLVASHATÓ

ENNÉL PIKÁNSABB PER NEMIGEN VOLT MÉG MAGYAR BÍRÓSÁGON

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: PÁLMAI ERIKA
2017.10.07.

Igazán kényes ügyben lesznek kénytelenek ítélkezni a bíróságok, miután egy elismert büntetőbíró beperelte Handó Tündét, az OBH elnökét, mondván, visszaél hatalmával és önkényesen válogat a bírók között.

A Kúriának kell a közeli jövőben határoznia arról, melyik bíróság döntsön abban a perben, amelyben kiderülhet, valóban visszaél-e a hatalmával Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Emiatt perelte be őt ugyanis – meglehetősen szokatlan módon – egy hivatalban lévő bíró, Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezetője. „Az Országos Bírósági Hivatal elnöke joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” – áll a Vasvári által jegyzett és a HVG birtokába jutott keresetben, amelyben egyúttal a Fővárosi Ítélőtábla elnökét is beperelte, mondván asszisztál Handó önkényeskedéséhez. Emiatt azonban nyilván nem várható elfogulatlan döntés a táblabíróságtól, így a Kúriának kell eldöntenie, hol tárgyalják az igencsak pikáns pert.

A HVG információja szerint a bíróságokon is nagy vihart kavart konfliktus látszólag előzmény nélküli: a PKKB-n amúgy nagy ügyeket tárgyaló Vasvárit ugyanis a nyáron még címzetes törvényszéki bírói címmel tüntette ki Handó. Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy két olyan pályázat után, amelyben rendre Vasvári végzett a rangsorban az első helyen, övé legyen egy egyszerű fővárosi ítélőtáblai bírói poszt, miközben az ítélőtábla büntetőbíráinak szakmai támogatását is élvezte. Igazából még egy rendes elutasításra sem méltatták, az a pályázat, amelyen ő elindult, beszédes módon mindig eredménytelenül zárult, méghozzá azzal a sokatmondó indoklással, hogy a „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Jelentsen ez bármit is.

Csakhogy ezt az érvelést Handó saját maga cáfolta meg azzal, hogy Vasvári pályázataival egyidőben is kiírt álláspályázatokat. Ráadásul mindeközben nem változott az ítélőtáblán engedélyezett bírói létszám sem: 2016 óta 87 fő. S amúgy is kilóg a lóláb: időközben vidékről két bírót is felrendeltek az ítélőtáblára: még júniusban - vagyis, amikor még élt az utóbb eredménytelenné nyilvánított pályázat. Feledi Tamás Miskolcról, Katona Tibor pedig Szegedről érkezett, s mivel Feledi emellett még Miskolcon is tárgyalt – hetente kétszer szolgálati autó hozza-viszi őt a borsodi megyeszékhely és a főváros között.

Vagyis nehezen indokolható meg, hogy miért ne lett volna szükség azokra az állásokra, amelyeket a PKKB-s bíró megpályázott, s legalábbis papíron „meg is nyert”. Vasvári – aki 2004 óta bíró, és például ő mentette fel Szilvásy György egykori titokminisztert – ráadásul tudta, mire vállalkozik: Handó kirendelése alapján 2016-ban két hónapig ítélkezett már az ítélőtáblán is. Hacsak nem az a baj vele, hogy túlságosan autonóm – ahogy azt a kollégái tartják róla...

ITT OLVASHATÓ

A MUTYIKAT BOLYGATJA AZ EGYÜTT - AHOVÁ CSAK NYÚL, OTT FIDESZES ÜGYEKET TALÁL JUHÁSZ PÉTER

MAGYAR NEMZET ONLINE - INTERJÚ
Szerző: MARKOTAY CSABA
2017.10.07.

– Persze, rengeteg – válaszolja Juhász Péter, az Együtt elnöke arra a kérdésre, vannak-e ügynökök a pártjában. – Porszívóügynökökkel, könyvügynökökkel találkozunk itt, néha bekopognak. Az Együtt amúgy nagyon letisztult társaság, értékrendileg és emberi értelemben is. Szóval én nem látok ügynököket. De résen vagyunk. 

– Hisz Botka Lászlónak? Ő a hét elején, amikor lemondott a miniszterelnök-jelöltségről, arról beszélt, vannak fideszes árulók az ellenzékben, és a politikai maffia behálózta a baloldalt.

– Hiszek neki, ő ismeri az MSZP-t. Ha azt mondja, vannak ott ügynökök, elfogadom. Már hónapokkal ezelőtt azt mondta, az MSZP-n belül vannak, akik a Fidesznek elkötelezettek, nekik dolgoznak, próbálják szétzilálni a pártot.

Juhász Péter állítja, ezt nemcsak elfogadja, hanem ő maga is látott erre utaló jeleket a 2014-es kampányban, amikor nem mindig érezték, hogy segítenék az ellenzék munkáját bizonyos emberek. A 2014-es közös balliberális listán például épp emiatt nem kívánt szerepelni, mert az látszott, hogy egy ilyen állapotú MSZP-vel, ami azóta sem változott, nem igazán van esély a politika megújítására.

– Jól jöhet a szocialista pártban eluralkodó káosz az Együttnek?

– Tudomásul veszem a helyzetet. 2015-ben, amikor Szigetvári Viktort elnökké választotta a párt, akkor azzal jöttek, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki erő. Akkor azt mondtam, hogy ez egy pillanatkép. A dinoszauruszt és a cickányt hoztam fel példaként, hogy ha csináltunk volna 170 millió éve egy fényképet, akkor azt láttuk volna, hogy ott van a dinoszaurusz meg a cickány, és jól látszott volna, hogy ki az erősebb. De a cickányfélék a mai napig élnek a földön, az emlősök uralják a bolygót, a dinoszauruszok pedig kihaltak.

– Persze, de évmilliók kellettek a változáshoz. Ilyen távban gondolkodnak?

– Természetes folyamatnak tartom, hogy a világ, a föld és a magyar politikai élet is folyamatosan megújuljon. Természetes, hogy megjelentek új pártok, amelyek meg akarják haladni az elmúlt huszonöt év politikáját. Az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum részvételével szerintem lehetőség van rá, hogy az elmúlt huszonöt évet meghaladjuk...

ITT OLVASHATÓ

AKCIÓBA LENDÜLT IFJABB MÉSZÁROS LŐRINC

ZOOM.HU
Szerző: ÁBRAHÁM AMBRUS
2017.10.07.

Félreállt a felcsúti polgármester bizalmi embere, Csík Zoltán. Mészáros Lőrinc fia váltja a Talentis Groupban.

Bizalmi ember ide vagy oda, Mészáros Lőrinc intézőjeként emlegetett Csík Zoltán távozott a Talentis Group Zrt. igazgatóságából. No, persze a felcsúti szupervállalkozó ezzel nem vette le a kezét a társaságról. Csík helyére ugyanis – amint azt elsőként az Átlátszó oknyomozó portál megírta – fia, ifjabb Mészáros Lőrinc érkezett. Ezzel pedig teljessé válik az igazgatóságban a Mészáros-gyerekek sora. Mészáros Beatrix és a közelmúltban megházasodó Homlok-Mészáros Ágnes már tagja volt eddig is a grémiumnak...

ITT OLVASHATÓ

FILM ENNÉL AKTUÁLISABB NEM LEHET

INDEX - CINEMATRIX BLOG
Szerző: MATALIN DÓRA
2017.10.06.

Felvet egy rakás kínos kérdést, amelyek még jóval a film vége után is foglalkoztatják a nézőket - írtuk a svéd Ruben Östlund előző filmjéről, a Cannes-ban díjazott Lavináról. Kínos kérdésekben új filmje, A négyzet is bővelkedik, ráadásul ez már a fődíjat, az Arany Pálmát hozta el Cannes-ból.

A Lavina látszólag egy család kálváriáját mesélte el, amiben az apa szerepe, tekintélye pillanatnyi gyávaságának köszönhetően mindenkiben megkérdőjeleződik. Valójában ennél sokkal többről szólt, férfi és női szerepekről, a 21. századi családokról, bizalomról, megszokásról, unalomról, boldogságról és boldogtalanságról. A négyzet még ennél is többet markol, szinte felsorolni sem lehet, hogy mennyi minden van ebben a filmben.

A négyzet sokkal széttartóbb és szövevényesebb, mint a Lavina. A főhőse Christian (a Hídból is ismert Claes Bang) egy svéd kortárs művészeti múzeum főkurátora. És pontosan olyan, amilyennek ez alapján elképzeljük. Szűk öltönyöket visel narancsszínű zoknival, egy méregdrága Teslát vezet, és nem sok köze van a valósághoz. Vagyis a saját valóságában él, tévéinterjúkkal, állófogadásokkal, és olyan problémákkal, hogy az egyik takarító véletlenül felporszívózott egy kupac murvát, ami a múzeum egyik műtárgyának része volt.

A film zseniálisan vicces nyitójelenetében az Elisabeth Moss (A szolgálólány meséjéből) által alakított amerikai riporter próbálja megérteni, hogy mit is jelent az, amit a múzeum egy korábbi projektjéről írtak a katalógusban. De sajnos Christian már maga sem tudja, hogy mit is akartak a kiállítás/nem kiállítás kiállítással.

Aztán egy napon munkába menet kirabolják, elviszik a tárcáját és a mobilját. A mobilt lehet követni online, így Christian fenyegető leveleket küldözget a feltételezett tetteseknek, és megpróbálja visszaszerezni a cuccait. Mivel ez lényegesen jobban érdekli, mint a múzeum következő projektjének, A négyzetnek az előkészítése, belefut egy csúnya szakmai hibába (vagyis amit a főnöke annak tart). És hát a magánélete sincs éppen a toppon. De az, hogy mi történik Christiannal, tényleg csak ürügy, hogy Östlund beszélhessen egy csomó témáról, ami izgatja...

ITT OLVASHATÓ

ÁTVERTELEK

ÁGOSTON LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2017.10.06.

Miért osztanak meg rengetegen szabad szemmel is jól láthatóan hamis híreket? Hogy lehet valaki annyira eszetlenül hülye, hogy nem látja, hogy átverést tár az ismerősei / követői elé? Komolyan nem is értem… Idióták ezek? Nem. Legalábbis nem tartom magamat annak, pedig én is megtettem...

ITT OLVASHATÓ

A FRANCIA-NÉMET TANDEM

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: FORGÁCS IMRE
2017.10.07.

A történelem gyakran ismétli önmagát. Az Európa-ház a német választások után megint csak az egykori ellenségek összefogásával épülhet tovább. Mindez többször előfordult már az integráció történetében, elegendő például a legendás 1989-es évre gondolnunk. A populista Margaret Thatcher akkortájt hallani sem akart Németország újraegyesítéséről és a közös valutát is őrültségnek tartotta. François Mitterrand és Helmut Kohl politikai bátorsága kellett ahhoz, hogy – az örökké akadékoskodó britek ellenére – mindkét vízió valósággá váljon. A franciák tartottak a német márka erejétől, ezért akartak több beleszólást az európai pénzügyekbe. Cserébe viszont támogatták Kohl merész tervét, aki a német egység kancellárjaként vonulhatott be a történelembe.

A II. világháború óta az egységesülő Európa a viszonylagos béke legfőbb garanciája. Ezért értelmetlenség a barna szín árnyalatairól vitatkozni, amikor a szélsőjobb 2017-ben láthatóan az Unió szétverésén dolgozik. A brit The Independent szerint a nácik szeptember 24-én ismét bevonultak a Reichstag egykori épületébe. Tegyük hozzá rögtön, hogy a „nemzetmentők” más tagállamokban is (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Olaszország) évek óta nyomulnak. Ezúttal azonban még a mérsékelt Süddeutsche Zeitung sem finomkodott: kommentárja szerint a populista szélsőségesek Németországban csak bejutottak a Bundestagba, ám a lengyeleknél és a magyaroknál már ők kormányoznak.

A német centrumpártok gyenge választási eredménye nehézzé teszi a koalíciós kormány megalakulását. Komoly politikusok 2008 után eleve nem ígérhetnek csodákat a gazdaságban. Ráadásul a piachívő szabaddemokraták meglehetősen távol állnak Emmanuel Macron etatizmusától, ami szűkítheti az új berlini kormány mozgásterét. Úgy tűnik azonban, hogy a francia-német tandem mégis elszánt arra, hogy történelmet írjon. Angela Merkel a szeptemberi tallini csúcson kiállt Macron reformterve mellett, igaz megjegyezte, hogy a részleteken még dolgozni kell. Biztató, hogy mindketten elkötelezett hívei az „egyre szorosabb Uniónak”, bár több kérdésben nem értenek egyet. Elsőként talán a gazdaságról alkotott – hagyományosan eltérő – nézeteiket kellene összehangolniuk...

ITT OLVASHATÓ

A REMÉNY HALÁLA

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.10.07.

„A múltban lezajlott forradalmaknak mindig csak az volt a céljuk, hogy egyik dinasztiát egy másik váltsa fel, vagy hogy a hatalom egyetlen személy kezéből több személy kezébe menjen át. A francia forradalom az első olyan forradalom, amely az emberi jogok elméletén és az igazságosság elvein alapszik. Más forradalmak csak becságyat követeltek meg, a mienk erényt ír elő.....” (Robespierre)


E hét legnagyobb durranása kétségkívül Botka László lemondása volt a miniszterelnök-jelöltségéről. Ez történelmi léptékkel mérve nem egyszerű durranás, hanem egyenesen atomrobbanás volt, ami szétvetheti az egész MSZP-t. Talán mondanom sem kell, hogy ezt a termonukleáris detonációt jó szokás szerint ismét a pártvezérek egyéni ambícióinak összeütközése eredményezte. Megint győzött tehát a piszkos egyéni érdek a párt és talán az ország érdeke fölött és ez sajnos mindig is így volt a baloldali pártok történetében.

Az előző bejegyzésemben (Miniszterelnökünk) már megvizsgáltam azokat a történéseket, amiben Lattman Tamás játszott főszerepet. Botka László lemondásában azonban nem ez az intermezzo volt a döntő, hanem a párton belül, jelesül a párt szűkebb vezetőségében létrejött vélemény különbség. Ismert, hogy a szegedi polgármester bizonyos feltételekkel vállalta el a jelöltséget, ezek között volt az, hogy bár a DK választóinak szavazataira számított, az elnökét, tehát Gyurcsány Ferencet nem akarta az MSZP pártlistájára felvenni. E mögött az elgondolás mögött szerintem két tényező játszott szerepet. Az egyik az, amit maga a jelölt is kimondott, hogy a DK vezetőjének támogatottsága oly alacsony, hogy az inkább visz a szavazatok számából, mint hoz. A másik ok szerintem csak Botka fejében lappangott, mert én legalábbis nem hallottam tőle azt kifejteni a nagy nyilvánosság előtt. Eszerint Gyurcsány kizárása az MSZP pártlistájából egyúttal azt is jelentette volna, hogy az MSZP önállóan méretteti meg magát, és ezért önálló pártfrakciót hozhatna létre a parlamentben. Ettől a problémától teljesen független az, hogy a 106 egyéni jelöltet közösen állítanák össze. Az elképzelés nyomán a DK-nak is önálló pártlistát kellene állítania, így ez a párt is, ha megüti az 5%-ot, akkor önálló frakciót alakíthat a parlamentben. Ezzel tulajdonképpen az MSZP talpon maradhatna, és arra kényszerítené a DK-t, hogy a páros versenyt tovább folytassa. Azt ugyanis Botka is világosan látta, hogy a baloldal drasztikus térvesztése távlatokban egyszerre két erős pártot nem bír el, és később nem válhatna a Fidesz valódi kihívójává. Tehát vagy az MSZP marad talpon, és megmarad erős baloldali pártnak, vagy a DK fog nyerni ebben a versenyben és felfalhatja az MSZP-t. S Botka már akkor nyilván az MSZP-t választja, hiszen neki köszönhet mindent, amit politikusként elért.

Kezdetben minden ment a maga rendes kerékvágásában, Botka 96%-os kongresszusi felhatalmazása révén megkezdte a kampányolását, végig kitartva azon álláspontja mellett, hogy Gyurcsány nem szerepelhet az MSZP pártlistáján. Csakhogy időközben történt egy és más dolog. Az egyik fontos esemény az volt, hogy Molnár Zsolt kritizálta Botka szövetségi politikáját, azaz azt a tervét, hogy Gyurcsányt nem kívánja felvenni a pártlistára. Bár korábban minden párttagot azzal fenyegettek meg, hogy ha kibeszél, akkor repülni fog az MSZP-ből, ezt az ígéretet Molnár Zsolttal szemben nem érvényesítették. A pártban egyre többen álltak Molnár Zsolt mellé, hiszen egyebek mellett féltek attól, hogy később Gyurcsányhoz hasonlóan Botka őket is lapátra teszi. Majd egyre világosabban kicsendült az a kívánalom, hogy a DK-t is, Gyurcsánnyal együtt vegyék be az összefogásba. Közben folyamatossá vált a két párt közötti nyílt színű torzsalkodás, továbbá a média is, különösen az atv és a Hírtv újságírói is szinte minden alkalommal azt feszegették, hogy lesz-e együttműködés Gyurcsánnyal. Ezt vezetett odáig, hogy az MSZP támogatottsága rohamosan csökkent, szeptemberre már csak 7% lett (560 ezer szavazó) a teljes népesség körében, míg a DK-é megmaradt a 3%-on (240 ezer szavazó). Kezdett tehát egyre inkább kiegyenlítődni a két párt közötti erőviszony, ami szerintem a párt vezetőit arra kényszerítette, hogy feladják Botkának azt a tervét, hogy Gyurcsányt kizárják a pártlistáról. Botka azonban nem fogadta el, nem fogadhatta el ezt a változatot, hiszen ez a szövetségi politikájának és távlatos tervének a feladását jelentette volna. Ezért mondott le a miniszterelnök-jelöltségéről. Ez egy tisztességes húzás volt Botka részéről, hiszen ő maga világosan megmondotta korábban azt, hogy jelölését csak abban az esetben fogadja el, ha teljesítik az összes kívánságát, amibe beletartozott Gyurcsány negligálása a pártlistáról...

ITT OLVASHATÓ

"MA HIÁNYZIK A KÖZÉP" - INTERJÚ IVÁN KRASTEV BOLGÁR POLITOLÓGUSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ 
- SZABADPOLC
Szerző: FÓTI TAMÁS
2017.10.06.

„Ma, a közösségi média korszakában eltelhet úgy az életed, hogy nem konfrontálódsz, nem is igen találkozol a másik oldal véleményével. Ez a hatalmas kulturális és intézményi változás jelentősen átalakította a demokráciáról vallott felfogásunkat” – mondja a bécsi Humán Tudományok Intézetének kutatója, a szófiai Centre for Liberal Strategies elnöke. A társadalomtudós, aki vezető nyugati lapok rendszeres vendégkommentátora, az interjúban kifejti véleményét a legutóbbi német és amerikai választásokkal kapcsolatos dilemmákról, a populizmus esélyeiről a világban, az európai integrációról, és beszél a magyar miniszterelnök Oroszországhoz, valamint a választások utáni Németországhoz fűződő várható viszonyáról.

– Voltaképpen miért van szükségünk politológiára, politológusokra? Azért, hogy megtudjuk tőlük – amit amúgy is tudunk –, hogy a világon mindenütt megrendülőben van a bizalom a politikában és a politikai intézményekben?

– A politikatudomány – egyfelől – általában az előttünk zajló, nyilvánvaló jelenségeket írja le, az emberek pedig – másfelől – mindenütt hajlamosak a saját és országuk helyzetét egyedülállónak, különlegesnek gondolni. Mondok erre egy példát: az sem igaz, hogy mondjuk a bolgárok jobban bíznának a kormányukban, mint a magyarok, de az sem, hogy ez fordítva lenne. Tehát nekünk, politológusoknak ebben az esetben az a feladatunk, hogy általánosítsunk, hogy rávilágítsunk: az egyének tapasztalata a bizalomhiányról valójában napjaink általános trendje.

Ma egyébként nagyon megnehezítik a politológusok dolgát a politikatudomány legutóbbi fejleményei. Azelőtt, mint általában a társadalomtudományok esetében, az ember előállt egy elmélettel, amit szembesített a gyakorlattal, és megnézte, mi jön ki ebből, értelmezhető-e. Most az óriási adatmennyiség birtokában jobban működik az előrejelzés, mint valaha, kitűnően meg lehet jósolni bizonyos tendenciákat, csak épp a magyarázat, az értelmezés hiányzik mellőlük... Ma már képesek vagyunk megbecsülni, hogyan fognak szavazni az emberek, ám azt nem biztos, hogy tudjuk, miért. Ez pedig egyebek mellett azért is rossz hír a társadalomtudósoknak, mert a hatalmuk, a befolyásuk elvesztésével is jár...

ITT OLVASHATÓ

NAGYAPÁM KÖNYVTÁRA - GÖNCZ ÁRPÁD SZOBRÁNAK AVATÁSÁRA

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: BENEDEK MÁRTON
2017.10.06.

Magánemberek, civil szervezetek és a III. kerületi önkormányzat adakozásának köszönhetően ma délután avatják néhai nagyapám szobrát nem messze attól az óbudai bérháztól, ahol negyven évig élt családjával. Ezúton is szeretném mindenkinek melegen megköszönni azt a szeretetet és pénzbeli támogatást, mely e szobor megalkotását lehetővé tette.

A közösségi médiában látott komoly érdeklődésre felfigyelve, és látván, hogy még a helyi fideszes többségű önkormányzat is hozzájárult a szobor finanszírozásához, eltűnődtem, miként lehetséges, hogy nagyapám emléke a mai napig képes ennyi embert megmozgatni? Mik voltak azok az értékek, melyeket polgártársaink vele azonosítanak - és esetleg hiányolnak a mai politikából?

A legfontosabb talán a másik ember iránti őszinte érdeklődése volt. Nagyapám bárkivel képes volt emberi kapcsolatot létesíteni; odafigyelt és reflektált arra, amit beszélgetőpartnere mondott neki; és elnökként is személyesen válaszolt minden neki címzett levélre. Beszédei kifejezték azt a másik iránti tiszteletet, melyet oly sokan hiányolunk mai közéletünkből.

Én azonban nem a közvetlensége, hanem a döntéseiből kiolvasható erkölcsi tartása és hitelessége miatt tiszteltem és tartom a mai napig példaképemnek. Ellenállóként a negyvenes évek óta következetesen képviselte, hogy a fasizmus gonoszságával szemben személyesen is fel kell lépnünk. Kisgazdaként pontosan értette, hogy földreform nélkül nem orvosolhatók a történelmi Magyarország tulajdonviszonyaiból eredő igazságtalanságok. Ötvenhat után azért került börtönbe, mert lépéseket tett, hogy a forradalom egyes célkitűzéseinek megvalósítása végett tárgyalások induljanak a szovjet kormánnyal Bibó István kibontakozási tervéről. Az elnyomás különböző formáival szemben vállalt elvszerű és bátor kiállása tette alkalmassá arra, hogy a rendszerváltás egyik szimbolikus és széleskörűen elfogadott szereplőjévé váljon...

ITT OLVASHATÓ

SIMICSKA ALTAMIRÁJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2017.10.07.

Szegény, jámbor Brian a lómaiak ellen lázadozva, és a nyomásnak engedve „Romanes eunt domus” felirattal próbálkozott először, hogy kifejezze forradalmi hevületét, de némi nyelvlecke és fültépés után a „Romani ite domum” feliratot föstötte a falra olyan buzgalommal, amitől lehervadtak a csillagok.

Mint Simicska is, aki mögött nem álltak lándzsás katonák, és nem kellett bajlódnia a többes szám megszólító esetével, így törhetett elő belőle az elemi ösztön mindent elsöprő erejével lelkének éjfekete tartalma, hogy „Orbán egy geci”. Mintha a késő jégkor utolsó szakaszában lennénk, viszont Altamira helyett Veszprémben – ami legalább olyan klafa hely -, ahol megszületett a mágia.

Ahhoz képest, hogy bizonytalan identitású alakok egymás lebunkózására biztatják a sokat szenvedett magyarokat bizonyos televíziókban, a forradalomnak ez a formája mindenképpen emberségesebb, hiszen csak a titkos tudást óhajtja megosztani a törzs többi tagjával. A feliratba – amely az elejtendő vadat szimbolizálja – lehet dárdákat hajingálni, hogy sikeres legyen a vadászat.

A szemiotikával azonban baj van. Közöttünk sertepertél mintegy félmillió honfitársunk ugyanis, akiknek gondja akad az írásbeliséggel, magunk közt szólván analfabéták a lelkeim, számukra rajzolni kellett volna, hogy megértsék a magvas mondanivalót. Az ondónak létezik közismert és mindenki által ismert kis, farkincás ábrázolása, Orbánra viszont még nem született meg az egyezményes jel, hogy teljes legyen a mondat.

Innen érthető, hogy édes, jó Lajosom a közlés manapság szokásosabb módját választotta, de ezzel is lukat ütött sokak szívén. A fel-, és megháborodottak közzé tartozott Bóka Bence, a Fidelitas helyi elnöke, aki az éj leple alatt, kapucniba burkolózva fehér festékkel takarta el a vélelmezett gyalázatot.

„Ilyen obszcén kifejezéssel felírni Orbán Viktorról, a miniszterelnök úrról valamit, az botrányos.” Ezzel a felkiáltással állította helyre az általa helyesnek vélt rendet, és az az érdekesség is bekerülhet az annalesekbe, hogy nem akarta elárulni, ki is ő valójában.

Innen is látszik, hogy ifjúságunkban kitenyésztődött a NER-nek megfelelő emberfajta, aki önként, belső meggyőződésből csinál hülyét magából azzal a jótékony homállyal, hogy még csak nem is tudja, hogy ostoba. Egyetlenünk második kormányzásának hetedik évében ez nagyon szép teljesítmény, olyas, mint amit a Harmadik Birodalom áldásos tevékenysége nyomán lehetett tapasztalni, amikor is hugyos kölkek páncélököllel védték a vezért, míg elfogásuk után el nem pityeredtek...

ITT OLVASHATÓ

A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ KAR ÉS A CÖF ELLEN IS PERT NYERTÜNK / HETI MUTYIMONDÓ BLOG

ÁTLÁTSZÓ - HETI MUTYIMONDÓ
Szerző: KATONA FRUZSINA
2017.10.06.

Ez a hét a nyertes perekről szólt: jogerősen pert nyertünk a Bírósági Végrehajtó Kar és a CÖF ellen is.

Volt NNI-s főtisztek üzemeltetik a nemesfémmel üzletelő áfacsaló hálózatot

Átlátszó | 2017. október 2.

Katonás szervezettség, maffiamódszerek és precíz könyvelés: a legnagyobb magyar nemesfémre szakosodott áfacsaló hálózaton meglátszik a Nemzeti Nyomozóiroda két nyugalmazott főtisztjének hatása. Az eredmény imponáló, a struktúra évi legalább 300 millió forintnyi nyereséget termelt. És a nagy dobás, az afrikai arany átolvasztása és uniós forgalmazása még csak most következik – persze csak akkor, ha a szisztéma továbbra is érinthetetlen marad. Ehhez állítólag politikai megfontolásoknak is köze van. >> Kattints a teljes cikkért >>
Zsebforradalom orosz pénzből – Magyarországon is szervezkedett Kijev ellen a radikális belorusz

Átlátszó | 2017. október 5.

2017 márciusában ukrán hackerek feltörték Alekszander Uszovszki belorusz politikai aktivista email- és Facebook-fiókját, és ezzel sikerült bizonyítaniuk, hogy Moszkva ukránellenes akciókat és csoportokat pénzel Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, sőt Magyarországon is. Mindehhez Uszovszki a szélsőjobb aktivistái és politikusai között keresett szövetségeseket. A férfi Lengyelországban volt a legaktívabb, de a többi visegrádi országban is próbálkozott. >> Kattints a teljes cikkért >>

Jogerősen pert nyertünk a Bírósági Végrehajtó Kar ellen, ki kellett adniuk a szerződéseiket

Átlátszó | 2017. október 5.

2016 végén pereltük be a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH állásfoglalása ellenére sem adták ki a gazdálkodási adataikat. Most a bíróság kötelezte őket az Átlátszó által kért adatok kiadására. A bíróság döntése nyomán megkapott szerződéslistákból kiderül, hogy tavaly 1,45 milliárd, idén 800 millió forintot költöttek tájékoztató kampányokra, és 7,2 millió forintért írattak tanulmányt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel. >> Kattints a teljes cikkért >>

Elvesztette munkaügyi perét az egyetemi tanár, aki ellen rejtett kamerás megfigyeléssel kreáltak bizonyítékot

Átlátszó blog | 2017. október 6.

Megalapozatlannak találta a Kúria a Károli Gáspár Református Egyetem hét évvel ezelőtt rendkívüli felmondással elbocsátott professzorának, Hima Gabriellának felülvizsgálati kérelmét, mert álláspontja szerint a beadott iratban a jogszabályi helyekre vonatkozóan elmaradt a jogsértések pontos kifejtése. Hima Gabriellának, aki szerint törvénytelen megfigyeléssel és manipulált felvétellel kreáltak alibit az elküldéséhez, a döntéssel szemben nincs jogorvoslati lehetősége, de – mint az Átlátszónak jelezte – valószínűleg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. >> Kattints a teljes cikkért >>

Kompetenciamutyi: az Oktatási Hivatal észlelte és jelezte is

Átlátszó blog | 2017. október 6.

Az Oktatási Hivatal észlelte a 2015-ös gyanús diósjenői kompetencia-felmérési eredményeket, az iskolát és a KLIK-et is értesítette – ez derült ki az OH-nak az Átlátszó kérdésére küldött válaszából. >> Kattints a teljes cikkért >>

Pert nyertünk a CÖF ellen, a kormánybarát civileknek nyilvánosságra kell hozniuk a nem magánszemély támogatóik listáját

Átlátszó blog | 2017. október 2.

A bíróság első fokú ítélete szerint a közhasznú civil szervezet közfeladatot ellátó szervként köteles adatigényléseket teljesíteni az általa kezelt, személyes adatnak nem minősülő adatokról, így a jogi személyektől kapott támogatásairól is el kell számolnia a nyilvánosság előtt. >> Kattints a teljes cikkért >>

A Nemzeti Védelmi Szolgálat is érdeklődik a 600 millió forinttal megrövidített kötvénykereskedő cég ügyében zajló nyomozás iránt

Átlátszó blog | 2017. október 3.

Még mindig keresi a rendőrség azokat, akik áprilisban állítólag kirabolták az Arton Capitalt. Az állami program márciusi leállításáig letelepedési kötvényekkel kereskedő cégtől a hírek szerint elloptak egy páncélszekrényt, benne több mint félmilliárd forintnyi euróval. Az Átlátszó úgy értesült, hogy már a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársai is figyelik a BRFK ezügyben zajló nyomozását. Nem tudni, miért: vajon azért, hogy kiderítsék, miért nem kerítették még kézre a tetteseket, vagy azért, hogy felgyorsítsák a munkát? Ezekre a kérdéseinkre a BRFK nem válaszolt. >> Kattints a teljes cikkért >>

Újabb 346 millióval drágult a vizes vb

Átlátszó blog | 2017. október 3.

193 millióval többe kerül a még el sem készült Bibó kollégium felújítása, közel 70 millióval drágul a Császár-Komjádi uszoda, és plusz 83 millió kell a szinkronúszás helyszíneire is. >> Kattints a teljes cikkért >>

Nem mond le a garázdaság miatt elítélt soproni jobbikos önkormányzati képviselő

Átlátszó blog | 2017. október 3.

Lemondásra szólították fel a soproni önkormányzat szeptember 28-i közgyűlésén a Jobbik önkormányzati képviselőjét, Dr. Bendes Zoltánt, akit a bíróság erőszakos bűncselekmény – garázdaság és testi sértés – miatt jogerősen 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt. A képviselő azonban nem mondott le, és úgy tűnik hogy ezt a pártja sem várja el. >> Kattints a teljes cikkért >>

Itt a legújabb Ángyán jelentés: az agrárminiszter megyéjében is a csókosoké lett az állami földek kétharmada

Átlátszó blog | 2017. október 4.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében adta el a magyar állam a legtöbb földrészletet (1.110 db) a tavalyi és tavalyelőtti földárveréseken. Fejér megye után itt vált meg a második legtöbb földterületétől (18.698 hektár) az állam. A földek java része néhány érdekcsoport kezébe került Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legfrissebb elemzése szerint. >> Kattints a teljes cikkért >>

6,5 milliárd forintos keretszerződést kötött a Miniszterelnökség Csetényi Csaba cégeivel

Átlátszó blog | 2017. október 4.

Csetényi a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal szomszédja a Pasa parkban, és sokáig az ő cégeit bízta meg a kabinetiroda az állami reklámkampányok lebonyolításával. A kvótakampány óta azonban úgy tűnt, hogy Csetényi kegyvesztett lett, más cégek kapták ezeket a megrendeléseket. Most viszont a Lázár János vezette Miniszterelnökség bízta meg kommunikációs feladatokkal 6,5 milliárd forint értékben. A számlát uniós pénzből fizeti a Miniszterelnökség. >> Kattints a teljes cikkért >>

Korrupcióinfó: fertőzéskockázat és elmutyizott kórházi takarítás a Szent István kórházban

Átlátszó blog | 2017. október 5.

Közbeszerzés nélkül, havi nettó 10 millió forintért takaríttat az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Rendelőintézet a Nagyvárad téri intézményében. A szuperkórház másik telepe, a Merényi Gusztáv Kórház volt az, ahol nemrégiben patkány esett ki az álmennyezet alól. A részletekről Hadházy Ákos, az LMP társelnöke számolt be szokásos korrupcióinfóján. >> Kattints a teljes cikkért >>

Nem döntetlenre játszanak a csapatok a politikai El Clásico derbyn | Világtérkép

A katalán függetlenség vagy szeparatizmus legújabb története arról szól, mi történik, ha az emberek nacionalista frontvonalak mentén befeszülnek és nem hajlandóak engedni saját álláspontjukból. Európa izraeli-palesztin konfliktusa lehet a spanyol-katalán szembenállás. A népszavazás erőszakos megakadályozása elfogadhatatlan. Spanyolország felparcellázása ugyanakkor hiba, és nem segít az ottani emberek hétköznapi problémáin. >> Kattints a teljes cikkért >>

Lesz-e Mariano Rajoy-nak bronzszobra a független Katalóniában? | Világtérkép

Hiába próbálta megelőzni hónapok, sőt évek óta a helyi véleményformálók jelentős része: október 1-én egymásnak feszült Katalóniában a spanyol kormány és a katalán önkormányzat legitimitása. A konfrontáció eredménye, bár nagyjából megfelelt az előrejelzéseknek, sokakat meglephetett, mert régen nem vált ilyen nyilvánvalóvá – és ezúttal a külvilág felé is –, hogy a spanyol demokráciával nagy baj van. Akárcsak az, hogy a kormányzati retorika ellenére, a „katalán krízis” a megoldás helyett a radikalizáció irányába mozdul el. >> Kattints a teljes cikkért >>

Gólyatábori balhéknak falazott Lattmann Tamás, most vakkomondorosan védekezik | Vidéki csajok

Agyrém prémium szinten. Boszorkányüldözés. Ilyen és hasonló jelzőkkel illette a 2014-es egyetemi fegyelmi vizsgálatokat nyilvános Facebook-posztjaiban az ELTE jogi kar akkori oktatójaként Lattmann Tamás, a Botka-ellenes MSZP-s puccs kulcsszereplője. A gólyatábori botrányok során kiderült, hogy az egyszerű alázástól a nemi erőszakig tartó skálán szóródó attrocitások történtek számos neves egyetem nyári rendezvényein. Az egyik nagy vihart kavart táborban, ahol szexuális visszaélés is történt, Lattmann is jelen volt felügyelő tanárként – tudta meg az Átlátszó. >> Kattints a teljes cikkért >>

„Magyar Erasmus”: ösztöndíj helyett minisztériumi ígéretek | Átlátszó Erdély

Az egyetemi tanév szeptember elején vette kezdetét, azonban a Makovecz hallgatói ösztöndíjprogrammal kiutazó diákok mindeddig a nekik tett ígéretekből voltak kénytelenek megélni. Az ösztöndíjak késése csaknem négyszáz, a Kárpát-medence különböző pontjáról Magyarországra érkező egyetemi hallgatót érint, akinek saját forrásaikból kell megelőlegezniük kiadásaikat. >> Kattints a teljes cikkért >>

Együtt hergeli a magyarokat a menekültek ellen a Fidesz és a Jobbik | Do toho

Felváltva hergeli Magyarország polgárait a kormánypárti Fidesz és az ellenzéki Jobbik a hazánkban legálisan tartózkodó és oltalom alatt álló emberek ellen. >> Kattints a teljes cikkért >>

“Bírósági eljárás nélkül, szabadon likvidálható háborús bűnösök” – Földi László a Helsinki Bizottságról | Vastagbőr

Mészáros Lőrinc tévéjében túlszaladt a gyűlöletpropaganda: hazaáruló szabotőröknek nevezték a menekülteknek segítő civileket, akiket “nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk”. >> Kattints a teljes cikkért >>

ITT OLVASHATÓ

ŐCSÉNY ÖREGBÍTI MAGYARORSZÁG KÉTES HÍRNEVÉT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.10.07.

- Az oroszok az EU-ra mutogatnak, amiért a tervezettnél legalább egy évvel később készül el a két új paki reaktor

- A masszív kormánypropaganda megtette a magáét: a magyarok 60 %-a idegengyűlölő

- Orbán szerint Soros kilóra vesz meg embereket és szervezeteket, Brüsszel is a zsebében van

New York Times/Reuters

Magyar illetékesek azt közölték, hogy jó egy évvel kitolódik a paksi bővítés. A beruházásért felelős miniszter egészen pontosan azt mondta, hogy a munkálatok megkezdése az uniós adminisztratív eljárás miatt 22 hónapot csúszik, de a kormány dolgozik azon, hogy ne legyen ekkora késés. Süli János szerint a két reaktor az eredetihez képest egy-egy évvel később, 2026-ban, illetve 2027-ben kezdi meg működését. A kiegészítő létesítmények építésének a Roszatom a jövő év elején látna neki, a két blokkra vonatkozó kérelmet szintén 2018-ban nyújtja be, és ha az EU megadja a zöld jelzést, ami nagyjából másfél év, akkor 2020-ban indulhat a beruházás döntő szakasza. Az orosz cég arra hivatkozik, hogy a Bizottság vizsgálati eljárása miatt kellett felülvizsgálni a határidőket. Perger András a Greenpeace-től ezzel szemben úgy látja, hogy tudni lehetett, mennyi ideig tart az uniós ellenőrzés, és nem ezen múlott, hogy az oroszok mikor adják be a kérelmeket. De hogy felelősek-e a halasztásért, az majd kiderül abból, hogy kell-e büntetést fizetniük. Szakmai körökben az a hír járja, hogy a Roszatom felgyorsítja az első török atomerőmű építését, és lehet, hogy ez csúszást okoz másutt.

FT

A migránsellenes kampány termékeny talajra talált Őcsényben, ám Orbán Viktort gyűlöletkeltéssel vádolják, miután a faluban nekitámadtak a szállodatulajdonosnak, aki egy hét végére menekülteknek kínált pihenést. Fenyvesi Zoltán azt remélte, hogy a gesztus egyúttal bizonyítja: az idegenek nem jelentenek veszélyt. Csakhogy a reakció dühödt volt és az összecsapás országos vitát váltottak ki arról, hogy a magyarok meddig mehetnek el a migránsok elutasításában. Őcsény a rasszista félelem szinonímája lett. A miniszterelnök megtámogatta a felháborodott helybélieket, és ezzel az egész ország figyelmét ráirányította a történtekre. Az incidens pont akkor zajlott le, amikor a hatalom nemzeti konzultációt folytat az állítólagos Soros-tervről. Budapest nem fogadja el az Európai Bíróság döntését sem a kvótaügyben. Orbán kemény álláspontja komoly ellentétekhez vezetett Merkellel.

A bírálók attól tartanak, hogy ez a politika és retorika gyűlöletet kelt a közvéleményben, amint arról Őcsény is tanúskodik. A tudósítás kitér arra, hogy Európán belül a magyarok mindenki másnál jobban félnek a menekültektől, vagyis erre rímel Orbán kijelentése. 76 % gondolja úgy, hogy a migránsok befogadása növeli a terrorizmus veszélyét. Sík Endre a Tárkitól úgy látja, hogy az idegenellenesség igencsak megugrott a kormánykampány kezdete óta. A hatalom újra meg újra megnyomja a pánikgombot, és vészjelzés mindenkihez eljut. Az őcsényi vendéglátós azt mondja, valami alapvetően megváltozott a magyar társadalomban, és amit a kormány művel, az egész nemzedékeken ejt sebet...

ITT OLVASHATÓ